Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-07-07 / 27. szám
Budapest, 1926 julius 7. ^mzc&JiigzáP 5 Úriási forróviz-medence van Budapest területe alatt A thermál-viz kihasználásával sok ezer vagon szén volna megtakarítható — Készül a Gellért-szálló ártézi kútja Becsey Antal nyilatkozata Multheti számunkban már megemlítettük, 'hogy a Gellért-fürdő mellett, a Gellért-hegy 'lábánál B e- cscy Antalnak, a ’kiváló hydrológusnak és az európai hirü vizépitési szakértőnek útmutatása szerint és az általa megjelölt helyen megkezdték egy artézikat fúrását, hogy majd a forró artézivizzel fiitsék a fürdő- és szállodaépület helyiségeit. Budapesten nem ez az első ilyennemü kísérlet. A Lukács-gyógyfürdőt már évek óta természetes forró- vizzel fütik, amelynek vizét abból a kutból nyerik, amelyet szintén Becsey ajánlatára és az ő terve szerint fúrtak. A Gellért-fürdő kútjának fúrása már gyönyörűen halad előre. A hegy lábánál áll a furóállváuy. körülötte a leeresztésre váró öntöttvas-csövek több száz méter hosszú halma. A fúró már meglehetősen mélyen halad, ezideig még nem találtak akadályra és furótörés sem fordult elő. Beszélgettünk Becsey Antallal. aki a Gellért-fürdő készülő kutjáról és nagyíontos- ságu elméletéről a következőket mondta el nekünk: — A Gellért-fürdőnél megkezdett fúrás P á 1 f y és S a f a r z i k geológusok felügyelete alatt igen szépen halad a cél felé. Azt hiszem, nem csalnak számításaim, hogy máf 60—70 méter mélységben forróviz-rétegre bukkannak a földkéreg alatt. Ha_ a fúrás sikerül, a Gellért-fürdő óriási összegeket iog szénben megtakarítani. — De ezenkívül más fontossága is van ennek a fúrásnak. Sikerült ugyanis megváltoztatnom azt a régi felfogást és tilalmat, hogy források védteriileA főváros bizottságaiban és magában a törvényhatósági bizottságban is számtalanszor kifejezésre jutott az a meggyőződés, hogy a magánépitkezés a mai viszonyok között a maga erejéből hatósági támogatás nélkül megindulni nem fog. Ez a körülmény tette szükségessé azt, hogy K a b d e b ó Gyula műszaki főtanácsos nagyszabású tervezetet készítsen a magánépitkezések támogatására vonatkozólag. Lz a tervezet is azzal az alapossággal készült, amely K a b d e b ó Gyula minden munkáját jellemzi és amelyet évtizedek óta tapasztalhatunk, amikor az ilyen nagy kérdések megoldására mindenkor öt jelölik ki. K a b d e b ó főtanácsos memorandumában mindenekelőtt azokat az okokat ismerteti, amelyek a magánépitkezést gátolják. Ezek között legelső az, hogy a lakásbérek korlátozása a házak jövedelmezőségét erősen lecsökkenti. Az uj házak még drágábban épülnek majd, mint a régiek, mert az építkezés költségei ma magasabbak az aranyparitásnál. Az uj épület tehát akkor sem hozza meg majd a befektetett tőke kamatát, ha a lakások bére aranyparitáson fog állani. Kimutatja azután, hogy az uj házak költsége több, mint a kétszeres békeparitás. Ilyen körülmények között természetesen nincs remény a magánépitkezések megindulására, annál is inkább, mert a lakbérek teljes felszabadításáról egyelőre szó sem lehet. Ez annál lehetetlenebb, mert hiszen a fővárosban csak tizenhétezer ház, de két- száztizezer lakás van. A.z a helyzet tehát, hogy ha a lakásbéreket nem szabadítják fel, az tizenhétezer jómódú családot érint, a teljes felszabadítás azonban kétszáztizezer családot sújtana nagyon érzékenyen. Nem maradt más eszköz tehát, mint a magánépitkezés hatósági támogatása. Kabdebó főtanácsos ennek a támogatásnak az eszközét abban az egy tételben foglalja össze, hogy olcsóbbá kell tenni az építkezést. Az erre szolgáló eszközöket három csoportba osztja. Ezek a csoportok gazdaságiak, technikaiak és pénzügyiek. ingyen leiket és közműveket a magánépítőknek Az építkezés olcsóbbitásának gazdasági eszközei között elsősorban a fővárosi telkeknek örökbérletre való bérbeadását jelöli meg. Ennek az az előnye, hogy aki építkezni akar, az tőkéjét a maga egészében az építkezésre fordíthatja és nincs szüksége arra, hogy tőkéjének egy- részével telket vásároljon. Az ilyen telek azután, bár hosszú idő múlva, de egyszer mégis visszaszáll a fővárosra. Meg is jelöli azokat a telektömböket, amelyek erre a célra alkalmasak. Ezek volnának a Tabán, az Áré na-úti lóversenytér, a ferencvárosi régi lóversenytér, a volt Krauszmay er-telkek és a volt András- s y-t e 1 k e k. A legnagyobb akadály itt ezeknek a telkeknek közüzemekkel való ellátásában rejlik. Másik gazdasági eszköze az építkezés olcsóbbátételének az összes közmüvek elkészítése a beépítendő telkek hatátén újabb kutatásokat eszközölni nem szabad. A Földtani Intézet és a Bányakapitányság most engem igazolt. — Számításaim és a tudományos ismeretek szerint a forróviz-kutatásokra óriási jövő vár Budapesten, mert á főváros területe alatt, ugyszólván. mindenütt lehet forróvizet találni. aránylag kis mélységben. Tévedés, hogy csak a budai részen vannak hévvizii források. Egészen biztos, hogy a pesti oldalon több forróviz van a föld mélyében, mint a jobbparti részen. Pest alatt a geológiai kutatások szerint, óriási, érintetlen forróviz- medence terül el, amelynek felkutatása és feltárása után a város legnagyobb részét természetes forróvizzel lehetne fűteni. A valószinü mélységek persze különbözők. Itt, a Gellért-fiirdőnél, elég 60— 70 méterre fúrni, másutt 100—200, a pesti oldalon 700—-900 méterig kell a földkérget átfúrni, hogy úgyszólván, kiapadhatatlan bőségii forróviz-forrásokat találjunk. — Az erre vonatkozó pontos számítások és térképek még nincsenek készen, mert ennél a tervnél maga az előkészítés is óriási munkát kíván. Tény azonban, hogy nem fantasztikus többé az az elgondolás, hogy a drága és kevés szenet, az olcsó, ingyenes és a föld gyomrából nyert forró thermál- vizzel pótoljuk az ipar nagy részében és főleg a háztartásokban. Persze mindezeknek a terveknek a megvalósítása valószínűleg már csak a jövő generáció feladata lesz. i in ii un— % im mi — i iMwr i<ii m—i>in untiinu r á i g. és pedig olyan módon, hogy közülük azoknak törlesztése, melyek az építtetőt terhelik, évek sorára legyen elosztva és oly kis részletekben történjék, hogy a telkeknek és igy a lakásoknak bérét tulmagasra ne emelje. Indítványozza Kabdebó főtanácsos, hogy a házi viz-, gáz- és villanyvezeték elkészítését hatósági üzemek utján önköltségen, esetleg részlettörlesztésre eszközöljék. Segítség lenne az is, ha az uj házak számára közlekedési kedvezményeket, olcsó villamosbérleteket adnának. Kedvezményt lehetne nyújtani a gáz-, a viz- és villanyszolgáltatás árainál. Ismerteti azután az úgynevezett németországi Sré- ber-kerteket, amelyek körülbelül százöles parcellák a külső vidéken, ahol a bérlő konyhakertészetet tart fenn. Ilyen családi kertbérletek létesítése és bérbeadása alacsony árakon igen előnyös volna. Indítványozza végül, hogy adjon a főváros társasházaknak, amelyekben csak maguk az építtetők lakhatnak, teljesen ingyen telkeket. Enyhíteni kell az építési szahályzatct Elsőrendű technikai eszköze az építkezés olcsóbbitásának Kabdebó főtanácsos szerint főként a z építési szabályzat rendelkezéseinek enyhítése volna. így engedményeket kellene tenni a falak vastagságánál, a menyezet-szer- kezet, valamint a vasszerkezet méreteinek csökkentése és a különböző határidőmérséklések révén. Ez annál könnyebben megtörténhetik, mert a budapesti építési szabályzat olyan szigorú, hogy egész OBcsó üzem csak a HANNOVERI CONTINENTAL prseiaR és tömörabroncsok használata állal érhető el FöeSármsIíó: WIRTH EMIL R.-T„, BUDAPEST VI., Lázár-utca 7 Telefon S5-37 Középeurópában nem építenek éppen emiatt olyan drágán, mint Budapesten. Meg lehetne csinálni egyes szerkezeti és felszerelési alkatrészek normalizálását, ami által azokat olcsóbban és gyárilag lehetne előállítani, esetleg hatóságilag támogatott gyárak utján. Az építési cikkek számára szállítási kedvezmény és behozatali könnyítések is szükségesek, de kell bizonyos kiviteli korlátozás egyes építőanyagokra, amelyeknek ára éppen a kivitel révén emelkedik. Adókedvszményekef az ujj házaknak Az építkezés olcsóbbátételének pénzügyi eszközei közül legismertebb az újonnan épített házak számára adandó adókedvezmény. De eszközei ennek a magas építkezések számára szolgáló hosszú, törlesztéses épitőkölcsönök is. Eszköze volna az építkezés olcsóbbátételének a kincstári haszonrészesedésnek építkezési kölcsönök céljára való átengedése. Szükségesnek tartja a tervezet az értékemelkedési adó behozatalát is, amelyet az uj építkezések támogatására kell átengedni, akár épitőkölcsönként, akár több évi segélyként. Támogatni lehetne az uj építkezéseket, ha a hatóságok a lakásépitkezési dijakban részesednének, hasonlóképen célszerű lenne bevezetni az albérleti hatósági részesedést. Szükséges az épülő ujlakások forgalmának és bérének teljes felszabadítása és a társasházaknak adandó mindennemű teljes adómentesség. Remélhető, hogy Kabdebó főtanácsos mindenre kiterjedő gondos memorandumát a szakbizottságok és a tanács minél előbb megfontolom veszi és kijelölik azokat a pontokat, amelyeknek megvalósítása szükséges, hogy azután a magánépitkezés ezeknek az eszközöknek igénybevételével minél hamarabb megindulhasson. SZÓRAKOZÁS A Vígszínház két szenzációja: Seybold — Antónia, Fedák Sárival, a héten is felváltva szerepel a műsoron. Bámulatos, hogy a közönség mennyire kegyeibe fogadta Lengyel Menyhért két ragyogó vig- játékát, melyekben Fedáknak más-más alakban nyílik alkalma nagyszerű tehetsége érvényesítésére. Úgy az Antónia, mint Seybold minden előadásán szakadatlan ovációval ünnepük Fedákot és a remek vigszinházi együttest: Hegedűs Gyulát, Ilosvay Rózsit, Gazsi Mariskát, Tóth Böskét. Lukács Pált, Kürti Józsefet, Urayt, Sarkadit, Szerémyt. Gárdonyit. Vígszínház. Szerda: Amtónia. Csütörtök: Seybold. Péntek: Antónia. Szombat: Seybold. Vasárnap: Antónia. (8.) Budai Színkör. Egész héten minden este: Muzsikus Ferkó. (Yi8.) I AZ UJ TtJMGSRAM-D-LÁRSPA spirális fonállal (15—25—40 Watt) Kapható mindenütt I Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Újpest Csak hatósági támogatással indulhat meg a magánépitkezés iCabdelsó Gyisla műszaki főtanácsos tervezete
