Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-07-07 / 27. szám
Ára 5000 kor. Tizenötödik évfolyam Budapest, 1926 julius 7. 27. szám. Előfizetési árak: Egész évre 20 pengő = 250.000 kor. Félévre 10 pengő = 125.000 kor. ÁLLANDÓ MELLÉKLET: GAZDASÁGI HÍRLAP VAROS!, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP FBSLÓ3 SZERKESZTŐ DA CSŐ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. kér., Sziv-utca 18. sz. Postaiak, csekk-számla: 40.424 Telefon: 137—15 szám Egy a mi Budapestünk — mondotta szombaton hajnalban Budapest székes- főváros közgyűlési termében az 'egyik demokrata városatya, mire feláfit a balodat, felállt a jobboldal és lelkesen, tüzesen, mintha nem délután négy óra óta ültek volna itt, megtapsolták egyesült erővel ezt a szép akkordot, amellyel a költségvetési vita befejeződött. Hét éjszakába nyúló költségvetési napon tárgyalta a törvényhatósági bizottság az ezévi költségvetést és hét kemény nap után ki volt merülve mindenki. A szemek álmosan pislogtak, de Budapest szeretetében mégegyszer felvillanyozódott az elalélt gyülekezet és lelkesen, őszintén tüntettek, ime már nemcsak Budapest szeretetéért, hanem a közös, az együttes épitőmunkáért is. Tökéletesen jellemző, szép és méltó befejező akkord volt e>: a hétnapos vita után. Szomorú és rosszemlékű korszakok után Budapest polgársága méltán lehet büszke erre a költségvetési vitára, amely nemcsak gondolatokban volt gazdag, hanem egyben hatalmas bizonyíték volt arra, hogy Budapest közgyűlési termében tökéletesen helyreállott a társadalmi és felekezeti béke. A disszonáns hang olyan kevés volt, hogy egészen nyugodtan állíthatjuk: büszkék vagyunk erre a hét napra, amely méltán tükröztette azt a vágyat, amelyben ma Budapest népe él és amely azt fejezi ki, hogy el kell kezdenünk végre a munkát ott, ahol kegyetlen kézzel megszakította a háború és az azt követő zavaros idők. A szónokok egész légiója vonult fel ebben a vitában, amely gazdag termése volt a gondolatoknak és amelyet többé nem zavartak meg azok a személyeskedő incidensek, amelyek a közgyűlés életének első hónapjaiban olyan gyakoriak voltak. Csak az utolsó szónok idézte, de mintha az összes szónokok öntudatlanul is követték volna Deák Ferenc parancsolatát: „Keressük mindig azokat a pontokat, amelyek összevezetnek bennüket, nem pedig azokat, amelyek széjjelhuzást támasztanak.“ Azok a pontok pedig, amelyek összevezetnek bennünket, igenis Budapest szeretetében gyökereznek. Óriási világnézeti különbségek állottak és állanak egymással szemben a közgyűlési teremben és mégis ennek a városnak a szeretete csodálatos erőt, varázslatos akaratot adott mindenkinek, hogy megteremjen, hogy kialakuljon ia közgyűlési teremben a legtisztább, a legnemesebb társadalmi és felekezeti béke. Az ország irigykedve nézhet Budapest törvényhatósági bizottságának közgyűlési terme felé, ahonnan ezeket az elválasztó pontokat maradéktalanul száműzni tudta a város iránt való szeretet. Ahogy megindult a költségvetési vita, a pártvezérek egymásután szólaltak fel és mindegyiknek volt egy szép, nemes gondolata, amellyel előmozdította a nagy megbékélést. Elérkeztünk a várva-várt és vágyva-vágyott pillanathoz, amikor a jobboldal és a baloldal egyforma lelkesedéssel tudott tapsolni szónokoknak. akik körül alig hónapokkal ezelőtt még állandó viharok kavarogtak. Nem akarunk neveket felsorolni, de megbecsüléssel és szeretettel köszönünk meg Budapest közönsége nevében minden szót, amelyet a vita során a belső kiengesztelődés jegyében mondottak el. A közgyűlési terem igenis megértette Budapest népének követelő parancsát és aszerint cselekedett. Talán időszerűtlen, talán fölösleges keresni még mindig az okokat, amelyek ezt a fölemelő kibékülést létrehozták. Mégsem mehetünk el azonban az események mellett anélkül, hogy néhány megállapítást le ne szögezzünk. Budapest polgársága a nagy kiengesztelődés müvének egyik alapkőlerakóját, Ripka Ferenc főpolgármester tevékenységében keresi és találja meg. Ö volt az, aki már a választási küzdelemben, amikor még a pártok álig fegyverben néztek íarkasszemet, már a béke olajágával jelent meg a harci porondon. Azóta pedig egy született diplomata minden öíletességével, egy békekövet minden igyekezetével és egy igazi budapesti polgár minden sze- retetével dolgozott azon, hogy a közgyűlés munkaképes legyen, hogy a pártok megbékéljenek és hogy a közgyűlési terem végre színhelye lehessen azoknak a felemelő jeleneteknek, amelyek a költség- vetési vita alatt valósággal sorozatosan ismétlődtek meg. Aki figyelemmel kisérhette az eseményeket, a A költségvetési vita kétségkívül újabb bizonyítékát adta annak a törekvésnek, amely a közgyűlési pártok körében már régen megnyilatkozott és amely egyrészt az alkotómunkát, másrészt a társadalmi és a felekezeti béke ápolását célozza. Minden oldalról megnyilatkozott az a kívánság, hogy végre a háborús összeomlás után keletkezett hullámok tökéletesen lecsillapodjanak. Ezzel Budapest székesfőváros törvény- hatósági bizottsága az egész ország számára gyönyörű követendő példát statuált. Máshol, az országban mindenütt lecsillapodóban vannak azok az indulatok, amelyek a társadalmi rétegek és. a felekezetek között az ellentéteket szították. Csöndben, a gazdasági regresszió nyomán maguktól simulnak el az ellentétek. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságában azonban olyan jelenetek játszódtak le, amelyek érdemesek arra, hogy a történelem könyvében is nyomot hagyjianak. Itt férfiasán, komoly megfontoltsággal állottak ki a pártvezérek mindkét oldalról és kijelentették, hogy a belső kiengesztelődés ideje elkövetkezett. Kár volna ma neveket felsorolni, de kétségtelen, hogy minden párt vezetőegyénisége részt kérhet a maga számára ebből a nagyszerű eredményből. Az alkotómunka és a társadalmi béke u.tját egyengette elsősorban Ripka Ferenc főpolgármester, aki még a választások idején dobta be a közvéleménybe, hogy elérkezett a megbékélés ideje. Később, mikor a pártok egymással szemben a közgyűlési teremben helyezkedtek el, férfias őszinteséggel folytatta ezt a feladatot Wolff Károly és Vázsonyi Vilmos. Vázsonyi Vilmos nem érhette meg az ünnepélyes pillanatot, 'amikor Wolff Károly a közgyűlésen kijelentette, hogy elérkezett a belső kiengesztelődés órája. Wolff Károly tiszteletreméltó, férfias megnyilatkozása a legszebb koszorú lesz, amelyet a kereszténypárt vezére a megbékélés másik apostolának, Vázsonyi Vilmosnak sírjára küldhet. s Városházi politika — hála istennek — alig van. A költségvetési vita igazán politikamentesen zajlott le és ez megérzett az egész tárgyalás folyamán is, mert hiszen azok az összeütközések, amelyek ennek a közgyűlésnek gyermekkorát jellemezték, ebből a vitából teljesen hiányoztak. Nem lehet szó másról ma, mint a pártok között való némi eltolódásokról, a pártkeretek kisebb-nagyobb, egyes személyekkel, vagy kisebb csoportokkal való szűküléséről, vagy bővüléséről. Ilyesmiről sokat beszélnek mostanában. A pártkeretek kisebbarányu megbomlása ott kezdődött, amikor Bohn József, Usetty Béla dr., Wensky Nándor és társaik elhagyták a keresztény községi pártot és csatlakoztak az Egységes Községi Polgári Párthoz. Másik ilyen mozgalom volt az, amelynek eredménye az erzsébetvárosi polgárok egy csoportjának a demokrata pártból való kiválása és az Egységes Községi Polgári Párthoz való csatlakozása a Siegescu József elnöklése alatt álló körben. Most megint hasonló esetről beszélnek. Egyelőre elhatározó nyilatkozatot nem hallottunk és inkább dolgok alakulását, látnia kellett azt a mérhetetlenül hasznos tevékenységet, amelyet a főpolgármester Budapest békéje érdekében kifejtett. Megkönnyítette munkáját az, hogy Budapest szeretete igenis, ott élt mindenkinek a szivében. Még a választási küzdelemből úgy kerültek ki a harcosok, hogy valamennyieknek a testén ott száradt a vér, a gyiilöl- ködésejtette sebeken. Hónapok lassú és szisztematikus munkája azonban megenyhitette a hangulatot, kiegyensúlyozta a lelkeket és megművelte a talajt a nagy béke számára. Csak igy volt lehetséges, hogy a közgyűlési vita hetedik napján a hajnali órákban felállhatott valaki, akit minden oldalról viharosan megtapsolták, pedig nem mondott egyebet, csak azt, amit most már mindenki szive mélyén érez: „Egy az Isten, egy a haza és egy a mi Budapestünk." politikai szóbeszéd tárgya csak a kérdés, de általánosan pertraktálják, hogy Ehrlich G. Gusztáv elégedetlen a demokrata párt községi poliitkájával. Vázsonyi Vilmos halála után a demokrata párt kilenc tagból álló vezérlőbizottságot választott, amelynek kilenc tagj!a között ott szerepelt Ehrlich Q. Quszáv is. Ehrlich G. Gusztáv egy időben tényleg tartott fenn pártszövetséget Vázsonyi Vilmos demokrata pártjával, szorosan azonban a demokrata párt szervezetébe ő és politikai barátai, valamint a vezetésük alatt álló polgárság sohasem olvadt be. Általában meglepőnek tartották, amikor Vázsonyi halála után Ehrlich G. Gusztáv bekerült a kilenctagú vezetőségbe. Vannak olyan hírek, amelyek szerint ez, az öreg erzsébetvárosi korifeus tudtán és beleegyezésén kívül történt. Más verzió szerint később kedvetlenedéit el. Az az egy azonban bizonyos, hogy egy hét óta Ehrlich G. Gusztáv teljesen távol tartja magát a demokrata párttól és nem vesz részt azokban a fontos tanácskozásokban, amelyek a demokrata párt sorsát eldönteni hivatottak. Vannak hírek, amelyek azt mondják, hogy Ehrlich G. Gusztáv teljesen szakítani készül a demokratákkal, de ebbeli elhatározására vonatkozólag ezidöszerint még nem nyilatkozott. * Sokat beszélnek mostanában arról, hogy Kállay Tibor volt pénzügyminiszter, nemzetgyűlési képviselő és Görgey István nemzetgyűlési képviselő, a kormánypárt úgynevezett liberális szárnyának mindketten tekintélyes tagjai, fokozott mértékben hozzáláttak Budapesten a pártszervezéshez. Céljuk a liberális, szélsőségektől mentei szabadelvű polgári tömörülés, tökéletesen gróf Bethlen István miniszterelnök szellemében. Ez a mozgalom ma már olyan erővel indult meg, hogy pénteken Kállay Tibor elnöklésével meg is alakul a klub, amelynek helyisége az Akadémia-utca 3. számú házban lesz. A klub cime: a Polgári Egység Pártja lesz. Ez a lipótvárosi klub azonban csak kiindulópont, mert a szervezkedésbe bele fognak illeszkedni azok a szervezetek is, amelyek a községi választások idején alakultak, de bekapcsolódik a mozgalomba az Egységes Községi Polgári Párt az 6 erőteljesen kiépített szervezeteivel, valamint a Nemzeti Polgári Párt, illetve a Nemzeti Társaskör is. Az alakuláskor megválasztják a klub tisztikarát és néhány nappal később nagyszabású klubavatóünnepséget rendeznek, amelyre kilátásba helyezte megjelenését gróf Bethlen István miniszter- elnök is. * Várospolitikai körökben még mindig legtöbbet a státusrendezésről és a legújabb lakásrendeletről beszélnek. A pártok ebben a két ügyben szerdán összehivatták a főváros közgyűlését és rendkívüli közgyűlést tartanak. A lakásrendelet ügyében egyes pártok tiltakozni akarnak, mert szerintük a tűrhetetlen gazdasági helyzet nem engedi, hogy akkor emeljék a boltbéreket, amikor a gazdasági helyzet tűrhetetlen. Nem tartják alkalmasnak az időt a novemberi lakbéreméKörséta a városházán A megbékélés jegyében — Eltolódások a községi pártokban — Megalakul a Polgári Egység Pártja — Lakásrendelet és státuszrendezés — Politzer Qusztáv önállósította magát
