Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-06-30 / 26. szám
Budapest. 1926 junius 30. ft 7 Végre megvalósítják ßuda modern csatornázását Veszélyesek és elégtelenek az ósdi csatornák — Augusztus elején megkezdik a munkát A Duna rendkívüli áradása, a multheti katasztrofális esőzés, ismét aktuálissá tették a budai csatornázás régóta ivajudó ügyét és mindennél erősebben bizonyították, hogy mennyire hiányzik a jobbparti városban az a modern csatornarendszer, ami a pesti oldalon már 33 éve megvan. A hétfői rémületes estén ugyanis nem a Duna zavaros, -hömbölygő árja támadta meg »alattomosan az öreg budai házakat, hanem a csatornák megduzzadt, szennyes leve. Ez a piszkos moslék a felhő- szakadás víztömegével összekeveredve, ahelyett, hogy lefolyt 'volna a kanálisrácsokon, visszabugyborékolt, sok helyen gájzirszerüen 'kitört, az Irgalmas kórházban pedig a robbanás erejével szakította fel az akna vasfedelét. Budán ugyanis még mindig az az ódon csatornázás van ma is, amilyen az 1838-as nagy árvíz idején Pesten előidézője volt az akkori katasztrófának. Budának nincs csatonanendszere, nincs főgyűjtő csatornája, hanem több mint 17 földalatti kanális torkollik közvetlen a Dunába. Természetes, hogy ahányszor a Duna vize megduzzad és magasabb a csatornák nyílásainál, a folyam sodrától nem tud kifolyni a csatorna vize, sőt a Duna árja berohanna a csatornákba is, ha újabban zsilipeket nem építettek volna a betorkollások elé. Ahányszor áradt a Duna, mindannyiszor elzárták a zsilipeket, a szennyvizet ipedig a parton végig felállított iromba gőz- szivattyukkal emelték át a Dunába. így volt ez legutóbb is és most sem lett volna baj, ha a felhő- szakadás közbe nem jön. A kettős víztömeggel a primitiv szivattyúk azonban nem tudtak megbirkózni és a csatornákból elkezdett visszafelé folyni a viz az alacsonyan fekvő házakba, pincékbe, lakásokba. Buda állandó veszedelméről és a tervezett uj csatornázásról érdeklődtünk Solty Lajos műszaki főtanácsosnál, az ut- és csatornaépítési ügyosztály vezetőjénél, akitől a következő érdekes felvilágosításokat hallottuk: —• A budai kőcsatorna teljesen elavult és nem nyújtja a kellő biztonságot. Különösen nem ilyen árvizes időben, mint a mostani, amikor a magas vízállás egyszerre jött a záporszerü esőzésekkel, és álladóan szinültig teltek a csatornák. Pesten az egész csatornarendszer vizét egy helyen vezetjük a Dunába, soroksáriuti Központi Csatorna szivattyú-telepén. Amit itt 1500 lóerős hatalmas gépek végeznek, azt a munkát Budán 17 öreg gőzszivattyu pótolja, ha tudja és emellet füsttel szennyezi meg a szép budai korzó tiszta levegőjét. — Mielőbb meg kell tehát építeni a budai fő gyűjtő-csatornát, amely a már készen levő tervek szerint a budai Dunaparton az Óbudai szivattyúteleptől a Budafoki-uton át az Andor-utcáig fog húzódni. A főcsatorna megépítése igen komoly műszaki feladat, mert a 7—S kilométer hosszú vonalon nem lehet egyszerűen eséssel bevezetni a vizet, hanem legalább 3—4 helyen mechanikai erővel át kell emelni. Éppen ezért a Batthyány-térre és a Döbrentei-térre átemelő szivattyú-állomásokat tervezünk. Nagy feladat a Lánchíd kikerülése is, nehogy a tartóláncok horgonyai megjazuljanak. — A nagy csatornázási programúiból egy rész már ezidén meg is valósul: Kelenföld csatornázása, a sárbogárdiuti gyűjtő megépítésével. Az idén épül meg a csatorna vészkiömlője is a lágymányosi tóig. A sárbogárdiuti gyűjtőből a vizet ideiglenes átemelővel a Bercsényi-utcai csatornán át vezetjük a Bertalan-utcánál a Dunába. Ez azonban ideiglenes berendezés, amely már 2 év múlva megszüntethető lesz, amint a Budafoki-uton folytatódó főgyűjtő csatornát kiépítjük az Andor-utcáig, ahol a szivattyú- telep is állni fog. Erre az építkezésre, amely már augusztus 1-én meg is kezdődik. 7 milliárd korona áll rendelkezésre. Az idén elkészülő csatornák hossza körülbelül két kilométer lesz, melyek a legújabb tapasztalatok alapján készülnek. — Természetes, ez a munka kisebbik része lesz csupán. Meg kell épiteni egy sereg mellékgyűjtő és összekötő csatornát és külön kell gondoskodni a budai hegyvidék csapadék-vizeinek levezetéséről, mert azt a szennyviz-csatornahálózatba bevezetni nem lehet a város állandó veszélyeztetése nélkül, így a Hűvösvölgy, Zugliget vidékének vizeit az Ördögárokkal, a Villányi-utét a főgyűjtővel, a szépvölgyit a Szépvölgyi árokkal, a Sashegy vidékéét pedig, a kelenföldi állomás előtt, a Határárokba fogjuk levezetni. Épül még Budán több vészkiömlő is, amelyek mind automatikusan záródó zsilipekkel lesznek felszerelve. — A sárbogárdi-uti főgyűjtő csatorna nemcsak azért fontos, mert a Kelenföld beépítését teszi lehetővé, hanem azért is, mert a hatalmas — két és fél- méter átmérőjű — csatornába lesz annakidején beköthető a Budafoki-uton át meghosszabbitott budai főgyűjtő csatorna. — Az idei építkezés némileg enyhíteni fogja a munkanélküliséget is, mert egész éven át több száz munkás kap vele állandó kenyeret. — Végül közegészségileg is sürgős a budai főgyűjtő megépítése, mert a mostani ideiglenes szivattyúk végig az egész vonalon beszennyezik a Duna vizét, úgy pedig aj város alatt. Lágymányosnál ömlik majd a budai oldal szennyvize is a Dunába. Augusztusban megkezdik a Széchenyi- strandfürdő építését Húsz miliiárdba kerül a kontinens legnagyszerűbb uszodája A középitési bizottság legutóbbi ülésében döntött a Széchenyi-fürdő kibővítése, illetve a városligeti uszoda és strandfürdő tervei fölött. A beérkezett 36 pályázat közül a zsűri és a tanács Fran- csek Imre műépítész terveit találta legmegfelelőbbnek és ezt ajánlotta elfogadásra a bizottságnak. A bizottság szokatlanul kedvezően fogadta a bemutatott terveket és az épitésztagok is kivétel nélkül elismerték, hogy a tervező különleges érzékkel tudta a toldaléképitkezést összhangba hozni a főépület klasszikus stílusával, anélkül, hogy kopizált volna. A kivitelre elfogadott tervről Petrovácz Gyula az ülés összességének helyeslése mellett kijelentette, hogy a fürdő koronája lesz a Városligetnek és a ligeti strand a kontinens egyik legnagyszerűbb uszodája lesz. Dörre Endre, a középitési ügyosztály referens főmérnöke, az alábbiakban ismertette velünk a fürdőtervet és az építkezés részletkérdéseit. — A Széchenyi-fürdő mellé tervezett stranduszoda a főépület mögött levő elhagyott területen épül fel. Az ^Hatkerti-ut mellett, ott, ahol most a homokbuckák között néhány városligeti élelmiszerbódé és a régi építkezési barakk áll. A strandfürdőt egy elipszis alakú, balluszterekkel és loggiákkal díszített emeletes épület fogja körülövezni. Itt helyezik el a férfi és női kabinsorokat, a tribünöket, a terraszos büffét és kávéházat, a fodrász-, manikür- és pedikiir-helyiségeket, a dörzsölőket stb., az épület laoos tetejét pedig ugyancsak tágas, nagyszerű napfürdőnek képezik ki. Az elipszis- alaku épületen belül, a fürdőkért középén lesz a hatalmas, 50 méteres úszómedence, ettől jobbra és I balra pedig a két teknőalaku strandfürdő. A fürdő körülbelül 2500 személyt tud majd befogadni; ennek megfelelő számmal lesznek férfi és női kabinok és szekrényekkel ellátott vetköző-fülkék. A vasbeton úszómedence átlagos mélysége 2 méter lesz, úgyhogy versenyeket és vizlpóló-mérkőzéseket is lehet benne tartani. A strand-medencék legmélyebb vize sem lesz több 130 cm-nél, a kisebb viz pedig alig 5 centiméteres, úgyhogy egészen apró gyermekek is lubickolhatnak benne. A medencéket bársonyos homokstrand, virágágyak övezik, a nagy medence homlokfalát pedig cascade-os szoborcsoport fogja díszíteni. A strandfürdő épületét kél oldalt a népfürdőket kibővitő toldaléképületek kötik össze a főépülettel. A mostani népfürdők körülbelül a háromszorosára bővülnek és különböző kényelmi helyiségeket építünk ide. Sokkal tágasabb lesz az előcsarnok, ahol büffé, borbélyterem, pihenő, gőzkamra és egy újabb nagy langyos medence lesz. Az uj népfürdőt tulajdonképpen a polgári igényeket kielégítő közfürdővé óhajtjuk fejleszteni, ahol a középosztály épp olyan jól, de sokkal olcsóbban fürdözhetik, mint a drága luxusíiirdökben. A Széchenyi-fürdőtől, vagy a Gellért-fürdőtől ezek a ..népfürdők“ csak annyiban különböznek, hogy itt nem kabinok, hanem vetköző-fülkék és ruhaszekrények lesznek. — A most készülő költségvetés szerint az épitkezés kb. 20 milliárd koronába kerül. A fürdő valószínű jövedelmezőségét tekintve, ez az összeg legkésőbb 6 év alatt visszaíizetődik. A városgazdasági ügyosztály a strandfürdő évi nyersbevételét három és félmilliárd koronában irányozta elő és kb. ugyanennyi lesz a népfürdők bevétele is. A strandfürdőbe egy pengő lesz a belépőjegy ehhez egy 10.000 koronás pótjegyet vált az, aki kabint akar, 5000 koronás pótjegyért pedig vetköző-szekrényt adnak. Nyilvánvaló tehát, hogy a Széchenyi-strandfiirdő 50%-kal olcsóbb lesz, mint a Margit-szigeti, holott ott az egész invesztíció nem volt több 3 és félmilliárdnál. A népfürdők használati dija szekrénnyel együtt csupán 6000 korona lesz, hogy a legszerényebb viszonyok között élő polgár is igénybe- vehesse. — A részletterveken most dolgoznak. julius végén Írják ki a versenytárgyalást. úgyhogy az épitkezés minden valószínűség szerint már augusztusban megkezdődik. A Programm az. hogy az év végéig minden tető alá kerüljön, úgyhogy az asztalos-, lakatos-, szerelő- stb. iparosmunkát, az egész belső berendezést a télen elvégezhessék és legkésőbb a jövő év május közepén a fürdőt átadhassák rendeltetésének. A medencéket négy újonnan furott esőkut vize táplálja, a felmelegítés pedig a Széchenyi-fürdő felesleges termálvizével történik 22 C. fokra, úgyhogy mesterséges melegítésre nem is lesz szükség. A medencék vize állandóan friss lesz, mert a kutak pár óra alatt mindig meg tudják tölteni. A strandfürdő építésével újra felvetődik a Széchenyi-fürdő mellé tervezett szálloda régóta húzódó tervének megvalósítása is. Francsek Imre fervező-épitész már erre vonatkozólag is készen van az elgondolással. Szerinte a Széchenyi- fürdő szállodája nem egy hatalmas, palotaszerü épület lenne, hanem a Városliget hangulatába illő és a liget épületeivel stílusban harmonizáló egy-kétemeletes kis barokk-kastély a tó partján, azon a területen, ahol most a földalatti végállomása, a régi Artézi-fürdő és a Fővárosi Pavillon van. A szálloda megépítése esetén a földalatti állomását áthelyezik az állatkerti oldalra, a régi Artézi-fürdőt és a fővárosi pavillont lebontják és helyét parkírozzák. A szálloda elé közvetlenül egy hatalmas tóparti terraszt terveznek. A szállodát a fürdőépülettel fedett folyosó kötné össze és közben lenne elhelyezve az ivócsarnok is. Ez a része a dolognak azonban még csak kiforratlan terv. ! Drabek Ferenc gépészmérnök gépműhelye ( Gőzgépek, benzin-, nyersolaj- és gázmotorok, valamint t automobilok, traktorok és szántógépek javítása. Gép- j alkatrészek készítése minta vagy rajz szerint. Dugattyúk, * dugattyugyürük, szeleporsók, fogas-, kúp-, csavar- és t • csigakerekek készítése. | ♦ Budapest, VIII., Gólya-utca 8. sz. — Telefon : József 88-82. | HPrt Á PÁT. BUDAPEST, A VAÖW * II.,Zsigmond-u,10 építész, építőmester Telefon: 66-64. Vulkán Gumijavító Rt. Budapest legnagyobb és legmodernebbül berendezett gumijavító műhelye. Szavatosság mellett végez autóköpeny és tömlőjavítást. Budapest, VI., Rózsa-u. 90. — T. 71—75. STEINER és SZIMPER isz-, templom-, szobafestők és mázolék Budapest, IX. Üllői-ut 57. — Tel.: József 6-29 HÁZÁN i-í. TETŐT meg kell javítani. — Régi zsindelytetőket lebontják és Eternit avagy más választott palával, vagy pedig csebefedik KNAPPOVICS és KEPPICH pala- és cseréptetőfedők VIi„ Bem-utca 11. Telefon : J. 72-19. Régi tetők alapos, gondos és lelkiismeretes javítása, átfedése — Évi jókarbantartás. 0 CD ■ CD ■ CD I CD ■ CD I CD ■ CD BCD ■ CD ■ CD ■ CD B 0 Telefon: 0 5J 4140 OKolKay Mátyás 5 Q épület- és műlakatos g ■ Budapest, Vili., üólya-utca 23 ■ ■ CDiCDiCDBCDiCDBCDiCDiCDiCDiCDiCDi Széchenyi Gyógyfürdő (a Városligetben) Thermálfürdők, külön szénsavas, iszap, fényfürdők és egyéb gyógyíényezők. NASH ADVANCED SIX és AJAX SIX LEGÚJABB AMERIKAI MODELLEK HAT HENGER NÉGY KERÉKFÉK BALLONKEREKEK AMERIKAI AUTOMOBIL KERESKEDELMI R.-T., V. KÉR., DOROTTYA-UTCA 3. SZ. :: TELEFON: LIPÓT 981-43
