Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-06-23 / 25. szám
Budapest, 1926 junius 23. 7 (h/IKUI-I lhl5IU> Szakszerű hozzászólás a városi biztosító tervéhez Gergely Tódor, az E/ső Magyar vezérigazgatójának nyilatkozata Legutóbb oly hírek kerültek forgalomba, hogy a főváros intéző körei sorában bizonyos koncepció alakult ki a községi biztosítási ügyeknek egy uj, e célra létesített intézet utján leendő lebonyolítására és nyilvánosságra került hírek már azt is tudni vélik, hogy a Vásárpénztár megfelelő kiépítésével volna elérhető leginkább e terveknek a praktikus megvalósítása. Állítólag a Prudentia Biztositó Rt. részvényeinek megszerzése is felmerült volna, de ezt az illetékes körök a Vásárpénztárral kapcsolatosan előállott újabb kombinációk érdekében hamarosan elejtették. Újabb hírek szerint azonban most egyik-másik törpe biztositó intézetnek a terve merült fel. Ez a kis biztositó intézet a Mercur általános biztosító r. t., amelynek összes részvényei a Magyar Mezőgazdasági Hitelintézet R. T. tárcájában fekszenek. Az uj fővárosi biztositó intézet megalakításának a tervét — több oldalról szerzett meggyőződésünk szerint — a biztosítási szakma meglehetősen szkeptikusan Ítéli meg. így alkalmunk volt erről a kérdésről többek között beszélgetést folytatni Gergely Tódor korniányfötanácsossai, az Első Magyar Általános Biztositó Rt. vezérigazgatójával, aki a következően nyilatkozott a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt: — Nézetem szerint minden olyan kísérlet, mely egy sziikebb dimenziója biztosítási intézmény létrehozását ambicionálja, már a kezdet kezdetén eíhibá- zottnak tekintendő. A biztosítási üzletágnak á lényegét a nagy számok, a kiterjedt, messze elágazó .üzleti lehetőségek nyújtják. A legutóbbi évek félreérthetetlenül megmutatták, hogy a kiskaliberű biztosítási intézettek életlehetősége a lehető legminimálisabb és a mostani csonka ország területén egy alapos szelekciónak kell bekövetkezni. Az egykori Nagy-Magyarországon összevissza 19 elemi biztositó intézet működött, mig Csonka-Magyarországon a legutóbbi időkben ezeknek a száma 48-ra szaporodott. Ezeknek az alapításoknak persze már jelentkezik is a reakciója és a kisbiztositók jelenlegi krízise csakis egy radikális fúzió-sorozat utján oldható meg. — Ilyen körülmények között aligha tekinthető komolynak az a híresztelés, miszerint a város egy házikezelésü biztositó intézményt akarna a közeljövőben kreálni. Viszont a legnagyobbíoku dilettantizmusra vaílana. ha a Vásárpénztárt akarnák bizonyos körök ilyen célra kiépíteni. Mintha a biztosítási üzletág olyan könnyedén bevezethető volna, mint mondjuk, egy tőzsdeosztály felállítása? A laikus tervezők nyilván nincsenek tisztában a biztosítási svakma tömérdek speciális komplikációjával és azt hiszik, 'hogy elegendő egy megfelelő ügynöki szervezet létesítése. Honnan veszik majd azután az évtizedes tapasztalatokat megkívánó klasszifikálási szakértelmet, hogy melyik üzlet vihető keresztül és melyik nem? — És itt van mindjárt egy igen fontos kérdés, hogy vájjon maga a főváros bele akar-e kapcsolódni teljes rizikóval a biztosítási üzletággal együttjáró súlyos kötelezettségekbe és ha igen. milyen anyagi eszközöket lehetséges e célra igénybevenni. Ha pedig csupán a viszontbiztosítási rendszert óhajtja favorizálni, kifizetődik-e számára a nagy- terjedelmű üzleti apparátus? — Hogy egyes külföldi nagy városok önálló biztositóval bírnak, ez mindenesetre némiképpen csábítóan hangzik, de — meggyőződésem szerint — ezek legfeljebb bizonyos fiókok, illetve expoziturák jellegével bírhatnak, melyek mögött bizonyára ott állanak a nagy dimenzióju biztosítók, hogy a megfelelő üzletforgalmi intenzitást lehetővé tegyék. Önálló kis korporációk sorsa már a megalakulásuk pillanatában meg van pecsételve és igy egyáítalán nem tudok komolynak és szakszerűnek elképzelni egy. házikezelésü biztosi tó intézetet a főváros kebelében. — Ez a koncepció aligha lesz egyéb, mint egy jámbor kívánság, amivel szemben valamivel több praktikus érzék és kevesebb teória bizonyára megfelelő mederbe terelhetné ezt az egész furcsa tervez. getést. Mintegy 50—60 mozdonyra lesz szükségünk, melyeket az eddigi diszpozíciók szerint a Ganz-Villamossági és a Máv. gépgyár fognak közösen előállítani. Egy-egy mozdony körülbelül 280.000 aranykoronába, azaz mintegy 4 milliárdba fog kerülni, tehát a magyar gépipar csak ennek a révén cirka 16,800.000 aranykorona értékű megrendeléshez fog jutni. Ezekhez fognak járulni még a villamosvezeték felállításához szükséges vasoszlopok, valamint különféle egyéb üzemi anyagok, továbbá a várpalotai centrálé berendezési eszközei. — Az angol pénzügyi konzorciummal folytatott tárgyalásaink egyik eddigi eredménye gyanánt máris sikerült biztosítanunk, hogy a villamosításra kiszemelt vonal berendezésében a magyar iparé legyen a túlnyomó szerep. — Meggyőződésem szerint a Kelenföld-brucki vonal elektrifikálásán kívül a közel jövőben aligha lesz alkalmunk és módunk egyéb nagyobbszabásu villamossági koncepciók megvalósítására és egyelőre korainak kell tartanunk a Duna vizierejének elektromos célra való kitermelését, vagy a mátramenti lignitbányáknak bizonyos erömüvi telepek számára leendő felhasználását. A Beszkárt pengőmérlege Közgyűlés: junius 30-án A napokban megjelent a Beszkárt pcngömérlege. valamint ezzel kapcsolatosan a meghívás az e hó 30-i rendes évi közgyűlésre. A közgyűlés—tárgysorozatának pontjai között szerepel többek között az igazgatóság megválasztása is, amelyről főlapunkon, a Fővárosi Hirlap-ban számoltunk be. Ami a Beszkárt uj felértékelt mérlegét illeti, ennek adatai között mindenekelőtt feltűnik, hogy a villamosvasutak az elmúlt év során 4,343.000 pengő, azaz mintegy 54 milliárd korona értékű beruházást eszközöltek, .ami tagadhatatlanul impozáns jele a vezetőség regenerálási törekvéseinek. A vállalat összleltára egyébként a múlt év végére vonatkozóan a mérlegben 6.053.231 pengő, azaz 75.665,395.409 papinkoronáyal szerepel, ami bizony a valósághoz képest nagyon szerény összeg. A vasút ingatlanai ugyancsak meglehetősen kis összeggel, 666 millió koronával szerepelnek. Érdekes, hogy a2 anyagkészlet a .leltárrovat mellett elég tekintélyes összeggel, több mint 30 milliárd koronával szerepel. A közölt nyereség-veszteségszámla szerint a vasútüzem multévi személyi és dologi kiadásai 481 milliárdot tettek ki. A személyszállításból eredő bevételek pedig 658 milliárd koronára rúgtak, tehát a személyi és dologi kiadások összegét mintegy 50 százalékkal meghaladták. Az áruszállítások bevétele viszont 2.42 milliárdot tett ki. Tekintélyes összeggel szerepel a mérlegben a nyugdíjalap javadalmazása is, kerek 53 milíiárddal. A különféle alapok dotálása után a mérleg 2.06 milliárd korona tiszta nyereséget tüntet fel. Befejezés ©lőtt a hudapesi-hrucki vonal villamosításának előkészítő munkái A Máv. egy angol pénzcsop rtia! folytat kedvező tárgyalásokat —A magyar ipar mintegy húszmillió aranykoronás megrendelésre számíthat Verefoélyá László min. tanácsos nyilatkozata a nagyszabású tervekről Miként ismeretes, a Máv. vezetősége már régebben nagyszabású terveket dolgozott ki a íővasut- vonalak villamosítására vonatkozóan és alig egy évvel ezelőtt Budapest és Alag között megindult az első elektromos motorvonat, melynél egy speciálisan uj- rendszerii villanyosmozdonyt igyekeznek kipróbálni és tökéletesíteni a Máv. szakemberei. A Kandó Kálmán terve szerint megépült mozdony teljesítőképességéről máris a legnagyobb elismeréssel emlékeznek meg a szakkörökben és egyes hírek szerint rövidesen reá fog kerülni a sor az eddig végzett kísérletek praktikus alkalmazására. Verebélyi László miniszteri tanácsos, a Máv. villamossági osztályának a vezetője kérésünkre a következőkben ismertette a Máv. villamosítási ügyének a jelenlegi stádiumát: — A Máv. villamosítási programmja előreláthatóan már a legközelebbi jövőben nagyjelentőségű fordulóponthoz fog eljutni. Egy igen komoly és előkelő angol pénzcso- porttal folytatunk hosszabb idő óta messzemenő tárgyalásokat a budaoest—brucki vonal villamosítása érdekében és a tárgyalások jelenlegi előrehaladott stádiumából következtetve, körülbelül egy hónapon belül egy mindenképpen kielégítő megállapodás fog létrejönni a tárgyaló felek között. — Az említett vonal látszik ugyanis már régtől fogva a legalkalmasabbnak a villamosítás céljára,' miután ennek az intenzív teher- és személyforgalma mellett mindenképpen rentabilisnek Ígérkeznek az elektrifikálás érdekében végzendő terjedelmes beruházások. A koncepció magvát tudvalevőleg a várpalotai lignitrétegek felhasználásával üzembe helyezendő nagy akció-képességű centrálé adja, mely az említeti vonal energiaszolgáltatásán felül még Budapest számára is tudna juttatni jelentős árammennyiséget. A várpalotai lignittelepek rendkívül bőséges készleteket tartalmaznak és még ha 50—60 év múlva ki is merülnének, semmi különös nehézségbe nem fog kerülhetni, hog3r az amortizációs terhektől időközben amugyis megszabadult üzemet normális fekete szénnel lássuk el. — Az eszközölt számítások szerint egyelőre csakis a budapest—'brucki vonal alkalmas arra, hogy az eddigi rendszerrel szemben az elektrifikálás révén lényeges jövedelemtöbbletet érhessünk el. A budapest—miskolci vonal elektriíikálásá- tól viszont egyelőre el kel! tekintenünk, ámbár a mátramenti dús és kitűnő minőségű lignittelepek rendkívül alkalmasak egy erőmű táplálására. Amennyiben az angol pénzcsoporttal kötött megállapodásunk eredménye gyanánt a szükséges beruházási tőke a birtokunkban lesz, nyomban hozzá fogunk a budapest—brucki vonal elektrifikálásához. Rövidesen meg fog épülni a nagyszabású várpalotai erőmű és sor kerülhet a villamosmozdonyok parkjának összeállítására. A Mátravidéki lignittelepek értékesítése. Tudvalevőleg a Mátra hegységnek az Alföld felé terjedő vidékén, mintegy 200 kilométer hosszúságú lig- nittelepek húzódnak meg, melyeknek az értékesítése érdekében az utóbbi évikben több koncepció is támadt. A legnevezetesebb ezek között Rohrer Béla- féle terv, amely több’ villamos-centrálé táplálására akarná felhasználni az >tt található lignitet. Most pedig egy konzorcium, melynek tagjai magyar és német tőkések, egy uj szabadalom alkalmazásával szeretné értékesíteni a mátramenti lignitet. A konzorciumban vezető szerepe volna a S u g á r-f é 1 e szénkereskedelmi vállalatnak. „SPECI0SA“ Jenne Ferenc, BUDAPEST Vili, Főherceg Sándor-u. 52. (Vas-u. sarok) Telefon: József 105—14. eheraulóját áíszerelem óriási Continental nagy teherbírású levegogummikra. Ezáltal 90°/o motorjavitásí, 2ö°/0 üzemanyagot, 100% időt takarit meg. Ke ekeset átalakítok Auíóköppeny és tömlőket gyári eljárás szerint javitok. POSSELT GYULA FELVONÓGYÁR BUDAPEST, V., GÉZA-UTCA 7. TELEFON L. 912-49, L. 972-69. Minden épitési vállalkozás í Minden építőanyag eladása és épitőhelyre szál litása vágón- és fuvartételekben, nagy engedmény és kedvező fizetési feltételek mellett. Létraállvány kölcsönzése j MARJALAKY BENŐ BUDAPEST Telefon bejelentve [ Központi iroda: IV., Váci-utca 44 — Telep, anyageladási iroda VIII., Illés-utca 30 ■
