Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-06-16 / 24. szám
ti Budapest, 1926 i uni us 16. Közegészségügyi okokból megrendszabélyozzák a mozikat Végh János tiszti-főorvos súlyos kritikája — A mozi melegágya a ragályos betegségeknek — Számos egészségügyi reformot és uj rendszabályokat kíván életbeléptéim Végh János dr. tiszti-főorvos érdekes előterjesztést tett a főváros tanácsának. Ebben közegészség- ügyi szempontból kifogást emel a Budapest területén működő mozgófényképszinházak ellen, amelynek legtöbbjét a közegészségügyre egyenesen veszedelmesnek tartja. A jelentés méltatlankodva állapítja meg, hogy a moziengedélyek kiadásánál, meghallgatják a kerületi mérnök, a ttizoltófőparancsnok- ság, a rendőrség, sőt még a kéményseprő-mester véleményét is, ellenben a tiszti-orvosok véleményét nem kívánják. Ennek a következménye aztán, hogy a mozgófényképszinházak Javarésze közegészségügyi szempontból minden kritikán alul áll. így többek között rámutat a tiszti-főorvos előterjesztése arra, hogy a legtöbb mozi előcsarnokának és ruhatárának nagysága nincs arányban a nézőtér befogadóképességével és emiatt ezekben a helyiségekben a zsúfoltság az előadás kezdetén és végén állandó. A nézőtéren elhelyezett székek keskenyek és nem elég mélyek és oly szorosan vannak egymás mellé helyezve, hogy a közönség valósággal egymás szájából szívja a levegői. Kifogásolja a tiszti-főorvos azt is, hogy a széksorok között a közlekedő ut szőnyegekkel van borítva, amelyeket csak nagy ritkán porolnak és a hozzájuk tapadó piszok és sár nagy mértékben terjeszti a baktériumokat. A szellőztetés hiányát is erősen kifogásolja az előterjesztés és adatokkal illusztrálja, hogy az egyes mozikban előadások végén a hőmérő 30° C-ra is felszáll, a páratartalom pedig 90%-ra emelkedik és a levegő 5% szénsavval telítődik. E förtelmes állapotok fokozásához még hozzájárul az is, hogy a moziknak nincsenek ablakai és ha vannak. úgy azok nemcsak az előadások alatt, hanem azon túl is függönyökkel vannak elzárva és így a napsugár a helyiségekbe sohasem juthat be. Megemlíti a tiszti-főorvos, hogy a fertőző-betegek ellenőrzése alkalmával arra a tapasztalatra jutott, hogy a szülök az enyhébb ragadós betegségben szenvedő gyermekeiket pár napi ágyban- és szobában tartás után elviszik a mozikba, hogy ezáltal szórakoztassák és vigasztalják a türelmetlen gyermeket. Mindezeknél fogva azt állítja a tiszti-főorvos, hogy a mozik a betegségek keletkezésénél lényeges szerepet játszanak és elsőrangú terjesztői a ragadós betegségeknek. A felsorolt közegészségügyi kinövéseket és veszélyeket Végh János tiszti-főorvos előterjesztése a következőképen kívánja megszüntetni: követeli, hogy a mozik nyitható felülete a padlófelület egyötödének feleljen meg és az ablakok napközben teljesen nyitva maradjanak. A nézőtér befogadó- képessége úgy dllapittassék meg, hogy minden emberre 5 köbméter levegő jusson, inig a ruhatárban és az előcsarnokban 3 köbmétert tart elegendőnek. A nézőtéren levő széksorok elhelyezése tekintetében is különleges kikötéseket kivan megállapitatni a főváros és | a helyiségek padlóit csak linóleummal vagy betonnal engedi befedni. Követeli továbbá, hogy minden mozi- előadás után legalább egy órai szünetet tartsanak és ezen idő alatt a közönséget az összes helyiségekből távolítsák el, az ablakokat nyissák ki és a padlókat, székeket nedves ruhával törölgessék meg. A tiszti-főorvos előterjesztése végén azt kéri, hogy amennyiben a mozik vagy más szórakozóhelyek egy éven belül helyiségeiket közegészségügyi szempontból megfelelően nem alakítják át, azoktól a hatóságok vonják meg az engedélyt. A tiszti-főorvos előterjesztésének sorfát minden oldalon nagy érdeklődéssel kisérik. ® ® • A fővárosnak nincs pénze a szemétégeíőkemence felállítására. Hónapoikkial ezelőtt a tanács közegészségügyi ügyosztálya nagy lelkesedéssel készült egy gazdasági és egészségügyi szempontból egyaránt 'kivá- vánatos intézménynek, a szemétégetőtelepnek a létesítésére. Kidolgozták az erre vonatkozó terveket és hogy az intézmény mielőbb felépülhessen, 2 milliárd koronát irányoztak elő az ügyosztály folyó évi költségvetéséiben az építési költségekre, amely összeget azonban megfelelő fedezet hiányában a pénzügyi ügyosztály törölte. A költségvetés tárgyalása során Becsey Antal rámutatott arra a mérhetetlen anyagi kárra és egészségügyi veszedelmre, amit a szemétégetőtelep megépítésének elodázása okoz. A költségvetésben 110 milliárd költséggel szerepel az utcák, terek tisztogatása, a szemét kifuvarozásia és a szeméttelep rendbentartása. Ez mindenesetre oly nagy összeg, hogy érdemes azzal foglalkozni, miként csökkentsük a költségeket. Egyedül a szemét kifuvarozása 28 milliárdba kerül, amit a szemétégetőtelep megépité-séviel jelentékenyen redukálni! lehetett volna. Külföldön a szemétre nemhogy ráfizetnék a városok, hanem jelentékeny jövedelmet biztosítanak belőle, -mert a szemét elégetése folytán megmaradó sterilizált salakot különféle hasznos építési anyagok előállítására használják fel. Becsey még arról a lehetetlen közegészségügyi állapotról is beszélt, amelyet a bűzt és port árasztó szemét idéz elő. Szóvátette a portalan szemétgyűjtő késedelmes bevezetését is, amelyre eredetileg 1800 milliót irányozott elő a tanács. Édes Endre tanácsnok azután kifejtette, hogy mi az oka a szemétgyűjtés és szemétfuvarozás körüli tarthatalan állapotoknak. Bejelentette, hogy a ipróbalkemence megépítéséire előirányoztak 2 milliárdot, de a pénzügyi ügyosztály ezt az összeget törölte és így az intézmény megvalósítására csak a lövőiben kerülhet sor. Folkusházy alpolgármester azt javasolta, hogy a portalan szemétgyűjtésre előirányzott 1800 milliót a felére redukálják, amit a többség ímeg is szavazott. Idén tehát a portalan szemétgyűjtésből is csak próbákat fognak eszközölni, mert a fővárosnak nincs arra pénze, hogy polgárainak egészségét hathatósan megóvja. Az Egységes Községi Polgári Párt uj tagjai. A Fővárosi Hírlap megemlékezett (arról, hogy a Keresztény Községi Párt számos .előkelő tagja elhagyni szándékozik régi pártját és az Egységes Községi Polgári Pártba óhajt belépni. Ezeknek a ki- | válásoknak a sorozatát Bohn József, józsefvárosi bizottsági tag nyitotta meg, aki már tagja is az Egységes Községi Polgári Pártnak. Jeleztük már, hogy a ferencvárosi bizottsági tagok úgynevezett U s e 11 y-c soportja szintén az Egységes Községi Polgári Párt felé orientálódik. Értesülésünk szerint dr. U s e t-t y Béla és barátainak a pártba való belépése a legközelebbi napokban meg fog történni. A Beszkárt közgyűlése. A Budapesti Székesfővárosi Közlekedési R.-T. (Beszkárt) e hó 26-ára tűzte ki folyó évi rendes közgyűlését. Ez alkalommal az igazgatóság tagjait kiegészítik a városi pártok delegáltjaival. Házasság. Günther Tivadar székesfővárosi tanácsi fogalmazó, a főpolgármesteri hivatal titkára és Hutás Margit, június 15-én, kedden délután 6 órakor tartják* esküvőjüket a Ikriszt ina városi plé- b áni-a t em.pl om b a n. Eltűnnek a jeltelen sírok. A főváros temetőiben még mindig sóik az olyan jeltelen sir, amelyekben a közéletben szereplő férfiak nyugosznak. Még a főváros elhunyt főtisz.tviselői közül is tübbnek a I sírján nincs emlékkő. Ezt a mulasztást most fokozatosan igyekszik pótolni a főváros. A legutóbbi hetekben több -elhunyt főtisztviselő sírjára álfitottak fel síremléket. így megjelölték Antal Gyula tanácsnok, a főváros közegészségügyi ügyosztály volt vezetőjének, Faller Ferenc tanácsnoknak, Eszláry Sándor és Szabó Gyula volt kerületi elöljáróknak, valamint Visnyi József néhai árvaszéki ülnöknek sírját. Amerikai rádió-készülékeket és kellékeket hoz forgalomba az V., József-tér 11. szám alatt működő szaküzlet, amely jutányos áraival és elsőrangú gyártmányaival máris nagy népszerűségre tlett szert. A modern gyárépitési technika kiváló alkotása az a -gyárépület, amelyet Drabelz Ferenc gépészmérnök gépgyára részére, nevezettnek saját házában, Nagy Lajos építőmester tervezett és épített. A Drabek-gépgyárat, amely a legmodernebb gépekkel van felszerelve, eddigi helyistégeiiböf, VIII. iker., Gólya-utca 8. szám alól most telepítik át az uj gyárépületbe, ahol 60 állandó munkással már a napokban megkezdi működését. Tön/eßeli el a közéletből a baseli egyezmény megkötői, — mondotta egy bizottsági tag, aki valószínűleg nem volt tisztában ennek a rövid, de kétségkívül erőteljes mondatnak a jelentőségével. Annál érdekesebb ez a szigora hang, mert hiszen a baseli egyezmény megkötésében résztvett az a Bárczy István is, akii a szigorú bizottsági tag ur igen szívesen látna újból Budapest polgármesteri székében. Ám nem érdemes és nem szabad személyeket idézni és személyek szerint eldönteni az kérdéseket. A baseli egyezményt megkötötték azok, akiket a főváros erre delegált. Az elért eredményt lehet kritizálni és meg is kritizálták annakidején igen széles mederben, igen alapos argumentumokkal. Kiváló nagy elmék vettek részt a vitában, de senki sem mondta azt, hogy azok, akik ezt az egyezményt megkötöttek, i tin jenek el a közéletből. A baseli egvez- mény lehet rossz$ de a legrosszabb egyezménynyel szemben sem szabad azt a' hangot használni, amely azt követeli, hogy a közért önzetlenül dolgozó térfiuk, ha nem tudták elérni a legnagyobb sikert, tűnjenek el a közéletből. Nemcsak az objektivitás hiánya ez, de egyben hálátlanság is. Vájjon akadnának-e akkor önérzetes emberek, akik vállalnák a közért való munkát, ha a munka elvégzése után egyszerűen kikergetnék őket a közéletből. A szigorú bizottsági tag urnák aligha lesz módjában baseli hibákat elkövetni, de azért senki sem fogja követelni tőle, hogy hagyja el a közszereplés irigyelt fórumát. Tizenöt év. Csendben, zajtalanul ünnepelte a na- pokban Budapest székesfőváros Hirdető Vállalata tizenötödik fordulóját annak, hogy mint székesfővá- iosí üzem visszakerült az E m m e r 1 i n g-cégtől. mHy sok esztendőn át bérelte a hirdetés iogát a fővárostól. Tizenöt évvel ezelőtt, 1911-ben jutott ismét a székesfőváros a bérbe adott monopólium birtokába. Kicsi, szerény vállalkozás volt ez akkortájt és alig hajtott több hasznot pár százezernyi koronánál. 1 izenöt év folyamán izmos vállalattá fejlődött, mely aránylag legjobban jövedelmező üzeme a fővárosnak és tiszta jövedelme évente több milliárdot tesz ki. A tizenötéves forduló csendben és zajtalanul pergett le a r,ftopkfran és a Hirdető Vállalat a hirdetés modern fejlődésével lépést tartva, újabb és újabb hirdetési módok életbeléptetésével csendben és zajtalanul folytatja tovább eredményes és dúsan jövedelmező munkásságát a székesfőváros javára. Vadrózsák. Zsoldos János verseskötete. „A kevés iskolát járt ember tiszta szivből ki-röppent gondolatai, a szeretet könnyeinek gyöngyszemeiből íródott ez -a könyv“ írja előszavában Zsoldos János. Versei tel.ist.eli vannak -népi elemekkel, mé-pdal- reroiniszce,nciákkal, minden alkalomra bőven akad rímje öreg szélmalomhoz, őszhöz, madárvándorláshoz, 'könnyen fűződnek rigmusai. fcHKOS tflSOS TflKflRéKTűzHeíiysyáR r..t. Budapest VÁROSI ÜZLET: IV., VÁCI-UTCA 40. SZ. Iránjl-utca sarok. Telefon: József 153—52. IRODA ÉS GYÁR: VIII., BEZERÉDY-U. 8. Telefon : József 21—34. TÓÁSÓ PÁL építész, építőmester BUDAPEST, II.,Zsig;mond-u.l0 Telefon: 66-64. nn| CD pnMft tetőfedő vállalata és hULlR Lilla U építőanyag kereskedése Budapest, V., Lipót-körut 9. Tel.: Teréz 90-35. Z ECH KÁROLYI útépítő- és kövezőmester ES VASÚTÉPÍTÉSI VÁLLAL ÓZÓ ♦ BUDAPEST, VII., ILKA-U i CA 4. SZÁM. ópűiet- és n űiakatos PÁZDÁN LAJOS BUDAPEST. VI., DALSOK-rUTCA 20. Elvállal: Hutogénhegesztést, épületvasalást, kisebb rendszerű portál és vasszerkezeti munkákat. — Hészit: Mindennemű rácsokat és kerítéseket, fazon- és idomvas-ablakokat, takaréktűzhelyeket. HALMOS ISTVÁN és FIA kövező- és útépítő vállalkozók ----- Budapest, X., Halom-utca 25. Al apittatott 1890. Tel.: József 39-52. Útépítő és kövezömunkák I Költségvetés díjtalan! beton-, aszfaltburkolás- és föld- I Budapest székesfővárosnak, a munkák. I Máv-nak és az Államépitészeti Vasútépítési munkák. I hivataloknak állandó szállitóL j/TflD CCDCUIC1 SZOBAFESTŐ ÉS MAzOLO NI Un rtnCIlU Budapest.¥111..József-körut77-79. Tel.J.49-83 — Készít minden e szakmába vágó munkákat. ------Sz őrme-, Szőnyegmegóvás, lakástakaritás, berakftározási vállalat KERBER a 36 év óta fennálló HENRIK cég Vili., NAP-UTCA 29. — TELEFON: JÓZSEF 3-86.
