Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-06-16 / 24. szám

3 * Budapest, 1926 junius 16. 3omkosnih2MP Zajosan tüntettek gróf Belliién István miniszterelnök mellett az Erzsébetvárosi Polgári Kör einökavatö lakomáján Hatalmas marasfesztáció ezer résztvevővel — Szipka Ferenc, Siegescu József, Káliay Tibor, Ugrón Gábor és Kozma Jenő nagyhatású beszédeket tartottak Az Erzsébetvárosi Polgári Kör, amelyről annak­idején megírtuk, hogy négyezer tagjával testületileg az Egységes Községi Polgári Párthoz csatlakozott és diszelnökévé Ripka Ferenc főpolgármestert, elnö­kévé pedig dr. Siegescu József pápai prelátus, egye­temi tanár, törvényhatósági bizottsági tagot válasz­totta meg, hétfőn este ezerszemélyes társasvacsora keretében iktatta be uj elnökét. A beiktatáson a nagy­száma polgárságon kívül ott voltak: dr. Ripka Fe­renc főpolgármester, Ugrón Gábor nemzetgyűlési képviselő, Ercky Károly, Káliay Tibor ny. miniszter, Bánó Dezső kormányfőtanácsos, Bayer Antal biz. tag., Battenberg Lajos nyug. h. államtitkár, Nádor Lajos, Murtiny János, Szepessy Gyula, Katona Béla szerkesztő, Faragó Sámuel, dr. Farkas József, dr. Baránsky Gyula, Diniek Vidor, Dán Leó kereske­delmi tanácsos, Oaár Vilmos, Glück Frigyes, Ho- henbarger Antal ny. altábornagy, Hubert Vilmos, Holzer Sándor, dr. Kozma Jenő kormányfőtanácsos, Sajó János, Scheuer Róbert, Székely Vladimir rend­őrfőtanácsos, Spannberger Alajos, Jankó Ferenc és Vaszy György főigazgató a Vli. kerületi elöljáróság részéről, Neményi Béla nyug. államtitkár, Bittner János, a kereskedelmi kamara alelnöke és- még szá­mosán. Vámos Henrik, a Kör társelnöke üdvözölte az uj elnököt és méltatta Siegescu közéleti munkásságát és múltját, Utána dr. Siegescu József mondotta el székfoglaló beszédét. Dr. Siegescu József beszéde — Engedjék meg, hogy mint a Kör elnöke, meg­jelöljem azt az irányt, ameyet a Kör a jövőben kö­vetni kíván. Ennek a Körnek két zászlaja van: egy országos politikai és egy községpolitikai zászló. Az országos politika zászlajára a Kör és vele egyetem­ben a székesfőváros polgársága arany betűkkel gróf Bethlen István nevét irta, akit az elmúlt napok­ban egy elvetemült egyén megtámadott a hazájáért való küzdelem közepette. Ezen merénylet folytán Bethlen István gróf még közelebb férkőzött a fővá­ros polgárságának szivéhez. Amidőn undorral fordu­lunk el e merénylőtől, lelkesedéssel kijelentjük, hogy az ország rekonstrukciója érdekében kifejtett munkájában minden erőnkkel támogatjuk. Hogy mit tett Bethlen István e hazáért, — nem kell bővebben kifejtenem, elég ha azt kérem, hogy méltóztassanak csak kinézni az ablakon és közbiztonság tekintetében hasonlítsák össze a mostani állapotokat a négy év előttivel. Pénzügyi tekintetben ma stabil koronánk van, négy évvel ezelőtt őrült inflációnk volt. Bethlen István, mint gondos orvos kezelés alá vette a beteg országot. Erélyes kézzel leoperált a beteg testéről minden kelevényt, — az egészséges részeket pedig ápolta, úgyhogy a beteg ma már az ország pénzügyi és gazdasági tekintetében túl van a mélyponton. A városi politika zászlajára a főváros polgársága és ez a Kör fényes betűkkel irta diszelnöküknek, Ripka Ferencnek értékes nevét. Mi itt az Erzsébetvárosban büszkék vagyunk, hogy ő a mi diszelnökünk és bá­torítjuk őt a további küzdelemre. Óhajtom, hogy mindazok a nemes törekvések, amelyek a polgárság érdekében lelkében megfogamzottak, valóra válja­nak. Beszédét Bethlen István és Ripka Ferenc élteté­sével fejezte be. Az uj elnök nagy tetszéssel fogadott szavai után, a jelenlevők dörgő tapsvihara közben Ripka Ferenc főpolgármester emelkedett szólásra. Dr. Ripka Ferenc főpolgármester, Vass József népjóléti miniszter szives üdvözletét tolmácsolja a Kör tagjainak és melegen üdvözli az Erzsébetvárosi Polgári Kört abból az alkalomból, hogy Siegescu Jó­zsefet választotta meg elnökévé és ezzel jelezte, hogy megnyitotta kapuit a kiengesztelődés alapján álló békés polgári munkának. Nagy feladatok, várnak reánk. A polgárság .nemcsak anyagilag szenved, ha­nem erkölcsileg is meg van szaggatva s ezért elvesz­tette régi tekintélyét és befolyását. Pedig szüksége van a nemzetnek a polgárság munkájára és szelle­mére, mert ez a gyökere az egész gazdasági és kul­turális életnek. Ha a polgárság tehetetlen, sem a gaz­dasági élet, sem a kultúra nem fejlődhetik, amint ezt napjaink is bizonyítják. Nekünk, Budapest polgársá­gának nagy kötelességeink vannak. Nekünk kell visszaállítani a magyar polgárság régi erejét és tekin­télyét és Budapest példája fogja tettre indítani a vidék polgárságát is. A minden áron való ellenzékies­ségnek igen veszedelmes hatása lehet akkor, ha a kormány tekintélyével együtt az állameszme tekin­télyét ássák alá. A történelem tanúsága szerint a polgárság csak békés, rendezett viszonyok között boldogulhat s ezért hálás köszönettel tartozunk annak a férfiúnak, aki emberfeletti munkával dolgozik a békés viszonyok megteremtésén. Bethlen István mi­niszterelnök példátlanul álló szolgálatokat teljesít a magyar nemzetnek s ezért méltán megérdemli, hogy minden jóérzésü magyar ember támogassa őt törek­véseiben. A becsületes polgárnak az a kötelessége, hogy a békét biztosítsa, az egyetértést ápolja és lehetővé tegye a munkát, a polgári életnek szentsé­gét. Kívánja, hogy az Erzsébetvárosi Polgári Kör szel­leme hassa át egész Budapest polgárságát és akkor Budapest vissza fogja nyerni régi jelentőségét Magyarország életében! Tüntetés a mmisztereínök mellett A jelenlevők a főpolgármestert iheUyeikről fel­állva, 'hosszasan megéljenezték. Bethlen István gróf miniszterelnök nevének em­lítésekor már (Siegescu József beszéde alatt lelkes tüntetés támadt, amely a főpolgármester szavai nyomán oly elementáris erővel tört ki, hogy a jelen- voltaik percekig tombolva tüntettek a Géniből haza­érkezett miniszterelnök mellett. Ezután dr. Zoltán Jenő, a Kör második társelnöke üdvözölte a vendégeket, a megjelent pofi tiké sóik at és a sajtó jelenlevő képviselőit. Majd a nap jelen­tőségét méltatta. A polgárságnak tömörülnie kell, — mondotta, — egységes erős polgári pártba. A pol­gárság belátta, hogy a széthúzás és a széttagozódás tovább nem maradhat fent. A hazát csak a polgári erkölcsök menthetik meg és a mostani dekadenciát a polgárság szétziláltsága idézte elő. Beszédét azzal fejezte be, hogy a jobb és a baloldali vezetők csak verekedjenek egymással, a polgárság megunta a fö­lösleges ellenzékieskedést és megbékél egymással a főváros és az ország érdekében. A tetszéssel fogadott beszéd után Ugrón Gábor emelkedett szólásra. Siegescuban az erdélyi test­vért és a liberalizmus bajnokát üdvözölte. Nincsen vele egy párton, de ismeri gondolkodását és a cél közös, legfeljebb csak az utak különböznek. A kö­zös cél Nagy-Magyarország egységének kivívása. Hirdetem, — mondotta, — hogy más utón szent nemzeti célokat elérni nem lehet, csupán az erők összefogásával. Aki egyesíteni akar, annak nem sza­bad a gyűlölet fegyvereivel harcot előidézni. Ha a kormány ezen az utón halad, akkor mindenkor tá­mogatni fogja. A kormány felajánlott baráti kezét nem szabad visszautasítani, hanem a szent célok megvalósítása érdekében vállvetve keli küzdeni. Ugrón Gábor nagy tetszéssel fogadott beszéde után Káliay Tibor ny. pénzügyminiszter tolmácsolta a kormányzópárt üdvözletét a Körnek, amelyben a kormány támogatására gyűltek össze Budapest polgárai és fennen lobogtatják a jelenlegi kormányelnök, Bethlen István gróf tiszta és önzet­len zászlaját. (Percekig tartó tomboló éljenzés. Éljen Bethlen István!) Most van alakulóban — mondotta — az a gou- vernementális párt, amely a középút politikáját van hivatva sikerre vinni. Ez a párt olyan gondolkozást! és felfogású polgárokat tömörít, akik a realitás és békés fejlődés irányát tartják szemük előtt és amely irányzat Budapestet hajdan az ország központjává és a magyar kultúra centrumává tette. Én — mon­dotta Káliay, — aki a régi világ fejével gondolko­dom, megértem azt, hogy Budapest van hivatva arra, hogy ennek az országnak szellemi vezetője legyen és helyeslem, hogy az a törekvés, amely az országban megnyilvánul, Budapest polgárainak meg­Hosszu, változatos és lelkiismeretes vita után, amely a pénzügyi bizottságban lezajlott, végre pén­teken a közgyűlés elé kerül a költségvetés. Ezzel elér­keztünk az uj rezsimben az első közgyűlési költség- vetési vitához, amelynek jelentőségét nem kell külön hangoztatnunk. Ennek a nevezetes eseménynek a küszöbén a Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma . volt kikérni Ripka Ferenc főpolgármester véleményét a városháza munkájáról. A főpolgármes­ter a következőket volt szives válaszolni: — Pénteken megkezdődik a költségvetés vi­tája a közgyűlésen. A községi választások meg- ejtése óta ez lesz az első költségvetési vita és ez az első költségvetés, amelynek összeállítása olyan nagy gondokat okozott. A költségvetés megalkotásában résztvettek a pártok vezető egyéniségei is és igy tulajdonképpen az pártközi megegyezés alapján készült el. Fel sem lehet té­telezni tehát, hogy a közgyűlés valami különö­sen éles kritikával nyilatkozzék erről a költség- vetésről, amely különben is kibírja a kritikát. A költségvetés vitája különben a pénzügyi bizott­ságban olyan széles mederben folyt, annyira Hegyen, völgyön, utón, rónán Rázás nélkül átmész komám. Ha autódon pontosan Continental Ballon van. nyilatkozásaiban nyerjen kifejezést. Az ország poli­tikai töbségéiiek szüksége van a fővárosra és az or­szág politikai többsége nem nélkülözheti Buda­pest polgárságát, amellyel meg kellett találni a testvéri kapcsolatot. Igen sokan voltak Buda­pest polgárai között eddig is Bethlen István és a kormány hívei és hogy ez nem nyilvánult meg eddig kellő erővel, az csak a szevezetlen- ség következménye volt. A politikai meggyőző­dést bátran hirdetni íkell és ha azt akarjuk, hogy kí­vánságaink, amelyek joggal nagyszámban vannak, teljesüljenek, akkor az ország szekerét abban az irányban kell előre segítenünk, amelyben mi sze- retnők. Mi olyan politikát akarunk, amely megvaló­sítja a békés társadalmi együttműködést és nem gördít akadályokat az egyének gazdasági érvénye­sülése elé. Magyarország gazdasági konszolidációja már 'biztosítva van. Amit mi akarunk, az már egy további művelet. Azt akarjuk, hogy necsak egymás mellett tudjunk megélni, hanem egymással kar­öltve haladjunk előre. Aki faji és felekezeti jelsza­vakat szór a polgárok közé, az bűnt követ el a fő­város és az ország elten. A polgárság már megunta a harcot és nem akarja, hogy a szenvedélyek poli­tikájával kormányozzák továbbra is. Amit gazda­sági tekintetben követelünk, az az, hogy az egyé­neket gazdasági törekvéseikben a törvényes rendel­kezésiek és a hivatalok támogassák. Ezidőszerint még ugylátszik, mintha a szabályok és a hivatalok mint valami (fenyegető hatalmiak lebegnének a pol­gárok szemei előtt. Ennek meg kell szűnni és a há­borús mentalitás eme következményeinek el kell tűnni a hivatalokból. Mert nem annyira a törvények szellemére van panasz, hanem a módra, mellyel azo­kat végrehajtják. Valamennyien egyetértenek velem abban, hogy ennek a törekvésnek a megvalósítására legalkalmasabb Bethlen István és az ö kormánya, amely minden tekintetben megérdemli,, hogy a pol­gárság erejével alátámassza, mert csak igy teheti lehetővé a polgárság azt a munkát, amelyre a pol­gárság /kívánságainak teljes mértékben való érvé­nyesülése érdekében szükség van. Káliay beszédét lelkes tapssal köszönték meg a jelenlevők és hosszasan éljenezték a miniszter- elnököt. Kozma Jenő dr., az Egységes Községi Polgári Párt üdvözletét hozta és a polgárságot a miniszter- elnök vakon vaió követésére buzdította, mert Bethlen az a magyar diplomata, aki nem beszél, hanem cselekszik. Ezután Gaár Vilmos, Ereky Károly és még többen szólaltak fel. A lelkes ünnepi vacsora éjfél után ért véget. részletekbe menően megvitattak mindent, hogy remélni lehet a közgyűlési vita normális lefolyá­sát. Ez magyarázza meg azt a reményemet, hogy a költségvetést sikerülni fog néhány egymásután következő délutáni ülésen letárgyalni. — Egy hét múlva tehát előreláthatóan túl leszünk a költségvetési vitán és a közgyűlés elé terjeszthetjük a főváros függő kölcsönének kér­dését, amelynek ügyét, mint ismeretes, a tanács tulajdonképpen elintézte és csak ez az elintézés vár a közgyűlés szankciójára. Egyébként a függő kölcsön kérdésében a kormányjóváhagyás sem lehet kétséges, mert a kormány is előnyösnek találja, hogy a kétmilliós dollárkölcsönt 6.7Is százalékos kamattal kapja meg a főváros. A kor­mány éppen ezért szívesen jóvá fogja hagyni ezt a megállapodást. A nyári szünet előtt a közgyű­lésnek azután egyéb feladata nem is igen lesz. A törvényhatósági bizottság tagjai azzal a nyu­galommal kezdhetik meg nyári pihenésüket, hogy derék és becsületes munkát végeztek a főváros érdekében. Itt említjük meg, hogy a kétmillió dolláros függő kölcsönt a főváros részletekben veszi fel a Pesti Pén/eken megkezáőáik a költ­ségvetés 1cözgy ülésé tárgyalása Ripka Ferenc nyilatkozata az előnyős függő-kölcsönről

Next

/
Thumbnails
Contents