Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-06-09 / 23. szám
Budapest, 1926 junius 9. • 99 As ügybuszgalom a közpályán mozgó egyének számára nagyon szép és tiszteletreméltó erény. Nem is panaszkodunk mi amiatt, hogyha a bizottsági tag urak szorgalmasan eljárnak az ülésekre. Láttunk mi olyan korszakot már, amikor nap-nap után el kellett napolni a bizottsági üléseket, mert hol három, hol kettő, hol egy bizottsági tag jelent meg, hol meg egy sem jött el. Sőt a mandátumot is azért adta a polgárság és a munkásság a városatya uraknak, hogy elmondják panaszaikat, véleményeiket, egyszóval törődjenek a város dolgaival. Ha volt korszak, amikor nem lehetett panaszkodni a városatyák ügybuzgalmának hiánya miatt, akkor az most van, amikor csodák csodájára megtörténik az, hogy heteken át nem lehet befejezni egy bizottsági ülést. A költségvetés vitája a pénzügyi bizottságban a szóáradat tengeri kígyójává nőtte ki magát. Becsületes és igen sokszor okos felszólalások hangzanak el, de ha valamire ráillik a közmondás, hogy a jóból is megárt a sok, akkor ez elsősorban is a szónokok beszédére vonatkozik. Nem mondjuk mi azt egy pillanatig sem, hogy a városatya urak obstruálnák a költségvetést. Nem. Ellenkezőleg: a legnagyobb szeretettel és a legnagyobb odaadással tárgyalják le ennek a költségvetésnek, amely az uj közgyűlés életében az első, minden egyes tételét. Oh, boldogtalan városi tanács, amely előzékenyen sietett a pénzügyi bizottság segítségére, a szólavina megindításában! A tekintetes tanács ugyanis a költségvetés tárgyalásának indulásakor azt az elegáns bejelentést tette, hogy minden tételnél megkaphatja minden felszólaló a szükséges felvilágosítást. Csak tessék kérdezni, parancsoljanak a bizottsági tag urak, mindenre sürgős és gyors választ adnak, mert a tanács gondoskodik az ügybuzgó városatyák prompt ki- . szolgálásáról. Olyan szépnek, egyszerűnek, természetesnek és praktikusnak látszott mindez az első pillanatban. Alig múlt el azonban pár óra a költségvetés vitájában, egészen különös tapasztalatokra ébredhetett az előzékeny tanács. Hát ki az ördög is gondolhatta volna, hogy olyan töméntelen kérdése van a mélyen tisztelt pénzügyi bizottságnak? Öreg inkvizit or okról mesélik, hogy versenyeztek abban, ki tud több delikvenst egyetlen egy ágra akasztani. Azt mondják, hogy aki három embert tudott egy faágra felkötni, az már mestere volt az akasztásnak. No hát, a mélyen tisztelt pénzügyi bizottság tagjai rácáfoltak és' rálicitáltak a legöregebb inkvizitorokra is. ők fel tudnak adni olyan fogas kérdést is, amelyre egymásután öt tanácsnoknak kell a védaszt megadnia. A kérdezésnek olyan művészei akadtak, hogy a mélyen tisztelt pénzügyi bizottság egyik-másik tagját nyugodtan ki lehetne nevezni vizsgálóbírónak. Ezenközben azonban a költségvetés vitája nyúlik, mint a gummi- puska. Lassan elérkezünk az esztendő közepéig és még mindig nincs költségvetés. Igaz, hogy ennek nem minden tekintetben a pénzügyi bizottság az oka, hanem a tanács is, amely meglehetősen későn készülhetett el a költségvetéssel. Persze mindenre van mentség, hiszen a tanács is nyugodtan mondhatja, hogy sokmindenre kellett fedezetet találni, ami bizony meglehetős erős és hosz- szadalmas fejtörésbe került. A pénzügyi bizottság pedig nyilván nyugodt szívvel elmondhatja, hogy a költségvetés olyan, mint a koldustarisznya. Belefér abba mindenféle, vagy ami még fontosabb, a költségvetés keretében mindenféléről lehet beszélni. Miért ne beszélnének hát az urak, amikor a jóisten azért adta a szájat, a választók pedig a mandátumot. De egyszer mégis csak be kell fejezni ezt a nagy vitát és ha nem csalódunk, a mi minden argumentációnknál sokkal súlyosabb argumentum is el fog következni. Ez az argumentum pedig, ha más nem, a kánikula lesz, amelyben majd meggondolják az urak, hogy nem okosabb-e nyaralni menni, mint a tanácsot inkvizitori és vizsgálóbírói kérdésekkel elhalmozni.----- ti Ki zárólag rokkant katonáknak engedik meg az utcai fagylaltárusitást. Az utcai tfagylaltárusiás régóta húzódó kérdését a kereskedelmi miniszter a főváros tanácsával és a főváros közgazdasági ügyosztályával egyetértőén Végre rendezte olyképpen, hogy a főváros területén a fagylalt utcai árusítását kizáróan egy hadirokkant katonákból alakult szövetkezetnek engedte meg. Eszerint a főváros területén a jövőben kizárólag hadirokkant katonák árusíthatnak fagylaltot éspedig 120 meghatározott helyen. A mozgó fagylaltárusitás ezentúl titltva van. A hadirokkantak küldöttsége ez alkalomból a hétfői nap folyamán tisztelgett Ripka Ferenc főpolgármesternél, akinek köszönetét fejezték ki azért a jóindulatú támogatásért, amelyben a rokkant katonák kérését részesítette. A hadirokkantak küldöttségének vezetője, Schüssler Ferenc rokkant főhadnagy arra is megkérte a főpolgármestert, hogy tolmácsolja a Rokkantak köszönetét Lóban ay er Jenő tanácsnoknak, Ff a m v a s y István főjegyzőnek, valamint Károlyi Albert fogalmazónak is, akik mind nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy 120 újabb hadirokkant a fagylaltárusitás révén kenyérhez jutott. Pártköz» konferencia a főpolgármesternél. Kedden délben Ripka Ferenc főpolgármesternél pártközi konferencia volt, amelyen az egyes pártok vezetői közül: dr. Kozma Jenő, dr. Bárczy István, dr. Nagy Vince, Szilágyi Lajos és dr. Bródy Ernő vettek részt. Az értekezlet foglalkozott a Beszkcirt legközelebb megtartandó közgyűlésén beválasztandó uj igazgatósági tagoknak a kérdésével, valamint egyébb aktuális városházi dolgoknak a megbeszélésével. A bécsi kirándulás tanulságai. Azon a bécsi kiránduláson, amelyet a szociáldemokrata városi frakció az elmúlt hetekben rendezett a bécsi városigazgatás tanulmányozására, a demokratikus blokk több tagja között résztvett B. Virágh Géza szerkesztő, fővárosi bizottsági tag is. B. Virágh Géza a bécsi tanulmányúton 'szerzett tapasztalatairól szombaton este számolt be a Kispolgárok Városi Pártjában. A rendkívül értékes előadást a párt tagjain kívül igen sokan hallgatták végig a törvényhatósági bizottság tagjai közül is, de ott voltak Buzáth János alpolgármester, Liber Endre tanácsnok, Rózsa Károly gázgyári vezérigazgató, Muzsikó István, dr. Bucsánszky Bertalan főjegyzők és még számosán a város főtisztviselői közül. B. Virágh Géza kimerítően és, komoly kritikával foglalkozott Bécs város uj alkotmányával, majd a bécsi városi adópolitikával, lakásépítő és gyermekvédelmi, valamint közoktatásügyi politikával. A rendkívül tanulságos előadást a termet zsúfolásig megtöltő közönség nagy tetszéssel és sokszor hálás tapssal köszönte meg. — A tanács részvétirata Vázsonyi Vilmos családjához. Vázsonyi Vilmos gyászbaborult özvegyéhez a székesfőváros tanácsa a következő részvétiratot intézte : »Kegyelmes Asszonyom 1 Őszinte megilletődéssel és a legmélyebb fájdalommal vettük a hirt dr. Vázsonyi Vilmos v. b. t t, volt magyar királyi miniszter, a törvényhatósági bizottság nagyérdemű tagjának gyászos elhunytáról. A megboldogult, aki a székesfőváros törvényhatósági bizottságának huzamosabb időn át tagja és annak egyik vezető egyénisége volt, mint ilyen a legfontosabb bizottságokban foglalt helyet. Nagy tudásával, valamint a főváros iránti' rajongó szeretetének, egyéniségének teljes súlyával és kimagasló képességeinek egész erejével mindenkor döntő fontosságú véleményével sietett segítségére a szeretett fővárosunk létérdekét érintő legfontosabb kérdések előkészítésénél és eldöntésénél. Mélyen megrendülve a gyászeset felett, amely egyúttal a tanácsot is sújtotta, elhatároztuk, hogy a megboldogult emlékét mai ülésünk jegyzőkönyveben megörökítjük. Amikor erről Kegyelmes Asszonyt és gyászbaborult családját mélyen áiérzett fájdalmas sajnálatunk kifejezése mellett értesítjük, a legnagyobb tisztelettel emlékezünk meg a megboldogult kimagasló egyéniségéről és rendkívül értékes vezető munkásságáról, amelyet egész közéleti pályáján hosszú időn át igaz, önzetlen lelkesedéssel és fáradhatatlansággal végzett a székesfőváros javára. Fogadja Kegyelmes Asszony és családja újra mély részvétünket és kiváló tiszteletünk és őszinte nagyrabecsülésünk nyilvánítását. Kelt Budapesten, a Székesfőváros tanácsának 1926 junius 2-án tartott ülésében. Sipöcz s. k., polgármester.« IMyefalvy Lajos dr., a Statisztikai Hivatal igazgatója. A főváros egyik legutóbbi közgyűlése nyugalmazta Thirring Gusztávot, a Statisztikai Hivatal régi igazgatóját. Dr. Ripka Ferenc főpolgármester most dr. lllyefalvy Lajost, a Statisztikai Hivatal aligazgatóját helyettesítés alapján a hivatal vezetésével bízta meg. lllyefalvy Lajos már régebb idő óta, ha névleg nem is, de a valóságban igazi vezetője a főváros eme rendkívül fontos intézményének. Most teljes önálló hatáskörrel dolgozhatok és érvényesítheti azokat a kiváló képességeit, amelyről a főváros közönségének és vezetőségének már régóta alkalma volt meggyőződni. A Fóvárosi Hírlap értesülése szerint lllyefalvy Lajos korszakalkotó reformokat kíván megvalósítani a Statisztikai Hivatalban, amelyet tökéletesen modern alapokra kiván helyezni. Ez minden esetre sikerülni is fog a statisztikai tudomány olyan kiváló művelőjének, mint lllyefalvy Lajos, aki nemcsak tehetségét és nagyszerű munkaerejét, de ennek a tudományágnak nagy szeretetét is harcba viszi. A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének gyógyiidiiltetése. A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége tisztviselő osztályának igazgató- tanácsa a Szövetség folyó évi költségvetésébe gyógyüdültetési célokra 25 millió koronát vett fel. Ebből az összegből, valamint a Wurmb Elemér-féle gyógyüdültetési alapítvány időközi kamataiból az igazgató-tanács az elnökség javaslata alapján egy- kettő millió koronás segélyeket fog a Szövetség arra rászoruló tagjai között kiosztani. A segélyeket elsősorban olyanok fogják kapni, akiknek üdülésre szükségük van, de a fővárostól a folyó évben ezen a címen segélyt nem élveznek. A segély elnyerése iránti kérvényeket orvosi bizonyítvánnyal junius 10-én kell a Szövetség főtitkáránál a központi városházán benyújtani. A villamosmegállóhelyek szaporítása. (Levél a szerkesztőhöz.) Sok szó esett mostanában a sajtóban az utcai balesetekről és valóban nincs az utca rendjének égetőbb problémája, mint a különböző jármüvek által veszélyeztetett közbiztonság helyre- állítása. Igen gyakori eset, hogy a balesetek helyszínére kiküldött rendőri bizottság, a szerencsétlenség szenvedő^ alanyának vigyázatlanságát és meggondolatlanságát állapítja meg a baj okául. Mi következik tehát ebből, illetve, mily intézkedéseket kell foganatosítani? Mi sem természetesebb, mint az, hogy nem csupán a járművek megrendszabályozására, hanem a közönség könnyelműségének meggátlására is kell intézkedéseket tenni. Ilyen intézkedés volna például a nagy utak keresztezésénél a négy, jobban- mondva nyolc villamosmegállóhelynek a visszaállítása, a háboruelőtti állapotnak megfelelően. Mert hi- szen azok az okok> amelyek a háborúban és az azt követő forradalmi időkben a villamosmegállóhelyek ritkítását^ tették szükségessé, ma már nem állnak fenn és éppen az óriási mértékben, megszaporodott gépkocsik, motorkerékpárok, biciklik és egyéb gyors járművek idegeket őrlő össze-visszasága és fülsiketítő zenebonája tenné indokolttá, egy ily hasz> nos és kevés költséget igénylő intézkedést. Amint az alábbi példákból ki fog tűnni, talán éppen ennek a négy, illetve nyolc megállóhelynek a hiánya okozója e forgalmi gócpontokon a legtöbb balesetnek és igy a villamosforgalomban beálló gyakori zavaroknak is. A megállóhelyeknek a jelzett pontokon ilyet- tén való visszaállítása nemcsak hogy rászoktatná a közönséget ösztönszerüleg is, a derékszögben való átkelésre, de rendkívüli módon megkönyitené, sőt idővel, talán egyes pontokon feleslegessé is tenné a közlekedési rendőrség súlyos és felelőségteljes munkáját. Ha teszem például: valaki .az Erzsébet-köruton a József-körut irányába haladva, a Rákóczi-ut sarkára az Emke kávéház elé érve, egy oly villamosra akar felszállni, amely az Erzsébet-hid felé halad, úgy a neki megfelelő számú kocsit, mondjuk a Cso- konay-utca sarkán megpillantva, a mai állapot mellett ideges pesti ember lévén, minden akadályon, talán még a közlekedési rendőrség testén keresztül is, ferde irányba fog az Emke-saroktól, a gyógyszertár előtt levő megállóhely irányába rohanni, nem törődve az őt három oldalról veszélyeztető járművek tömegével sem. Mig ha hasonló esetben, tudván azt, hogy a neki megfelelő kocsi a Nemzeti Színház sarkánál is megáll, úgy ösztönszerüleg a legtermészetesebb és legszabályszerübb átkelési módot fogja választani célja elérésére és igy a baleseti lehetőség is a minimumra redukálódik. Ha figyelembe vesszük, hogy fővárosunknak, a budai oldalt is beleértve, legfeljebb tiz-tizenkettő ilyen forgalmi gócpontja van, úgy ez nem jelent többet, mint körülbelül negyvenötven uj megállóhely létesítését. Célunk nem a kritika volt, de kuriozumképen megemlítjük, hogy például a Kossuth Lajos-utca és Károly-körut keresztezésénél, a Muzeum-körutról a Károly-körut irányában, valamint a Kossuth Lajos utcából a Rákóczi- ut felé haladó kocsik az utcakeresztezés mindkét oldalán megállnak, mig ugyanitt a Károly-körutról a Muzeum-körut irányában és Rákóczi-utról a Kossuth Lajos-utca felé haladó kocsik, teljesen megfejthetetlen okból, csupán egy helyen állnak meg. Teljes jóindulattal, tisztán a cél érdekében ajánljuk e sorokat a főváros közlekedési ügyosztályának és a BESzKÁRT-nak szives figyelmébe, azzal a tisztelet- teljes megjegyzéssel, hogy az oly régóta hangoztatott rendcsinálást végül is már egyszer valahol el kell kezdeni, mert szerintünk a járókelők biztonsága és testi épsége minden egyéb körülménynél fontosabb. Öregek, rokkantak, világtalanok, gyengelátá- suak és sok ideges ember látná jelentős hasznát egy ily intézkedésnek és sok életet és egészséget menthetnénk meg általa. (R. 0.) í3BflIIBBBflflBaBaaBBBBBflflBflflBBBflSEag|g)P Bií BS taxik és autóbuszok Reiman, Vörösmarty-tér 3. EBBEBBBBBBflBBBBBBBBBflBflilBBBEBEBBB Magánfan folyam Előkészít középiskolai magánvizsgákra érzt- ségire. — Tisz viselőknek kedvezmény. Vili., RÁKÓCZI-ÚT 51.
