Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-06-09 / 23. szám
4 Budapest, 1926 junius 9. A nemzetgyűlés ratifikálta a főváros ostendei kölcsön-egyezményét A kötvénytulajdonosok az egyezményen túlmenő követelést nem támaszthatnak A nagy frankcsaták után a nemzetgyűlésnek szombaton egy nyugadt negyedórát biztosított a székesfőváros. Összevissza egy negyedórába tellett ugyanis, amig letárgyalták a főváros ostendei egyezményéről szóló törvényjavaslatot. Ennek a javaslatnak, amelyet Búd János dr. pénzügyminiszter nyújtott be, teljes cime: Törvényjavaslat a Budapest székesfőváros egyes kölcsöntartozásai tekintetében létrejött egyezménnyel kapcsolatos rendelkezésekről. A javaslat mindössze három pontból áll és a nemzetgyűlésen dr. Platthy György előadó ismertette rövid beszédben. Az előadó beszéde után a javaslatot vita nélkül egyhangúlag elfogadták. A törvényjavaslat indokolása ismertette az 1925 augusztus 14-én Ostendében létesített egyezményt. Elmondja, hogy a főváros az egyezmény elfogadásával fizetési képességének legvégső határáig ment el és elvállalt kötelezettségének csak akkor tud eleget tenni, ha gondoskodás történik arról, hogy a főváros megóvassék attól, hogy az egyes, az egyezményhez nem csatlakozott kötvénytulajdonosok az egyezményben meghatározott mértéken túlmenő igényt sem bírói utón, sem egyébként ne támaszthassanak. Ezt a célt kívánja szolgálni a nemzetgyűlés által most elfogadott törvényjavaslat. Az egyezmény értelmében a fővárosnak a háború előtt és háború alatt lejárt úgynevezett háborús tartozásai az egyezmény rendelkezései alól kivétetnek és ezekre nézve a trianoni szerződésben foglalt rendelkezések érintetlenek maradnak. A főváros eme tartozásaiért a magyar állam a trianoni szerződés értelmében szavatossággal tartozik. Ebből a szavatosságból kifolyólag a magyar államnak azonban visszkereseti joga van a székesfőváros ellen. Az ostendei egyezményben elvállalt fizetési kötelezettségek azonban kérdésessé teszik, hogy az állam eme visszkereseti jogának gyakorlása nem veszélyeztetné-e a főváros háztartását és nem tenné-e lehetetlenné, hogy a főváros közigazgatási és szociális feladatainak eleget tegyen. Hogy tehát a főváros gazdasági helyzetén enyhíteni lehessen, azért volt szükség a most elfogadott törvényjavaslatra, amelyben a kormány felhatalmazást nyer arra, hogy a fővárossal, az állam visszkereseti jogának érvényesítésére a szükséghez képest külön megállapodást létesítsen. A főváros közgyűlése mindezeket határozatilag mondta ki, majd a főváros vezetősége ilyen értelemben megegyezést létesített a pénzügyminiszterrel, aki ennek a megegyezésnek értelmében terjesztette a nemzetgyűlés elé a most elfogadott háromszakaszos törvényjavaslatot. Platthy György előadó rövid heszédében ismertette a főváros háboruelőtti három nemzetközi kölcsönét, az 1910-ből származó francia, az 1911-ből származó angol és az 1924-ik évi német kölcsönt. Ismertette azután az ostendei egyezményt, majd a baseli pótegyezményt. Elmondotta, hogy a főváros törvényhatósága csak , ama feltétel alatt volt hajlandó az ostendei egyezményt elfogadni, ha a törvényhozás olyan rendelkezést iktat törvénybe, amely szerint azok a bankok, illetőleg kötvénytulajdonosok, akik ezt az egyezményt megkötötték, biztosítva lesznek arra vonatkozólag, hogy ezen az egyezményen túlmenő követelések a fővárossal szemben nem támaszthatók. Majd szóllott az állam visszkereseti joga tekintetében a főváros és a kormány között létrejött megegyezésről. — A törvényjavaslat első paragrafusa, — mondotta Platthy György előadó, — arra vonatkozik, hogy az egyezményen túlmenő követeléseket nem lehet érvényesíteni Magyarországon, illetőleg a magyar bíróság a jogvédelmet és a jogsegélyt nem adja meg az ezen túl menő követelések részére. Fennforog tudniillik az a lehetőség, hogy a konszernhez nem tartozó kötvénytulajdonosok külön támasztanak igényt, és pedig valorizációs igényt a székesfővárossal szemben úgy a kötvényekre, mint a szelvényekre vonatkozólag. Ezt a veszélyt meg kellett előzni. Ez mindenképen helyes dolog, nem csupán a székesfőváros szempontjából, hanem a hitelező bankok szempontjából is, mert hiszen a hitelező bankok erre a törvényre hivatkozva sokkal nagyobb sikerrel tudják összegyűjteni a kötvénytulajdonosokat és ennélfogva viszont a székesfőváros abba a kedvező helyzetbe jut, hogy az egyezményt megkötő bankkonszernnel szemben sokkal magasabb igényeket támaszthat a bankkötvények mennyiségére vonatkozólag. E megegyezés értelmében tudniillik a székes- főváros az egyezményhez való hozzájárulását ahhoz is kötötte, hogy a bankkonszern legalább is a kötvények hatvan százalékára vonatkozólag vállaljon olyan kötelezettségei, amely ezen egyezménynek aláveti magát. Platthy György dr. beszéde után a nemzetgyűlés a javaslatot vita nélkül egyhangúlag fogadta el és ezzel a főváros háboruelőtti külföldi kölcsönétnek ügye a törvényhozás előtt is véglegesen lezáródott. Felhívta a közmunkák tanácsa az elöljáróságokat, hogy egyénenként -figyelmeztessék a gyártulajdonosokat, hogy üzemüket csak a már engedélyezett kereteken belül^ folytathatják és semminemű bővítés engedélyezésére nem számíthatnak. Teljes tiszteletben kell tartani a Közmunkák tanácsának azt a törekvését, hogy a gyárszerü ipartelepeket a részükre kijelölt övezetekbe való kivonulásra akarja kényszeríteni. Idővel, amikor a gazdasági viszonyok majd meg ffogják ezt engedni, tényleg, a legnagyobb szigorral kell majd eljárni. Egyelőre azonban nem érkezett el ennek az ideje. Budapest közegészség- ügye megköveteli a város belső övezeteinek a füsttől való megtisztítását; de ezt ma talán pótolják azok a füstemésztő-készülékek, amelyeknek alkalmazását a pénzügyi bizottság ülésén Barczen tanácsnok meg is ígérte. A legtöbb gyárnak ma nincsen módjában a költözködés, a fejlődés megakadályozása pedig a pusztulást jelenti. A Közmunkák tanácsának is meg kell tehát fontolnia, hogy hiába vigyázunk azoknak az egészségére, akiknek előbb az egzisztenciáját és falán az életét pusztítjuk el. A szigorú végrehajtás helyett a mai viszonyok között valószínűleg bölcsebb dolog lenne az épité-si szabályzat eme intézkedéséinek ideiglenes felfüggesztése. SZÓRAKOZÁS Seybofd és Az alvó férj váltakoznak e héten is a Vígszínház műsorában. Szerdán, pénteken, vasárnap: Seyboíd. Csütörtök, szombat: Az alvó férj. Mindkét -szenzációs sikerű újdonságra minden este zsúfolásig telik meg a nézőtér. Vígszínház: Szerda, péntek, vasárnap: S-eybold. Kedd, csütörtök, szombat: Az alvó férj. (8). Városi Színház; Szerda: Paganinii. Csütörtök: Rigoletto. Péntek: Magdolna. Szombat: Tosca. Vasárnap délután nincs előadás; este: Csókos aszony. (/^S). A Beketow-cirkusz junius havi világhíres attrakciói: a Pcrezofj-zsonglőrcsoport, Corodini kacagtató és boszorkányos bűvészmutatványai, a 3 Finlays nyujtóbravurjaí, Ernst Leinert vakmerő halálugrása a kerékpáron, a tíz arab exotikus eredetiségü száma. Azonkívül a pompás lovasattrakciók, köztük a Bekdow-család különböző -mutatványai, valamint a hét kis Gautier-lány bámulatos bravúrjai. A humorról a Blmnenf.ld-irio, Zachini és a népszerű Zoli. gondoskodnak. HotúsúSí intézkedtem megakadályozzák a belterületi gyárak fejlesztését A közegészségügyi céloknak egyelőre a füstemésztő-készülékek alkalmazása is megfelel ' A pénzügyi bizottság szombati ülésén Peyer Károly bizottsági tag szóvátette, hogy a főváros belterületén levő gyárak füstje ellen meg kell tenni a védőintézkedéseket. Ezek a védőintézkedések, szerinte, a technika mai fejlődése mellett már tökéletesen működnek. Sehol a világon, — mondotta, — nem olyan közömbösek ebben a tekintetben a hatóságok, mint nálunk, holott egész városrészek kínlódnak a füst miatt. Barczen Gyula tanácsnok válaszában előadta, hogy az immár életbelépett szabályzat következtében az elöljáróságok utján felhívják az összes üzemeket, hogy azok záros határidőn belül íüstemésztő- készülékkel lássák el kéményeiket, i Kétségtelen, hogy a szocialista felszólalónak éppen úgy igaza volt, mit ahogy örvendetes Barczen tanácsnoknak az az Ígérete is, hogy végre a gyárak kénytelenek lesznek kéményeiket fiisttele- nitő-készülékkel felszerelni. A füstemésztő-késülékek alkalmazásáig kétségkívül el lehet menni ma is, mert a gazdasági válság nem okolja meg, hogy a közönség elessék ettől az egészségügyi védelemtől. A hatóságok azonban ennél jelentékenyen tovább mennek és — amint a Fővárosi Hírlap értesül, — igen szigorúan akarják végrehajtani az építési szabályzat bizonyos rendelkezéseit, amelyek a mai viszonyok között még nehezen valósíthatok meg. Az épitési szabályzat tudvalevőleg a főváros egész területét városrendezési és városfejlesztési szempontból nyolc övezetre osztja be és többek között úgy intézkedik, hogy az I., III., IV., VI. övezetekben, valamint az ezek épitési módja szerint beépített területek szomszédságában és az ezekkel szemben fekvő telkeken sem gyár, sem gyár- jellegü üzem nem építhető. Kimondja a szabályzat azt is, hogy templomok, isko- lak és középületek szomszédságában a nagy zajt okozó üzemek építkezéseit bármely örvezetben meg lehet tiltani. A III. és IV. övezetben, valamint az üdülésre szolgáló erdők és parkok közelében ipari célokra szolgáló gőzkazánt felállítani nem szabad. Kétségtelen, hogy amikor az épitési szabályzat a főváros bizonyos területein nem engedi meg a gyárak, vagy a gyárszerü üzemek építését, ezzel azt akarja elérni, hogy ezeken a területeken ipari üzemek ne is működhessenek. A mai viszonyok között azonban, amikor a súlyos gazdasági helyzetben örülni kell, ha bárhol és bármilyen körülmények között ipari üzemek alakulására mód adódik, még nem lehet ezeket a rendelkezéseket, amelyeket különben a háború óta fel is függesztettek, teljes rigorozitással végrehajtani. Nem lehet figyelmen kivül hagyni, hogy az épitési szabályzat módosítása előtt létesültek olyan ipartelepek, amelyek időközben fejleszteni kívánták üzemeiket és ebből a célból már meglevő telepeiken uj építkezéseket láttak szükségesnek. Az elöljáróságokon ma is számos ilyen kérvény fekszik, amelyeket az épitési szabályzat szigorú intézkedései nem engednek kedvezően elintézni. Pedig ezzel sokszoros veszedelem idé- ződik fel. A mai helyzetben ezek az ipari vállalatok másik övezetbe költözködni nem tudnak. Nincs hozzá anyagi erejük és viszont, ha a régi helyükön való fejlődésükben megakadályozzák őket, akkor tönkremennek, elsorvadnak. Munkások és tisztviselők maradnak kenyér nélkül, a főváros pedig adófizető alanyokat vészit el. Ahelyett, hqgy a hatóságok belátnák ennek a helyzetnek veszedelmes voltát és igyekeznének eltekinteni az épitési szabályzat szigorú végrehajtásától, mind nagyobb erővel forszírozzák a gyármentesnek tervezett övezetek megtisztítását. A közmunkák tanácsa ugyanis most ismételten figyelmeztette a kerületi elöljáróságokat, mint elsőfokú épitésrendöri hatóságokat, hogyha a tilalmi övezetekben levő gyáraknál bárminemű bövitési, fejlesztési, vagy ujjáalakitási építkezést tapasztalna, az ellen haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket. IHUTTERER és KÓSAj % épület- és díszmííbádogos, egészségügyi berendezési vállalat X | Bfjdapest, SV. kér., Magyar «cca 42—44. ss. | % Telefon : József 152—23. Telefon: József 152—23, * Müpadlókészitések, Linoleum, Beton és Extrich aljzat munkálatait eszközli SCHRAUB ISTVÁN padlóburkoló mester Budapest, V., Vadász-utca 32. Toieton: Teréz 105-46 HárvünyRiunRüRsiíyüllalProcoDliTestyéFeK Budapest VI., Szlnnyei Merse Pál-u. 30 (Ezelőtt Felsóerdősor-u.) ECIi KÁROLY! útépítő- és kövezőmester ÉS VASÚTÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ ♦ BUDAPEST, VII., ILKA-UTCA 4. SZÁM. J Kézfertötienitésre nélkülözhetetlen a LAMMEL FERENC, BUDAPEST Vili, JÓZSEF-UTCA 17. SZ. TELEFON : JÓZSEF 141-51. Épület- és diszműbádogos, légszesz- és vizvezeték-berendező. Autogeiser javításokban specialista. Széchenyi Gyógyfürdő a modern orvosi tudomány minden eszközével és a különböző gyógyeljárások- hoz szükséges fölszerelésekkel ellátva. A város minden pontjától könnven megközelíthető.
