Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-05-12 / 19. szám

Budapest, 1926 május 12. 5 ^aväßoäiffi/ZMP Felujulnak „Mátyás király aranynapjai“ Budapest idegenforgalmának emelésére fényes egyházi és világi ünnepségekkel egybekötött Szent István-hetet rendeznek Értekezlet dr. Ripka Ferenc főpolgármesternél Ripka Ferenc dr. főpolgármester elnöklésével hétfőn este értekezlet volt az Uj-városházán, amely­nek az volt a célja, hogy előkészítse az idei Szent István-napnak az eddiginél szélesebbkörii megünnep­lését. A tanácskozáson megjelentek a főváros, a földmmiivelésügyi minisztérium, továbbá az összes idegenforgalmi szervezetek képviselői. Ripka Ferenc dr. elnöki megnyitójában előadta, hogy a hagyományos Szent István-ünnep régi, egyházi fényének visszaállítása rtiellett egy hétre terjedő olyan gazdasági, kulturális és sportünnepségek rendezését tervezik, amelyek nagy tömegben vonzák ide elsősorban a vidék publikumát és nagy szabású akció jellegével bírnának Budapest és Magyarország külföldi pro­pagálásának szempontjából is. A tervnek az a magva, hogy olcsó vasúti dij, valamint a lakás és az élelme­zés költségének minimálissá tételével látnák itt ven­dégül a Szent István-hét látogatóit, akiknek itt feled­hetetlen mély benyomásokban lenne részük. Az ün­nepségek sora azt célozná, hogy a vallásos elmé­lyülés mellett a hazafias- érzés is kielégítést talál­jon. Az egyházi ünnep, az ezt követő különböző népünnepségek, sportjátékok, mérkőzések és a ma­gyar vidék folklorisztikus bemutatása magyar han­gulatot, magyar szint és magyar erőt tükrözne. Szó van egy hatalmas arányú és látnivalók­ban gazdag színes népünnep megrendezésé­ről és egész sereg olyan kedvezésről, amik­hez a vidék és a külföld közönsége csak a Szent István-hét keretében juthat hozzá. Mátyás király egykori „aranynapjai" mintájára, de uj formában illeszkedne a Szent István-hét kere­tébe a magyar termés, a magyar búza és bor ün­nepe, ami szimbolikus jelentőségével rendkívül meg­kapó részlete lesz az ünnepségek sorozatának. Ezzel a programmal kapcsolatban, amely gazdag eredeti­séget és speciális érdekességet igér, nagy munka el­végzése vár a vasutakra, a szállókra, vendéglőkre, kávéházakra, amelyekkel az érdekelt hatóságok most kezdik meg az egyöntetű tárgyalásokat. Külön része lesz az ünnepségnek az atléti­kai és a tömeg-sportok kultiválása, továbbá Budapest kulturális intézményeinek a vidék számára való bemutatása. A cél megvalósítása érdekében a kereskedelmi mi­nisztertől kérni fogják, hogy az államvasut bizo­nyos forgalmi körzeten belül féláru menetjegyet en­gedélyezzen, a nagyobb távolságoknál pedig olyan személy-díjszabást, amely a harmadik kocsiosztá­lyon oda-vissza való utazást, a fővárostól legtávo­labb eső határátlépő állomásokig 50.000 koronáért is lehetővé teszi a Szent István-hét tartama alatt. A főpolgármesternek nagy érdeklődéssel és he­lyesléssel fogadott előterjesztései után Némethy Ká­roly titkos tanácsos szólalt fel. Rámutat, hogy eddig nem volt olyan nagy nemzeti ünnepünk, amely az egész magyarságot egy lelki egységbe foglalta volna össze. Nagy örömmel üdvözli a Szent István-hét gondolatát, mert ebben egy ilyen ünnep keretét látja. Karaffiáth Jenő a Szent István-hét megvalósu­lásától azt reméli, hogy siettetni fogja a Nemzeti Stadion ügyét. Rámutat, hogy augusztus 22-én, tehát a tervezett ünnepségek keretében fog lefolyni a Bu­dapesten tervezett európai uszóbajnokság mérkőzése. Indítványt tesz arra nézve, hogy a főváros alapítson egy Szent István-pía- kettet, amely évről-évre a legnagyobb sport­teljesítmény elismeréséül a Szent István-hét keretében kerüljön kiosztásra. Megemlítette még, hogy foglalkozni fognak azzal a gondolattal is, hogyan lehetne felújítani a tervezett sportünnepségek keretében az elfeledett régi magyar sportjátékokat és lovasjátékokat, amelyek a kül­földre rendkívül vonzóhatást gyakorolnának. Nemes Antal püspök a hercegprímás nevében üdvözli a Ripka Ferenc által kifejtett gondolatot. Felhívja a figyelmet arra, hogy a Szent István-ün­nep keretében már a múltban több alkalommal ösz- szefofrott a kereszténység gondolata a nemzeti gondolattal. így pl. az 1859-iki körmenet, amelyet Scitovszky prímás rendezett, nemzeti vonatkozásá­ban az abszolutizmus elleni demonstráció volt. Indít­ványozza, hogy a várható nagy érdeklődésre való te­kintettel terjesszék ki a körmenet útvonalát, de ez a Vár területét ne lépje túl. Balázsy Ferenc min. taná­csos, a földmivelésügyi minisztérium képviseletében a tervezett ünnepség gazdasági részéhez szólt hozzá. Nagy fontosságot tulajdonit a terv ama részének, hogy a népünnepség keretében országos nagy vá­sárt rendezzenek, külföldi mintákra szerve­zett bor-, gyümölcs- és terményakciókkal. Rámutat arra azonban, hogy a borfogyasztási adó hátrányának elhárítása céljából a kimérési pavilo­nokban adómentességet kellene az elfogyasztott bor javára biztositani. Bársony Oszkár, a Menetjegyiroda vezérigaz­gatója rámutatott a Szent István-hét idegenforgalmi jelentőségére. Itt azonban felmerül egy súlyos prob­léma: hogyan helyezzék el a várható nagy tömeget. Nagyobb szállóink egyrésze máris telve van. Indítványozza, hogy a Szent István-héten ne legyen szállodaadó, luxus- és forgalmi adó, a külföldi magyar követségek pedig 1 arany­koronáért adjanak azoknak vízumot, akik ebben az időben utaznak Budapestre. Reméli, hogy a boltok is kedvezéseket fognak adni a vevőközönségnek Zilahy Dezső, az Idegenforgalmi Hivatal igazga­tója szintén az elszállásolás problémáját teszi szóvá. A mai viszonyok között igen nehéz feladat a vár­ható tömeg elhelyezése és éppen ezért az előkészí­tésnek ezt a részét azonnal munkába kell venni. Fontos volna az ünnepségek tartama alatt a főváros házainak és ablakainak feldíszítése, ami elevenítené azt a benyomást, amit Buda­pest a vendégekre gyakorolni fog. Lobmayer Jenő tanácsnok az ünnepi hét pro- grammjában bizonyos rendszerességet javasok Kí­vánatosnak tartaná, ha a Szent István-hét Szent István napján érné el csúcspontját és a megelőző, valamint ezt követő ünnepségek ennek szolgálnának alapul. Tausz Béla dr., az Idegenforgalmi Szövetség ügyvezető-alelnöke azt indítványozza, hogy erősen ki kell domborítani a tervezett ün­nepségek tradicionális és történelmi jellegét és ennek az erkölcsi erejét bevinni az ifjúság leikébe. Az elhangzott felszólalások összefoglalása gya­nánt Ripka Ferenc dr. főpolgármester azt fejtette ki, hogy a gazdag és bő programmból az idei ünnep kere­tében azt kell megvalósítani, amire mód és idő kí­nálkozik. Az idei ünnepet kiindulási pontnak tekinti arra nézve, hogy alapja legyen a Szent István-hétben foglalt nemzeti gondolat és vallásos érzés további munkálására. Mindenekelőtt az egyházi ünnep, a gazdasági ünnep, a sportjátékok, a népies játékok kidolgozását és az ifjúságnak ebbe való bevonását tartja szükségesnek. Megígérte, hogy az elhangzot­tak alapján fogja folytatni a további tanácskozásokat. Nyári menetrend, üzemi bizottság, hitelkérdés és beruházási program Az Egységes Községi Polgári (Ripka) Párt értekezlete Az Egységes Községi Polgári Párt hétfőn dél­után kettős értekezletet tartott az Egységes Párt Eszterházy-utcai helyiségének tanácstermében. Fél­hat órakor kezdődött Bayer Antal elnöklésével az előértekezlet, amely kizáróan pártszervezési kérdé­sekkel foglalkozott, majd hét órakor megkezdődött a tulajdonképpeni pártértekezlet, amelyen Becsey Antal elnökölt. Az elnök bejelentésére a párt elha­tározta, hogy az elhunyt Bukovszky Viktor fővá­rosi tanácsnok temetésén képviselteti magát és rész­vétét jegyzőkönyvileg fejezi ki. Utána hozzájárult az értekezlet az elő- értekezleten meghozott pártszervezeti előterjesz­téshez, majd a szerdai közgyűlés napirendjét be­szélte meg. Becsey Antal az üzemi bizottság felállí­tása tekintetében elfoglalandó álláspontot ismertette az értekezlettel. Baránszky Gyula és Diniek Vidor felszólalása után az értekezlet ismételten leszögezte a pártnak azt az álláspontját, hogy a főpolgármes­ter és a kormány felfogását magábanfoglaló komp­romisszumos megoldást kívánja a közös bizottság felállításával, amelyben az autonómia sérelmét egy­általában nem látja, annál kevésbbé,. mert a terve­zett bizottság csupán tanácsadó és véleményező szerv lenne, az intézkedési jog megmaradna a tör­vényhatóság kezében. A Besskárt-affér Az elnök ezután közölte az értekezlettel a BESzKÁRT és a kiküldött vizsgálóbizottság egyik tagja között támadt incidens újabb fejleményeit. A pártértekezlet a bejelentést tudomásul vette azzal, hogy ebben az ügyben egyelőre továbbra is vára­kozó álláspontot foglal el. AZ ERNST-MUZEUM AUKCIÓI XXXII. Eztkstg^iijteméiiy, valamint főúri és más magánbirtokból származó festmények ur|Al . és műtárgyak KIÁLLÍTÁS: AUKCIÓ: Május 9—13. d. e. 9-től d. u. 5-ig. Május 14>től naponként d. u. V21-től. Társasház és a mexikói vendégek Becsey elnök ezután közölte a pártértekezlettel, hogy a lakáskérdés megoldása biztató lépésekkel halad előre, miután remény van arra, hogy a ter­vezett társasházak a főváros és a kormány közös támogatásával megvalósíthatók lesznek. A tanács, illetve a szociálpolitikai ügyosztály képviselője • és az egyes pártok delegátusai ez ügyben már többször tartottak értekezletet, a legközelebbi értekezleten pedig már képviselteti magát a népjóléti miniszter is. Arról van szó, hogy a főváros meglévő telkei közül az arra alkalmasakat átengedi társasházak céljára s az egész kérdés rendezésére külön szabály­rendeletet készít. A bejelentést a párt örömmel tu­domásul vette és kimondotta, hogy ezzel a kérdés­sel a legközelebbi jövőben külön értekezletben kíván foglalkozni. Tudomásul vette a párt azt is, hogy a Budapestre érkezett mexikói vendégek tiszteletére a főváros a Gellért-szállóban bankettet rendez, ame­lyen a párt külön képviselteti magát. Dannenberg méltatása Scheuer Róbert tájékoztatta az értekezletet Dannenberg Róbertnek, a bécsi Landtag elnökének városi, üzemi és pénzügyi kérdésekről tartott elő­adásáról, majd közölte az értekezlettel, hogy a köz­lekedési bizottság pénteki ülésében több nagyfontos- ságu kérdést tárgyal, igy a BESzKÁRT nyári me­netrendjét is. Rámutatott a menetrend hibáira, majd kifogásolta, hogy a menetrendtervezetet nem előbb küldték meg tanulmányozás végett. Házhelyet a Vitézi Széknek! Baránszky Gyula a társasházépitéshez szólva a Vitézi Széknek arra a kérésére hívta fel a bizott­ság figyelmét, amelyet a Vitézi Szék a fővároshoz házhelyek átengedése iránt intézett. A fővárosnak a kérés elől elzárkóznia nem lehet, mert az egész or­szág teljesítette a hasonló irányú kéréseket. A párt hozzájárult Baránszky felszólalásához. A kinev©zettefe sérelme Dr. Wenczell Árpád a kinevezett bizottsági ta­gok számára kérte a párt támogatását a közgyűlé­sen mutatkozó bizonyos tünetek ellensúlyozására. A pártonkivüli kinevezettek mindig kizáróan a főváros közönségének érdekeit tartják szem előtt és ebbeli törkevésiikhöz kérnek támogatást. Vita a Beszkárt nyári menetrendjéről Két óra hosszáig tartó vita során foglalkozott ezután az értekezlet a Beszkárt nyári menetrendjének részleteivel. Pompéry Elemér a járatok ötletszerű­ségét és a menetidő rendszertelenségét kifogásolta. Hoór-Tempis Móric kifogásolta, hogy 1000 motoros­kocsi közül 650 használható csupán és ezek túlságo­san igénybe vannak véve, úgyhogy hamarosan tönkre mennek. Dr. Szarnék a városligeti járatok redukálását kifogásolta, Andréka Károly pedig az óbudai közlekedés hiányosságaira mutatott rá. Scheuer Róbert megállapította, hogy a villamosköz­lekedés bizonyos javulási tendencia után ismét fel­tűnően megromlott. Az értekezlet végül kimondotta, hogy sürgősen rendeztetni kívánja a szakaszhatá­rok megállapításának kérdését, amelyet a Beszkárt

Next

/
Thumbnails
Contents