Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-05-05 / 18. szám

Budapest, 1926 május 5. 5 Ripka Ferenc főpolgármester a stáiuszrendezés hatósági jóváhagyásáról Szerzett jogait a rendezés senkinek sem sértheti — Végleg megszűnik a ÍZ. csoport — Nem lesz ujabto létszámcsökkentés A fővárosi közigazgatási tisztviselők, a tansze­mélyzet és a fővárosi altisztek hatalmas küldöttsége tisztelgett dr. Ripka Ferenc főpolgármesternél abból az alkalomból, hogy a közgyűlés elfogadta a stá­tuszrendezési javaslatot. A küldöttség vezetője és szónoka Wurmb Elemér, a FANSz ügyvezető elnöke volt. Üdvözlő beszédében kifejtette, hogy a fővá­rosi tisztviselőket a kormánynak a státuszrendezés­ről szóló leirata nagy aggodalomba ejtette, de meg­nyugvásukra szolgált, hogy a tanács és a_ törvény- hatósági bizottság bölcsessége és méltányossága olyan megoldást talált a státuszrendezés kérdésében, amely megoldás a kérdést nyugvópontra juttatja. Elesett a B-lista, mindenkinek a fizetése javult, úgy­hogy a helyzet jelentékenyen jobb az eddigihez ké­pest. Arra kérik a főpolgármestert, hogy közismert erélyével, befolyásával és az alkalmazottak iránt való szeretetével járjon közbe, hogy a státuszrende­zést a kormány is jóváhagyja. Dr. Ripka Ferenc főpolgármester a küldöttség­nek hosszabb beszédben válaszolt. ,— Abból a körülményből, hogy önök a közgyűlés által letárgyalt státuszrendezési javaslatok utbain- ditása után hozzám jöttek, a bizalom bizonyosfoku megnyilatkozását látom az én működésem iránt. Ezt hasonló bizalommal kívánom viszonozni és őszintén akarok nyilatkozni a kérdésről. Tisztában vagyok azzal, hogy az uj stáíusz- és fizetésrendezés milyen nagyjelentőségű az önök szántára és ezért már a tárgyalások legelején az volt a célom, hogy a kormány­nyal elismertessem a fővárosi alkalmazot­taknak azt a jogát, hogy fizetési ellátás tekintetében kedvezőbb elbánásban részesül­hessenek, mint az államiak. Én megértem azt a nyugtalanságot, amit a belügy­miniszter ur leiratához csatolt rendezési táblázat ki­váltott a tisztviselőkből. Ki kell azonban jelentenem, hogy ez a tabella nem a kormány jóindulatának hiá­nyából született, hanem akik ezt a kérdést tárgyal­ták, nem voltak kellően informálva a tényleges álla­potról. Ki kell jelentenem azt is, hogy az autonómia tizenkettes albizottságának rendkívül nagy érdeme van abban, hogy teljesen tiszta képet tudtunk te­remteni. — Én kijelentem önöknek, hogy a közgyűlés meghozott határozatát a legmelegebb támogatásban részesítem, de nem áltatom magam egypercre sem azzal, hogy ezzel már rendben is lesz a kérdés. Sőt kijelentem, hogy nekem a legsúlyosabb aggályaim vannak abban a tekintetben, hogy ez a javaslat igy maradhat-e, amint azt a törvényhatósági bizottság óhajtja. Két elvi állásponthoz azonban feltétlenül ra­gaszkodom és meg vagyok róla győződve, hogy a kormány teljes jóindulattal fogadja majd álláspontomat. Az egyik elvi állás­pontom az, hogy senki kevesebbet nem kap­hat a rendezés folytán, mint a mennyit a rendezés előtt élvezett. Azok a pótlékok és segélyek, amelyeket a fővárosi tisztviselői kar élvezett, illetményszerii járandóságok. Hogy fogjuk azonban ezt keresztülvinni, azt megmondani nem tudom. A másik elvi állás­pontom. amelyhez szintén ragaszkodom, az, hogy a fővárosi alkalmazottaknál B-cso- port ne legyen. Azt hiszem, hogy a közgyűlésnek erre a pontra vo­natkozó határozata érvényesíthető is lesz. — Megnyugtathatom az urakat, hogy a kor­mánynál a főváros tisztviselői iránt mindig a legna­gyobb jóindulatot tapasztaltam. Aki mást mond, nem mond igazgat. Azt is tartozom elismerni, hogy a főváros vezetősége mindent megtett, amit meg kell tennie az alkalmazottak érdekében. Arra kérem önöket, uraim, hogy azt a szellemet, amelyet én a FANSz vezetésében idáig láttam, tegyék magukévá, ilyenmódon meg fogjuk találni a kellő megértést, amire pedig igen nagy szükség van. — Tudom, hogy a fizetés- és státuszrendezési kérdés nagy nyugtalanságot váltott ki olyan vonat­kozásban is, hogy vájjon nem következik-e egy újabb létszámcsök­kentés, vagy újabb B-lista. Megnyugtatha­tom önöket, hogy ebben a vonatkozásban senkinek sincs oka aggodalomra. Kérem önöket, hassanak oda tisztviselőtársaiknál is, hogy ez a nyugtalanság szűnjön meg. Lássa el min­denki lelkiismeretesen a maga dolgát, ezt kívánja a főváros közönsége viszonzásul azért, hogy ilyen nagy áldozat árán rendezik a fővárosi alkalmazot­tak javadalmazását. Meg vagyok győződve róla, hogy önök teljesen megértik azt, hogy ezért a ren­dezésért becsületes, hűséges és kitartó munka jár viszonzásul. Örvendek, hogyha megnyugtattam önö­ket és arra kérem, legyenek bizalommal a főváros vezetősége iránt, a kormányhatóság iránt és az önök szervezete iránt is. Ennek a bizalomnak min­denesetre meglesznek a gyümölcsei, olyan értelem­ben, hogy az az önök érdekeit fogja szolgálni. A választ nagy megelégedéssel fogadták a kül­döttség tagjai, akik zajosan megéljenezték á főpol­gármestert. Válságba került a főváros gyöngyösi ligniíbányája Hatszázrciilliió az ezévi deficit — Kedden bizottság utazott Gyöngyösre, ahol helyszíni szemlét tartanak Néhány évvel ezelőtt, mikor a fővárosi üzemek egfőbb gondja a szénkérdés volt, a kényszerítő szük­ség, vetette fel azt az ideát, hogy a fővárosnak meg leli vásárolnia egy pestvidéki szénbányát. Akkoriban árgyaltak is néhány bányatársasággal, de azokkal i bányákkal, amelye jobb minőségű szenet termel­ek, megegyezést kötni nem sikerült. A főváros vezetői azonban tovább is foglalkoz­ik a szénbányavásárlás gondolatával, sőt ennek az ideának tárgyalása közben buk­kant fel először az elektromos centrálénak ötlete Is, mit egy pestvidéki szénbánya telepén akartak meg- ipiteni, hegy kiküszöbölhessék a szánszállitás költ­éseit. Ez a nagy koncepciójú terv ugyan nem való- ulhatott meg, de azért a főváros vezetői örömmel ogadták a gyöngyösi lignit-bánya ajánlatát, amely észvénytöbbségét megvételre kínálta föl. A bánya rgyan nem termelt még jobb barnaszenet sem, csak ignitet, messze is esik a fővárostól, de a kalkulá­lók azt mutatták, hogy a főváros nem csinál rossz izletet, ha elfogadja a bánya ajánlatát, mert legalább íz iskolák egy részének és néhány fővárosi kórház­iak fűtését jutányosán meg lehet oldani. A bánya ugyanis vállalta azt a kötelezett­séget is, hogy a lignit-tüzelésnek megfelelő rostélyszerkezeteket a fővárosi iskolákban és kórházakban saját költségén felszereli. Ezen az alapon a kalkulációk előnyösnek mutat­koztak és a főváros megkötötte a megállapodást. Arra persze senki sem számított, hogy rövid két esztendő alatt olyan szörnyűséges fordulat kö­vetkezik be egész közgazdasági életünkbe, ami a ma­gyar szén bányászását is teljesen gazdaságtalanná teszi. Két évvel ezelőtt még kevés volt a szenünk. Ma annyi iparvállalat szüntette meg, vagy redukálta üzemét, hogy elhelyezhetetlen szénfeleslegünk van. Éhez persze hozzájárul az is, hogy a külföldi, prima szenek is leküdhetetlen konkurensként jelentkeztek. A gyengébb és kisebb magyar bányák egymás után csődbe kerültek, sőt legutóbb a salgótarjáni bányá­szok pesti küldöttségjárásának nagy feltűnést keltő esete, a nagyobb magyar bányák súlyos krízisét is megmutatta. Egészen természetes, hogy a súlyos gazdasági válság a főváros gyöngyösi lignit-bányá­ját sem kímélte. A tőkeerősebb konkurencia annyival olcsóbb szenet tud ma már szállítani, hogy a gyön­gyösi lignit bányászása nem gazdaságos. A múlt télen már bekövetkezett az a hely­zet, hogy a fővárosnak 450 millió K-át kellett kifizetnie a rostélyszerkezetek beépítéséért, mert a bánya ezt a kötelezettséget teljesí­teni képtelen volt. Most pedig az a helyzet, hogy a bányavezetöség szeptemberig 600 millió deficitet irányzott elő, amit a fővá­rosnak más forrásból kellene fedeznie. A főváros tanácsa most már azon tanakodik, érdernes-e ezt a súlyos deficitet vállalni? Nem volna-e jobb a bánya üzemét beszüntetni addig is, mig jobb konjunktúra ismét lehetővé teszi újból való megin­dítását. A fogas -kérdésnek eldöntésére a főváros illetékes ügyosztályai felkérték a megfelelő bizottságok tag­jait, hogy helyszíni szemlén vizsgálják meg a kér­dést és aztán állapodjanak meg olyan javaslatban, amit a közgyűlés elé terjesztenek, hogy az döntsön a bánya sorsáról. A bizottság tagjai: Joanovich Pál, Karch Kristóf, Simanek Emil, Becsey Antal, Bánóczy László és Harrer Ferenc. A bizottság kedden utazott el Gyöngyösre, hogy megejtse a helyszíni vizsgálatot. TUNGSRAM Gyári jelünkkel ejlátott fejhallgató : Renault taxik és autóbuszok üeíiM, IföíSifflíirtHft 3. u BUDAPESTI fi ECSET-, MESZELŐ- ti KEFEGy&R I RÉSZVÉNYTÁRSASÁO Budapest,Vili., Mária-u. 46. Telefon: J. 106-97. 06-97. | WINKLER ANTAL Endnaest, Vi.. iztilseilti-u. 47. ■ Telefon 97-06. pala- és cserépfedőmester tetőzef-jókarbantartási vállaló ÍZ ECH KAROLY! útépítő- és kövezőmester és vasútépítési vállalkozó BUDAPEST, VII., ILKA-UTCA 4. SZÁM. Magántanfolyam (ezelőtt WALTER) Előkészít középiskolai magánvizsgákra éret- ségirc. — Tisz.viselőknek kedvezmény. VII., RÁKÓCZI-ÚT 51.

Next

/
Thumbnails
Contents