Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-04-28 / 17. szám
Budapest, 1926 április 28. 7 Giznivú'i Himap SZERKESZTI: Dr. KOSA MIKLÓS Az aranymérlegek és a gazdasági jövő Fordulatnak kell beásnia az egész vonalon A pengőmérlegek eddigi áradata- igen sok és értékes tanulsággal terhes. Kétségtelen tény, hogy az ország közgazdasága általában olyan életerőről tett tanúságot, amely a külföld és a belföld számára egyaránt megnyugtató hatást jelent, sőt egynémely bankunk és iparvállalatunk olyan aranyvagyon deklarálására volt képes, amely a háború előtti állományt tetemesen meghaladja. Elsősorban a Földhitelbank, amely 33%-os pluszra mutat rá, valamint a Magyar-Cseh Iparbank, a vállalatok közül pedig a Salgó és a Ganz az, amely a hátunk mögött lévő súlyos évek ellenére aranyvagyo- nokat gyarapítani tudtak. Ezzel szemben vezető pénzintézeteink csak 20— 40 százalékban mentették át aranyvagyonukat, viszont nem szabad elfelejteni azt a tényt, hogy a legkedvezőtlenebb gazdasági viszonyok közt kellett a felértékelést lebonyolítani. A nagy pénzintézeteket az az elv feszélyeztette, hogy a kimutatott vagyon jövedelmezőségét feltétlenül biztositaniok kellett, aminek folytán kimutatott saját vagyonukat erősen leértékelték. Ez az óvatos politika azonban hatalmas tartalékolásokat tett lehetővé, amelyeket kellően meg lehet becsülni, ha igazságosan akarjuk megítélni az aranymérlegek jelentőségét. A pénzpiac szempontjából az aranymérlegek hatása elsősorban a Jegybank magatartásától függ. Az aranymérlegek ugyanis a hitelkeretek megszabásánál uj helyzetet fognak provokálni. Eddig ugyanis, egypár vezető iparvállalat leszámításával, a vállalatok javarésze csak a nagybankok girojával jutott jegyintézeti hitelhez, a jövőben azonban a bankok és takarékok elsőrangú hivatása lesz, hogy saját hitelkereteiknek az aranymérlegek alapján leendő kibővítésével megfelelően tágítsák a leszámítolási hiteleket is. A Jegybanknak fel kell készülnie erre a fejlődési folyamatra, annál is inkább, mert az összes állami követelések a Jegybankhoz lesznek koncentrálva. A jegybanki kamatláb leszállítása a közel jövő egyik legégetőbb kérdése, különösen az értéktőzsde alakulására való tekintettel és ezen a téren az aranymérlegek bizonyára jótékony hatást fognak gyakorolni. A felértékelt mérlegek alapján fel kell támadnia a tőzsdének is, ha az osztalékpolitika helyes irányban halad. A magántőke szívesen fogja felkeresni azokat a részvényeket, ahol a tőke biztonságát és jövedelmezőségét egyaránt biztosítva látjuk. Az aranymérlegeknek meg kell szüntetniük végül a bizalmi válságot is. miután a bankok és takarékok rájöttek arra, hogy a rezervált magatartásokból folyó kamatveszteségek még mindig nagy rezsi mellett, elviselhetetlenek, épp ezért, ha aranymérlegeik alapján újabb hitelhez jutnak, természetszerűleg előzékeny ebbek lesznek a tőkehiánnyal szenvedő kereskedőkkel szemben. Az aranymérlegek tehát az egész vonalon jobb gazdasági jövő reményét hintik el. A fontosabb aranymérlegekről az alábbiakban számolunk be: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank e hó 30-iki közgyűlésén felértékelési mérlegét 25 millió pengő tőkével, 25 millió pengő tőketartalékkal és 5 millió 882.576.48 pengő nyugdijrendezési tartalékkal állapítja meg. így felértékelési nyitó-mérlege az eddigi 131 milliárd saját tőkével szemben —- 625 milliárdot mutat ki. Ezenfelül 75 milliárdot helyez tartalékba nyugdíj céljaira. Az intézet közismert konzervatív mérlegelési elvei szerint nem merítette ki titkos tartalékait, de előre nem látott eshetőségekről továbbra is gondoskodás történt belső tartalékolások által. A Kereskedelmi Bank, mint azelőtt is, az osztalék fokozatos emelésére irányuló osztalékpolitikát fog folytatni. A kimutatott saját tőke a bank vagyonának legnagyobb óvatossággal végzett becslését fejezi ki, a felértékelési mérleg mégis részvényenkint 100 pengő, azaz a tőzsdei árfolyamot kereken 50 százalékkal meghaladó -saját vagyont mutat ki aranyban. A 2000 korona névértékű részvényék 50 pengő névértékre bélyegeztetnek át. A zárószámadások 35.362,454.997 korona nyereséggel végződnek, amelyből 25 milliárd osztalékra jut. Az 1925. szelvényeket 50.000 koronával váltják be. (Múlt év: 30.000 korona.) A nyereségből 314milliárdot a rendes tartalékalapra, 500 milliót hivatalnoki segélyalapokra fordítanak. Az Angol—Magyar Bank május 12-iki közgyűlésének megnyitó-mérlege szerint 12 millió pengő tiszta vagyont mutat ki, amelyből 5,936.364 pengőt a részvénytőkére, 5,563.636 pengőt tőketartalékra és 500.000 pengőt nyugdijtartalékra fordít. 25 régi részvényt egy részvénnyé vonnak össze, úgyhogy a pengőrészvénytőke 118.727 és 7/2* dnb 50 pengős részvényből áll. A felértékelt mérleg részvényenként 100 pengő vagyont tüntet fel. azaz a mai tőzsdei árfolyamot mintegy 85%-kal meghaladó saját vagyont mutat ki az intézet aranyban. Az 1925. évi üzletév zárószámadásaiban a 33 milliárd K-val szereplő pénztári készletek és bankkövet elés ék 42 mil- liárdra, 73 milliárdnyi váltótárca 149 milliárdra szaporodott. 772 milliárd K Váltót számítottak le (1924- ben 394 milliárd), fizetésképtelenségeknél mégis említésre sem méltó összeggel voltak érdekelve. Az 1925. évi eredményszámla szerint 62.7 milliárd K bruttó- nyereséget értek el, a tiszta kamatjövedelem 27.6 milliárd, nyereségek és jutalékok -a banküzletben 15.1 milliárd, áruosztályok 17.8 milliárd. A tiszta nyereség 7.977,625.000 K, amelyből 2000 K osztalékot fizetnek, ami -az uj pengő-részvénytőke 8%-os kamatozásának felel meg. A Hazai Bank megnyitó-mérlegében vagyona 12 millió pengő (150.000,000.000 K). ebből 6 millió 400.000 pengőt alaptőkére, 5 millió pengőt tőketartalékra és 600.000 pengőt nyugdijtartalék létesítésére fordítanak. 5 régi részvétet Vonnak össze 1 részvénnyé. Az összevont részvény névértéke 40 pengő. Az értékpapirtársának 2.394,787.10 pengővel és az állandó jellegű részesedéseknek 7,158.424.68 pengővel való fölvételénél a részvények értékelése még a jelenlegi tőzsdei árfolyamoknál is alacsonyabban történt. Az intézet ingatlanai mindössze 1,500.000 Pengővel értékeltettek. — Az 1925. évi mérleg 715.215.54 pengő = 8.940,194.250 nyereséggel zárult, az előző évi 7.737,082.214 K-va'l szemben. Az 1925. üzletév bruttó nveresége 26.849,422.318 K, a költségek és adók 7.258,770.040 K-val, személyzeti kiadások 10 milliárd 340,495.854 K-Val szerepelnek. 8000 K osztalékot fizetnek a múlt évi 7000 K-val szemben. A Magyar Általános Takarékpénztár aranymérlege 10,010.000 pengőt tesz ki. Az alaptőke 5.844.000 pengő, a tőketartalék pedig 4,166.000 pengő. A mai részvény névértéke 8 pengő; 25 régi részvényt 4 uj 50 pengős részvényre vonnak össze. Minden mai 8 pengő névértékű részvény 171.286.79 korona nyilvánosan kimutatott belértéket képvisel. Az aranymérlegben a takarék 18 budapesti és vidéki ingatlana összesen 3,150.000 pengővel szerepel. Az 1925. évi mérlegben a betétek 422milliárdot tesznek ki. Az intézetnek 8 fővárosi és 16 vidéki fiókja, összesen 24 fiókja működik. Az 1925. évre kimutatott nyereség 8.438,849.357.16 K-t tesz ki. A tavalyi 7500 koronás osztalékkal szemben 10.000 K osztalékot fizetnek. Magyar Országos Központi Takarékpénztár felértékelt mérlege 167.5 milliárd tiszta vagyonnal zárul, békevagyonának 32.74 -százalékával. Az intézet tiszta vagyona 13.4 millió pengő (167.5 milliárd K), melyből részvénytőkére 8 millió pengő, a tőketartalékra 5 millió pengő és a nyugdijtartalékra 400.000 pengő (5 milliárd K) íratott. A részvények ui névértékét 50 pengőben állapították meg, minden 5 drb légi részvény helyett 1 drb uj részvényt adnak ki, Az év tiszta nyeresége, amelyben a legutóbbi tőkeemelésből befolyt uj tőke még nem vett részt, miután alkalmazottainak segélyalapját évközben további 894,310.000 koronával dotálta, az előző 7 milliárd 497,303.512 K-val szemben 7.435,426.699 K. Az osztalékjogosult 500.000 részvény szelvényét egyenként 12.500 K-val (tavaly 10.000 K) váltják be. A Földhitelbank megnyitó-mérlege szerint a bank tiszta vagyona: 10,005.336 pengő 73 fillér. A bank alaptőkéje 6,500.000 pengő, tőketartaléka 3 millió 505.336 pengő 73 fillér. Az e hó 30-iki közgyűlés 5 részvényt egy 50 pengő névértékű részvényre von össze. A zárszámadás szerint az 1925. évi nyereség 8.780,068.731 K 12 f. Az osztalékszelvényeket 10.000 K-val váltják be. A mező- és erdőgazdasági ingatlanok a zárszámadásokban 9,343.832 pengővel szerepelnek. A Hold-utca 1. alatti székház csupán 1 pengővel és az értékpapírtárca részvényeinek értéke jelentékenyen a forgalmi értékük alatt lettek a zárszámadásokban kimutatva. Ingatlanaik területe a 37.000 holdat meghaladja. A bank békebeli vagyonát gazdag tartalékokkal együtt mentette át. A legutolsó békeévben a bank alap- és tartaléktőkéje 6,500.000 K Volt, mig a jelenlegi mérleg 10 millió pengőt mutat ki, tehát a békebeli vagyont körülbelül 33 százalékkal haladja meg. A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó-Bank megnyitó-mérlege szerint a bank vagyona 15,200.000 (190.000,000.000 K), amely összegből 8 millió pengő (100 milliárd K) mint alaptőke, 6,000.000 pengő (75 milliárd K) mint tőketartalék és 1,200.000 pengő (15 milliárd K) mint nyugdijtartalék szerepel. 800.000 pengő (10 milliárd K) a nyugdíjalap vagyona. Az intézet ingatlanai 2,900.000 pengővel állanak a mérlegben. A közgyűlés 12/4 darab részvényt 1 drb 50 pengő névértékű részvényre von össze. A betétek 171 milliárdról (13.7 millió pengőről) 433 milliárdra (34.6 millió pengőre) emelkedtek. A Magyar—Olasz Bank 1925 január 1-i kezdőmérlege a bank saját vagyonát 10,800.000 pengő részvénytőkében és 3,000.000 pengő tőketartalékban állapítja meg. A forgalomban levő 5,400.000 részvény mindegyikére 2 pengő névérték esik. E hó 30-iki közgyűlésen 25 részvényt vonnak össze egy uj részvénnyé, ezek után a bank alaptőkéje 216.000, egyenként 50 pengő névértékű részvényből fog állam. Az intézeti házak 1,248.000 pengővel szerepelnek a kezdő-mérlegben. A többi, vidéki városokban fekvő intézeti házak hasonló óvatos értékeléssel mérlegeztettek. Az 1925. évi üzleteredmény 88.392 pengő 61 fillér = 11.092,407.631.60 K, amely nyereségből a tartalékalap és a nyugdíjalap egyenként 810 millió K-val dotáiltatik. Osztalékul 1500 K fog az előző évi 1000 K-val szemben kifizetésre kerülni. A Magyar Általános Ingatlanbank ujjáértékelő mérlege szerint a saját töke 6 millió 800.000 pengő (1914. év végén 4,556.000 K). Az alaptőke 3 millió pengő, a tőketartalék 3 millió pengő, értékcsökkenési tartalék 760.000 pengő, nyugdíjalap 40.000 pengő, amely az 1925. évi dotációval 100.000 pengőre emelkedik. Egy részvény belértéke 33.8 pengő (a névérték 15 pengő). A bérházak 3,881.200 pengővel, a- békeértéknek 20—30 százalékán. Az 1925. év tiszta nyeresége 4.430,039.496 K (354.403 pengő), a nyugdíjalapra 750 millió (60.000 pengő). A bérjövedelmek 5 és fél milliárdot, ingatlan üzletek nyeresége, jutalékok, kamatok stb. 7 milliárdot tettek ki. Részvé- vényenkint 20.000 K (tavaly 15.000 K) osztalékot fizetnek kijr A Magyar Keleti Tengerhajózási rt. megállapította az 1925. évi megnyitó és évzáró mérlegét. E hó 30-i közgyűlése el fogja határozni, hogy a társaság részvénytőkéje részvényösszevonás nélkül 2,500.000 pengőben, vagyis részvényenként 10 pengő névértékben áliapittassék meg és osztalékul az 1925. évre részvényenként % pengő =z 6250 K fizettessék. A Magyar Cukoripar Részvénytársaság igazgagatósága aminap tartott ülésében elhatározta, hogy az április 30-án tartandó közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1925 április 1-i megnyitó-mérlegben a társaság alaptőkéje 18,000.000.— pengőben, a tőke- tartalék pedig 9,000.000.— pengőben áliapittassék meg, úgyhogy a társaság tiszta vagyona 27,000.000 pengőt tesz ki, az utolsó háború előtti 1913—1914. üzletévben kimutatott és az időközi tőkefelemelésekkel 22,500.000.— pengőre szaporodott összeggel szemben. Az alaptőke 100.— pengő névértékű részvényekre fog oszlani, amelyekre 150.— pengő kimutatott vagyon esik. Osztalék részvényenként 8.— pengő, azaz 100.000 korona. Magyar-Cseh Iparbank rt. Az intézetnek F o r- b á t h Frigyes dr. elnöklete alatt megtartott közgyűlése az igazgatóság összes javaslatait elfogadta és elhatározta, hogy az intézet alaptőkéje 3 millió pengőben, tartalékai pedig 1 millió pengőben állapíttassanak meg és egy 15 pengő névértékű részvény szolgáltassák ki költségmentesen 25 részvény ellenében. Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy a hat milliárd 165,099.573.76 koronát kitevő tiszta nyereségből részvényenként 1000 koronás osztalék fizettessék. A Mezőgazdaság] Ipar Rt. április hó 30-ára kitűzött közgyűlésén 11 millió pengőnek a tőketartalékba való helyezését, az alaptőkének 9 millió pengőben való megállapítását és a részvényeknek 15 pengő névértékre való felülbélyegzését fogja elhatározni. Tengeri körutazások STELLA D’ITALIA kettőscsavarú Iuxusgözösén TRIESTBŐL Dalmácia, Görögország, Sicilia, Nápoly vagy Afrika, Riviera Spanyolország vagy Törökor-L szág, Kisázsia, Egyiptom felé ésg vissza ■* Május 1-től októberig nyolc utazás 10-20 napi időtartammal. Első osztály eUátással négymUlló K-tól feljebb, Prospektust küld : COSIJL1C s, i ar e Budapest, VII., Thököly út 2. Teleíón József 14—13 Az utazási irodák: IV., Váciucca29, TeL; T. 128—48.
