Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-04-28 / 17. szám
Budapest, 1926 április 28. 5 Hétfőn megkezdték a Császárfürdő uszodájának építését Hz épitési engedély kiadásának izgalmas odisszeája — Az Srgalmas-rend panaszos beadványt intézett Ripka Ferencz főpolgármesterhez — A késedelemért a fővárost okolja A Császárfürdő uszóstadionjának régóta húzódó ügye végre olyan stádiumba jutott, hogy az uszoda megépítése most már befejezett ténynek tekinthető. A nagy nemzetközi uszóverseny megtartásának ez az akadálya tehát elhárult. A Császárfürdő uj uszodájának építését hétfőn reggel megkezdték. Legelső sorban a régi uszoda lebontásához fogtak a munkások, azután nyomban megkezdik a f ö kim uruká 1 a toka t. A Császárfürdő uj uszodájának régi és bonyolult történetére részletesen rávilágít az a memorandum, amelyet a közelmúlt napokban intézett dr. Ripka Ferenc főpolgármesterhez a Császárfürdő birtokosa és a Marcibányi-aílapitvány kezelője: a Magyarországi Irgalmasrend. A memorandum rávilágít azokra a közgyűlésen is elhangzott vádiakra, hogy az Irgalmasrend késlelteti az uszoda megépítését, jóllehet most már birtokában van az épitési engedélynek is. A törvényhatóság egyik legutóbbi közgyűlésén ugyanis interpelláció hangzott el, hogy az uszoda építését még mindig nem kezdték meg és éppen ezért a Budapestre tervezett nagy nemzetközi uszóverseny megtartása veszélyeztetve van. Az interpelláció elhangzása után dr. Ripka Ferenc főpolgármester ‘felvilágosit ás okát kért az Irgalmasrend főnökségétől, ahonna részletes memorandummal feleltek. Huza-vona és alku terüietcserére Az emlékirat mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Császárfürdő mellé tervezett uszoda építésére az első kérvényt 1925. szeptember 15-én nyújtották be a fővároshoz. Az Irgalmasrend, illetve a Császárfürdő igazgatósága ekkor elvi engedélyt kért, hogy a saját telkének határvonaláig építhessen és hogy az uszoda ■északi oldalának folytatásaképpen elterülő fővárosi területet az uszoda céljaira engedjék át, mert egy modern és sportszerű uszoda létesítéséhez erre a területre föltétien szükség van. A főváros 1925. október 29-én hozott első határozatában elutasította az Irgalmasrend kérvényét a telepigénylésre vonatkozóan és csak a jelenlegi uszoda épitési vonaláig engedte meg az építkezést. Az Országos Testnevelési 'Fanács és az Uszószövetség intervenciójára, mint ismeretes, a főváros ezt az álláspontját később többször módositotta, bizonyos engedményeket tett, végül is 1926. február 10-én a közgyűlés az összes pártok hozz élj árulásával egyhangú határozatot hozott, hogy ei fürdő építésére az elvi engedélyi minden korlátozás és feltétel nélkül megadja, illetve utasította a tanácsot az engedély kiadására. Március elején a tanácsi határozat még mindig nem volt kikézbesiíve, végre március 4-én, sürgetésre, a tanács határozatot hozott, amely azonban merő ellentétben állott a közgyűlés döntésével. A tanácsi elvi határozatban az volt, hogy az uszodával szomszédos igényelt fővárosi területért, amely nem nyílt utcára néz és semmi más célra nem alkalmas, a fürdő felette értékes dunaparti területéből engedjen át cserébe a fővárosnak ugyanakkora területei. Ebbe az Irgalmasrend, úgyis mint a Marczibányi-alapU- vány kezelője bele nem mehetett cs kénytelen volt a határozatot jogorvoslattal megtámadni. Dacára azonban annak, hogy a sérelmes elvi engedély fellebbezése még mindig nincs elintézve és igy annák egyrésze még mindig vitás, a Rend és a Császárfürdö igazgatósága még sem késett egy pillanatig sem, hogy az uszóstadion ügyét előre vigye. Az építési tervek már féléve elkészültek Az uszóstadion terveivel ugyanis már ősz óta három építész foglalkozott. A tervek elkészültek és az Irgalmasrend a legalkalmasabbat a főváros határozatának kikézbesítését követő napon már meg is vásárolta és jóváhagyás céljából bemutatta az alapítvány felügyeleti hatóságának, a Népjóléti minisztériumnak. A népjóléti minisztérium úgyszólván pár óra alatt intézkedett és a tervet jóváhagyta, mire március 12-én megkérték a végleges épitési engedélyt, amit március 22-én kaptak meg. Az Irgalmasrend átirata most arra kéri a főpolgármestert, hasson oda, hogy az uszoda céljára kért fővárosi területért a Zsigmond-utca szabályozása folytán eleső Marczibányi-alapitványi területből rekompenzálja magát a főváros, bár méltányos lenne, hogy ezt a kis területet ingyen kapják meg a főváros közönségétől, hiszen az uszoda nemzeti szempontokat .szolgál, de szolgálja a fővárosi közönség érdekeit is. Tizenkét miliárd épitési költségekre A sérelmezett tanácsi határozat fellebbezése még a Közmunkák Tanácsánál van, a Rend főnöksége március 7-én' mégis engedélyt kért a népjóléti minisztertől arra, hogy az uszóstadion építésére, a sürgősségre való tekintettel, csak szükebbkörü pályázatot írjon ki. A miniszter ehhez hozzájárult, a pályázatot nyomban kiirták s annak határideje április 17-én járt le. A beérkezett pályázatok újabb meglepetést hoztak. csákányt. A lebontással néhány nap alatt készen lesznek, azután nyomban megkezdik a medence ásását, a földmunkák után teljes erővel megindul az építkezés, úgy hogy ha rendkívüli akadályok nem jönnek közbe, júliusra készen várja a világ minden részéből Budapestre érkező aszóbajnokokot a budai uszóstadion. Az uszóstadion megépítését az alapítvány keze- 1 őségé, illetve az Irgalmasrend ugyanis csak 6 milliárd K-ra preliminálta, ezzel szemben a legolcsóbb pályázat is 72 milliárd K-ról szólott. Mivel a tervbevett összes és az ajánlatok között óriási differencia volt, sürgősen össze kellett hívni az Irgalmasrend kormányzótanácsát a hiányzó milliárdok előteremtésére. Március 19-én ült össze az Irgalmasrend kormánytanácsa, amely elhatározta, hogy a nemzeti cél érdekében az ajánlati végösszeget, vagyis a 12 milliárd koronát a Marczibányi alapítvány rendelkezésére bocsájtja. Ez évb®.i már nem készülhet ei az uszoda Ezzel az uszoda megépítése elvben biztosítva is lett, áriái több nehézség merült fel a technikai kivitelnél, az idő rövidsége miatt. Az épiíők ugyanis egyöntetűen kijelentették, hogyha április 26-án hozzá is kezdenek az uszoda építéséhez, akkor is leggyorsabban október végére készülhetnek el, igy tehát a uszoda teljes megépítéséről ebben az évben szó sem lehet. Akadályozza az építkezést az a körülmény is, hogy az uszoda céljára szükséges Zsigmond-utca 35. számú földszintes házat lebontani nem lehet, meri a házikó négy lakóját sem az Irgalmasrend, sem a népjóléti minisztérium lakásügyi főosztálya másutt elhelyezni nem tudja. Az Irgalmasrend tehát arra kéri a főpolgármestert, intézkedjen, hogy az épülő városi bérházak valamelyikében a Zsigmond-utcai ház lakói hajlékot nyerjenek, legalább az őszre, hogy az uszoda építését zavartalanul folytathassák. FélmiUiárd hozzájárulást kérnek a fővárosié! Hogy a nyárra tervezett nagy nemzetközi uszó- versenyt Budapesten mégis meg lehessen tartani, agy határoztak, hogy legalább a nagy úszómedencét minden körülmények között megépítik. Ehhez az építkezés legkésőbb július 10—15-ig készen is lesz, hacsak valami rendkívüli körülmény, igy pl. források kitörése, Duna áradása stb. az építkezést lehetetlenné nem teszik. Ezt az úszómedencét az idén ideiglenesen bekerítik, ideiglenes kabinokkal veszik körül, ami nagy kiadástöbbletet jelent az építkezésnél, azonkívül jelentékeny jövedelemtől esik el az Irgalmasrend azáltal is, hogy a legfőbb szezonban nem helyezheti üzembe a régi uszodákat sem. Az Irglamasrend átirata panaszosan mutat rá arra, hogy mindez elkerülhető lett volna, ha u fővárosnál hat-hét hónapig nem késett volna az épitési engedély kiadása. Az Irgalmasrend kéri a fővárost,, hogy annak a blamázs- nak az elkerülésére, hogy a meghirdetett nemzetközi verseny ne legyen megtartható, a főváros járuljon hozzá 400—500 millió koronával a rendkívüli körülmények folytán keletkezett kiadási 'többletek fedezéséhez. A késést a bürokratizmus okozta Az Irgalmasrendnek a főpolgármesterhez intézett átirata érdemben még nincs elintézve, igy bizonytalan az abban felsorolt kérések sorsa is. Akár teljesiti azonban a főváros azokat, vagy nem, azt objektivitással meg kell állapítani, hogy a Marczibányi alapítványt, illetve az Irgalmasrendet elodázás, vagy szándékos hallogatás vádja nem érheti, mert a főváros volt az, ahol a bürokratizmus labirintusában az épitési engedély ügye érthetetlen és indokolatlan odisszeát járt meg. A Császárfiirdő-uszoda építkezési odisszeája, — reméljük — befejeződött. Hétfő reggel megjelentek a munkások a régi uszodánál és belevágták a bontó fcHKOS fcflSOS THKBRéKTfiZHeüysyáR R.-T. BUDHP6ST VAROS! ÜZLET: IV, VÁCI-UTCA 40. SZ. Iráayi-utca sarok. Telefon: József 163—52. IRODA ÉS GYÁR: VUL, BEZERÉDY-U. a Telefon: József 21—34. BUDAPESTI ECSET-, MESZELŐ- ÉS REFEG9ÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budaj>esl, Vili., Mária-u. 46. Telefon: J. 106-97. tű Budapest, vili., Vulkan Gumijavító Rt. un——ni ii M —— Budapest legnagyobb és legmodernebbül berendezett gumijavító műhelye. Szavatosság mellett végez autóköpeny és tömlőjavltást. Budapest, VI., Rózsa-u. 90. — T. 71—75. stumpf testvérek kocsigyára Budapest, II., Vágóhiű-utca 4. G ERŐ N. NÁNDOR VII., ALPÁR-UTCA 8. Központi fűtés. Vízvezeték. Épületbádogos munkák. D STEINER és SZIMPER isz-, templom- szobafestők és mázolok Budapest, IX. Üllői-ut 57. — Tel.: József 6-29 JAHQDA KAROLY %S£S?rSi Újpest, Baross u. 84-86. TelefonszAmok : 203-38. CORDATIC a tökéletes autópneu Főelárusitás: Budapest, VI., Mozsár-u. 9. TUNGSRAM Az uj TUNGSRAM-D-LÁMPA spirális fonállal (15—25—40 Watt) Kapható mindenütt! Egyesüli Izzólámpa és Villamossági Rt. Újpest
