Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1926-04-14 / 15. szám
Budapest, 1926 április 14. 3 Patinás veretű uj erők a város vezérkarában Némethy Béla és Lamotte Károly ügy osztályvezetők lettek A főváros adminisztrációjának életében az elmúlt héten igen nevezetes események történtek. Ripka Ferenc dr. főpolgármester ugyanis S i P ő c z Jenő dr. polgármester előterjesztésére Némethy Béla főjegyzőt, a'ki eddig a pénzügyi ügyosztályban működött, tanácsnokhelyettessé nevezte ki, a polgármester pedig Lamotte Károly dr. főjegyzőt, a főpolgármesteri hivatal eddigi vezetőjét, az elnöki ügyosztály vezetésével bízta meg és helvebe N é- ■methy Károly dr. tanácsjegyzőt állította a főpolgármesteri hivatal élére. Ezeknek az intézkedéseknek további következménye azután az lett, hogy Sipőcz Jenő dr. polgármester dr. Lob may er tanácsnokot a tanácsi V. ('közlekedési és közgazda- sági).. Némethy Béla h. tanácsnokot pedig a tanácsi IV. (katonai, közjogi és illetőségi) ügyosztály vezetésével bízta meg, amely ügyosztálynak vezető tanácsnoka. Bukovszkv Viktor Ihónapok óta súlyos beteg és most újabb tartós szabadságot volt kénytelen kérni. Értesülésünk szerint ezekkel az intézkedésekkel még nem fejeződtek be a városházán a személyi változások, mert a legközellebbi időben sor kerül két megiiresedésben levő elöljárói állásnak helyettesítés utján való betöltésére. A két uj helyettes elöljáró Halász Elemér és Spannber- g e r Alajos főjegyzők lesznek. , A már megtörtént és még kilátásban levő változások úgy a tisztviselők, mint a közgyűlési pártok körében teljes megelégedést váltottak ki. Az ui pozícióba került főtisztviselők valamennyien kiváló, nagytehetségii és szorgalmas munkásai Budapest adminisztrációjának. Legeísösorban áll ez Némethy Béla helyettes tanácsnokra. akit kvalitásai már régen predesztináltak arra, hogy Budapest tanácsában helyet foglaljon. Némethy Béla 1874-ben született Aradon, ahol részben középiskoláit is végezte. Miután Budapesten befejezte egyetemi tanulmányait, 1892-ben, mint diinok. a tanácsi segéd- hivatalban lépett a főváros szolgálatába. Később a IX. kerületi elöljárósághoz került, ahonnan 1896-bam mint fogalmazógyakornok. az elnöki ügyosztályba jutott. Ettől az időtől fogva, egv év leszámításával, állandóan a központban teTjestíbetlt. szolgálatot. B á r c z y István tanácsnoksága idején a közoktatásügyi ügyosztályban működött 1897-ig. amikor is, mint tanácsiegyzöt az ut- és csatornaépítési ügyosztályba helyezték át. 1917-hen lett főjegyző és visszakerült a közoktatásügyi ügyosztályba, ahol nagy szeretettel és odaadással végezte munkáját, amelyért a fővárosi tanerők legteljesebb tiszteletét vívta ki. 1922 októberében a pénzügyi ügyosztályba került, ahol mint az ügyosztály helyettes vezetője, a pénzügyi bizottság előadója lett. Most a közjogi ügyosztály élére kerül, mint helyettes tanácsnok és kétségtelen, hogy az ügyosztály tisztviselői a legnagyobb örömmel fogadják ezt a kiváló képességű főtisztviselőt. Az elnöki ügyosztály vezetésével a polgár- mester dr. Lamotte Károly főjegyzőt bízta meg, aki ebben a nagyfontosságu pozícióban nyilván számos tanujelét fogja adni nagy tehetségének, amely eddigi pályáján is mindenütt megnyilatkozott. Lamotte Károly 1888-ban született és tanulmányainak elvégzése után. 1909-ben lépett a főváros szolgálatába. Eleinte a tanácsi segédhivatalban, majd a közjótékonysági ügyosztáyban téliesített szolgálatot. 1912-ben választották meg segédfogalmazónak és a IV. kerületi elöljárósághoz osztották be. 1913-ban Bárczy polgármester titkára lett, ahol előzékeny modorával és szolgálatkészségével mindenkit meghódított. Bárczy mellett teljesített szogálatot egészen 1919 januárjáig, amikor a Károlyi kormány a főpolgármesteri állást megszüntette és Bárezyt nyugdíjazta. A proletárdiktatúra idején egyike volt azoknak, akik egyáltalán nem teljesítettek szolgálatot. A komrnün bukása után a tanügyi ügyosztályba osztották be. 1920-ban a közjogi ügyosztályba került, mint Városy Gyula helyettese és ezt az ügyosztályt a tanácsnok hosszú betegeskedése alatt önállóan vezette. Amikor Ripka Ferencet főpolgármesterré nevezték ki. a főpolgármesteri hivatal vezetésével bízták meg és itt működött csaknem két éven keresztül, amig most az elnöki ügyosztály vezetésével bízta meg a polgármester. Ripka főpolgármester meleghangú levélben búcsúzott el dr. Lamotte Károlytól, akinek munkásságát éles színekkel világítja meg a főpolgármester itt következő levele: i Igen tisztelt Főjegyző Ur! A polgármester ur intézkedésére megválik a főpolgármesteri hivataltól, hogy átvegye uj működési körét, az elnöki osztály vezetését. Jóleső kötelességemnek tartom, hogy a főpolgármesteri hivatalból való távozása alkalmából ilegöszintébb elismerésemet és iköszönetemet nyilvánítsam Főjegyző urnák azért a lelkiismeretes, buzgó és fáradtságot nem ismerő munkáért, amelyet másfél évet meghaladó időn át mellettem végzett. A hűséges kötelességteljesitésnek az a megnyilatkozása, amelyet én Főjegyző ur minden ténykedésében tapasztaltam, lényegesen megkönnyítette részemre annak a nehéz feladatnak az ellátását, amelyet nekem kormánybiztosi, maid ípedig főpolgármesteri minőségben, súlyos körülmények között végeznem kellett s ezért mindig a legmelegebb baráti érzéssel gondolok együttműködésünk idejére. Főjegyző ur a polgármester ur rendelkezése alapján nagy és felelősségteljes munkakör ellátására nyert újabb megbízást s én meg vagyok róla győződve, hogy ezen a fontos szolgálati helyen is telies sikerrel fogja munkakörét betölteni. Biztosítom róla Főjegyző urat, hogy jövő működési helyén is a legőszintébb rokonszenvvel kísérem pályafutását, amelynek sikeréhez a legjobb kívánságaim kapcsolódnak. Amidőn a főpolgármesteri hivatalban lefejtett példaadó viselkedéséért őszinte köszöneternet fejezem ki, fogadja Főjegyző ur kiváló tiszteletem nyilvánítását. Budapest, 1926 április hó 6-án. dr. Ripka Ferenc, s. k. főpolgármester. A főpolgármesteri hivatal ui vezetője, dr. Némethy Károly tanácsjegyzö lett. Némethy Károly, aki 1890-ben született, valósággal a szülői házban szívta magába a közigazgatás iránt való szeretetek Atyja ugyanis Némethy Károly ny. államtitkár, v. b. t. t.. aki Magyarországon a legnagyobb közigazgatási szaktekintély. A fiatal Némethy 1911-ben lépett a főváros szolgálatába és 1921-ben lett tanácsjegyző. A háború alafE.be- vonu.lt és a háború után harctéri érdemeiért aranysarkantyús vitézzé avatták. A főváros több ügyosztályában működőit és hosszabb ideig teljesített szolgálatot Bárczy István polgármester mellett, mint polgármesteri titkár. A pénzügyi ügyosztály nagy beruházási programmja egyrészt a főváros üzemeinek rekonstruálására szolgáló 20 millió dolláros kölcsön hovaforditásáról szól, másrészt pedig igen tartalmas programmot ad az elkövetkezendő 10—12 esztendő kommunális tevékenységére. Ebben a programmban vannak benne a gyógyfürdők fejlesztésére, a közélelmezési intézmények kiegészítésére vonatkozó tervek, külön kiemelkednek a szociális intézmények: közfürdők, árvaházak, diákszállók, tanonc otthonok tervei és főként a Fővárosi Könyvtár uj palotájának megépítése. Benne foglaltatik ebben a programmban a nagyarányú útépítések terve, a csatornázásra és árvízvédelemre vonatkozó építkezések, a ligetek, sétányok és fasorok létesítése. Nagy figyelmet érdemel az a rész, amely a közegészségügyi intézményekre, iskolákra, tiizörségre, házinyomdára és városrendezésre vonatkozik. Dicséretére szolgáljon a programmnak, hogy a legtekintélyesebb összeget, 26,950.000 aranykoronát a közegészségügy és köztisztaság céljaira irányozta elő. Utána következik legnagyobb összeggel, 22,069.000 aranykoronával az iskolaépítések és 21,586.000 aranykoronával a fürdők és az Ásványvizüzem fejlesztése. A 10—12 év alatt végrehajtandó Programm 175,540.000 aranykoronát igényel, amely összeget később felveendő újabb kölcsönből, vagy kölcsönökből lehet majd kielégíteni. Ha ez a gazdag, szinte káprázatos Programm megvalósul, akkor elmondhatjuk, hogy Budapest a következő évtizedben újra felveszi a fejlődésnek azt az iramát, amelybe a Bárczy- rezsim alatt lendült bele. Minden arra mutat, hogy egy évtized alatt nemcsak pótolni lehet a háborút és az azt követő idők pusztításait, de uj intézményekkel Budapest lakosságának igényeit kielégítő nagyszerű alkotásokkal lehet gazdagítani ezt a várost. Elektromos sikló A beruházó-programmnak második része inkább csak röviden körvonalazza az ügyosztályok által bejelentett szükségleteket. Azoknak bővebb megokolá- sát és a beruházások jövedelmezőségére vonatkozó számításokat a pénzügyi ügyosztály egy újabb előterjesztésben fogja majd később összefoglalni. A hatalmas Programm egy apró közlekedési újítással kezdődik. A közlekedési ügyeket nagyrészt a beruházási programm első részébe, a 20 millió dolláros kölcsönből fedezendő, beruházások közé vették fel. így az újabb kölcsönre a közlekedési ügyek közül csak az öreg Sikló marad. A Siklót elektromos üzemre akarják átalakítani és ezzel eltűnik ez az öreg, egy világváros közlekedését megcsufoló jármű. Egyben pedig a számítások azt mutatják, hogy gazdaságosság szempontjából is szükség van az átalakításra. A Sikló elektrifikálása körülbelül 138.000 aranykoronába fog kerülni. A fürdők fejleszfése Hatalmas programmal vonul fel a városgazda- sági ügyosztály, amely legnagyobb súlyt a gyógyfürdők fejlesztésére helyezi. A legnagyobb berhuázá- sokat a Gellért-fürdőn fogják eszközölni. Ezek a beLehet az árud, bár porcellán, Mégis sértetlenül célhoz talál, Mert az ufón simán tova suhan, Continental Óriási légabronccsal. ruházások 8,207.000 aranykoronát emésztenek fel. Ebből az összegből telik ki a hullámfürdő létesítése, az udvari részre III. és IV. emeletnek 50 szobával való ráépítése, a Horthy Miklós-ut 3. és 5. sz. alatti lévő fővárosi telken dépendence építése, az Orlai- utca 5. szám alatt levő telek villaszerű beépítése, a fűtőberendezés átalakítása, a Gellérthegy lejtőjének rendezése és a Gellért-fürdő és a Rudasfürdö között összekötő-sétányok létesítése. A Széchenyi-fürdő gyógyszállót akar építeni 100 szobával negyedfélmillió aranykorona költséggel. Terveznek azonkívül ivócsarnokot és fedett sétányt, uszodát és a népfürdő kibővítését. Tervbe vették végül az artézi forrás vizbőségének fokozását. Mindezek végrehajtására 4,896.000 aranykorona szükséges. A Rudasfürdő épületére két emeletet építenek rá, nyolcvan szobával, átalakítják a kabinfürdőket és lebontják a vendéglő és az igazgatóság épületét. Erre a célra 2,207.000 aranykorona szükséges. A fürdők beruházásának csoportjába tartozik az is, hogy a főváros a Kelenföldön és az V. kerületben népstrandfürdőt akar létesíteni, 1,104.000 költséggel. Az ásványvizüzem fejlesztésére és a Hungária- forrás ivócsarnokával kapcsolatosan födött sétány létesítésére, dietikus kioszkkal, 690.000 aranykorona szükséges. Ezeken kívül a fővárosnak, mint fürdővárosnak kifejlesztésére irányuló egyéb intézmények létesítésének céljaira, amelyeket az előterjesztés külön nem jelöl meg, 4,482.000 aranykoronát irányoznak elő. Ezekről a tervekről: a gellérthegyi Hohen-Salzburg létesítéséről és a budai fürdőváros parkírozásáról a Fővárosi Hírlap már részletesen beszámolt. Az álfafkerffől az előljárósági székhazakig Az Állatkert a melegövi madarak számára akar telelőt építeni és uj akváriumot, valamint munkáslakásokat létesíteni. Összesen mintegy 414.000 aranykorona költséggel. Nagyobbarányu mezőgazdasági üzemet is tervez a főváros, amely hivatva lenne a főváros közönségének konyhakerti veteményekkel való ellátására. Ennek létesítésére 8,276.000 aranykoronát igényel. Két jövedelmező építkezés tervét is felveti az előterjesztés. Az egyik a régi piarista telken egy 300 szobás szálloda építése, 10,345.000 aranykorona költséggel. A másik a Rákóczi-uton, az úgynevezett Kis-Rókus telkén bérházat akarnak építeni, 3,448.000 aranykorona költséggel. A beruházások ebbe a csoportjába tartozik az uj előljárósági székházak építése is. így uj székházat akarnak építeni az I. kerületi elöljáróság részére a Szebeny Antal-téren. A VIII. és IX. kerület székházára pedig két-két emeletet akarnak ráépíteni. | Uj székházat kap eddig még ismeretlen helyen a VII. kerületi elöljáróság is. Ha a közigazgatási kerületek régen tervezett kettéválasztása megtörténik, akkor újabb öt elöljárósági székház építéséről kell gondoskodni. Az előljárósági székházaknak ilyetén rendezése igen nagy összegbe, 16,470.000 aranykoronába fog kerülni. Négy uj vásárcsarnok A közélelmezési intézmények körében szintén vannak igen sürgős beruházások. így a Központi vásárcsarnok kibővítésére kisajátított területen fedett vásárt akarnak létesíteni. A Garai-téren és a Ferdinánd-téren, a Széna-téren és a Lövölde-téren uj vásárcsarnokok épülnek. Az óbudai, mesterutcai, Teleki-téri és Hungária-köruti nyílt élelmipiacokon egységes árubódékat létesítenek. A négy uj vásár- csarnok és az egyéb itt felsorolt közélelmezési intézmények létesítése 7,262.000 aranykoronába kerül. Budapest szebb lesz, mint unióba Káprázatos és nagyszabású tervek a megvalósulás küszöbén
