Fővárosi Hírlap, 1926 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1926-04-01 / 13-14. szám

f rt Budapest, 1926 április 1. íh/ihvíw limn SZERKESZTI: Dr. KOSA MIKLÓS Jönnek a szénbányák aranymérlegei Megjelent a Borsodi-szén pengőmérlege — Jövő héten a Mák.,Salgó és Clrikány/ következik — Milyen volt a tavalyi év? Az első szénbánya-mérleg megjelent: a Borsodi Szénbánya Rt., amely a .Hitelbank érdekeltségébe tartozik, publikálta pengőmérlegét. Amint előző szá­munkban megírtuk, a szénbányák elsőknek fognak kijönni a fel­értékelt aranymérlegekkel és a Mák, Salgó, Urikányi mérlegei közvetlenül hus- vét utánra várhatók. Nem lesz érdektelen ebből az alkalomból reka­pitulálni, hogy ez a három vezető szénbányavállalat tavalyi mérlege és jelentése szerint milyen eredmény­nyel működött, mert ezen az alapon vehetjük majd kritikai vizsgálat alá legközelebb publikálandó arany­mérlegeiket. 1924-ben viszonylag legkevesebb költ­séggel dolgozott és épp ezért aránylag a legtöbbet nyújtotta részvényeseinek az Urikányi, amely ak­kori 100.000 koronás osztaléka a részvénykurzus 10 százalékának felelt meg. Ez a magasabb nyer'eségi kulcs abból is következett, hogy értékcsökkenés cí­mén csekély összeget irt le, mig a Salgó 5.5, a Mák pedig 36.5 milliárdot helyezett leírásba. A bányabir­tok a három nagy vállalatnál jóval aranyértéken alul szerepelt, az Urikányinál 5 millió, a Salgónál 5.6, a Mák-nál 12.3 millió koronával. Jellemző, hogy ez a három reprezentatív intézmény szilárd ellenállást tudott tanúsítani a rész­Leépítik az ügyvezető-igazgatókat is A részvényeseket védi az üsemaedukcló — Nem bírjak a rezsit a bankok A közelmúltban egy tekintélyes banknak ügyve­zető-igazgatója barátságos utón kivált a bank köte­lékéből és egy külföldi bank egyik fiókjának vezetője lett. Ez a tény egyfelől azt igazolja, hogy a pénzin­tézetek leépítő politikája a magasabb régiókig is el­jutott, másfelől, hogy a magyar bankigazgatói kar egy részének másutt kell megfelelő elhelyezkedést keresnie. Kétségtelen, hogy a magyar pénzvilágnak nincs szüksége annyi bankigazgatóra, mint amennyi je­lenleg még mindig üzemben van. Teljes lehetetlenség, hogy a budapesti bankoknál és takarékoknál még ma is ötszáznál több ügyvezetőigazgató, igazgató, vényinflációval szemben, úgyhogy az Urikányinak mindössze 210.000, a Kő­szénnek 242.000, a Saigonok pedig csak 750.000 részvénye volt s az utóbbinál csak az 1925-i közgyű­lésen elhatározott nagyarányú fúzió folytán emelke­dett a részvények száma 910.000 darabra, viszont roppant uj vagyontételek kerültek ezzel, a Salgó tu­lajdonába. Ami a három vállalat szaldóját illeti, a Mák 95.5 milliárdnyi évvégi kötelezettségeivel szem­ben 162 milliárdos bankbetét és folyószámlaállomány szerepelt, tehát 67.5 milliárdos aktiv szaldója volt, a Salgó kihelyezései 40 százalékkal múlták felül tar­tozásait, ami igen szép eredmény és az Urikányi ak­tivitása is igen erős volt. A tőzsde ezzel szemben a tavalyi közgyűlések idején a Mák-ot 53 millióra, a Salgót 26, az Urikányit 17 aranymillióra értékelte, tehát a három vállalatot száz aranymilliónál is ke­vesebbre taksálta, ami a tényleges vagyont meg sem közelíti. A három vezető szénvállalat aranymérlege két­ségkívül meg fogja erősíteni a külföldi és belföldi piac rendkívül kedvező ítéletét és egyben a_ tőzsdei értékelést is helyes mederbe fogja terelni. Épp ezért valóban itt az ideje, hogy az aranymérlegek most már haladéktalanul napvilágot lássanak. aligazgató és cégvezető működik és a pénzintézetek ezeket a rezsiíételeket állandóan meg tudják keresni. A papírok tőzsdei értékelését kétségkívül befolyá­solja az a tény, hogy húsz tagú ügyvezető-igazgató­ságok, tiz-íizenöt igazgató ás húsz-harminc, cégvezető nyomja a legtöbb intézet és vállalat költségszámlá­ját és ezeket a terheket megkeresni a vállalat csak akkor képes, ha részvényeseinek nem juttat meg­felelő osztalékot, vagy ha nem egyenes utón jár. El kell készülve lehniök bankvezéreinknek arra, hogy az idei közgyűléseken a részvényesek szóvá fogják tenni ezt a kérdést és a felelet nem lesz könnyű, sem kényelmes. információnk szerint több pénzintézet komolyan foglalkozik az igazgatói kar leépítésével és ezeknek a megfontolásoknak konkrét eredményei is jelent­kezni fognak, valószínűleg már az idei közgyűlések­kel kapcsolatban. A jövő héten publikálják a Nova aranymérlegét 15,000 & lesz as osztalék — Krauss Simon szerepe — A iüova Magyarország egyik iegjobb vállalata Nagy feltűnést keltett abbeli közlésünk, hogy a Nova legközelebbi közgyűlésén Krausz Simont alel- nökké fogják választani s ezzel honorálják azt a nagy súlyt és befolyást, amit egyfelől egyénisége, másfelől részvénypakettja jelent. Az összes érdekel­tek közt teljes összhang áll fenn a Nova jövendő irá­nyítása felöl és épp ezért az a kedvező megítélés, amiben a Nova a tőzsdén részesül, a belső üzletvitel eredményei ál­tal teljesen indokoltnak tekinthető. Amint értesülünk, a Nova aranymérlegét a jövő hét végén pub­likálják és ezen az igazgatósági ülésen megoldják a személyi problémákat, illetve Krausz Simon alelnökségét és az igazgatóságnak egy vagy két taggal való kiegé­szítését. A Nova osztaléka 15.000 korona lesz, ami nem presztízs szempontokat szolgál, hanem a rész­vényesek érdekeinek kellő értékelését mutatja. Úgy tudjuk, hogy az utóbbi időben egy jelentős pakett Nova-részvény Kellemesen és olcsón töltheti el a húsvéti ünnepeket a magyar tengeren Balatonfiireden napi ellátás lakással a szállo­dában 130.000 korona, a szanatóriumban 170.000 kor. feljebb. tőkeerős külföldi érdekeltség kezébe került, amelynek képviselője alighanem helyet foglal majd a Nova igazgatóságában is. Uj rezsim a Gummigyárnál. R e c h t n i t z Béla halálával, aki naggyá tette a Magyar Ruggyanta- gyárat és aki kezében tartotta a vezetést, amig a közelmúltban a Klein-csoporttal megegyeznie kel­lett, aktuálissá vált a gyár vezetőségének átszerve­zése is. Információnk szerint a problémát csak az idei rendes közgyűlés kapcsán fogják megoldani, kétségtelen azonban, hogy dr. Klein Istvánnak a ve­zetésben lényegesebb szerepe lesz. Az Egyesült Fővárosi közgyűlése április köze­pén lesz. Amint értesülünk, az Egyesült Fővá­rosi Takarék tranzakciója némi eltolódást szen­vedett, úgyhogy március 25-ike helyett csak husvét után lesz meg az az igazgatósági ülés, amelyen a tőkeemelés részleteit és feltételeit hivatalosan meg­állapítják. A rendkívüli közgyűlést április 13-15-ike közt tartják meg. „Hermes“ Magyar Általános Váltóüzlet Rt. 2.400.000. 000 koronás alaptőkéjét 900.000 drb július 1-től osztalékjogosult uj részvény kibocsátása által 4.200.000. 000 koronára emeli. Az uj részvények 4:3 arányban 12.500 koronás telquel árfolyamon a ré­gieknek ajánltatnak föl. Elővételi jog április 13-ig a Hermesnél és a Hitelbanknál. Bibó Kálmán ellen csődöt kértek. Egy régi te­kintélyes gabonacég, a Bibó Kálmán-cég ellen cső­döt kértek és a tárgyalás 17-ére van kitűzve. A vál­lalatnál azelőtt a Magyar-Olasz Bank volt érde­A Magyar Ruggyantaárugyár R.-T. igazgatósága és íelügyelőbizottsága mély fájdalommal tudatja, hogy a tár­saság alelnök-vezérigazgatója méltóitól Rechtnitz Béla in. if. KöfiMíanácsös úr folyó hó 23-án Nizzában elhunyt. A megboldogult több mint három év­tizeden át állott vállalatunk élén, neve annak felvirágoztatásával elválasztha­tatlanul össze van forrva. Teremtő ereje, ragyogó szelleme és irányitó, fá­radhatatlan munkássága emelte válla­latunkat mai színvonalára; érdemei vállalatunk történetében, kiváló em­beri tulajdonságai szivünkben kitöröl­hetetlen emléket biztosítottak részére. Hálánk és kegyeletünk fogja nevét mindenha megőrizni. Budapest, 1926. március 24. kelve, de újabban nem állott a céggel kapcsolatban. fíibó különben a napokban lemondott a tözsdetaná- csosi tisztségről. ____ Ke i keli Jsaltani a nemzetközi UKőr utvonaláMR közlekedését Huszadik éve már, hogy Budapesten megren­dezték az első Árumintavásárt, azóta a Tavaszi vá­sárok és a Keleti vásárok után most már Budapesti Nemzetközi Vásár gyűjti össze a közeli és távoli külföld vásárlóit és kiállítóit a budapesti központba. Amióta nemzetközi jellege van a budapesti vásár­nak, azóta állandóan bővül, fejlődik és minden év­ben nagyobb érdeklődő tömeget mozgat meg. így idén is megnagyobbított területen, uj kiállitóesopor- tokkal nyílik meg április 17-én a Budapesti Nem­zetközi Vásár. Külön érdekessége lesz az idei vásárnak a vá­rosligeti Műcsarnokban előkészített divatipari bemu­tató, amelyen úgyszólván minden számottevő ma­gyar divatiparos résztvesz s egész önálló csoport­ban állítanak ki és dolgoznak majd mellettük a vi­lágszerte ismert magyar női fodrászok, akik a leg­újabb divata női hajviseleteket mutatják be élő mo­delljeiken. A nagy Iparcsarnokban és a vele kapcso­latos kisebb csarnokokban, valamint a közvetlen körülöttük lévő szabad területen pedig az egész magyar ipar vonul fel, de nem fognak hiányozni a külföldi kiállítók sem, akik évről-évre nagyobb számban jelentkeznek. De nem mulaszthatjuk el az alkalmat, hogy rá ne mutassunk egy olyan körülményre, amely már a múlt évben is kisebb-nagyobb zavarokat okozott: a közlekedés hiányosságára. A vásárra nemcsak a magyar vasutakon és hajókon, hanem a külföldieken is jelentős kedvezményeket kapnak a vásárra igyek­vők, úgyhogy még a múlt évinél is nagyobb láto­gató tömeg fogja felkeresni nap-nap után az Ipar­csarnokot és Műcsarnokot. A helyi közlekedésben pedig már tavaly is hézagok mutatkoztak, amiken most még könnyen lehetne segíteni, ha a vásár tiz napján a városligeti relációkban sűrűbben járnának a villamoskocsik, az autóbuszok pedig egy kis ut- meghosszabbitással egészen a vásár területéig köz­lekednének, s az Iparcsarnok mellett ideiglenes bér-

Next

/
Thumbnails
Contents