Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-11-18 / 46. szám
Budapest, 1925 november 11. 5 • • • Városatyák, akik foglalkozásukra nézve iparosok és kereskedők, pártállásukra nézve pedig a közgyűlési terem más és más oldalán, foglalnak helyet, elhatározták, hogy ezentúl az ipart és kereskedelmet érintő kérdésekben kooperativ műnkéit fognak kifejteni. A Kereskedelmi és Iparkamara elnökének vezetésével esett meg ez a tanácskozás, amely nagyon szépen, nyugodtan, okos ötletek tárgyaláséival ment végbe. Igazéin őszintén és becsületesen örül mindenki ennek a szép egyetértésnek. Szükség van erre az ipar és a kereskedelem érdekében, amelyek ebben az országban és főképen ebben a városban olyan elhagyatottak, olyan elnyomottak voltak még a legközelebbi múltban is. Kein is csodálkozunk, hogyha \az egyenlő foglalkozású városatyák egymásra találtak. '£Ia valamin csodálkozunk, akkor ez az, hogy csak most találtak egymásra, csak most vették észre, hogy milyen szükséges az együttműködés. Hiszen éppen a kereskedelem és az ipar volt az, amely a kurzus bűneit a saját bőrén érezte legelőször és legjobban. A kurzus szülte gazdasági .pangás ezeket a foglalkozási ágakat teperte földre legelsősorban. És most a zöldasztalnál boldogan és lelkesedve szavalnak az ipar és kereskedelem védelmében azok az urak, akik ezeket a kurzusbünöket fedezték és imitt-amott dicsőítették is. A kooperativ együttműködés és a kari szolidaritás^ úgylátszik, csak azóta lett fontos, amióta kisebbségbe jutottak. Míloíay Ist/án a héten debütált a vár őshazán. A Batthyány örökmécses ügyében szólalt fel a képzőművészeti bizottságban. Volt egy nagyon finom, nagyon okos megállapítása és ez az volt, hogy a történetem az a nagy erdő, amelyből mindenki olyan bunkósbotot vághat ki magának, amilyenre éppen szüksége van. Arról volt szó tudniillik, hogy Kossuth és Batthyány négy-négy tételét válasszák ki elfogulatlan historikusok és ebben a néhány mondatban örökítsék meg a két nagyember t'anitását. Be kell vallani, hogy Milotay szellemes mondásában sok az igazság. A történelem minden politika számára{ hol argumentum, hol flastrom, hol meg bunkósbot. A kurzus például kisajátított mindenkit, aki már 'nem élt. Kisajátította Petőfit, Tiszát, Adyt. De egyiket se használta argumentumnak, dianem valamennyit bunkósbotnak. A pénzügyi ügyosztály szörnyű dilemmában van. Most csinálják az 1926. évi költségvetést és állandóan arról folyik a vita, 'hogy- papír koronákban, aranykoronákban, vagy pengőben állítsák-e be azokat a mérhetetlen kiadásokat, amelyekre a fővárosnak a jövő évben szüksége lesz. Az idei költségvetés már aranykoronás volt, az 1927-es pedig egészen természetesen pengős lesz. A pénzügyi ügyosztály bölcsessége úgy véli, hogy az idén meg kell tartani a középutat és 1926-ra mégegyszer utoljára, talán a csúnya inflációs idők utolsó emlékeként papírkoronás költségvetést kell csinálni. Isten neki fakereszt, hát legyen ez a költségvetés papirkoronás vagy aranykoronás, de lehet már akár pengős is, legfeljebb az emberek megtanulnak egy kicsit számolni. Ezen már úgy sem lehet segíteni, mi már csak ilyen ' keveredett korszakban éiiink, csak azután legyen a fővárosnak pa- pirkoronája, aranya, vagy pengője annyi, amennyire szüksége van. HALMOS ISTVÁN és FIA Rőyiző- és útépítő vállalkozók ---- Budapest, X., Halom-utca 25. Al apittatott 1890. Tel.: József 39-52. Útépítő és kövezőmunkák beton-, aszfaltburkolás- és földmunkák. Vasútépítési munkák. Költségvetés díjtalan! Budape t székesfővárosnak, a Máv-nak és az Államépitészeti hivataloknak állandó szálliiói. Körséta a városházán Újra kisért a polgármester-kérdés — Megoldás készül a bal- és jobboldal együttműködésére nézve — Fátyott kell boritani a múltra a jövendő haladás érdekében — Az alpolgármesterek is aktuálisak A városi politika valamelyik hegyszakadékából megint előbukkant a polgár m este r-k érdes. Mint mikor a gyorsvonaton járó utas figyeli a hol eltűnő, hol újra előbukkanó sebesvizü folyót. A pol- gármester-kérdés is hol elbújik a városigazgatás nagy gondhegyei mögött, hol újra előkerül a nyu- godtabb órák derűs napfényében. De a gondhegye- Ren kívül a polgármesterkérdést néha mesterséges, kulisszák is eltakarják. Mert aligha lehet benne kétség, a kulisszák mögött többet beszélnek erről,_ mint a nyilvánosság számára. És amit a nyilvánosságnak mondanak, az sohasem olyan érdekes, mint a háttérbeli tanácskozások. A nyilvánosság számára még mindig úgy áll az ügy, hogy Woiffék makacsul. ragaszkodnak Sipőcz- höz, a baloldaliak meg Bárczyhoz. A kulisszák mögött azonban — a városházán elterjedt hírek szerint— Woiffék már lemondanának Sipőczről, ha • a demokraták elejtenék Bárczyt és .a demokraták már lemondanának Bárczyról, ha Woiffék elejtenék Si- pőezöt. A kulisszák mögött és a nyilvánosság számára körülbelül csak egy bizonyosság van és ez iaz, hogy Budapest p o lg ármestere R i p k a Ferenc lesz. A pletyka, amire nem kell sokat adni, de amely rendszerint mégis igazat mond, már arról is tud, hogy a polgármester-kérdés körül a legkülönbözőbb közvetítők révén folynak a tárgyalások az egyes pártok között. Azt mondják, hogy már meg is van a megegyezés és ezt a megegyezést januárban perfektuálják. Még annak a két urnák a nevét is ismeri a fáma, akik állítólag Sipőcz Jenő polgármesterrel is tárgyaltak a visszavonulás és lemondás részleteiről. A másik név nem is pikáns, de az egyik Wolff Károly... ❖ Akár megtörtént már a megegyzés a jobb- és baloldal között a polgármester, azaz R i p k a Ferenc személyére nézve, akár nem, az egészen mindegy. Ma még nem történt volna is meg, meg fog történni egy hét múlva, vagy két hét múlva, a-föladat most a közvélemény preparálása a kompromisszum számára. Azokat a határozott, megalkuvást nem ismerő kijelentéseket és párthatározatokat ugyanis, amelyek Sipőcz, illetve Bárszy érdekében történtek, most valahogy át kell kottázni. Nem szégyen és nem elvfeladás ez, mert mindenki tudja, hogy .a városházán ma csak kompromisszumokkal lehet kormányozni. Merő lehetetlenség tehát, hogy .akár a jobboldal, akár a baloldal polgármestere megállja helyét a politikai ellentétek nehéz csatáiban. Lehetetlenség ez még akkor is, ha azt a polgármestert Bárczy Istvánnak hívnák, akinek értékét mindenki elismeri, de aki ma mégis csak egy exponált politikai alakulat- 1 nak a jelöltje. Bárczy István kétségkívül lehetett volna, ha vállalta volna, újból Budapest polgár- mestere, ha megmarad, mint ahogy elindult, az egyik középső, mérsékelt párt jelöltjének.. Bárczy azonban balfelé lendült és ezzel lehetetlenné vált az a megoldás, hogy őt .a kormány is szívesen, lássa a polgármesteri székben. Ha az országos politikában gróf Bethlen Istvánnak minden taktikai bölcsességére szüksége van a középuton való haladáshoz, akkor azt kell mondanunk, hogy ez a nagy és értékes ba- lanszirozás még súlyosabb feladat Budapest városi politikájában, ahol egyenlő nagyságú, de ellenkező irányú erők működéséből kell kiépíteni az alkotó munkát. Jobboldali vagy baloldali polgármester erre a dolgok természete szerint képtelen volna. Budapest uj polgármesterének tehát azt az irányt kell képviselnie, amely az egymással ellentétes hatóerők között a kiegyenlítést képviseli. Ripka Ferenc kormánybiztosi és főpolgármesteri működése olyan volt, hogy ez a működés eg'yen esen és határozottan predesztinálja őt a polgármesteri szék betöltésére. Be kellett látniok ezt a politikai pártok vezéreinek, a jobboldalon csakúgy, mint a baloldalon. A demokratikus blokknak a Ripka-párt szavazatai nélkül nincsen többsége ahhoz, hogy Bárczyt polgár- mesterré válassza és ilyen körülmények között Bárczy István sem lenne hajlandó polgármesterséget vállalni. Ugyanez a helyzete a Wolff-pártnak is, amely a Ripka-párt szavazatai nélkül viszont Sipőcz Jenőt nem tudná megtartani m.ai pozíciójában sem. Az agitáció tehát, amelynek többé sem Bárczy, sem Sipőcz érdekében nem halljuk a hangját, természetszerűen elcsöndesedett és most már bizonyos, hegy a jobb- és a baloldal hallgatagon bele fog nyugodni Ripka Ferenc polgármesterségébe, akinek polgármestersége mellett a kormány semmi esetre sem fog főpolgármestert kinevezni, hiszen Ripka másfél esztendő alatt állandóan a kormány bizalmával rendelkezett és ezt mint polgármester is megtartja. * Sokat beszélnek mostanában a városházán egy párbeszédről, amely Vázsonyi Vilmos és Wolff Károly között folyt le. Wolff Károly volt az, aki megpendítette ,a gondolatot, hogy végre-valahára végleges megegyezést kellene létesíteni a két nagy politikai oldal állandó együttműködésére vonatkozólag. Akik ennek a beszélgetésnek a tartalmát ismerik, azt mondják, hogy Váz-sonyinak sem volt lényegbevágó ellenvetése, csak éppen az időpontot nem tartotta m;a még alkalmasnak a megegyezésre. Úgy tudják, hogy. a baloldal vezére a városházi és üzemi gazdálkodás felülvizsgálása után hajlandó csak az együttműködés tekintetében végleges választ adni. A baloldalon ugyanis nyilván arra számítanak, hogy ezen a réven oly.án eszközökhöz jutnak, amelyek által a maguk részére a kompromisszum megkötésénél előnyöket szerezhetnek. Ennek a megegyezésnek csak 'egy része a polgármester-kérdés megoldása, ahol a jobb- és a baloldal körülbelül egyenlő mértékben kapitulál a másikkal szemben. Jobbról elejtik Sipőczöt, balról Bárczyt és jobbról is, balról is támogatják Ripkát. * A jobb- és a baloldal várható megegyezése azt fogja jelenteni, hogy a függő kérdések egész komplexumában igyekeznek közös plattformot létrehozni. Hogy ez sikerülhessen, mind .a két oldalnak a legnagyobb engedelmességgel kell egymással lennie. Teljes sikere azonban az ilyen kompromisz- szumnak csak akkor lehet, ha a pártvezérek a párttagok temperamentumának megfékezésére is ígéreteket és garanciákat tudnak egymásnak nyújtani. Az alapelvnek annak kell lennie, hogy fátyolt kell boritani a múltra és közösen kell dolgozni a jövendő haladás érdekében. Ha tehát most hol az egyik oldal, hol .a másik oldal vezérének szájából vádak hangzanak el a múltra vonatkozólag, ezeket objektiv szemmel úgy Ítélik meg, hogy részletei a nagy taktikai harcnak, amelynek a végleges megegyezést kell kiváltani. Már sokkal alárendeltebb jelentőségű az, hogy a jobboldal és baloldal megegyezésének ma még a polgármester-kérdésen túl más személyi akadályai is vannak. Ha már Sipőcz Jenőt el kell ejtenie a jobboldalnak, legalább Folkusházy Lajos alpolgármestert akarja megtartani, aki amugyis spirituszrektora volt a városházi kurzusnak. Foíkusházyt viszont a baloldal akarja kinyomni mai állásából. Buzáth János ialpolgármestersége ellen egyik oldalnak sincs lényegbevágó kifogása, de nem lehetetlen, hogy amennyiben a jobboldalnak sikerülne Foíkusházyt megtartania, akkor a baloldal mégis A JÓZSEF KíR. HERCEG SZANATÓRIUM - EGYESÜLET 36.000. 000 18.000. 000 9,000.000 melynek főnyereményei: élethossziglan évi korona Élethossziglan évi korona Élethossziglan évi korona a Fonciére Általános Biztosító intézet által, azonnali kezdettel, havi részletekben lesz kifizetve. Ezenkívül 1000 darab arany és ezüst nyereményíárgy 1,553.000,000 korona értékben. Ara • egész sorsjegy... 30.000 K • fél sorsjegy ... 15.000 K Sorsjegyintézőség: IV., Apponyi-tér 1. sz. (Kir. bérpalota.) Telefon: József 115—09, Felvilágosítás és levelezés ugyanott.
