Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-10-07 / 40. szám
5 Budapest, 1925 október 7.--------------------------—-----—--------------------------Me gfigyelésen a budai vacsorán Vass, Ripka, Bárczy és Sipőcz a fehér asztalnál Élénk érdeklődést keltett, hogy a Ripka Ferenc tiszteleténe szombatom a Budai Társaskör által a Budai Vigadóban rendezett vacsorán megjelenj Bárczy István is. Ennek az udvariassági ténynek; amellyel Bárczy István a Ripka Ferenc iránt érzett megbecsülését kívánta dokumentálni, természetesen különös jelentőséget tulajdonítottak. Megindult a kombinációk áradata, amit még fokozott a vacsora eseményeinek egyik-másik jelensége. így különösen az ragadta meg az érdeklődők figyelmét, hogy Ripka Ferenc főpolgármester a beszéde végén elhangzott üdvözlések során a megjelentek közül kiemelte Vass József népjóléti minisztert, Sipőcz Jenő polgármestert és Bárczy Istvánt. Amikor Bárczy István nevét említette, egyszersmind a meleg elismerés hangján tette hozzá, hogy Bárczyt tekinti a városi politikában atyamesterének. Tény az, hogy Ripka Ferenc eme szavainál a sok száz jelenlévő meleg ovációban részesítette Bárczy Istvánt. Nem lehet tagadni, hogy mindezek a jelenségek eseményszámba mennek. Bárczy Istvánnak a Rip'ka- vacsorán való megjelenése, Ripka Ferenc nagyfon- tosságu kijelentése és az ünneplés, amelyben Bárczy- nak része volt: kétségkívül az idők jele. Olyan) kombinációkat (fűzni azonban ezekhez a jelenségekhez, amilyen kombinációk bőven kerültek forgalomba, nem lehet. Bárczy István megjelenése és Ripka üdvözlő szavai udvariassági tények voltak, amelyek dokumentálták az egymás iránt érzett őszinte és meleg megbecsülést, de amelyek további kombinációkra nem alkalmasak. Egészen leplezetlenül szólva, Budapesten olyan (hírek terjedtek el, amelyek szerint a budai vacsora eseményei Bárczy István polgár- mesterségét jelentenék. A mi értesülésünk szerint ezek a tények a legcsekélyebb mértékben sem érintik a polgármester-kérdést. A budai vacsora nem jelenti sem azt, hogy Ripka Ferenc lesz) Budapest polgármestere, sem azt, hogy Bárczy Istvánnak jutna jelentősebb szerep Budapest életében. Lehet, hogy a polgármester-kérdés rövidesen aktuális lesz, de ebben a pillanatban még nem a® és igy kár minden kombinációért és fölösleges igen egyszerű, igen természetes jelenségeket helyt nem álló kombinációkkal összekapcsolni. Ez: annál inkább fölösleges, mert hiszen akár Ripka. akár Bárczy kerül a polgármesteri székbe, mind a kettő egy és ugyanazt jelenti: a politikámé,mtes alkotó tevékenységet abban az irányban, amelyben Budapest fejlődése haladt akkor, amikor ezt a haladást kegyetlenül derékben törte ketté a háború kitörése. Sokkal inkább helytállók azonban már azok a gondolatok, amelyben minden józanul ítélő emberben Ripka Ferencnek ama kijelentése után fakadtak, amely kijelentés szerint a főpolgármester a városi politikában Bárczyt atyamestereként tiszteli. Wolf- fék 4 éves uralmának lezárása után feltűnést keltő szavak voltak ezek, bár azt kell mondanunk, hogy Ripka Ferenc ezzel tulajdonképpeni nem mondott mást, mint amit mindenki tudott róla. Hiszen ma már valószínűleg maguk Wolfíék is belátják, hogy helyrehozhatatlan taktikai hibát és sajnálatos méltánytalanságot követtek el akkor, amikor négy esztendőm át szidták és rágalmazták azt a Bárczy Istvánt akinek a háború által lerongyolt hagyatéka még mindig elegendő volt arra, hogy belőle éljenek. Ezzel szemben sem Ripka Ferenc, sem a törvényhatósági bizottság komoly elemei sohasem vonták kétségbe Bárczy István tehetségét és Budapest _ érdekében kifejtett páratlan sikerű tevékenységét. Korlátolt és rosszindulatú embernek kell annak lenni aki el nem ismeri, hogy a városigazgatás és a városi politika terén Bárczy Istvántól csak tanulni lehet. Bárczy István szellemében kormányozni .a fővárost pedig nem szégyen. hanem a legbecsületesebb, a legnemesebb törekvés. Ez és semmi más volt a jelentősége Ripka Ferenc őszinte megnyilatkozásának. Történt azonban a budai vacsorán még egy apró incidens, amelyet a szenvedélyes kombinálok szintén felhasználtak és ez az volt, hogy Sipőcz Jenő polgármester korán távozott el a vacsoráról. Meg kell állapítani, hogy ebből igazán semmi másra nem lehet következtetni, mint vagy a polgármester gyenge egészségi állapotára, vagy egyéb elfoglaltságára. Hogy pedig Bárczy István mellett az egybegyűltek lelkesen tüntettek, azon igazán csak azok csodálkozhatnak, akik nem ismerik Bárczy István alkotásait, vagy azok, akik négy esztendőm át abból tengették életüket, hogy Bárczy Istvánt rágalmazták. Budapest a silói leselső városai Közzé fejlődik, ha felépül a villamos centrálé Egy belga-amerikai pénzcsoport komoly ajánlata Az elmúlt hétnek a főváros szempontjából legnevezetesebb eseménye annak a tervnek felmerülése, amely szerint az egész magyar közgazdasági és ipari életbe hatalmas külföldi vállalkozás kapcsolódik be, amely legelsősorban Budapest székesfővárost érdekli. Arról van ugyanis szó, hogy a villamoscentra- lét, amelyről már sok szót ejtettek azok, akik Budapest háztartásának rendezése érdekében ötletekkel szolgáltak, egy amerikai-belga hatalmas pénzcsoport akarja megvalósítani. A terv magábanvéve nieim uj és többen hangoztatták már, hogy a modern gazdálkodásnak ez a rendkívüli eszköze elengedhetetlenül szükséges. Maga a belügyminiszter által kiküldött fővárosi üzemvizsgáló bizottság nagy érdeklődéssel várt és szakszerűen megalkotott jelentésében is gondolt arra, hogy a viiiamoscentrálé révén kör.iil- beiliül 200 milliárd papirkoronát takaríthat meg esz- tendőnkint Budapest székesfőváros. Kapóira jött tehát a terv, amelyet régi összeköttetés révén egy belga csoport megbízottja ismertetett meg gróf Bethlen István miniszterelnökkel. Ez a pénzcso- port egyike a világ leghatalmasabb pénzforrásainak és az egész világon vezetőszerepet játszik a villa- mosipar terén.- Ezt a tényt legjobban bizonyítja az, hogy a belgák villamos-szakértője, Heynemann, a világhírű belga eletrotechnikus. Gróf Bethlen István miniszterelnök a legnagyobb érdeklődéssel tanulmányozta át a neki átnyújtott tervezetet. Ez a tervezet nagy vonásokban azt tartalmazta, hogy a világhírű pénzcsoport hajlandó viltamoscentrálét felállítani és abba egyelőre 12 millió dollárt invesztálni. Amennyiben, pedig a tervet a magyar kormány, illetve a székesfőváros dis- kutabilisnak tartja, akkor az amerikai-belga csoport már a legközelebbi napokban komoly, részletes ajánlatot hajlandó tenni. Kijelentette azonban a belgák képviselője azt is, hogy a Bethleninek! átadott vázlatos tervben vázoltakért máris kötelezettséget vállalnak. Gróf Bethlen István miniszterelnök azonnal hangoztatta, hogy a legnagyobb örömmel veszi a hatalmas külföldi tőke érdeklődését, azonban speciálisan fővárosi tárgyú 'kérdésről lévén szó, a részletek megbeszélésére és ietárgyalásána nemi vállal- kozhatik, hanem a belgák tervezetét eljuttatja a leg- illetékeselbb helyre. A napokban azután dr. Ripka Ferenc főpolgármester kihallgatásén volt a miniszterelnöknél. aki átadta .nieki a tervezetet és felszólította, hogy a liőváros foglalkozzék az ajánlattal. Egészen kétségtelen, hogy itt komoly tőkéről és igen komoly ajánlatról van szó. A mai adott viszonyok között, amikor a főváros a legszükségesebb beruházásokat, amelyek elegendő lakás építésére szükségesek, sem tudja biz- tositani, akkor ezzel az igen jelentékeny és a főváros életében óriási jelentőségű ajánlattal igen behatóan kell foglalkozni és amennyiben megvannak a lehetőségek, azt el is kell fogadni. Mi az a centrálé ? Az amerikai-belga tőkések a {főváros elektromos telepeinek bevonásával akarnak hatalmas cen- trálékat létesíteni, hogy árammal lássák el Budapestet és környékét, a villamosvasutakat, a gyárakat, a magánháztartások világítását és majdan az elektrifi- kált vasutakat is. Budapest három: hatalmas elektro- mostelepét akarják beolvasztani a rnaguk centrálé- játoa és értesülésünk szerint rekompenzációképpen olyan évi jövedelmet kívánnak a fővárosnak biztosítani, amely jövedelemből Budapest nagyarányú és az összes lakosság érdekében álló hasznos beruházásokat teljesíthet és a lakosság óriási terhein lényegesen könnyíthet. A terv lényege az, hogy a belga társaság megindítja a gyengébb minőségű magyar szenekben rejlő energia kitermelését, még pedig úgy, hogy azokból a gyengébb szenekből, amelyek nem bírják a szállítási költséget, azonnal a termelés színhelyén villamos energiát termelnek. Az igy nyert elektromos erőt távvezetékeken! továbbítanák mindenhova, ahol világítás, vagy hajtóerő céljából áramra van szükség. A társaság tehát az egész országot behálózó távolsági vezetékeket építene és vasúti kocsikon szállított szén helyett ezeken a vezetékeken juttatná el az ország minden pontjára az elektromos áramot. Mondanunk sem kell, hogy mérhetetlen jelentősége volna ennek kulturális szempontból is, hiszen ilyenmódon a legkisebb Isteuhátamögött lévő faluk is a villanyvilágítás és a vilianyeröre beremdez'ett gépek áldásait élvezhetnék. A főváros szerepe Ami most már a főváros szerepét illeti, a hatalmas külföldi tőkecsoport az elektromos áram termelésének és árubalbocsátásának monopóliuma ellenében igen jelentős előnyöket kíván biztosítani Budapest székesfőváros számára. Ezek között első helyen áll a sokmillió koronára terjedő beruházási program, amellyel túlnyomó részben a főváros területén, de az egész országban is az uj vállalkozáshos szükséges épületeket, vezetékeket, berendezéseket létesítené. Ennek a beruházási programmnak keretébe tartoznék az is, hogy a pénzcsoport a főváros elektro:mostelepét teljesen modern, a technika legújabb vívmányainak megfelelő módon átalakítaná. Megvan az a remény is, hogy a nyersanyag intenzivebb kihasználásán alapuló termelés révén a fogyasztóközönség lényegesen olcsóbb áramhoz fog jutni. Tény az, hogy a már elavult gépek miatt ma éppen háromszori annyi szenet használunk el, mint amennyire szükség lenne. Pártközi értekezlet előtt Hétfőn délben a Ripka Ferenc főpolgármesternél tartott pártközi értekezleten, amelyen Kozma Jenő dr„ Vázsonyi Vilmos, Bárczy István, Ugrón Gábor, Bar ács Marcel, Wolff Károly és Peyer Károly vettek részt, Ripka főpolgármester előterjesztése kapcsán szóba került a villamosközpont ügye is. Ripka főpolgármester munkatársunknak kijelentette, hogy a pártközi konferencia érdemileg az ügyben nem foglalt állást, hanem megvárják, mig az érdekeltek konkrét írásbeli ajánlattal fordulnak a fővároshoz és csak azután, a javaslat alapján fognak a kérdésben dönteni. MÁTRAI ANTAL ÉS TÁRSA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, VI., TERÉZ-KÖRÚT 33. Szállít: létrákat, tüzoltó-készülékeket, teljes tűzoltó-felszereléseket, mindennemű köz- tisztasági eszközöket, talicskákat, kiskocsikat, kutszivattyukat és szerszámokat. Vargha és PAlich egészségügyi berendezések, és műszaki vállalata BUDAPEST, VI, CSENGERY-U. 62/B Központi fűtés és szellőzés. Vízvezeték és csatornázás. Autogén hegesztés. Vegyipari, szappan, cukor stb. gyárak szerelése. Üzemben a leggazdaságosabb és a legolcsóbb!
