Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-09-30 / 39. szám
Budapest, 1925 szeptember 30. • « • A kombinációk áradata kering a polgár mester-kér (lés körül. Nemcsak személyekről van ma már szó, de valósággal új intézményeket emlegetnek. Közben pedig megoldhatatlannak kiáltják ki a problémát, amelyről nekünk az a szerény véleményünk, hogy éppen olyan simárf, éppen olyan egyszerűen el lehet intézni, mint 'azt a sok mást, amelyek az első pillanatban szintén megoldhatattanoknak látszottak. A polgármester-kérdés is Kolumbus tojása abban a pillanatban, amikor a politikáit kikapcsoljuk belőle. Amióta az uj közgyűlés összeült, számos esetben tapasztaltuk ezt. Csupa lehetetlen, megoldhatatlan probléma torlódott össze és mihelyt men, tessé tették a politikáitól, ki lehetett bogozni a legjobban összegubancolt csomót is. Nem kell egyebet tenni, csak kikapcsolni a politikáit és minél előbb elintézni az ügyet, mert ha ez a kérdés is megoldódik, akkor minden simábban, egyszerűbben fog menni. Ennek a kérdésnek a sürgősségével igazán úgy van a pesti polgár már, mint a hitsorsos felesége, aki hosszunapkor igy szól az urához: — Mórickám, adj egy frászt. — De Zálikám, elment az eszed? — Dehogy ment el. Csak szeretnék már csillagot látni. Budapest polgársága is szeretné már látni, minél előbb az uj csillagot. A bolond népbiztos, a ,,.. . bői fakad a jólét" nagynevű szerzője kétségkívül vakmerő ember, de az agitációkoz nem igen érthet, mert öt hónap alatt édes-kevés eredménye látszik a munkájának. Avagy talán sokkal inkább úgy áll a helyzet, hogy a magyar munkásság lelt immunissá a bolsevista tanokkal szemben. Ügyefogyott, tehetségtelen agitátornak bizonyult Kun Béla megbízottja, és nem ért el más eredményt, csak azt, hogy lovat adott a reakció alá. Ez pedig tulmagas ár, talán még a kommunizmus őrültjei számára is. Általában meglepő az a friss életerő, amellyel a reakció minden ilyen alkalommal taipraugrik, Érdemes volna például egy kicsit körülnézni, miként lehetett az, hogy még az egész Rákosi-ügy kipattanása előtt szinte egy héttel, egyszerre mint egy varázsintésre megujhodó erővel szervezkedni kezdett a jobboldali reakció. Honnan szerzik ezek az emberek pontos értesüléseiket, amelyek gyorsabbak, mint magáé a rendőrségé? Vájjon telepátia ez, amely láthatatlan szálakkal fűzi össze a jobbszélső és a balszélső végleteket? Helyreigazító nyilatkozatot kaptunk, amelyet udvariatlan és bennünket sértő hangja dacára is a következőkben közlünk: Mélyen nem tisztelt Szerkesztő Ur! Olvassuk a „Fővárosi Hírlap“-ban azt a vakmerő rágalmat, hogy az autótaxisok botor példáját követve, mi is le akarjuk szállítani a tarifánkat. Figyelmeztetjük a mélyen nem tisztelt Szerkesztő urat, tartózkodjék az ilyen kacsák közlésétől, mert a mi jóhirnevünk, reputációnk és állhatatosságunk rováséira semmiféle viccelődést nem engedünk. Méltóztassék tudomásul venni, hogy nekünk eszünk ágában sincs a tarifánkat leszállítani, sőt ha lehetne és nem állanánk szemben a közönség zsarnoki hatalmával, bármely pillanatban készséggel felemelnénk. Az aut ótaxis oknak pedig azt üzenjük, hogy mi talpig férfiak vagyunk, bennünket nem lehet levenni a lábunkról és kikérjük magunknak, hogy bárki is a vajszívű autótaxisokhoz hasonlítson bennünket. Nem, nem, soha! A bérkocsisok. 5 Jóvátenni kell az igazságtalanságokat, de a tanerők tömeges visszahelyezését senki sem követeli A Wolff-párt beismeri, hogy történtek méltánytalanságok A főváros közoktatásügyi bizottságának legutolsó ülése után kissé kaotikusnak látszik az a helyzet, amely az elbocsátott) tanerőik ügyében kialakult. Ezt a kaotikus helyzetet azonban rendkívül leegyszerűsíti az, iha megtudjuk, hogy ebben a kérdésben bizonyos komp ro m i s s z u m jött létre. Ennek bizonyítéka már maga az is, hogy a közoktatásügyi bizottságnak ezen az ülésén. Lázár Miklós bizott- tági tag, aki a blokk nevében az iigy előadója volt, nem is szólalt fel, hanem hozzájárult mindahhoz, amit Kozma Jenő dr„ a Ripka-párt elnöke indítványozott. Ennek alapja az. hogy Lázár Miklós .révén a bajioldali blokknak a közoktatásügyi bizottságban helyet foglaló tagjai, előre értesülitek Kozma Jenő dr. felszólalásáról, annak anyagáról és indítványainak tárgyáról. Ugyancsak a baloldali blokk hozzájárulásával tette meg Kozma Jenő azt az indítványát is., hogy P u r é b 1 Győző tanácsnok egész beszédét nyomassák ki a „Fővárosi Közlönyében. Ennek okára vonatkózolag a blokk egyik tagja a „Fővárosi Hírlap“ munkatársának a következőket mondotta: — A közoktatásügyi bizottságinak a baloldali pártokhoz tartozó tagjai örömmel járultak hozzá Kozma Jenő dr.-nak amaz indítványához, hogy Puirébl tanácsnok beszédét sziószerint közölje a főváros hivatalos közlönye. Nem tudjuk, mi vezette Kozma Jenőt ennek az indítványnak megtételében. De valószínűleg az, hogy az elbocsátott tanerők ügyére vonatkozó összes hivatalos adatok egy csomóba összegyiijtessenek és a bizottság tagjai számára hozzáférhetők legyenek. Nekünk azonban e g y é b célunk is van ennek a beszédnek a k i nyomtátásával. Mi ugyanis abban a politikusnak éppenséggel nem nevezhető beszédben, amelyet Pu- irébll tanácsnok mondott, teljesen igazoltnak látjuk mindazt, amit Lázár Miklós beszédében elmondott. Igazolva látjuk azt a sok-sok igazságtalanságot, amelyet a kurzus elkövetett, igazolva látjuk, hogy a tanerők százait tették a legkisebb ok nélkül földönfutóvá és hogy a kurzust eblbeli cselekedeteiben politikai céljai irányították. Nekünk igenis,' szükségünk van arra, hogy ezeket az adatokat összegyűjtve kezünkben tarthassuk és Purébl tanácsnok beszédéből olvashassuk rá a kurzus fejére azokat a bűnöket, amelyeket elkövettek. Az elbocsátott tanerők ügyével különben ^ a Ripka-párt értekezlete is foglalkozott. A kérdéshez csaknem minden bizottsági tag hozzászólt. A felszólalások lényege az, ami különben Kozma Jenőinek a közoktatásügyi bizottságban tett indítványában is beninfogtaltatik, hogy az igazságtalanságokat feltétlenül reparálni kell. Annak kimondását azonban, hogy az elbocsátott B-listás tanítók en bloc visszahelyeztessenek, a párt nem találja helyénvalónak és azt a megoldást tartja célszerűnek, hogy akik kérik, azoknak ügyét vizsgálják meg és ahol jogtalanság történt, azt mindenesetre tegyék jóvá. A Ripka-párt ülése után alkalmunk volt a baloldali pártoknak ezt a kérdést intéző egyik vezetőjével beszélni, aki a „Fővárosi Hírlap“ munkatársának a következőket mondotta: — Egészen természetesnek tartjuk azt, hogy a B-listás taimeirők en bloc visszahelyezi- tetése lehetetlen dolog. Ezt azonban senki sem kívánta. Már a közoktatásügyi bizottság ülésén is hallottuk annak hangoztatását, hogy az en blíoc való visszahelyezés lehetetlenség. Ezt mi sem tagadjuk és ezt mi sem kívánjuk. Hiszen ez annyit jelentene, hogy a kommunizmusban tényleg bűnös tanerők számára is rehabilitálást követelnénk. Erről soha senki sem beszélt, de egyben azt is hangoztatnunk kell. hogy a közgyűlés baloldali pártjai a főváros anyagi helyzetére is tekintettel vannak. Tudjuk nagyon jól, hogy a kurzus bűneinek expiálása nem mehet el addig a mértékig, hogy a főváros ezért túlzott anyagi áldozatokat hozzon. De a kiáltó igazságtalanságok reparálása elől ma már elzárkózni nem lehet és teljes meggyőződésem az, hogy a közeljövőben ezen a téren igen szép eredményt fogunk elérni. A Fővárosi Hírlap már többször megírta, hogy részben a közgyűlési béke érdekében, részben pedig a belátás által vezéreltetve, a Wolíf-párt sem zárkózik el már ridegem a revízió elöl. Ennek érdekes dokumentuma az. hogy. a közoktatásügyi bizottság legutóbbi ülése előtt Tab ó d y Tibor Wolff- párti bizottsági tag többek jeleni étében*, akiki között ott volt Lázár Miklós is. azt a feltűnő kijelentést tette, hogy a Keresztény Községi Párt belátja azt, hogy egyes esetekben történtek méltánytalanságok a tanerők elbocsátása körül és a pártközi béke érdekében hajlandó a feltűnő esetek átvizsgálására és hajlandó hozzájárulni ahhoz is, hogy az ilyen méltánytalan esetek szenvedő alanyait visszahelyezzék állásukba. Zilahi-Kiss Jenő „csak három ügyet intézett el“ Apróságok a közoktatásügyi bizottság ülése körül A közoktatásügyi bizottság múlt heti üléséé sok miaudén történt. Mint eddig minden bizottsági ülésnek, ennek is megvoltak a maga komoly eredményei. Emellett azonban akadtak apró. bosszantó jelenségek, kis gixerek, sőt igen rendes csodabogarak is. Legelsősorban is Purébl tanácsnok ur szólta el magát. Szinte egyértelműén mindenki a tandij- meinitesség kiterjesztése mellett beszélt, majd Bodri á r Gyula, a tanárok deputátusa, messzebbmenő engedményeiket kért, mert szerinte ai tandíjmentességet nem is a gyerekeknek, hanem a szülőknek adják meg. Amikor példákkal illusztrálta a szülők sanyarúi helyzetét, Purébl tanácsnok izgatottan közbeszólt: — Engedjük el talán egészen a, tandijat! Purébl tanácsnok ur nem ált régen a közoktatásügyi ügyosztály élén, de ilyen elszólást akkor, amikor a közgyűlési pártok, balról, középről, de kényszerűségből még jobbról is a demokráciát hirdetik, mégsem engedhet meg magának. Tudjuk nagyon jól, hogy Puirébl tanácsnokból, ezúttal a régi közgazdász szólalt meg, aki a város anyagi érdekeit védi. A város kulturális érdekei azonban igenis pa- rancsolóan követelik az ingyenes oktatást nemcsak a népiskolában és a középiskolában, de még az egyetemeken is. Ne méltóztassék azonban azt hinni, hogy az ingyenes oktatás forradalmi gondolat. Am ha a tudás destrukciót jelent, akkor az ingyenes oktatás tényleg destruál. Wolff Károly is kimondta végre azt a gondolatot. amelyet régen vártunk tőle. Ha a régi paripát csak most nyergelte meg újra először, annak oka, hogy nem igen szokott újabban szerepelni nagy szónoklataival. De vártuk már a régi frázist és végre sikerült is hallanunk: ő már csak azért sem: vihette be az iskolába a politikát, mert a kereszténységet és a nemzeti érzést nem tartja politikának, már pedig ő az iskolákban csak ezeket hirdette. Nyugodjék meg Wolff-vezér, senki sem tartja politikának a kereszténységet és a nemzeti gondolatot. De amit ők ez alatt a jelszó alatt véghezvittek, azt viszont senki sem tartja se kereszténységnek, se nemzeti gondolatnak. * Es most jöjjön a csodabogár. A közoktatásügyi Ibizottság ülése ufán az egyik kurzuslap a következő mulatságos dolgokat írja: „Sóikat szerepelt a baloldali választási agitáció- ban az „igazságtalan“ kommunista fegyelmik és elbocsátások ügye is. A szociáldemokraták ezt is feszegetni akarják, azonban itt sem kecsegtethetik magukat a siker reményével, mert a kommiin után az összes kommunista ügyeket Bódy Tivadar polgár- mester, Déry alpolgármester. Buzáth és Városy tanácsnokok intézték. Zilahy Kiss Jenő. a baloldal állandó céltáblája, összesen csak három kommunista ügyet intézett el. Sipőcz Jenő akkoriban még csak kormánybiztos volt. a (felelősség a fenti négy úrból álló bizottságon nyugodott, amelynek tagjai akkor lefolytatták az eljárást, ma pedig Bódy és Déry annak a pártnak exponensei, amely eljárásuknak revízióját követeli.“ Ehhez nem igen kell kommentár, ezen csak nevetni muszáj. Nem is beszélünk arról, hogy a liberá- lispánti Bódy Tivadart összekompromittálják a demokratapárti Déry Ferenccel. De egészen mulatságos. hogy Zilahy Kiss Jenő számláját mindössze három elbocsátás terhelné. A vérengző fenevadak ellenben Bódy, Déry, Buzáth és Városy voltak. Hát nem muszáj ezen nevetni? _______________________ Ör ömkönnyek zsidó revü RÓTT és STEINHARDT felléptével október 1 tői a KIS KOMÉDIÁBAN Telefon : 14-22._____________________ í m i!7i lin Piti nnótfon ín lífffí7D! m Budapest, ül., Horn Eds-u. 5. JiU Mii ilgfKiLllitfU !|f Ul Ulti Hl Teleton: 194-51, 185-25.
