Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-04-01 / 13. szám

Budapest,: 19^5 április 1. yy ^fvdkmnßiKmp TŐZSDErRlRADÖ A Fővárosi Hírlap állandó melléklet« KO lön előfizetés nincs Krnusz Simon utálta Szona ZsiSmond lesz Egry Aurél dr. közvetít White és Krausz Simon között . iVtegJrta a Fővárosi Hírlap, hogy Mr. ' White, az Angol-Magyar Bank angol rész­vényeseinek delegáltja, egyik elkeseredett pillana­tában kereken kijelentette, hogy „Der Herr Krausz muss sein Hut nehmen und gehen,“. Az, amit White ur ezzel mondani akart, ma már befejezett dolog. Hogy...a .válság teljesen érthető legyen, vissza kell emlékezni annak előzményeire. Ismeretes, hogy ’White elődje Isaacs volt, aki az Angol-Magyar '.Banknál a Marconi-Társulátot képviselte és annak , egyben-, alelnöke is volt. Isaacs, bár nem önszántá­ból, de lemondott alelnöki tisztségéről és egyben kilépett az Angol-Magyar Bank igazgatóságából is. 'Helyébe a Marconi-Társaság Mr. W h i t e t nevezte be a bank igazgatóságába. Mr. White megbízatásának megfelelően első­sorban revíziót rendelt el a banknál. i A revízió során igen ínrcsa dolgok de­rűitek ki, mert az Angol-Magyar Bank könyveiben különös tételeket talált. Ezek között a tételek között sze­repelt 6 Y\ milliárd adósság Krausz S i- mon részéről és 1 Yi miliárd Friedmann Ernő részéről. Volt azonban még egy másik meglepetés is. White ugyanis talált egy szerző­déses megállapodást, amelyet az Angol-Ma- gya-r Bank B e dő Mórral, a neves ügyvéddel kötött és amely szerződés Bedőnek öt évre, évi 10,000 dollár fizetést biztosított. Ezzel szemben ter­mészetesen B e d ő is vállalt kötelezettséget, amennyiben a bank fontosabb jogi természetű ügyei­nek kezelését vállalta. Mr. White, akinek egyébként Bécs a szék­helye, amikor ezeket a dolgokat megtudta, két ízben bis leutazott Budapestre, de hiába, mert Krausz Simont, aki normális körülmények között mindenütt ott van és mindenütt sze­repel, sehol sem találta. • Kereste a lakásán, kereste a Ritz-száHoda 23. számú szobájában és mindenütt, de mindenütt hiába. - K i a,u s z Simon élt ii n t, mint a k á m f o r. A sikertelen detektivmunka után White dühösen ment vissza Bécsbe és kemény jelentést küldött Londonba, egyben pedig megszakított Krausz Simonnal minden néven nevezendő össze­köttetést. A dolog nagyon elmérgesedett, amikor egy is­mert előkelő bécsi publicista, aki 'történetesen Budapesten tartózkodott,, azt az ajánlatot tette, egy­részt W h i t é n c k, mákrészt Krausz Simonnak, hogy ö majd megfelelő, közvetítő utján igyekezni fog a felmerült ellentéteket eliminálni. Az ajánlatot mind a ketten elfogadták és a szóbaníorgó publi­cista felkereste Egry Aurél dr.-t, aki vállalta is a közvetítést. A tárgyalások hamarosan megindultak és Krausz Simon a megbeszélések során kijelentette Egry Aurélnak, hogy elvben hozzájárul ahhoz a megoldáshoz, hogy a banktól eltávozik. Ez egészen természetes is volt, hiszen Mr. White“ igazolta Egry Aurél előtt, hogy a részvénytöbbség az angolok kezében van és ha Krausz Simon ön­ként nem távozik, összehivatja a közgyűlést, amelj azután m e n e s z t i K f a u s z Simont. Ezidőszerint a tárgyalások szünetelnek, mert Krausz Simon szombaton külföldre utazott. Előbb Párizsba megy, ahol Isáacs-sal találkozik, majd onnan Londonba látogat el. Utazásának tulajdon- Képeni célja azonban ismeretlen. Megemlítést érdemel, hogy az angolok meg­bízásából Szana Zsigmond, a Temesvári Bank és Taka­rékpénztár volt vezérigazgatója végezte az Angol-Magyar Banknál a revíziót. Hogy ezt a fontos megbízatást reáruházták az an­golok, pénzügyi körökben úgy magyarázzák, hogy Szana Zsigmond a jövő embere és Krausz Si­mon távozása után ö lesz az Angol- Magyar Bank vezérigazgatója. Kíméletlenek és könyörtelenek az adófelszólamlási bizotfsáaok Az adófelszólamlási bizottságok megkezdték a fővárosban működésüket. Az adófelszólamlási bizott­ságok polgárokból alakultak s aa kín ne a hivatá­suk, hogy .a, kincstárral Siziemben legyen- egv olyan fórum, amely megvédelmezi a polgárságot az adó- feliigyelöségek túlbuzgósága, tévedése, esetleg fel- hetetlensége ellen. Felleibtoeaesi fórumnak szánta >a kormány az adófelszólamlási’bizottságokat ahol az adóvallomások alapján kivetett adók kerülnek tár­gyalásra és revízióra, de ez a fellebbezési bizottság eltévesztette hivatását és olyan- fórummá fokozta le magát, amely legtöbb­ször figyelembe sem veszi a polgárság kifogásait, hanem jóváhagyja a kincstár által megállapított adókat. Az idén általános volt a panasz a magasra szabott adók miatt és a polgárság a maga kebeléből alakított íelszólamlási bizottság igazságszeretet'é- ben reménykedett. Ez a reménykedés korai­nak bizonyult, az adófelszólamlási bizottságok itt-ott csökkentették néhány százalékkal a kivetett adókat, de a legtöbb esetben a kincstár kiküldöttjé­nek referátumához s nem a polgárok felszó­lamlásához tartották magukat. \z adófelszólamlási bizottság ilyenformán! elvesz­tette létjogosultságát a polgárság szempontjából, ami nem jelenti egyúttal azt is. hogy feleslegessé vált ' a kincstár szempontjából. A kincstárnak értéket je­lent ez a fórum, mert valahányszor az adófizető polgárság a kincstár igazságtalan ladómegállapitásai miatt panaszkodik, / a kincstár az adófelszólamlási bizottságakka! fedezi magát s azt mondja, hogy azi ő adómelgállapitásai hogyan lennénk igazságtalanok, amikor a polgárságból ala­kított feszólamlási bizottság a legtöbb esetben vál­tozatlanul meghagyta a kincstár^ adókivetéseit. A helyzet tehát azi, hogy a polgárságnak van egy fel­lebbezési fóruma, amelyből a kincstárnak van haszna, mert ez a fórum az igazságosság pecsétjét üti rá arra, amit a polgárság igazságtalan- • «... nak tartott. Hogy a polgárság panaszai a kincstár túlzásai miatt mennyire) jogosak voltak, azt eléggé bizo­nyltja a pénzügyminiszter nyilatkozata. Mikor a polgárság panaszai egyre hangosabbak lettek. Búd János pénzügyminiszter kijelentette, hogv jóváteszi a méltánytalanságokat s olyan utasí­tásokat ad a íelszólamlási bizottságoknak, hogy vegyék figyelembe a polgárok pa­naszait, hozzák összhangba, az adókat a polgárság íeljeUtő- képességével s legyeim gondjuk arra>, hogy a poi- • .gárság ne vérezizék el egészen kötelességei teljesí­tése közben. Hogy ezeket az utasításokat megkap­ták-e vagy sem az adófelszólamlási bizottságok, netm tudjuk, de az eredmények azt mondják, hogy az adófelszólamlási bizottságok ugyanoly kímélet­lenséggel járnak el, mint az adófelügyelöségek. Az adózó polgárság mindenütt kíméletlenséggel, meg nemiértéssel, kételkedéssel és bizalmatlansággal ta­lálkozik. Valótlannak veszik állításait, nem hederi- tenek tárgyi bizonyítékaira, s az egész felszólamlás merő formasággá fokozódik le. Pedig az általános gazdasági helyzet, az össze­omlott exisztenciák sokasága annyira köztudomású,, hogy tárgyi bizonyítékok .sem 'kellenek annak igazo-1 lására, hogy a nagy adóterheket nem bírja: efl az \ iparos- és kereiskedőosztály. A pangás általános és ha a íelszólamlási bizottágokban nem tengene túl az az ambíció, hogy az államnál érdemekre akarnak szert tenni, akkor abból a feltevésből kellene kiin- d ülni oki a legtöbb esjétben, hogy a. magas adót indo- ’ 1 koMlanná teszik úgy az általános viszonyok, mint az egyéni körülmények, az adóleszállitást tehát minden esetiben komoly mérlegelés tárgyává kel,; tenni. Hát méltányos eljárás, hogy a polgárság 1925-ben az 1923. évi vagyoni és jövedelmi és kere­seti viszonyok után fizesse az 1923. évi adókat? Az 1923. évi gazdasági viszonyok gyökeresein megvál­toztak, mégpedig az adóalanyok kárára: a gazda­sági viszonyok lerongyolódtak. ami 1923-ban volt, annak ma már nyoma is alig van. Az 1923-iki. adóalanyok legnagyobb része tönkre­ment, vagy alaposan lasorvadtak, ßs akinek 1923- ban milliós jövedelmei voltak» hogyan fizessen azután ma adót. amikor az utolsó másfél esztendő elvitte vagyonának még a roncsait Is. Valakinek 1923-ban négyszobás lakása volt. A megváltozott viszonyok következtében! kénytelen volt feladni a négyszobás lakást és kétszobásba költözni. Minthogy azonban az 1923-iki adókat 1924-ben vetik ki az 1923-iki helyzet alapján. 1924- ben egy k'étszobában lakó polgárra n é g y s z o b á s lakás után vetik ki a z 'a d 6- k a t, vtigy legalább is a négyszobás lakáshoz alkal­mazkodnak, amikor az illetőnek vagyoni viszonyait mérleg£|lik Hát fizethet valaki 4 szobás lakásnak meg­jelelő anyagi viszonyok után adót. ha kényszerüség- 5ől 2 szobás lakásba kellett átköltözni? Egy másik példa: Valaki 1923-ban cselédet tartott. 1924-ben a változó viszonyok folytán kénytelen volt cselédjut elbocsátani. Az adófelszólamlási bizottság 1924-ben ne.gkérdeizfe: Van-ei cselédje? Az. adóalany szerényen eleli: Nincs. Mire a felszólamlási bizottság elnöke negnézi az adővallomási ivet és diadalmasan csap lo z adóalanyra: De 1923-ban volt. És megadóz- atja az adóalanyt a cseléd után, aki volt. de a i ób b /■'agyoni viszonyokkal együtt eltűnt, iát honnan vegyünk rossz viszonyodé között any- íyiit, amennyit csak jobb viszonyok között adhat­unk volna az államnak? Hogy polgárok, akik ma­ciik is végigcsinálták ezt a borzalmas gazdasági vál- ágot, netm ismerik fel ennek az adózási .rendszer­iek abszurd voltát, az szinte elképzelhetetlen. Hisz- ;ziik, hogy Búd János megérteti -velük eljárásuk onák voltát. —— • ■ ■ t* — A Jegybank közgyűlése A Magyar Nem­zeti Bank szombat, testi közgyűlésén P o p o v i c s Sándor elnök röviden vázolta a Jegybank keletke­zésének történetét, a főtanács kinevezését és a zemélyi változásokat, amelyek a tanácsban történ­ek. Ezután bejelentette, hogy a főtanács három agja: M-e,skó Pál, Somsich László gróf 6- vV e i s z Fiilöp kisoirsolás, következtében a tanács ■ági,aj sorából kilépnek és igy a nevezettek helyett ötévi időtartamra ujj tagokat kell választani. Ezután 1 r e s z 1 Jakab a. számvizsgálók jelentését. Sche- >er Béla vezérigazgató ® jövedelem felosztásáfa Vonatkozó javaslatát terjesztette elő. melyeket a :ö.z:gyü!;és egyhangúlag elfogadott, majd! .megfejtet' ék a választásokat és a főtanács tagjaivá megvá- arztotiták M es'kó Pált, Somssich László gró- ot, Weisz Fíilöpöt, továbbá az ejhunyt főtanács- agak helyébe Bel at íny Artúrt. Ernyei Ká- olyt, Scitovsáky Tibor dr.-t és Szúrd a y vóbertat. A közgyűlés végül elfogadta az igazgató­ágnak iaz alapszabályok módosítására vonatkozó avaslatait. Popovics Sándor köszönetét mon- lotf a közgyűlésen megjelent részvényeseknek és az ilést este nyolc órakor bezárta. IP Bárkinél vásárol TUNGSRAM LÁMPÁT a kitűnő minőségért az Egyesült izzólámpa- és Villamossági R.-T. szavatol.

Next

/
Thumbnails
Contents