Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-03-11 / 10. szám

Budapest* 1925. március 11. 3 Dolgozzék a magisztrátus és ne politizáljon A városházán csak tiz százalékban foglalkoztak gazdasági kérdésekkel A Fővárosi Polgári P á r t (Ripka-párt) pénteken este 7 órakor a VII. közigazgatási 'kerület­ben értekezleteit tartott, amelyen a XIII., XIV., XV. és a XVII. választókerületek polgársága gyűlt össze. Az érteiké zlet tulajdonképen a párt zászlóbontó ülése volt. Az elnöklő L i p t á k Pál nyugalmazott állam­titkár megnyitó beszédében beszámolt az eddigi ered- ménykről. Hangoztatta, hogy a kerület polgársága egyre tömegesebben csatlakozik a párt kibontott zászlója atá, mert tudja, hogy ettől a választástól dől el a sorsa. A jobb- és baloldali szélsőség egy­aránt veszedelmes a polgárságra. A polgárság békét és nyugalmat akar, a pol­gári munka megbecsülését, amit- csak a .középpárt programijának megvalósítása utján érhet el. Urb a n i c s Tivadar a kerület polgárai nevében hangoztatta, hogy a kormánybiztosnak nem program- moit kell adnia, hanem el kell fogadnia .ai polgárság prograimmját. A polgárság tisztában van azi esemé­nyekkel és Ripka Ferenc személyében látja a tiszta, kö­zépút, szélsőségektől mentes politika érvénye­sülését. Kaihreiner Kneipp Maláta Kávé Több felszólalás után Ripka Ferenc kormánybiztos reflektált az elhangzott felszólalásokra s megköszönte a vele szemben megnyilUkozó ragaszkodást. Han­goztatta, hogy most a cselekvés idejét éljük. A kor­mány üzemi embert állított a főváros élére, amivel megjelölte azt az irányzatot is, amit a főváros poli­tikájában érvényesíteni kíván. Ez a gazdasági élet és a polgárság érdekeinek szem előtt tartása. A fővárosi politilka 90 százalékban gazdasági kérdés és legfeljebb csak 10 százalékban lehet politika. Az elmúlt négy év alatt csupán 10 százalékban foglalkoztak gazdasági kérdésekkel a városházán. Ennek köszönhetjük a mai helyze­tet. Az országban mindenütt gazdasági válság tapasz­talható. De ez nem jelenii azt. hogy a fővárosban is Ilyen legyen a helyzet. Ott van például Németország, amely a súlyos gazdasági tkrizis idejét éli s ugyan­akkor székesfővárosának, Berlinnek nincsenek és nem is voltak számottevő gazdasági gondjai azért, mert a berlini magisztrátus nem politizált, hanem dolgozott, A főváros lakossága az ország lakosságának egy- heted része, de gazdasági és kulturális tekintetben felénél is több. Hosszú évtizedeik munkája után meg­alkottak egy hatalmas fővárost, amelyet egy 20 mil­liós ország fővárosának szántak. Az ország meg­csonkításával csak a ke|retek maradtak meg, mig a tartaLüm elveszett. Életre (kell kelteni a fővárosban rejlő gazdasági és szellemi energiákat, ami csak békés munkával érhető el. A közelmúlt mutatja, hogy a szélsőségek csak szétziillést eredményeznek. Ki akarjuk józanitani a polgárságot. A városháza nem lehet az a hely, ahol egyes emberek csak politikai ambíciójukat elégíthetik ki. A fővárosi polgárság egyetlen lépést sem tehet az utcán, amely nem volna szoros összefüggésben a vá­rosi adminisztrációval. Itt van a mocskos kövezet és a> rossz közlekedés. Hol vagyunk a régi állapo­toktól? Itt van a közúti tarifa kérdése. Ez ma leg­drágább nálunk egész Középeurópábaa. Ha a köz­élelmezés kérdését jól megoldjuk, akkor feladatunk felét el is végeztük. A fl-ji és felekezeti problémák feszegetésével semmit sem lehet elérni. Az összeom­lás után Budapest független Magyarország fővárosa lett és kiyáltiágos fekvésénél fogva a Kelet és Nyu­gat között összekötő hid szerepére volt hivatva. E hejyett minden ipari és kereskedelmi összeköttetés Nyugatra húzódott. Budapestnek a külföldön megdöbbentő hire van. Sem kereskedelmi, sein ipari érdekeltségek nem mernek idejönni a mesterségesen gyártott rossz hírek miatt. Ezért nem kapunk megfelelő üzleti tö­két sem. A szélsőséges mozgalmak csak ártott-k fővárosunknak és az országnak. Vissza akarjuk állítani a régi állapotokat; feladatunk a békés, nyugodt munka biztosítása, Ripka Ferenc ezután utalt arra, hogy a Budai Vigadóban tartandó nagygyűlésen a minisziter- tjfoiők mint fővárosi választópolgár fogja szavát hal­latni. ami szokatlan ugyan, de csak azt bizonyítja, hőgy 1 : Ili I !;. * i a kormány a választásokra nagy súlyt helyez. A főváros választásán dől el, hogy a polgárság meg tudja-e tartani kezében a vezetést. Ha a polgárság a szélsőséges frázisokért feláldozza a produktiv munka gyönyörűségét, megérdemli sorsát. Reméljük, hogy ez, nem fog bekövetkezni. Ripka Ferenc beszédét az egybegyűltek nagy tetszéssel fogadták. Ezután Lipták Pál nyugalma­zott áll íntitkár beszúrta az értekezletet, amely után választmányi ülés volt. Kimondták egyúttal azt is, hogy a XIII.. XIV. ék XV. választókerület pártiro­dája és helyiségei Dob-utca 88. szám alatt lesznek és naponta 5 - 8 óra között tartanak hivatalos, órá­kat. mig a XVI. választókerület hivatalos helyiségei Hermina-ut 3. szám alatt lesznek. Megalakult a II. kerületi egységes polgári párt A II. közigazgatási, illetve IV. választási kerü­letben csütörtökön este alakult meg a községi ool- gári párt. Tiszteletbeli elnökök lettek: Alpár Ignác ............... "i ii i| —■lllllllil|llirafiHM Bá mulatosan olcsó, ízletes és kiadós Micsoda tülekedés! Huszonkét pályázó ajánlata fekszik a minisztertanács előtt és a huszonkét aján­lattevő cgytől-egyig az ország megmentésére) kínál­kozik fel. Sose hittük volna, hogy az ország meg­mentése ilyen jó üzlet. De a huszonkét ajánlattevő kö­zül egyik sem Ikiináija fel pénzéi, tudását, enerzsiáját gyárak építésére, egyik sem ajánlkozik a munkanél­küliség megmentésére, a kereskedelem talpraállitá- sára. Káríyabaríangot akar építeni mindegyik, az ország anyagi és erkölcsi lez(illesztésén akar meggazdagodni valamennyi. Mint piaci kigyek a ganéjdombra. úgy vetette rá ma­gát az erkölcstelen spekuláció az országra. Mintha éreznék, hogy egy ország anyagi erejével efeyütt megcsappant erkölcsi ellenállóképessége is . A sze­génység mindenütt könnyen megtántorodik. az éhség mindenütt könnyen k-pható arra. hogy eladja erkölcsi tisztaságát. Mig a n y. a g i la g e r ő ,s e Ik v o 11 u n k, senkinek se jutott eszébe, hogy itt já­tékbankkal aknázza ki a polgárok a Hant as szenvedélyeit. Úgy látszik, a sze­génység minduüíit könnyen megtántorodik, azt éhség szó, hogy az cfnbereket ,utolsó ingüktől kell meg­fosztani. A jólét, a gazdagság, a vágyóéi rendezett­ség nem szorul arra, hogy veszedelmes kockázatok­kal teremtse) elő mindennapi; szükségleteit. Csak ott, ahol egy ország lerongyoiíság'a nem nyújt munkaalkalmat, csak ott. ahol a pol­gárságnak még van vesztenivalója, operálhat sikerrel a játékra való csábítás. Ezek a beteges szempontok bőségesen megtalálha­tók nálunk és a játékbarlangok alapitói e szimptó- málc láttára csinálták meg számításaikat. Az utolsó ing és az utolsó párna eladása vagy elzálogosítása az alapja a játékbarlangnak és aki kétségbeesetten néz a holnap elé, felteszi a szerencse lapjára az utolsó ing és utolsó párna árát. De nemcsak ebből a nézőpontból káros és vesze­delmes £i jáü'ékbankdki garázdálkodása. Veszedelmet rejt magában azért is. mert o.tt, ahol a pénznek nem kínálkozik mód és alkalom a p-^rapodásra. ott még a gazdag polgárság is a játékaszit-l mellé ül, hogy játékkal' szerezze meg azt, amit munkával, vállalkozás­sal vagy üZilcteskcjdésse! nem tud előteremteni, mert a gazdasági élet pangása vagy nem nyújt, erre módot, vagy pedig a tisztességes vállalkozásba való tőke- befektetés még több kockázattal jár, mint ai szeren­cse kipróbálása a játékasztaloknál. S mihelyt a tőke a maga gyarapítására, a polgár a maga megélheté­sének biztosítására nem kényszerül arra, hogy munka utján érje ejl Célját, csak természetes, hogy nem a munkához, hanem a szerencsejátékhoz folyamodik. S voltaképen ebben rejlik a játékbankök veszedelme.. Mialatt állam és társadalom mindent megmozgat, hogy a gazdasági életet lendületbe hozza, azalatt a játékbanlk elvonja a vállalkozási kedvet Élttől, hogy belekapcsolódjék a talpraállitás munkájába. Hiába­való tehát minden jobb törekvés, mely a normális ál­lapotok helyreállítását célozza és hiába hoznak ál­dozatot, hogy a gazdasági életet megtermékenyítsék. Amig állam és íársad.lom olyan vállalkozásokat tá­mogat. amelyek a szerencsejáték felburjánzásának kedveznek, mindaddig meddő kísérlet marad a gazdasági élet meggyógyitására fordított munka. Aki a gazdasági életeit alkarja meggyógyítaná nem akarhatja a játékbarlangok felállítását. És megfor­dítva: aki játékbarlangok létesítéséhez nyújt segítő- kezet, az nem akarja komolyan a gazdasági helyzet javulását. Az egyik kizárja iá másikat s ezért mindaddig nem vehető komolyan Kollár Lajos, Németh Imre. Pe.trichevich- Horváth Emil báró S z t e h 1 o Kornél dr. és W é- b e r Alfréd altábornagy. A tisztikar egyebekben a következőképein, alakult: ügyvezető-elnök: Kozma Jenő dr., társelnökök: Kertész K. Róbert államtit­kár. Péter János főigazgató, Gally Kálmán dr. Szerencse a Kávéscsészében államtitkár, Horváth István iparosköri elnök. Szalay Sándor dr. kerületi elöljáró, Bárány Oszkár nagyiparos, Kolozsváry Endre állam­titkár, Szmik Lajos dr. ügyvéd, Soltész István dr. helyettes államtitkár, Légrády Imre dr. fő­szerkesztő, Kun Gyula pénzügyminiszteri tanácsos, S t e r n á d István, a Hangya igazgatója, Szalay József pénzügyminiszteri tanácsos. Ghil lányi Mi­hály dp ügyvéd, Müller József kereskedő és K r a n t z Alajos nyugalmazott posta- és távirdaíó- tanácsos. Megválasztottak egy kétszázttagu bizottsá­got is. a g a z, d a s á g i helyzet szanálásáról mon­dott sok szónoklat, a m i g a n n & k puszta látszata is íenforog, h o gy hivatalos tényezők e g y á 11 a 1 á n m érlegelik egy j á t é Ik b a n k e» n g e d é 1 y é tu e k a megadását- De ha megtörténne az. amit mi kizártnak tar­tunk? ha megtörténne, hogy illetékes faktorok elvi jelentőségű tanácskozásokat folytatnának a játék­bankok engedélyezéséről, az országgal szemben vég­zetes mulasztás lenne, ha ez,ek a tárgyalások nem a legnagyobb nyilvánosság előtt folynának. A nemzet létgyökerét érintő 'kérdés­ről van itt szó. te<hát szükséges, hogy a kérdéssel 2 nemzetgyűlés foglalkozzék éis az döntse el azt az elvi kérdést, hogy Magyaror­szágon engedélyezhető-e egy oly kaszinó, lumely a polgárság erejét elvonja a nemzeti munkától, £s ha ezt a kérdést valamilyen irányban cfidönitenék, vitas­sák meg komolyan, hogy megéri-e a játékbankból kínálkozó haszon azt a veszteséget, amelyet a játék- banlk az ország polgárainak anyagi és erkölcsi letö­résével okoz. Jól ismerjük azokat az elkápráztató ígéreteket, amelyeket Lüczenbacherék és a velük egy halion pendiilő vállalkozók a kormány elé terjesztetitek. Azonban igen fontos kérdés. van-e egyáltalán lehetőség arra, hogy ezeket i az Ígéreteket beváltsák. Az Ígéretekben könnyű bőkezűnek lenni Kérdés, meg­van-e minden garancia arra, hogy az elvállalt kö­telezettségeket v mindejn körülmények között teljesí­teni is tudják. Minden okunk megvan arra, hogy eb­ben a leghatározottabban kételkedjünk. Mert ha a vál­lalkozók csak a játékbarlangok hasznábóli akarják előteremteni azokat azi összegeket, amelyeknek fize­tésére kötelezik magukat, akkor — ezt előre megjó­solhatjuk — a kormány számításai nem fognak be­válni. Ezt abból a statisztikából köveítkeztcftjük. ame­lyet a franciaországi kaszinó jövedelmeiből állítottak össze. E statisztika szerint békében az összes francia iiirdöhelyek kaszinói átlag­ban négy és félmillió aranyfrankot tudí'ak évente űzetni Franciaországnak. holott Franciaország mégis csaík különb centruma az idegenforgalomnak, mint Magyarország. És a mi já­tékkaszinóinknak vállalkozói, amikor Magyarorszá­gon alig van idegenforgalom, negyvenmillió aranykorona jövedelemre szá­mítanak, hogy abból aztán hatmilliót az ál­lamnak leadjanak. Kérdjük: szolid, megbízható vállalkozó az. aki ná­lunk, az ititetni bevételekből többet akar fizetni az államnak, mint amennyit Franciaországban fizettek az összes kártyakaszinók? Úgy látszik, elsőrendű ha- zardőrökkel van dolgunk, vagy ami ennél is rosszabb, olyan vállalkozókkal állunk szemben, akik már az ajánlattevés pillanatában tudják, hogy kötelezettségeiknek nem fognak megfelelhetni s arra számítanak, hogy majd az >,üzem“ megindu­lása után lesírják az elvállalt kötelezettségek java­részét. Nyilván tudják, hogy az ilyen lesirás, lekönyörgés még sose maradt eredménytektnül Magyarországon, ahol. mindig akadnak1 befolyásos politikusok, akik a kötelezettségek elengedését épp úgy kijárják, mint ahogvan kijárják a játékbank engedélyének megadá­sát, És ezért követeljük, hogy anyagi biztosítékokban fedezze magát az állam, nehogy a kártyabarlang tu­lajdonosai még azt is elvigyék az országból, amit az államnak ígértek- . _ Komolytalan ajánlatok a játéKbank engedélyezése fejében A feltételek teljesítésére nem tudnak elegendő garanciát nyújtani

Next

/
Thumbnails
Contents