Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-02-18 / 7. szám

Budapest, 1925 február 18. 5 3&&Sú3ÍÍZ5p Idesen kezekbe okoridk Juttatni Budapest fürdőit A játékbank már is kivetette hálóját a főváros fürdőire Alig pár hónapja, hogy a közttidatba átment az idegenforgalom emelésének szükségessége s iái kő z- erkölcsök p a r a z i t á L máris é r t é k 18 s i­te; n i akarják azokat & szép álmokat és ábrándokat, amelyekele az idegenfor­galom javulása fest ennek a szejgény, kiéhezett, lerongyolt], félig agyon­tatarozott város lakóinak s z e m ib i elé. Azzal a mozgalommal, amely o?, idegenforgalom dmelése érdekében megindult!. szinte egyidőben kelet­kezett az a másik akció is. amely Budapestéit játék- barlanggal akarja megajándékozni. Azok, kik ezt az utóbbi akciót vetetik, arra számítanak, hogy az idegenforgalomra éhes város könnyen meg­alkuszik a maga szigorú erkölcsi felfogásai­val és az Idegenforgalomnak meghozza még azt az áldozatot Is. hogy hozzájárul egv iá- tékbank felépítéséhez. Csodálatos, hogy a játékbank eszméjét azok vetet­ték fcL akik Budlapest erkölcseinek romlásáért az úgynevezett „idegen fajt“ tetszik felelőssé. De be­széljünk csak nyíltan, a gyermek pontos megneve­zésével : a fajvédelem értett annak 'beállításához, hogy miként kell uigiy feltüntetni Budapelst: erkölcsi viszonyainak a leromlását, mintha ez a leromlás tisztán csak a zsidó kapitalizmusnak a következ­ménye lenne. S mit látunk most ? Azt. hogy a látékbank tervét olyanok akarják meg­valósítani. akik sokkal közelebb állanak a fa]védelemhez, mint a zsidó kapitalizmushoz és táljuk ezenfelül azt, is, hogy akkor, amikor üzlet­ről van szó, egyáltalán nem válogatnak abban, hogy Oz a kapitalizmus milyen eredetű. A játékbamkot dollárokból akarják felépíteni s ezzel idegen kézbe akarják juttatni azt a haltaimat és befolyást, amely Budapest erkölcsi életét irányítaná. Menjünk tovább e]gy lépéssel. Ugyancsak a fez- őrök most már nemcsak jáfckbankot akarnak, hanem a város összes fürdőit is birtokba szeretnék venni. Az üzletet azért tartják csábítónak, mert a játék­bank következtében beálló idegenforgalom-növeke­dés lényegesen megjavítaná a fürdőkön- junkturát is. Természetes, .a legcsábitóbb Ígé­retekkel környékezik meg ia fővárost. Sok milliárdos befektetésre kötelezik magukat arra azi eseitre, ha Budapest lefnond az: ő javukra fürdőiről. Amilyen fantasztikus ez az üzleti terv. éppoly felháborító is. Felháborító már azért is. mert a fetzőrök és érdek- csoportjaik azt merik feltételezni Budapestről, hogy fürdőit, amelyek legféltettebb kincsét képezik, oda­dobja megszorultságában az amerikai tőke kapzsisá­gának. Hogy ez az érdekcsoport a maga vakmerő­ségét, tolakodó elbizakodottságát szeÜdébb színekkel alákpse, az egész IfürdőiLgyet olyan színben tünteti fel, mintha egyetlen 6s legfőbb vágva Budapest ide­genforgalmának emelései ,a munkaalkalmak szaporí­tása és ezzel a munkásviszonyok megjavítása lennie. Mindezek a behízelgőén hangzó Ígéretek azonban nem szédítették meg Budapestet. Beavatott helyen nyert értesülésünk szerint ugyanis szó sem lehet arról, hogy Budapesti eladja fürdőit, amelyeket Európa legszebb, legmodernebb fürdőivé fejlesztett. Ezek a fürdők a fővároséi maradnak s elképzelhetetlen egy' o 1 y a in helyzet, amely Budapestet arra kén y szeri t- hetné. hogy efürdők felet ti való hatal­mát kiadja kezeiből. Csak arról lehetne szó, hogy az a pénzcsoport, mely a margitszigeti játék­bank felépítését tervezi, tőkéjével belekapcsolódik a főváros fiirdőüzemébo. pénzével hozzájárul a für­dőüzem fejlesztéséhez s ezért egv megfelelő haszon­ban részesedk. Ebben a vállalkozásban legfeljebb mint üzlettárs vehet részt, de egyeduralomra soha sem tehet szert. Nem vártunk más állásfoglalást azoktól, akik a főváros fürdőügyeit intézik. Mert ha a fővárosnak egyáltalán nem érdeke, hogy a Mangitlszigeten já­tékbank épüljön, még kevésbé érdeke, hogy B u d a p e s ti egész f ü r d ő ü g y e a 1 á j a r e n- deltessék a játékbank kérdésének. Aki a főváros erkölcseivel nem tartja összeegyeztetiie- tőnek, hogy a Margitsziget az erkölcstelenség for­rása legyen, annak még inkább kell irtózni attól a gondolattól, hogy a fürdöiigy feláldozásával elősegítse egy erkölcstelen Intézmény megvalósulását. És itt újból vissza kell térnünk azokhoz a körök­höz. amelyek ezeket: az akciókat forszírozzák. Érte­sülésünk szerint ezekben az akciókban két buda­pesti bankcégnek van szerepe. Az egyik cég: Luczenbacher és gróf. Teleki bank­háza. A kéz tehát, amely Budapestet az idegenek­nek felkínálja, nem Jákob, hanem Ézsau keze. Hi­szen csak ki kell ejtenünk a Teleki nevet, hogy emlékezetűinkben felidéződjék mindaz, amit az „ide­gen faj és idegen tőke“ jelszava alatt a fejéhez vag­dostak annak a kapitalizmusnak, amely Budapestet nagygyá. széppé, világhírűvé tettle. Egy Teleki) név hez fűződik az a fajelmélet, amely megindítója volt Magyarországon a gyűlöletnek és széthúzásnak s most egy Teleki vállalja a fezőr. szerepét s idege­neknek akarja kiszolgáltatni Budapestet... Nem, ez a szégyen nem fog megesni Teleki Pál gróf volt miniszterelnök tudományos fajelméletén. Buda­pest megmarad a budapestieké, azoké, akik köveit összehordták és hatalmassá építették. Hogy ezek csakugyan idegenek-e. nem tudjuk, de ha két idegen között választania kell, mégis csak meg­marad amiellett, akinek legszebb éveit köszönheti. Ezt annál inkább megteheti, mert az. idegen nem is — idegen neki. Mert hiszen az 1910. évi statusrendezés a székes- íővárosnál, nejm ötletszerűen készült .az a nagy sza­bályrendelet, amely azt megalapozta, hanem abból a szükségletből kifolyólag1, hogy a székesfővárosnak az 1872. évi törvényben megállapított szervezete már 1910-ben szűknek bizonyult. Hiszen az akkori indo­kolásban maga Bárczy polgármester azzal indo­kolta a létszámrendszeretsitós problémáját, hogy a 300,000 lakosú városnak kereteit messze túllépte akkor a székesfőváros, hiszed 800,000-ig jutott el a lélekszám. Ennek következtében azok között a keretek között, amelyek egy 300,000 lakosú városnak voltak szánva, már akkor se tudott lélekzenl. Már most a szanálási törvény természetszerűleg olyan praeinissából indult ki, amely az országra nézve igen, de a székesfővárosra nézve egyáltalában nem állhat meg. Az országra nézve a trianoni had­üzenet (békeszerződés) folytán .az a kellemetlenség származott, hogy magyar impérium alatt Nagy- Magyarországnak csak kis része maradt. a többit a megszálló hatalmak tartják megszállva ezddöszeyint és igy természetszerűleg azit a nagy igazgatást, bü­rokráciát, amelyet ez a nagv terület igényelt. Csonka- Magyarországon nem lehet feltartani. Kétségtelen tény azonban ezzel szemben, hogy a székesfőváros sem területében nem fogyott meg. sem lakosainak a száma nelm csökkent. Pontosan a székesfőváros az a terület, ahol a létszámredukciónak semmiféle jogo­sultsága nincs. Kifejti azután Petrovácz képviselő, hogy sem a harmadik alpolgármesteri, sem a ..halálraítélt“ ügy­osztályokat nem lehet megszüntetni. Majd igy foly­fca/tja: — Ha tehát ezek a megállapítások, amelyeket én is aláírok és teljesen helyesnek tartok, fennálla- nak. akkor nem vagyok képes megérteni, hogy Írhat a kormánybiztos ur sajtója a következőképen (olvassa): ,,Nincs m eints ég a halálra Ítélt ügyosztályok részére.“ Azt mondja; az elterjedt hírekből egy szó sem igaz. A belügyminisz­ter ur nem vonta vissza a hat ügyosztály megszün­tetésére vonatkozólag kiadott rendeletet és .ar teljes egészében ma is fennáll, a helyzet tehát az, hogy a tanács egészen nyilvánvaló szándékkal mesterségesen halogatja az ügyosztályok megszüntetésére vonatkozó rendeletét, tcihát csak azt lehet elérni, hogy a lehető legrövi­debb idő alatt a belügyminiszter maga iiogja kijelölni a B-listára, szánt ügyosztályokat és tanácsnokokat, és a főváros kormánybiztosa utján fogja a leépítő rendelkezéseket végrehajtani. Ezit a lap úgy állítja be, mint a legilletékesebb helyről származó nyi­latkozatot. — Ezen hírnek, én nejm tudok annak dacára* hogy ilyen félhivatalos lap áll rendelkezésemre, hitelt! adni, mórt meg vagyok róla győződve, hogy a belügyminiszter ur, aki előadásában a közigazgatás egyszerűsítésének kérdésében nem a tisztviselői, ha­nem inkább az adminisztratív munka redukcióját látja szükségeknek, azt hiszem, hogy ugyanaz a .bel­ügyminiszter ur nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy a közérdek rovására olyan ügyosztályok szüntessenek meg, amelyekejt ha nem volnának, most kellene fel­ál Utáni v* Petrovácz és a Fővárosi Hírlap „A kormánybiztos sajtójau és a létszámapasztás Petirováczi Gyula nemzetgyűlési képvislelő a költségvetés parlamenti tárgyalása során beszédet mondott, amelyben bővebbem foglalkozott a város­házi létszámredukció kérdésével. Beszéde során fel­olvasott egy cikket, amely —• mint mondotta — ,,a k ormány biatos urmalkl a sajtójáéban jelent meg. A cikkben nem. volt nehéz felismernünk a Fővárosi Hírlap egy közleményét, amely kizárólagos értesü­lésekéit tartalmaz. Ez ziel a felolvasással Petrovácz képviselő ur elérte azt, hogy információi, amelyekből fejtegetései kiindulták, ezúttal, egyetlenegyszer és kivételesen teljesen helytállók voltaik. Nem érdekelnek bennünket túlságosan a képvi­selő ur fejtegetései, amelyek — miután a létszám- apaisztás lehetetlenségét ! célozták! intem is állanak olyan távol a mi véleményünkhöz —•, de itt is meg kell állapitanunk, amit vezércikkünkben bővebbem kifejtünk, hogy tudniillik a Fővárosi H Dr'll a p sem nem a kormánybiztos sajtója, sem senki másé, csak azé az olvasóközönségé, amely esztendők hosz- szu során át ho?izásZegődött. Nincs kérdés, amelyben nem a magunk, független véleményét mondanánk el. de viszont az is szuverén jogunk, hogy a magunk módja szerint konstatáljuk azt, ha valaki becsületes, ió munkát végzett. , Petrovácz képviselő ur beszédének a Fővá­rosi Hírlap Cilikével polemizáló részét egyébként itt adjuk szószeri-nt való szövegében: — Petrovácz Gyulai: T. Nemzetgyűlés! A költségvetési vitának ebben a nagy panaszkönyvé­ben többen foglalkoztak már a falu problémájával, a községi közigazgatás problémájával Én engedeimiet kérek, hogy lennek kapcsán néhány székesfővárosi kérdéssel foglalkozhassak. Az egyik a székesfővárosi létszámredukcló problé­mája. A belügyminiszter ur rendezett rendleletet intézett a székesfőváros tanácsához, amelyben a szanálási tör­vénnyel kapcsolatban felhívta a tanácsot, hogy gorrr doskodjék arról hogy a létszám dedukciót a székes- főváros közigazgatásában, intézeteiben és üzemeiben a 'tehetőség se érint Jbgamatosiísa és gondoskodj (ív arról — anélkül, hogy a közérdek sérelmet szen­vedne —. hogy a székesfőváros igazgatásában bizo­nyos fokú létszámcsökkentés álljon elő. (L e n d v a i István: A galíciaiak létszámát kellene cső k klen te m i!) A miniszter urnáik ez a rende­leté teljésen korrekt és teljesen helyes. Nem helyes és niem korrekt azonban az, ami ezenkívül tör­tént, az a kommentársorozat. amelyet ehhez a Ren­delkezéshez fűznék, amely komtQentárorozatok egyrészét az el­lenzéki sajtó, másrészt 'azonban magának a kormánybiztos urnák a sajtója fűzött ehhez a rendelkezéshez. A sajtó t. i. a belügyminiszter ur rendeletét oda igyekszik magyarázni, hogy a miniszter ur azt kí­vánja, a székesfővárostól, hogy a közigazgatást re­dukálja arra a mértékre, amely mértékben az 1910- ben volt, vagyis 15 esztendővel ezelőtt, hogy tehát b | zb niy os'- ü gijy o is z t a| 1 y d ki. hivatal o k sz ünt ette ssé n e'k be és hogy szűnjenek meg az- olyan állások, amelyeket 1910 ó;a kreáltak. Ez olyan kívánság volna, mintha valakitől azt kíván­nánk, hogy vegye fel a 15 óv előtti levetett ruháját, amelyet akkor azért voit kénytelen levetni, mer: szűk volt már neki. Nem vitatkozunk Petrovácz képviselő urral abban a tekintetben, hogy szükségesek-e a „halálra ítélt" ügyosztályok, mert mi sem vagyunk ennek a „Leépítésének valami lelkek barátai ; de konstatál­juk, hogy a hírek, az információk, amelyeket irtunk és ő felolvasott, igenis igaziak és azok tény- leg a „legilletékesebb“ helyről származtak. A sötétben fénylő kávébab magában rejti a délszaki növények aromás illatát és a forró égöv gyó­gyító sugarait R sötéten fénylő kávé­bab életelixir. R bölcs arabs azonban csak valódi babkávét iszik, minden pótlék nélkül. „Cohuah“-nak,magya­rul „Az eró'“-nek nevezi a kávét. Meinl Gyula r.-t, A FORD TEHERAUTÓ a leggazdaságosabb Ára karosszériával, forgalmi adóval 79 millió korona a FORD gyárak autorizált képviselője: Haltenberger Vilmos Nagymező-utca 19. Telefon: 66—15.

Next

/
Thumbnails
Contents