Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-02-18 / 7. szám
Budapest, 1925 február 18. 5 3&&Sú3ÍÍZ5p Idesen kezekbe okoridk Juttatni Budapest fürdőit A játékbank már is kivetette hálóját a főváros fürdőire Alig pár hónapja, hogy a közttidatba átment az idegenforgalom emelésének szükségessége s iái kő z- erkölcsök p a r a z i t á L máris é r t é k 18 s ite; n i akarják azokat & szép álmokat és ábrándokat, amelyekele az idegenforgalom javulása fest ennek a szejgény, kiéhezett, lerongyolt], félig agyontatarozott város lakóinak s z e m ib i elé. Azzal a mozgalommal, amely o?, idegenforgalom dmelése érdekében megindult!. szinte egyidőben keletkezett az a másik akció is. amely Budapestéit játék- barlanggal akarja megajándékozni. Azok, kik ezt az utóbbi akciót vetetik, arra számítanak, hogy az idegenforgalomra éhes város könnyen megalkuszik a maga szigorú erkölcsi felfogásaival és az Idegenforgalomnak meghozza még azt az áldozatot Is. hogy hozzájárul egv iá- tékbank felépítéséhez. Csodálatos, hogy a játékbank eszméjét azok vetették fcL akik Budlapest erkölcseinek romlásáért az úgynevezett „idegen fajt“ tetszik felelőssé. De beszéljünk csak nyíltan, a gyermek pontos megnevezésével : a fajvédelem értett annak 'beállításához, hogy miként kell uigiy feltüntetni Budapelst: erkölcsi viszonyainak a leromlását, mintha ez a leromlás tisztán csak a zsidó kapitalizmusnak a következménye lenne. S mit látunk most ? Azt. hogy a látékbank tervét olyanok akarják megvalósítani. akik sokkal közelebb állanak a fa]védelemhez, mint a zsidó kapitalizmushoz és táljuk ezenfelül azt, is, hogy akkor, amikor üzletről van szó, egyáltalán nem válogatnak abban, hogy Oz a kapitalizmus milyen eredetű. A játékbamkot dollárokból akarják felépíteni s ezzel idegen kézbe akarják juttatni azt a haltaimat és befolyást, amely Budapest erkölcsi életét irányítaná. Menjünk tovább e]gy lépéssel. Ugyancsak a fez- őrök most már nemcsak jáfckbankot akarnak, hanem a város összes fürdőit is birtokba szeretnék venni. Az üzletet azért tartják csábítónak, mert a játékbank következtében beálló idegenforgalom-növekedés lényegesen megjavítaná a fürdőkön- junkturát is. Természetes, .a legcsábitóbb Ígéretekkel környékezik meg ia fővárost. Sok milliárdos befektetésre kötelezik magukat arra azi eseitre, ha Budapest lefnond az: ő javukra fürdőiről. Amilyen fantasztikus ez az üzleti terv. éppoly felháborító is. Felháborító már azért is. mert a fetzőrök és érdek- csoportjaik azt merik feltételezni Budapestről, hogy fürdőit, amelyek legféltettebb kincsét képezik, odadobja megszorultságában az amerikai tőke kapzsiságának. Hogy ez az érdekcsoport a maga vakmerőségét, tolakodó elbizakodottságát szeÜdébb színekkel alákpse, az egész IfürdőiLgyet olyan színben tünteti fel, mintha egyetlen 6s legfőbb vágva Budapest idegenforgalmának emelései ,a munkaalkalmak szaporítása és ezzel a munkásviszonyok megjavítása lennie. Mindezek a behízelgőén hangzó Ígéretek azonban nem szédítették meg Budapestet. Beavatott helyen nyert értesülésünk szerint ugyanis szó sem lehet arról, hogy Budapesti eladja fürdőit, amelyeket Európa legszebb, legmodernebb fürdőivé fejlesztett. Ezek a fürdők a fővároséi maradnak s elképzelhetetlen egy' o 1 y a in helyzet, amely Budapestet arra kén y szeri t- hetné. hogy efürdők felet ti való hatalmát kiadja kezeiből. Csak arról lehetne szó, hogy az a pénzcsoport, mely a margitszigeti játékbank felépítését tervezi, tőkéjével belekapcsolódik a főváros fiirdőüzemébo. pénzével hozzájárul a fürdőüzem fejlesztéséhez s ezért egv megfelelő haszonban részesedk. Ebben a vállalkozásban legfeljebb mint üzlettárs vehet részt, de egyeduralomra soha sem tehet szert. Nem vártunk más állásfoglalást azoktól, akik a főváros fürdőügyeit intézik. Mert ha a fővárosnak egyáltalán nem érdeke, hogy a Mangitlszigeten játékbank épüljön, még kevésbé érdeke, hogy B u d a p e s ti egész f ü r d ő ü g y e a 1 á j a r e n- deltessék a játékbank kérdésének. Aki a főváros erkölcseivel nem tartja összeegyeztetiie- tőnek, hogy a Margitsziget az erkölcstelenség forrása legyen, annak még inkább kell irtózni attól a gondolattól, hogy a fürdöiigy feláldozásával elősegítse egy erkölcstelen Intézmény megvalósulását. És itt újból vissza kell térnünk azokhoz a körökhöz. amelyek ezeket: az akciókat forszírozzák. Értesülésünk szerint ezekben az akciókban két budapesti bankcégnek van szerepe. Az egyik cég: Luczenbacher és gróf. Teleki bankháza. A kéz tehát, amely Budapestet az idegeneknek felkínálja, nem Jákob, hanem Ézsau keze. Hiszen csak ki kell ejtenünk a Teleki nevet, hogy emlékezetűinkben felidéződjék mindaz, amit az „idegen faj és idegen tőke“ jelszava alatt a fejéhez vagdostak annak a kapitalizmusnak, amely Budapestet nagygyá. széppé, világhírűvé tettle. Egy Teleki) név hez fűződik az a fajelmélet, amely megindítója volt Magyarországon a gyűlöletnek és széthúzásnak s most egy Teleki vállalja a fezőr. szerepét s idegeneknek akarja kiszolgáltatni Budapestet... Nem, ez a szégyen nem fog megesni Teleki Pál gróf volt miniszterelnök tudományos fajelméletén. Budapest megmarad a budapestieké, azoké, akik köveit összehordták és hatalmassá építették. Hogy ezek csakugyan idegenek-e. nem tudjuk, de ha két idegen között választania kell, mégis csak megmarad amiellett, akinek legszebb éveit köszönheti. Ezt annál inkább megteheti, mert az. idegen nem is — idegen neki. Mert hiszen az 1910. évi statusrendezés a székes- íővárosnál, nejm ötletszerűen készült .az a nagy szabályrendelet, amely azt megalapozta, hanem abból a szükségletből kifolyólag1, hogy a székesfővárosnak az 1872. évi törvényben megállapított szervezete már 1910-ben szűknek bizonyult. Hiszen az akkori indokolásban maga Bárczy polgármester azzal indokolta a létszámrendszeretsitós problémáját, hogy a 300,000 lakosú városnak kereteit messze túllépte akkor a székesfőváros, hiszed 800,000-ig jutott el a lélekszám. Ennek következtében azok között a keretek között, amelyek egy 300,000 lakosú városnak voltak szánva, már akkor se tudott lélekzenl. Már most a szanálási törvény természetszerűleg olyan praeinissából indult ki, amely az országra nézve igen, de a székesfővárosra nézve egyáltalában nem állhat meg. Az országra nézve a trianoni hadüzenet (békeszerződés) folytán .az a kellemetlenség származott, hogy magyar impérium alatt Nagy- Magyarországnak csak kis része maradt. a többit a megszálló hatalmak tartják megszállva ezddöszeyint és igy természetszerűleg azit a nagy igazgatást, bürokráciát, amelyet ez a nagv terület igényelt. Csonka- Magyarországon nem lehet feltartani. Kétségtelen tény azonban ezzel szemben, hogy a székesfőváros sem területében nem fogyott meg. sem lakosainak a száma nelm csökkent. Pontosan a székesfőváros az a terület, ahol a létszámredukciónak semmiféle jogosultsága nincs. Kifejti azután Petrovácz képviselő, hogy sem a harmadik alpolgármesteri, sem a ..halálraítélt“ ügyosztályokat nem lehet megszüntetni. Majd igy folyfca/tja: — Ha tehát ezek a megállapítások, amelyeket én is aláírok és teljesen helyesnek tartok, fennálla- nak. akkor nem vagyok képes megérteni, hogy Írhat a kormánybiztos ur sajtója a következőképen (olvassa): ,,Nincs m eints ég a halálra Ítélt ügyosztályok részére.“ Azt mondja; az elterjedt hírekből egy szó sem igaz. A belügyminiszter ur nem vonta vissza a hat ügyosztály megszüntetésére vonatkozólag kiadott rendeletet és .ar teljes egészében ma is fennáll, a helyzet tehát az, hogy a tanács egészen nyilvánvaló szándékkal mesterségesen halogatja az ügyosztályok megszüntetésére vonatkozó rendeletét, tcihát csak azt lehet elérni, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a belügyminiszter maga iiogja kijelölni a B-listára, szánt ügyosztályokat és tanácsnokokat, és a főváros kormánybiztosa utján fogja a leépítő rendelkezéseket végrehajtani. Ezit a lap úgy állítja be, mint a legilletékesebb helyről származó nyilatkozatot. — Ezen hírnek, én nejm tudok annak dacára* hogy ilyen félhivatalos lap áll rendelkezésemre, hitelt! adni, mórt meg vagyok róla győződve, hogy a belügyminiszter ur, aki előadásában a közigazgatás egyszerűsítésének kérdésében nem a tisztviselői, hanem inkább az adminisztratív munka redukcióját látja szükségeknek, azt hiszem, hogy ugyanaz a .belügyminiszter ur nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy a közérdek rovására olyan ügyosztályok szüntessenek meg, amelyekejt ha nem volnának, most kellene felál Utáni v* Petrovácz és a Fővárosi Hírlap „A kormánybiztos sajtójau és a létszámapasztás Petirováczi Gyula nemzetgyűlési képvislelő a költségvetés parlamenti tárgyalása során beszédet mondott, amelyben bővebbem foglalkozott a városházi létszámredukció kérdésével. Beszéde során felolvasott egy cikket, amely —• mint mondotta — ,,a k ormány biatos urmalkl a sajtójáéban jelent meg. A cikkben nem. volt nehéz felismernünk a Fővárosi Hírlap egy közleményét, amely kizárólagos értesülésekéit tartalmaz. Ez ziel a felolvasással Petrovácz képviselő ur elérte azt, hogy információi, amelyekből fejtegetései kiindulták, ezúttal, egyetlenegyszer és kivételesen teljesen helytállók voltaik. Nem érdekelnek bennünket túlságosan a képviselő ur fejtegetései, amelyek — miután a létszám- apaisztás lehetetlenségét ! célozták! intem is állanak olyan távol a mi véleményünkhöz —•, de itt is meg kell állapitanunk, amit vezércikkünkben bővebbem kifejtünk, hogy tudniillik a Fővárosi H Dr'll a p sem nem a kormánybiztos sajtója, sem senki másé, csak azé az olvasóközönségé, amely esztendők hosz- szu során át ho?izásZegődött. Nincs kérdés, amelyben nem a magunk, független véleményét mondanánk el. de viszont az is szuverén jogunk, hogy a magunk módja szerint konstatáljuk azt, ha valaki becsületes, ió munkát végzett. , Petrovácz képviselő ur beszédének a Fővárosi Hírlap Cilikével polemizáló részét egyébként itt adjuk szószeri-nt való szövegében: — Petrovácz Gyulai: T. Nemzetgyűlés! A költségvetési vitának ebben a nagy panaszkönyvében többen foglalkoztak már a falu problémájával, a községi közigazgatás problémájával Én engedeimiet kérek, hogy lennek kapcsán néhány székesfővárosi kérdéssel foglalkozhassak. Az egyik a székesfővárosi létszámredukcló problémája. A belügyminiszter ur rendezett rendleletet intézett a székesfőváros tanácsához, amelyben a szanálási törvénnyel kapcsolatban felhívta a tanácsot, hogy gorrr doskodjék arról hogy a létszám dedukciót a székes- főváros közigazgatásában, intézeteiben és üzemeiben a 'tehetőség se érint Jbgamatosiísa és gondoskodj (ív arról — anélkül, hogy a közérdek sérelmet szenvedne —. hogy a székesfőváros igazgatásában bizonyos fokú létszámcsökkentés álljon elő. (L e n d v a i István: A galíciaiak létszámát kellene cső k klen te m i!) A miniszter urnáik ez a rendeleté teljésen korrekt és teljesen helyes. Nem helyes és niem korrekt azonban az, ami ezenkívül történt, az a kommentársorozat. amelyet ehhez a Rendelkezéshez fűznék, amely komtQentárorozatok egyrészét az ellenzéki sajtó, másrészt 'azonban magának a kormánybiztos urnák a sajtója fűzött ehhez a rendelkezéshez. A sajtó t. i. a belügyminiszter ur rendeletét oda igyekszik magyarázni, hogy a miniszter ur azt kívánja, a székesfővárostól, hogy a közigazgatást redukálja arra a mértékre, amely mértékben az 1910- ben volt, vagyis 15 esztendővel ezelőtt, hogy tehát b | zb niy os'- ü gijy o is z t a| 1 y d ki. hivatal o k sz ünt ette ssé n e'k be és hogy szűnjenek meg az- olyan állások, amelyeket 1910 ó;a kreáltak. Ez olyan kívánság volna, mintha valakitől azt kívánnánk, hogy vegye fel a 15 óv előtti levetett ruháját, amelyet akkor azért voit kénytelen levetni, mer: szűk volt már neki. Nem vitatkozunk Petrovácz képviselő urral abban a tekintetben, hogy szükségesek-e a „halálra ítélt" ügyosztályok, mert mi sem vagyunk ennek a „Leépítésének valami lelkek barátai ; de konstatáljuk, hogy a hírek, az információk, amelyeket irtunk és ő felolvasott, igenis igaziak és azok tény- leg a „legilletékesebb“ helyről származtak. A sötétben fénylő kávébab magában rejti a délszaki növények aromás illatát és a forró égöv gyógyító sugarait R sötéten fénylő kávébab életelixir. R bölcs arabs azonban csak valódi babkávét iszik, minden pótlék nélkül. „Cohuah“-nak,magyarul „Az eró'“-nek nevezi a kávét. Meinl Gyula r.-t, A FORD TEHERAUTÓ a leggazdaságosabb Ára karosszériával, forgalmi adóval 79 millió korona a FORD gyárak autorizált képviselője: Haltenberger Vilmos Nagymező-utca 19. Telefon: 66—15.
