Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-02-04 / 5. szám
ßwdapest,. 1925. február 4.- IT Ti Mw J|r •—■■ , —■ Ötmillió aranvKoronn városi épitkczésehre A kormány felemeli a tizenötmilliárdos tatarozási kölcsönt Ripka kormánybiztos akciója a munkanélküliség- enyhítésére Budapest iparosai, főként áztok, tatkik szakmájuknál fogva az építkezésekkel állnak szorosabb kapcsolatba^, méltán zúgolódhatnak és panaszkodhatnak a mostoha gazdasági viszonyok miatt. Muitiieti számunk y-ezetőhelyén kellőképen méltattuk Ripka kormánybiztosnak a tanácshoz intézett átiratát, amely a költségvetés kerietében elvégzendő ipari munkálatok vállalatba adását sürgeti. A kormánybiztosnak ez. 2iz előrelátó .gondoskodása az.t célozza, hogy a munka és kereset nélkül sinvlődő iparosok és munkások mielőbb munkához és kenyérhez' jussanak. A munkaalkalom megteremtésének azonban ez csak az e.’ső etapja. Ennél kiadósabb tervek végrehajtása is küszöbön áll. Szó van a többek között az állam által adott tizenötmilliárdos tatarozási kölcsön jelentős felemeléséről. Minit ugyanis ismeretes, a műit év őszén ai kormány a főváros épületeinek legsürgősebb'tatarozására tizenöt- mÜiiárd (korona kölcsönt. bocsátott rendkik zésre. Ebből ia ifőváros már leiköltött ötmilliárdot és a meglevő tfzmvlliárd cészerü felhasználására is legközelebb sor kerül. Ripka kormánybiztos közbenjárására a kormány részéröl kilátásba helyezték. hn>gy ezt a tizenötmilliárdot jelentékeny összeggel megtoldják. Egy másik akció, amelyet ugyancsak Ripka kormánybiztos kezdeményezted és amelynek gyakorlati megvalósítása biztosítva van. a nagyobb méretű építkezések megindítására rövid lejáratú iüggökölcsöut szándékozik a főváros igénybe venni. Ebből a kölcsönből a főváros három nagy és modern bérpalotát szándékozik építeni. A kölcsönből épül majd a VII. kerületi elöljáróság uj épülete a Dob-utcában, a hozzáépített két lakóházzal együtt. Ezenkívül a S i m o r-u t c á- ban két nagv bér ház építését is tervezik. Ezekben a modern, nagv bérházakban kétszáz lakás lesz, nagyobbrészt kétszobás-konyhás. a Dob-utcai elöl- j ár ósági épületben pedig száz lakás, ezenkívül az elöljáróság és adófel ügy el őség is ott nyer elhelyezést. A három modern togv bérpalota felépítése ötmillió aranykoronába kerül, amelv összeget. mint fentebb eml teitiik, rövidebb leiáratu függőkölcsönnel fedez a főváros. Ripka kormánybiztos, aki a még fenforgó akadályok dacára is ragaszkodik a nagyjelentőségű tervek megvalósításához, ezzel akar lendületet adni a tíz év óta pangó építkezéseknek és ezzel akarja bebizonyítani. hogy az alkotó, épiitőrnunka megindítása elé tornyosuló akadályokat is el lehet hárítani. A nagyjelentőségű építkezési akció fedezéséhez szükséges ö-sszeg előteremtéséhez a kormány megígérte támogatását Ilyen körülmények között már most csak a tanácson múlik, hogy a nagyhorderejű tervek meg Ls valósuljanak. Igaz. hogy a kérdéses bérházak jövedelmezőségéről alig lehetne beszélni, sőt az ni bérházak felépítése a főváros részéről némi áldozatot is igényelne. De mégis meg kell valósítani a terveket,, mert min- c’lennél fontoséIbb. hogy a főváros sok ezer kisiparosa és munkása tartós munkaalkalomhoz és jelentős keresethez jusson. Ä rendeleti maga a belügyminiszter fogja sürgősen végrehajtani A belügyminiszter isme|retos leiratára, amelyet a, felesleges ügyosztályok megszüntetésére vonatkozólag küldött a fővároshoz, a tanács mimdezideig nem tett érdemleges lépéseiket. A városháza feleslegek hat ügyosztályának megszüntetése ellen a tanács cse/ndes passzív reszisztencíába lépett, igy akarván a rendkívül kényes kérdés megoldását a végtelelnségig késleltetni. A tanács eddig nem tett •egyebet 37. ügyben, mint elhatározta, hogy a beiügy miniszterhez?. intézendő külön memorandumban fog t i 11 a k 0 z n i a tervezett „kiépítés“ ellen és egyben a réndél’kiezésérte álló adatokkal kimutatja, hogy a hat ügyosztály megszüntetése a,a egész közigazgatási gépezet csődjét Jelentené. A tanács azonban még tízzel a tervbevett memorandummal sem készült ti. Legújabban a városházán és bizonyos politikai körökben azt a hírt lansziirozzák, hogv 3 belügyminiszter visszásai vta az ismefretes létszám- és ügyosztály apasztó leiratát. Azt is beszélik, hogy állítólag: a kormányzó beavatkozására történt voto a belügyminiszer rendelkezéseinek váratlan visszavonása.. Minthogy ezek a hirqsztelések valósziniiílenek- nek, látszanak, felvilágosításért a 1 e gi 11 01 ék eise b b helyre) fordultunk. A kapott válasz; kategorikusan cáfoló és igy hangzik: — Az elterjedt hírekből egy sző sem igaz. A belügyminiszter nem vonta vissza a hat ügyosztály megszüntetéséről annakidején kiadott rendeletét és. a.z teljes egészében ma is fennáll A helyzet tehát az. hegy a tanács egészen nyilvánvaló szándékból mesterségeden halogatja a felesleges ügyosztályok megszüntetésére! vonatkozó belügyminiszteri randáiéit végrehajtását. Ezzel pedig azt fogja elérni, még pedig aleheltő legrövidebb idő,n belül, hogy a belügyminiszter maga fogja k i j el 1 ö 1 n i a B-l i s- tára. szánt ügyosztályokat és ta>- tanácsosokat és a főváros kormánybiztosa uíján fogja a „leépiitő“ r e ride 1 k -e zé s e k ö t végrehajtani. Redukálás helyett Szemeket fejleszt 0 tonics Tiszteletlenség az üzemeket vizsgáló bizottsággá! szemben A főváros üzemeiben egyszerre két rovancsoló- bizotftság is működik. Az egyik az. amelyet a főváros külföldi hitelezői küldtek, a másik pedig, amelynek révén a közvélemény előtt kell, tisztázódnia több fontos kérdésnek. Elsősorban, hogy jól gazdálkodnak-e ezek az üzemek, másodsorban, hogy érdemes-e és az ipar általános érdekeivel szemben logos-e ezeknek az üzemeknek a fenntartása? Meg kell állapítani, hogy Budapest polgársága nagy általánosságban nem üzemellenes. A legtöbb fővárosi üzemben ármérséklő, árszabályozó tényezőt iát és a kereskedelem bármilyen oíenszenvvel hálja Is például a Községi Élei miszer üzem nagyszerű munkáját, a főváros polgársága igenis kétségbeesett erővel szállana védelmére az Elelmlszer- iizemnek. amely nemcsak kritikus időkben volt egyetlen segedelme, de ma a kezdődő normális viszonyok között is hatalmas szerep vár rá. Az Élelmiszerüzem tevékenységének megszorításáról természetesen szó sincs, csak mint példát említettük. Mert igenis van egész sor üzem. amelyekre éppenséggel nincs szükség. sőt amelyek az i’par szempontjából határozóit tan károsak, míg a nagyközönség semmi hasznukat nem veszi. A Fővárosi Hír. lap-nak, amely alapos ismerője az üzemi kérdésnek, alkalma volt már rámutatni arra. hogy melyek ezek a háálraiitélhető’ üzemek, <? nagyon csalódnánk, ha a vizsgáló-bizottság, amely remélhetőleg alapos és objektiv munkát végez, nem ugyanerre az eredményre jutna. A főváros 1925. évi aranyköltségvetését sem lehet teljesen megalkotni mindaddig, amíg nincs tisztázva, mely üzemeket kel! likvidálni és mely üzemek. milyen korlátok között tartják fenn működésűket? Rendkívül érdekes, hogy a tanács nem Is gondol üzemek megszüntetésére, sőt u| üzemeket tervez és régieket «akar kibővíteni. Iiít legelsősorban a főváros nyomdájára gondolunk, amelyet most kívánnak önálló üzemmé fejleszteni. Nem vagyunk barátai' az üzemek bürokratikus elnyomásának, nem hiszünk abban, hogy sikeres kereskedelmi és ipari munkát lehetne végezni akkor, amikor a legapróbb kérdés elintézéséhez is tanácsi elhatározás kell; de teljesen lehetetlennek tartjuk iaz,t. hogv a nnai gazdasági tengödésben a főváros önállósiA FORD TEHERAUTÓ a leggazdaságosabb Ára karosszériával, forgalmi adóval 80 millió korona a FORD gyárak autorizált képviselője: Haltenberger Vilmos 1 Nagymező-utca 19. Telefon: 65—15. t o.t t nyomdája eltb i rna. n éít y i ga z.g a $ ó t Még ennél is kirívóbb az a tanácsi terv. hogy a kisirurra olv káros Míiszeriizcmet ki akar. Iák bővíteni és telket vásárolnak számára. Egészen .elképzelhetetlennek tartjuk, hogy az üzemi bizottság a Mfiszeriizem fenntartása mellett adná le votumát; de még akkor is, ha érthetetlen módon megkegyelmeznének ennek a fölösleges üzemnek. akkor sem vona szabad a tanácsnak a vizsgálat tartama alatt már a Nagydiófa-utca 14. számú háznak, amelyet tulajdonosa, nem akar eladni, kisajátításáról előterjesztést készíteni. A tanácsnak ezt az eljárását nemcsak oktalannak, de egyenesen olyannak kell mondani, amely tisztéeitlen az üzemeket vizsgáló bizottsággal szembeim Igaz. hogy ennek az üzemnek az élén a kurzusnak egyik tizen- hárompróbás kreatúrája áll. akiit a tanács kurzusimádó tagjai mindenképen megvédeni szeretnének. A lecsökkentés korszakában egyébként uj üzeme lesz a fővárosnak a rákoskeresztúri szőlészet. amely úgy ke’étkezik, hogy az állam lemond a főváros rákoskeresztúri birtokának további bérletéről. Ma még a tervek és a vezetők ismerete nélkül azonban nehéz kritikát mondani arról, hogy a főváros anyagi szempontjaiból helyesebb-e a házikezelés. vagy jobb lenne-e a bérbeadás? » 0 « ® Beszélgetés a medvével Gyertyaszentelő napján — Hát mégis kijött Mackó bácsi a barlangjából? — Persze hogy kijöttem. Nem is ma. de már tegnap. — Tegnap? Hiszen csak ma van Gyertyaszentelő napja. — Persze, hogy ma van. de én tegnap ott akartam lenni a riporterek bálján, hát egy nappal előbb bújtam ki az odúból. — Jól mulatott? — Nagyszerűen. Tudja, meg akartam ismerni az uj táncokat, ment egy medvének szüksége van ilyesmire. Nagy a konkurrencia és felkopik annak a medvének az álla, amely nem ismeri a modern táncokat. v- Remélem, jó volt az enni- meg az innivaló? — Nagyszerű volt minden. Semmi panaszom a riporteriek el'ea — Mit ivott? — Pezsgőt. — Csak nem? — De bizony pezsgőt. Tudom én. hogy mi a pezsgő. Vastag üvegben van. az üvegen arany meg ezüst papiros, oszt a dugója nagyot durran, mikor kihúzzák. És úgy pezseg, forr. mintha az ördögök veszekednének benne. — Biztos, hogy pezsgő volt? — Nekem úgy ízlett. De mért kérdi olyan gya- I nakodva? — Azért, Mackó bácsi, ment magát becsapták. Nem volt az pezsgő, hanem jóféle — kőbányai sör. — Ugyan ne mondja. Pedig én olyan jó kedvre kerekedtem tőle, mintha pezsgő lett volna. — Ezit elhiszem. — De most jut eszembe: az egyik riporter mon- ij dott is olyasfélét, hogy jó.1 jegyezzem meg magamnak. hogy mit iszom, ment úgy lehet, hogy ilyet soha többé nem ihatok. — Inni ihatik majd. csak vigyázzon, mert idegenből is hoznak sört. s mert az idegen ital nem kell senkinek, hát úgy fogják kimérni, mintha magyar sör lenne és maga 3 magyar sört fogja szidni, amikor idegent iszik. — Engem bizony nem csapnak be. Csak egyszer ittam belőle, de mindig emlékezni! fogok rá. No. Iston áldja! Megyek áudni egyet. — Még csak azt mondja meg. Mackó bácsi, itt van-e már a tavasz? — De mennyire itt van. Hát nem látja a sörös- j hordókról, hogy itt a — márciusi sör? Blockner Izidor Jubileuma. Szombat este az Újságkiadók Otthonában fényes keretek között, őszinte szeretettel ünnepelték Blockner Izidort, a Blockner hirdetési iroda megalapítóját) és szenior főnökéit Ez az ünnep jubiláns ünnepsége volt nemcsak Blockner Izidornak, hanem a sajtónak. 37 iparnak, a kereskedelemnek, sőt a nagyközönségnek is, mert Blockner Izidor az első hirdetési iroda megalapításával el nem évülő érdemeket szerzett magának mindazoknál, akiket meggyőzött 3 nyilvánosság naev jelentőségéről. ötven évvel ezelőtt gyerekcipőben járt Magyar- országon a sajtó, az ipar és kereskedelem. Felvirágzásuk szinte egybe esik és lépést fart a Blockner- iroda ‘fejlődésevei, amely megteremtette 3 kapcsolatot a nagy nyilvánosság utján, a termelő, a közveíitő-ke- reskedelem és a fogvasztóközönség között. Joggal állítjuk, hogy a minisztériumok holmi ipar- és más fcJ-
