Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-12-16 / 50. szám

Budapest, 1925 december 16. 3 Rossz és drága a községi kenyér Ad hoc bizoftság vizsgálja a tarthatatlan kenyérgyári állapotokat A Községi Kenyérgyár ismét napirendre került, foglalkozni kell vele, mert az ott uralkodó állapotok fölött már nem szabad szemet hunyni. A vezetésben, vagy más okokban rejlik a hiba? Ezt a kérdést a most folyamatba tett vizsgálat van hivatva eldönteni. Mindenekelőtt azonban állapítsuk meg, hogy a Községi Kenyérgyárat 1907-ben milyen célból alapí­tották? A választ erre az üzemvizsgáló bizottság jelentése pontosan megadja. így mondja: „Az üzem rendeltetése, hogy a közönséget jóminőségii vi­szonylag olcsó és egészségügyi szempontból kifo­gástalan kenyérrel ellássa és bizonyos mértékig ár- szabályozó hatást gyakoroljon.“ Kételyeknek nincs helye, mindenki előtt világo­san föiismerhető a kenyérüzem hivatása. Vájjon az­tán feladata magaslatán áll az üzem? A mi válaszunk helyett újra az üzemvizsgáló bi­zottság jelentésére hivatkozunk. így szól: „A minő­ségi eltérés folytán a közönség nagyrésze inkább a drágább, de izletesebb kenyeret vásárolja, melyet a magánsütők hoznak forgalomba; a Kenyérgyár ál­tal gyártmányaiért igényelt ár és a magánsütök árai között mutatkozó különbség nem fedi a minő­ségbeli különbség értékét.“ Vagyis fejezzük ki ma­gunkat magyarán: a Kenyérgyár áruja rossz és drága. Vannak a Kenyérgyárnál egyéb kifogásolni va­lók is: tészta gyára veszteséges, tehenésze­Szombaton este a Demokrata Körben a szokásos pártvacsorán felszólalt Gáspár Fülöp volt bizott­sági tag és beszéde során feltűnést keltő kijelentést tett. A vasárnap reggeli lapok ennek a kijelentésnek csak egyetlen mondatát közölték a következő- for­mában: .Gáspár Fiilöp végül erőteljes szavakkal a panamák gyökeres ki­irtására hívta fel a jelenlevő bi­zottsági tagokat. Pártkülönbség nélkül minden tényezőnek össze kell fognia, hogy az ilyen, a közre nézve kártékony jelenségek eltűn­jenek.“ Gáspár Fülöpnek eme kijelentése városszerte nagy feltűnést keltett, de egyben megállapították azt is, hogy a sajtó közlése nagyon hiányos. A Fővá­rosi Hírlap szerkesztőségét ez a körülmény arra indította, hogy megkérdezzük Gáspár Fülöpöt sza­vai igaz értelméről. GÁSPÁR FÜLÖP kérdésünkre a következőket válaszolta: — A lapok tényleg hiányosan közölték felszó­lalásomat, amelynek értelmét ilyenformán a rövid kivonatból nem lehet teljesen megállapítani. Beszé­demben abból indultam ki, hogy a májusban végbe­ment községi választásokon a lakosság igazi képvi­selői jutottak be a törvényhatósági bizottságba, még pedig a pártok szerint .tagozódva, körülbelül igazsá­gos elosztásban. Ez a választás kétségkívül határkő Budapest székesfőváros életében. Ennek a .közgyű­lésnek méltónak- kell lenni történelmi hivatottságá- hoz és igy sem a törvényhatósági bizottság tagjai, tét létesített, amelyre nem volt engedélye, továbbá személyi szolgálatokra fölösleges 1 őfogat okát tart. Mindezekről azonban ezúttal ne essék szó. maradjunk csak a kenyérgyártásnál, amely a legélesebb bírálatot hívja ki maga ellen. Ezt azon­ban ismét nem mi állítjuk. A Főpolgármesteri Hivatalhoz a Kenyérgyár és gyártmányai ellen nap-nap után érkeztek a panaszok. A közönség kö­réből mindegyre sürgetőbben hallatszanak a hangok, hogy a Kenyérgyárnál múlhatatlanul rendet kell te­remteni. személyekre való tekinti nélkül. Ripka Ferenc főpolgármester végre maga is szükségesnek találta a panaszok kivizsgálását és e célból egy ad hoc bizottságot küldött ki, amelynek tagjai: Papanek Ernő min. tanácsos és Janda Károly min. osztálytanácsos a belügymi­nisztérium városi osztályában; továbbá a kenyér­gyári bizottság tagjai közül: Ereky Károlyi, Deák Lajost és May Vilmost. A bizottság tagjai megbízóleveleiket hétfőn kapták kézhez és még e héten kiszállnak a Kenyérgyár telepére, ahol meg­kezdik hivatalos működésüket. Arról a legkönnyeb­ben meg fognak győződni, hogy a városi kenyér rossz és drága, de ennek az okát is meg kell ta­lálni. És ha majd rájönnek a találós kérdés megíej­sem Budapest polgársága nem tűrheti azt, hogy en­nek a lerongyolódott, szegény városnak á kárára akár jobbró], akár balról egyéni érdekek ütközzenek ki. Lehetetlenség volna az, hogy bárki is hiénamódra . az daléit város testén rágódjék. Valamennyien ébe­ren fogunk figyelni arra. hogy mi történik a város­házán és a városháza körül és aki a közvagyonból, vagy a közszereplés­ből hasznot akar kisajtolni, azt mint béipok- iost fogjuk üldözni. A kommunális ügyek ellenőrzése ma már nemcsak a törvényhatósági bizottság tagjainak joga és köteles­sége. de a város minden polgáráé is. Nem szabad és nem is akarok bizalmatlan lenni a jövővel szemben, de kétségtelen az, hogy a múlt szomorú példája óva­tosságra int, különösen azért, mert előfordulhatott Budapest életében az a lehetetlen helyzet, hogy a nép által megválasztott bizottsági tagokat rekesztet­ték ki abból a munkából, amely a bizottságokban hivatva volt Budapest pénzügyei és gazdasági ér­dekeit irányítani. A jövőben nemcsak a bizottsági tagoknak kell a bizottságokban és a közgyűlésen éber szemekkel őrködni, de a nagyközönségnek is kötelessége a városházi munkát figyelemmel kisérni. És ennek a közönségnek meg lesz majd a módja arra is. hogy ott. ahol a köz érdekeivel ellentétes dolgo­kat lát, felemelje tiltakozó szavát. — Mj még akkor is, ha gyanakszunk, nem gya­núsítunk, de nem tűrünk senki részéről semmiféle visz- szaélést vagy panamát. Itt pártszempontok nincsenek és nem érvényesül­hetnek, mert minden pártnak össze kell fognia a tisztesség és a becsület védelmében. Különös aktua­litása volna éppen most ennek a kérdésnek, amikor a főváros hozzáfogni készül a nagv beruházási pro­Ügyeljen bevásárlásainál Magasan repül a daru, Szépen szól. Kávéi fázni csakis FRANCK kai lehet }6ll D. 177 O. 26 1. — Ve. 9. gramm végrehajtásához. Most kell megmondanunk, hogy a főváros pénzét szigorúan az utolsó fillérig arra a célra szabad csak felhasználni, amelyre azt a törvényhatósági bizottság szánta és egyetlen fil­lérnek sem szabad mellékvágányra jutnia. Gáspár Fülöp volt bizottsági tagnak ez a nyilat­kozata most már teljesen megvilágítja azt, hogy mi volt a célja a Demokrata-körben elmondott felszóla­lásnak. A kérdésnek olyan fontosságot tulajdonítot­tunk, hogy RIPKA FERENC főpolgármesterhez fordultunk, aki a Gáspár Fülöp beszédében érintett gondolatok­ról a következőket volt szives a F ö v á r o si Hi r- lap munkatársának mondani: — Kétség sem férhet ahhoz, hogy Gáspár Fiilöp volt bizottsági tag ur érdekes beszédének, amelyet most volt alkalmam megismerni, min­den sorát aláirom. Ezt az álláspontomat nem most hangoztatom először, hiszen számtalan vá­lasztási beszédemben hirdettem ugyanezt. Ami- kor a választókhoz szólottám, minden alkalmat megragadtam arra, hogy a csorbítatlan és megalkuvást nem ismerő közéleti tisztesség szükségessé­gét hangoztassam. Még csak feltételezni sem szabad azt, hogy ma, amikor az összes közgyűlési pártok összefog­tak az alkotómunkára, a város gazdasági ügyei­nek helyrehozására, akkor bárki is szemet huny­jon egy pillanatra is a legcsekélyebb vissza­élés fölött is. Mindenkinek egy a törekvése és ez az, hogy Budapestet meg keli menteni és újra fel keli építeni, ennek a megmentésnek és ennek az ujjepités- nek azonban legelső alapköve csak a be­csület lehet. Nem találom ugyan, hogy külön aktualitása lenne ezeknek az aggodalmaknak, de minden időben és minden alkalommal csak azt mondhatom, hogy becsületesen dolgozni kell és a város pénzével becsületesen kell gazdálkodni. A munkanélküli segéiyt az elöljáróságok osztják szét. A főváros, mint ismeretes, hatmilliárdot szava­zott meg a munkanélküliek segélyezésére. A segélyt a kerületi elöljáróságok fogják szétosztani azok kö­zött, akik igazolni tudják, hogy legalább egy éve Budapesten laknak, legalább két hét óta munka nélkül vannak és közsegélyben nem részesülnek. Arra szá­mítanak, hogy legalább 30.000 igénylő jelentkezik majd és igy egy-egy igénylőre 200.000 korona jut. Az elöljáróságoknak jogukban áll ezt az összeget méltányosság esetén 300.000 koronára felemelni. A szétosztás csekklapok utján történik. A pénzügyi bizottság pénteki ülésén erős vitára adott alkalmait, hogy a szétosztás a szakszervezetek bevonásával történjen-e? A bizottság, miután P e y e r Károly visszavonta erre vonatkozó indítványát, megmaradt amellett, ogy az elöljáróságok minden párt, vagy szervezet beavatkozása nélkül, pusztán a maguk ha­táskörében bonyolítsák le a segély szétos_ztását. Még e héten megkezdődnek az összeírások, úgyhogy karácsony előtt mindenki megkapja a segélyt. TU GSRAM Az u | TUNGSRAM izzólámpa takarékos áramfogyasztása, tiszta fehér fénnyel ég és minden rázkódfatásnak ellenáll. Tetszetős, kis alakjánál fogva minden csillárban elhelyezhető. Kapható mindenütt! Egyesült Izzólámpa- és Villamossági R.-T., Újpest tésére, akkor már a megoldás módja is adva lesz. Várjuk tehát a vizsgálat eredményét! DM pinák nincsenek, de nei is lehetnek Gáspár Fülop volt bizottsági tag feltűnést keltő beszéde Ripka Ferenc főpolgármester nyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents