Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-12-09 / 49. szám
2 ' Budapest, 1925 december 9. Olvassa:! „Mindezekre való tekintettel felhívom a székesfőváros törvényhatósági bizottságát, hogy a fent előadottakat tegye a legsürgősebben megfontolás tárgyává és amennyiben az üzemeknek a gazdasági bizottság által javasolt módozatok mellett való átszervezését a saját szempontjából is szükségesnek és megfelelőnek tartja, ezirányban hozzon határozatot és a bizottságba a saját kebeléből kiküldendő tagokat jelölje ki.“ Tehát semmliéle konfliktus nem képzelhető el köztem és a székesfőváros között. Én a székesfővároshoz egy kérdést intéztem, s ha a kérdésre a székesfőváros azt válaszolja: nem, «ezt megteheti, semmiféle apprehenzió bem lesz belőle, legfeljebb a közügynek nem fog vele jó szolgálatot tenni. Ha én megtehetem azt, —- ami különben ebben á rendeletben részletesen ki van fejtve^ — hogy lemondok a magam joghatósága egy részéről, mert ez a székesfőváros javára lehet s belenyugszom ábba, hogy ez a tanács, amely nekem fog előterjesztéseket tenni, felerészben autonóm szervekből álljon: úgy bocsánatot kérek, hol itt a sérelem, hia feltételezem a székesfővárosról, hogy ugyanakkora lépéssel közeledik felém, mint amekkora •lépéssel közeledtem én feléje és hajlandó egy ilyen közös bizottságot alakítani ? Ennek előnye lesz első-, sorban — s ezt tartom a legfontosabb előnynek —, 'hogy ez a bizottság szakszerűen kezelné ezeket az üzemgazdasági kérdéseket, mert ezek gazdasági kérdések és nincs nagyobb hiba, mintha ezekbe politikát vegyítünk. Valljuk be őszintén, pro és kontra, hogy ma az üzemek kérdéseiben politikai momentumok szerepelnek. Ez a fontos és én féltem tőle az üzemeket és kétségbe vonom, hogy az üzemeknél való gazdálkodás igy helyes lenne. — A másik előnye ennek az, hogy ezzel a módszerrel a vagyonfelügyeleti hatóság és az autonómia közötti együttműködés a legtökéletesebbé válik. Miért méltóztatnak Magyarországon az autonómiát mindig úgy beállítani, mint egy olyan szervezetet, -amely szemben áll a kormányhatalommal? Méltóz- .íassanak megérteni, hogy az autonómiának és a kormányhatalomnak közös céljai és közös kötelességei vannak és sohasem fog az ország előnyére válni, ha ml az autonómiát a kormánnyal szembeállítjuk. Ha igazán hazafiasán az ország, jelen esetben a székesfőváros érdekében akarunk hasznos munkát J kifejteni, úgy akkor járunk el jól, eredményesen és j gyümölcsözően, ha együtt, közös akarattal, békésen , dolgozunk. — Amint az imént mondani bátor voltam, ha vármegyei törvényhatóságok költségvetési ügyében ez a kölcsönös együttműködés a legértékesebb eredményeket szülte, akként hiszem és gondolom, hogy elérhettük volna ezt a székesfővárossal szemben is. Egyszerűsítjük vele <a közigazgatást, mert semmi értelmét nem látom annak, hogy a vagyonfelügyeleti hatóság és az autonómia között bizonyos gazdasági kérdésekben esetleg nézeteltérések merüljenek fel. Miért kelljen ezt hosszas iratváltással, feliratokkal és leiratokkal elintézni, amikor a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a közvetlen érintkezés terén, a közvetlen tárgyalás folyamán a legnehezebb kérdéseket is békés utón meg lehet oldani. Tehát a székes- főváros még nem nyilatkozott illetékes szerve utján ebben a kérdésben, én azonban leszögezem, hogy közöttem és a székesfőváros között ellentét nem lehet, mert aki figyelmesen olvassa el végig ezt a leiratot, konstatálhatja, hogy én csak egy kérdést vetettem fel, s ha a kérdésre a válasz az lesz, hogy nem, én belenyugszom, azonban kevesebb -egyetértéssel, az autonómia és a felügyelő hatóság kevesebb kölcsönös jóindulatával, komplikáltabb eljárással fog kelleni elérnünk azt, amit elérnünk minden körülmények között kötelességünk. Hogy a háborús és egyéb viszonyok következtében ma már a kor színvonalán nem álló üzemeket modernizáljuk, hogy mi az üzemek adminisztrációjában a legnagyobb olcsóságot és takarékosságot érjük el, hogy igyekezzünk az üzemek gazdálkodása terén a közönséget minél olcsóbban és minél tökéletesebben kielégíteni: ez közös célunk, ezt a közös célt mindenáron elérjük, akár az együttműködéssel, akár az együttműködés nélkül, de el fogjuk érni, mert el kell érnünk. * * * A belügyminiszter felvilágosító szavai és intenciói nagy hatást keltettek. A minduntalan fölhangzott és az összes pártokra kiterjedő tetszésnyilvánításokból megállapítható volt, hogy a leirat félremagyarázásból származott izgalmak, mint amelyek ok nélkül támadtak, most már végleg elsimultak. Vulkan Gumijavító Rt-éé—■amun IIIIMMBMEg Budapest legnagyobb és legmodernebbül berendezett gumijavító műhelye. Szavatosság mellett végez autóköpeny és tömlőjavítást. Budapest, VI., Rózsa-u. 90. — T. 71—75. PÁZD&N LAJOS :p— Bl/D^PEST, VI., DALNOK-rUTCA 20. Elvállal: Hutogénhegesztést, épilletvasnlást, kisebb rendszerű portál és vasszerkezeti munkákat. — Hészlt: Mindennemű rácsoka és kerítéseket, (azon- és idomvas-abldkokat, takaréktűzhelyeket Halabuk névre hallgat az a kitűnő tanácsi fogalmazó; akiről a főváros közoktatásügyi bizottságában nagyon sok szó esett. Azt hinné az ember a neve után, hogy a bécsi udvar valamelyik cseh hopmestere, vagy főlakája volt egykoron és most kiderül, hogy a kurzus alatt őrá bízták a keresztény és nemzeti irányzat védelmét. Meg is védelmezte olyan istenigazában, hogyha ma Idejted a nevét egy tanár vagy tanító előtt, megborsódzik szegénynek a háta. Szigorú és rettenthetetlen ember ez a Halabuk, aki nem tűrte, hogy a tanerők a Nyugatot olvassák. Ezzel a névvel: — Halabuk, ö volt a magyar fajvédelem apostola a városházán. És nem jutott eszébe, hogy a fajvédelmi apostoloknak legalább a nevüket illenék megmagyarosi- tani. De nemcsak zord és szigorú ember volt a Halabuk, hanem el kell ismerni, hogy példás szorgalmat mutatott. Özönével gyártotta az aktákat, amelyeknek valamennyinek sablonosán szomorú, sőt tragikus refrénje volt. A Halábukót ma nem kritizáljuk. Majd eljön az ideje ennek is, amikor a revízió fényt fog vetni az ö munkájára. Majd meglátjuk, mennyire tisztelte az igazságot és mennyire volt igazuk a budapesti tanerőknek, amikor Halabuk láttán megborsódzott a hátuk. Egy azonban bizonyos, hogy a zengzetcs nevű Halabuk, nagyon kellemetlenül érezte magáfa közoktatásügyi bizottság ülésén, amelyet személyes megjelenésével tisztelt meg. Mától fogva Halabuk nem ura a tanerők életének és halálának. Halabuk egyszerű, szürke tanácsi fogalmazóvá tért vissza a bírói székből. A közoktatás- ügyi bizottság ülése óta, azt hisszük, nincs a termeszeiben vesztes más, csak Halabuk. Nem tudják abbahagyni a jobboldalon azt a pletykát, amely arról szól, hogy a múltkori sötétséget, amely véletlenül éppen Sipőcz polgármester neve- napján borúié a városra, merénylők okozták. Olyan furcsán, kényszeredetten, meggyőződés nélkül nyújtják ezt a híresztelést, mintha maguk is biztosak volnának annak lehetetlenségében. Elképzelni sem lehet, hogy hinnének ebben a dajkamesében, dekát úgy érzik, hogy a pártpolitika megköveteli a mese nyújtását. Ha pedig ez is politika, akkor azután igazán nem kérünk a politikából. Két halálraítélt üzemet látogatott meg egy-egy cdbizottság. Mindegyik azt az üzemet, amelyiknek. ellenőrzésére hivatott. Az albizottságok tagjai úgy mentek el az üzemekbe, mintha a siralomházban látogatták volna meg a delikvenseket. És csodálatosképen azzal jöttek ki a siralomházból, hogy a halálraítélteknek illenék megkegyelmezni. Az albizottság tagjai nyilván referáltak már pártjaiknak, amelyek természetesen az ő álláspontjukra helyezkedtek. Ilyenformán valószínű, hogy a törvényhatóság nem engedi majd megszüli- . tetni a ruhaüzemet és a cipőüzemet, mert azok, mint kiderült, szociális missziót töltenek be és mert jól kezelik őket. És itt meg kell állatiunk egy pillanatra. Kiderült ugyanis, hogy az üzemvizsgáló bizottság kiváló szakértőinek elvben tökéletesen igazuk volt. Elvben lehetetlenség az, hogy üzemek álljanak fel, amelyek a kisipart károsítják. Kiderült azonban az is, hogy a gyakorlatban az albizottságnak ts igaza van. Nem olyan könnyű megoldani tehát az üzemek halálra- itélését és kivégzését. És bármennyire igaza van is elvben a belügyminiszter bizottságának, ime itt az eklatáns példa, hogy a gyakorlatban mégsem lehet olyan könnyen lemondani üzemekről, amelyeket jól vezetnek és■ amelyek szociális missziót teljesítenek a szegénysorban 'élő városi alkalmazottak érdekében. ^ ■ • Affér akisiakásépitkezések egységárai miatt A kozépitkezési albizottság elégtételt kér a tanácstól A városházi élet mai izgalmai között nem utolsó helyen áll az az affér, amely az utóbbi napokban a tanács és a középitési albizottság között kitört. Mint a Fővársoi Hirla p-ban már közöltük, a kisla- kásépitkezések munkálatainak odaítélésénél az építési ügyosztály nem vette figyelembe a legolcsóbb ajánlattevőket, hanem megbízhatóság szempontjából jelölte ki ,a vállalkozókat. Egyben kimondta az ügyosztály, hogy ezek a kiválasztott vállalkozók középáron bízassanak meg a munkálatok kivitelével. Ezt az álláspontot fogadta el a középitési albizottság is. A -tanács azonban figyelmen kívül hagyta az ügyosztály és a középitési albizottság határozatát és úgy döntött, hogy kiadják ugyan a javaslatba hozott cégeknek a miunkát, de kötelezik őket, hogy a benyújtott legolcsóbb árajánlat szerint számítsák fel munkájuk értékét. A tanács döntése meglehetősen paprikás hangulatot keltett a. középitési albizottságban, amely a napokban zárt ülést tartott, ahol kikeltek a tanács határozata ellen, amelyet az albizottság súlyos sérelmének d e k la r á 11 a k. Az albizottság ' tagjai között teljes volt az egyetértés abban, hogy a tanács eljárását meg -kell bélyegezni és a bizottságnak elégtételt kell kapnia. Az a hangulat alakult ki a bizottság tagjai között, hogy a tanács határozata, amely a legolcsóbb árajánlatra akarja szorítani a kijelölt vállalkozókat, erkölcstelen, mert a legolcsóbb ajánlatok vagy irreálisak, vagy pedig az ajánlattevők élszámi- tották magukat. Olyan olcsó egységárak szerepelnek ezekben a legolcsóbb ajánlatokban, amelyek- csak úgy jöhettek létre, hogy a vállalkozó végső elkeseredésében, a gazdasági pangás halálos izgalmában mindenáron hajlandó munkát vállalni. Komoly' vállalkozóra azonban ezeket az egységárakat ráerőszakolni teljes képtelenség. A bizottság tagjai úgy argumentáltak, hogyha a tanács annyira alaposnak tartja a legolcsóbb ajánlatok árait, akkor miért nem bízza meg azokat a vállalkozókat, akik ezeket az albizottság szerint irreális, a tanács szerint pedig másokra is ráoktrojálható kalkulációkat csinálták? Ha bármi okból, elsősorban talán a megbízhatóság szempontjából az ügyosztály kiválasztotta a megbízandó vállalkozókat, akkor a tanácsnak figyelembe- kellett volna vennie az albizottságnak a középárra vonatkyzó határozatát. Az albizottság megmarad amellett a véleménye mellett, hogy a döntő szempont nem lehet más, csak a cégek megbízhatósága és arra is vigyázni kell, hogy a komolytalan árajánlatok le ne konkurrálják a komoly vállalkozók árait. Most mégis megtörtént a furcsa eset, hogy az építési ügyosztály javaslatára a tanács kiválasztotta ugyan .a megbízható cégeket, azokat azonban a komolytalan árak elfogadására akarja kényszeríteni. A szocialista bizottsági tagok még azt is hangoztatták, hogy a főváros vállalkozói nem fizethet- hetnek éhbéreket, ha pedig ezek a vállalkozók a munkálatokat ,a mai munkabéreknél olcsóbban vállalják, akkor a kiilönbözetet kizárólag a munkásság bérein takaríthatják meg. A középitési albizottság ezekután nem- is ment bele a dolgok érdemleges tárgyalásába, megszüntette tanácskozását és úgy döntött, hogy amíg a középitési albizottság és a tanács között a nézeteltérést elimi- nálni nem lehet, addig nincs értelme a további tárgyalásnak. Az albizottság tudomására hozta a tanácsnak. hogy eljárását magára nézve sérelmesnek tartja és követeli, hogy a csütörtöki tanácsülés adjon elégtételt az albizottságnak. Békebeli gazdag lesz, Ha aranysorsjegyet vesz! mert HÉT KILÓ SÜNARANY az ARANYSORSJÁTÉK „ HÁROM ELSŐ FŐNYEREMÉNYE azonkívül 3 vágón búza Négy üléses új automobil Kereszthúros zongora Motorkerékpár 5 varrógép 10 kerékpár 200 arany és ezüsttárgy Sorsjegy ára 10.000 korona Mindenütt kapható! Sorsjegylnté őség Szabads*g-tór 8. mmCmagántanfolyam m wWLIrVv Budapest,VO.,Dohány-utca84. Telefon: József 124-47. Előkészít polcári és középiskolai M magánrlzagákra, érettségire
