Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-11-18 / 46. szám

— Budapest, 1925 november 18. Szigorúbban kell ellenőrizni a magánbankokat Mi van a nagy nevek mögött? — Drágítják a hitelt a magánbankházak A Schossberger-cég szalámi manővere fiiért bukott meg a Bankárszövetség házépítkezése? Az ország pénzügyi cs kereskedelmi életében egészen különleges szerepet töltenek be az úgy­nevezett magánbankházak, amelyek egynémelyeké­nek üzletkerete fölér sok középbankéval, túlnyomó része viszont nem él, csak vegetál. A nagy magánbankházak ma jóformán mind — a kivételek közül külön említjük meg a Kohner Adolf és fiai céget, amelyet nemes tradíciói és nagy mezőgazdasági és ipari koncernje egyaránt kivéte­les piedesztálra emelnek, és a Műnk és David- s o h n céget, amely valóban nemzetközi missziót tölt be — elsősorban betétszerzéssel és pénzkihelye­zéssel foglalkoznak. E tekintetben szinte páratlan mozgásszabadságot biztosit számukra az a körül­mény, hogy tagjai a Tébének és élvezik ennek az intézménynek erkölcsi védel­mét, viszont okos előrelátásból ról, hogy a Jegyintézet retorzióval élt volna vele szemben. A közönség hisz a Schossberger névben, de nincs tájékozva arról, hogy mi van e szép cégtábla mögött és hogy a többi tekintélyes és régi firma hogyan gazdálkodik a rájukbizott sok milliárddal és intern mérlege milyen, nem éppen ör­vendetes, meglepetésekkel terhes. Hi van a Hazai Fával ? Lobi vezérigazgató súlyos szerződése Többizben rámutattunk arra, hogy a Hazai Fa term elő üzletvitele felől sem a részvényesek, sem a közönség nincs megfelelően tájékozva. Ezt az álláspontunkat megerősíti az az informá­ciónk, amely szerint :az igazgatóság Lobi Marcelt, aki a fölszámolt Fa kereskedelmi rf. könyve­lője volt, állítólag évi 600 milliós fizetés­A Bankárszövetség, amelynek elnökségé­ben helyet foglalnak vezető magánbankáraink, nem is olyan régen nem tudta befejezni a lakásépítő akció során elvállalt házépítkezését és kénytelen volt az állammal átvétetni félbemaradt vállalkozását. Igaz, hogy a Bankárszövetségnek sikerült még visszatérítést is kapnia az illetékes hatóságoktól, bár ez a visszatérítés még ina sem került fel­osztásra a részvényjegyzők között, akiknek egy része pedig nagyon rászorulna a vissza­térített ötszáz millióra. Ennek ellenére meg kell álla­pítanunk, hogy ha a Bankárok Szövetsége, amelynek tagjai Bettelheim Mórtól dr. L a t z k ó Hugóig ma is száz és száz milliárdokat forgatnak egyéni és társas cégeikben, egyesült erővel sem bír­tak tető alá hozni egy spontán vállalt háromemele­tes házépítkezést, hanem az állam szanálását kellett igénybevenniük, akkor aligha lehetnek méltóak arra a bizalomra, amelyet a nagyközönség egy része ellenőrzés és kritika nélkül előlegez számukra. sei és tízéves szerződéssel angazsálta. Tekintettel arra, hogy a társaság még részvénye­seit sem szokta belső ügyeiről tájékoztatni, itt a nyilvánosság előtt vetjük fel a kérdést, hogy m e g- felel-e ez a hír a valóságnak és hogyan egyeztethető össze azzal a takarékossági program­mal, amelyet az igazgatóság a magáévá tett ? Igen természetes, hogv ilyen terhes. ^ hatmil­liárdos szerződéssel megfelelően értékesíteni sohasem lehet sem a Hazai fát,sem — Lobi Marcelt. nem tagjai a bankkartelnek, tehát sem a betéti, sem a hitelkondíciók terén semmi­féle korlátozás alá nem esnek. Fónagy hitelbiztosító bankot alapit? Tárgyalásokat folytat több nagy külföldi viszontbiztositóval Ebből a speciális helyzetből következőleg a nagy magánbankházak, a Schossberger, Her­zog M. L., S t u x, L a t z k ó és Popper, Bet­telheim Mór cég és társaik ma is 8A—9A szá­zalékos kamatot fizetnek a betétek után, viszont 16—18 százalékkal helyezik ki a pénzt komittenseik közt. Tehát olcsóbb üzletvitelük dacára még nagyobb marge-al dolgoznak, mint a pénzintézetek, Az utóbbi hetekben igen érdekes terv merült fel a magyar pénzpiacon; Fónagy Aladár, a Mobil­bank elnöke tárgyalásokat indított avégből, hegy külföldi viszontbiztosítók bevonásával hitelbiz­tosító bankot létesítsen Budapesten. A terv kétségkívül alkalmas időpontban merült fel, mert a hitelszavatosság kérdése egyre széle­sebb rétegeket foglalkoztat, sőt a biztosítók egy- némelyike, elsősorban a F one i ere, már január elsejétől felveszi ezt az üzletágat is. Fónagy kon­cepciója' elsősorban a külföldi viszontbizto­sitók bevonására irányul, mert a bankhoz szükséges tőke már biztosítva van, csak^ az üzlet­vitel arányainak megfelelő viszontbiztosítási keretre van szükség. Az uj bank természetesen csak Ausfall-Versiche- rungra rendezkedne be, vagyis csak az egyenes adók fizetésképtelensége esetén válna aktuálissá a bank kötelezettsége. Valószínű, hogy még e hó­napban eldől, hogy Fónagy terve, amely méltó az összes illetékes tényezők figyelmére, a megvalósu­lás stádiumába léphet-e. Mit csinál Krausz Simon? A Nováftól a kényszerkölcsönig amelyek mégis moderálni kénytelenek magukat a hitelezési kamat terén és amelyeket aránytalanul magasabb rezsi terhel. A közönség szempontjából lényeges megnyug­vást jelent a pénzintézetekkel való összeköttetésnél az ^ tény, hogy a bankok és takarékoknál, mint nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál, beté­teik jóformán abszolút biztonságban vannak, Viszont a magánbankházak bármilyen megbízhatók is, egyfelől betéti társaságok, másrészt sem a Pénzintézeti Központ, sem a Jegy­intézet részéről nem állnak olyan rendsze­res ellenőrzés alatt, amilyet éppen bankház- mivoltuk megkövetel, Sokat foglalkoznak utóbbi időkben azzal a kér­déssel, hogy Krausz Simon, akinek közvetett vagy közvetlen hatása a tőzsdére kétségbe nem vonható, miért nem látható az első fronton. Információnk szerint Krausz Simon tartóz­kodó magatartása két okra vezethető vissza. Első­sorban arra, hegy hetek, sőt hónapok óta intenzív részt vesz azokban az alkalmi szindikátusokban, amelyek a kényszerkötvényeket és hadi- kölcsönöket vásároltatják, aminek folytán a részvénypiacon nem fejt ki aktivitást és a rendel­kezésére álló tőkéit az államadósságok sziikebb pia­cán forgatja. Másik oka rezerváltságának az a kö­rülmény, hogy a N o v a-tranzakció, amelynek során érdekeltsége körülbelül 150.000 Novát vásárolt össze, nyugvópontra jutott, illetve a hatalmi kérdések rendezése későbbi időpontra maradt. A Nov a-szin- dikátusban lekötött tőkék egyelőre nem szaba­dultak fel és így Krausz Simon a részvénypiac más területein —. az államadósságokat kivéve — nem akar aktív tevékenységet kifejteni. Mindenes^jíiPndvánatos volna, hogy a tőzsde urai közt legyen valaki, aki az értéktőzsdével is fog­lalkozik ... MB——'I ......... ........ bá r tekintélyes, olcsó hiteleket élveznek mindkét állami intézmény részéről és igy módjukban volna a nagybankokkal konkurrálni a hitelkondíciók tekin­tetében is. Nem szabad elfelednünk, hogy a pénzintézetek mérlegei a legszélesebb nyilvánosság elé kerülnek, a magánbankházak üzleteredményeiröl azon­ban a közöngég semmit sem tud és a bizalmon kívül nincs intézményes garancia arra, hogy ezek a bankházak valóban megfelelnek saját tradícióiknak és a köteles kereskedői és bankári gondosság előfeltételeinek. Jól emlékszünk még arra, hogy a Schossberger-cég üzletfelei pénzén milyen hazárd játékot folytatott a Szalámigyár körül és Üány milliárdot kockáztatott, és vesztett el ezen a csúnya és inkorrekt üzleten, de nem tudunk ar­Teleszky hadikölcsön-valorizációt akar... Eze­ken a hasábokon hat hét előtt utaltunk arra, hogy elsősorban T e 1 e s z k y Jánosnak, ia háború első pénzügyminiszterének erkölcsi kötelessége a hadiköl- csönök valorizációjának követelése. Elégtétellel kon­statáljuk, hogy Teleszky felismerte ezt az obli- góját és az utóbbi napokban ismételten sikraszállott a valorizációnak a hadikölcsönökre való kiterjesztése mellett. Ilyen előkelő és avatott védő mellett a köz- gazdasági sajtó szerényen háttérbe vonulhat és rá­bízhatja a vita megoldását Teleszkyre és — utódjára. Sok a bankigazgató. A pénzintézetek most no­vember elsején nem perfektuálták a tervbevett tisztviselőelbocsátásokat, ami természetesen nem jelenti azt, mintha egynémelyik banknál és taka­réknál nem volna szükség még leépítésre, úgy lát­szik azonban, hogy még mindig nem ott takaré­koskodnak, ahol lehetne és kellene; a vezető igazgatóknál. Még ma is van egy pár pénz­intézet, ahol tizenöt—húsz igazgató működik, még pedig nemcsak fizetéssel, hanem tantiemmel is. Tes­sék i 11 spórolni, ahol van miből és követni a kül­AZ ERNST-MUZEUM AUKCIÓI XXX. KÜLÖNFÉLE HAGYATÉKOKBÓL, FŐÚRI- ÉS MÁS MAGÁNBIRTOKBÓL SZÁRMAZÓ MŰTÁRGYAK KIÁLLÍTÁS: Nov. 18—22-ig d. e. 9-től d. u. 5-ig AUKCIÓ: Nov. 23-tól naponként d. u. V, 4-től földi példát, ahol az ügyvezető igazgatóknak nem­csak a száma, hanem a jövedelme is kisebb, mint CsonkamagyaroTSzág dús bankigazgatói karáé. Akcióba lépnek a Magyar-Német Bank kisrész­vényesei. Szerdán értekezletet tartanak a Magyar- Német Bank károsult kisrészvényesei, akik egy­ségesen akarnak fellépni mindazokkal a tényezőkkel szemben, amelyek tevékenysége vagy passzivitása a részvényesek vagyonának elvesztését provokálta. Információnk szerint a kisrészvényesek az igazgató­ságon kívül a Pénzintézeti Központtal is érintkezésbe kívánnak lépni, hogy érdekeiket leg­alább bizonyos mértékig megvédelmezhessék. Még mindig nincs egység a hitelkamat terén. Egy hét óta ugyan folynak a tanácskozások a pénz­intézetek közt, hogy egységes megállapodásra jus­sanak a hitelfeltételek ügyében, de még mindig csak a statisztikai anyag feldolgozásánál tartanak. In­formációnk szerint a döntés csak a jövő hét elejére várható és addig a felek elmélked­hetnek azon a dilemmán, hogy miért szállították le egy nap alatt a betéti kamatot és miért tárgyalnak immár negyedik hete a hitelkamat le nem szállí­tásáról ? Katona Béla — az Atlantica igazgatósági tagja. Az Atlantica Trust november 30-iki közgyűlésén — információnk szerint — beválasztják az igazgató­ságba Katona Bélát, a kiváló közgazdasági irót, az Újság szerkesztőjét, aki eddig a vállalat fel­ügyelőbizottsági tagja volt. Katona Bélával az Atlantica igazgatóságának egy méltán elismert és tisztelt pénzügyi szaktekintéllyel sikerült kiegészí­tenie magát.

Next

/
Thumbnails
Contents