Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-11-18 / 46. szám

Ára 3030 kor. Tizennegyedik évfolyam Budapest, 1925 november 18 46. szám. aamiíaimiiiim8nHmEf}iinti»g>naiiiBingíiiifaffihmpiiictiWbSiíiiagrariiiir!iS3isijsiiiBiiinj!{3HtaiiinuiHniBn{e ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész VAROS!, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI H Megjelenik minden szerdán évre 200.000 korona. Félévre __ Szerkesztőség és kiadóhiva­10 0 000 K. Állandó melléklet; tál: VI. kér., Sziv-utca 18. sz. GAZDASÁGI HÍRLAP FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Telefon: 137—15. szám a városi politikában az elműt napokban. A jobboldal és a baloldal nagy vehemenciával lendült neki, hogy elűzze az ördögöt, amely a főváros autonómiá­ját készült kikezdeni. Örömmel látta mindenki, hogy a jobboldal és a baloldal egyaránt és közös erővel, nagy buzgalommal kezelte a tömjént, amely el­riasztja az ördögöt. Mégis sokkal jobb megoldás azy hogy hovatovább mindenki meggyőződik arról, hogy az ördög nem is volt ördög, a főváros autonómiáját senki a világon, de legkevésbbé a belügyminiszter akarta bántani. Végeredményben pedig az is kide­rült, hogy nemcsak a kö z g y ü 1 és jobb- és b a 1 ol­dal a, d e a közgyűlés és a belügymi­niszter között sincsen ellentét. Hogy ez mennyire igy van, mindenki megállapíthatja, aki el­olvassa a Fővárosi Hírlap mai számában R i p k a Ferenc főpolgármesternek ezt a kérdést tökéletesen megvilágító nyilatkozatát. De nézzük közelebbről a kérdést. Mivel akarta a belügyminiszter megsérteni Budape-st autonómiá­ját. A belügyminiszter mindössze azt kívánja, hogy miután az általa kiküldött üzemvizsgáló ad hoc bi­zottság kitűnő eredményeket ért el, meg kell csinálni a városházán az állandó üzemellenőrző bizottságot. Az ad hoc bizottság sem sértette meg a város auto­nómiáját, az állandó bizottság sem fogja ezt csele­kedni. Nem is cselekedheti, mert sem az ad hoc bi­zottságnak nem volt és az állandó bizottságnak sem lesz más joga, csak a tanácsadás, az okos és ok­szerű ötletek proponálása, amelyek fölött a közgyű­lés dönt, Az állandó bizottság nem lesz; más, mint a belügyminiszter vagyonellenőrző jogának gyakor­lója. A belügyminiszter egy ember, a bizottság in­tézmény, kérdés, melyik a csalhatatlanabb? Pana­szolták, hogy a bizottságban többsége lesz a kor­mánynak, mert a szakértőket, akik felét teszik a bi­zottságnak, ö nevezi ki, a bizottság elölülője pedig a főpolgármester, a kormány exponense lesz. De mit határoz ez, ha amúgy sem lesz döntési joga a bizott­ságnak, hanem csak tanácsot ad? A főváros csak előnyhöz jut, mert hiszen azi üzemeket ellenőrző ál­landó bizottság tagjainak felét a főváros delegálja. Nem a belügyminiszter avatkozik tehát bele a fővá­ros autonómiájába, hanem a maga vagyonellenőrző jogának szinte Ifelerészét a főváros autonómiájára ruházza rá. De ha mégis 'és még igy is aggodalmai volnának a városi pártvezéreknek, ám a belügymi­niszter még arra is hajlanddó, hogy a bizottság kebe­lében lévő erőviszonyok tekintetében koncessziókat tegyen a fővárossal szemben. Ezek után egészen nyilvánvaló, hogy ai belügy­miniszter nem akarja megsérteni a főváros autonó­miáját, hanem, csak az a kívánsága, hogy a főváros lakosságának javát szolgálja. Az üzemek ma a fő­város vagyonának lényegesen nagyobbik felét teszik ki. Azonkívül pedig az üzemieknek kenyeret is kell keresni a főváros számára. Minden papirkorona, amelyet az üzemek keresnek meg, a fő­város lakossságánaik adóterheit csök­kenti. Nagyon kell vigyázni tehát ezekre az üze­mekre. Nagyszerűen kell tehát ezekben az üzemek­ben gazdálkodni, mert ettől függ az, hogy lehetséges lesz-e a főváros lakosságát megkímélni az újabb terhektől, vagy esetleg a már mleglévő terheit is re­dukálni. Aki elolvasta a belügyminiszter által kikül­dött üzemvizsgáló bizottság jelentését, az látni fogja, hogy az üzemek gazdálkodása igen sok részben nem volt tökéletes. Hiszen a bizottság is tévedett több helyen, talán éppen abban a buzgalmában, hogy ott is javítani akart, ahol csak dicsérnie lett volna sza­bad. Csak a KözségiÉlelmiszer üzemet em­lítjük, ahol a bizottság feltétlenül tévedéseknek esett áldozatul. De nagyjában és egészében a bizottság működése sokkal eredeményesebb volt, mint amit tőle vártunk. Az uj szerv tehát, amelyet a belügyminisz­ter javasol, (feltétlenül szükséges és aligha hihető, hogy ma, amikor bebizonyosodott, hogy az uj bizott­ság felállításával a belügyminiszter nem is sértheti meg a főváros autonómiáját, bármely párt ellene nyilatkoznék. Az uj seprő jól akar seperni, a régi seprő pedig nemi enged rálicitálni magára. Ez tehetett aiz oka an­nak, hogy a jobboldal és a baloldal egyenlő buzga­lommal látott neki az ördögűzésnek ott, ahol — mint később kiderült — nyoma sem volt az. ördögnek. Újra bebizonyosodott tehát, hogy az uij seprő és a régi seprő között meg kell kötni a kiegyezést. De Amióta nyilvánosságra jutod a belügy­miniszternek az a rendelete, amelyben a fő­város üzemei ügyének rendbehozatalát kí­vánja és azt az óhajtását fejezi ki. hogy az üzenitek ellenőrzését egy állandó bizottság gyakorolja, ez a probléma állandóan és in­tenziven' foglalkoztatja a városházát és a városi politikusokat. Mint ismeretes, egyes pártok a főváros autonómiáját féltették en­nek a bizottságnak létesítésétől és az első Pil­lanatban határozott averzióval fogadták a belügyminiszter kívánságát. Egy hét lepergése alatt azonban meglehetősen megnyugodtak a kedélyek és ma már sokkal objektivebb szemmel nézik a belügyminiszter tervét. En­nek legfőbb oka az. hogy időközben tudomá­sul vehették a pártok azokat a magyarázató-, kát, amelyek a belügyminiszter intencióit a helyes megvilágításba helyezték, egyben pe­dig meggyőződtek áriról is, hogy a belügy­miniszter nemi fog elzárkózni az elől, hogy tervét okos és célszerű módon kiegészítse, vagy megreformálja. Érvényre lehet juttatni a belügyminiszter tervének végrehajtásánál azokat a követeléseket is. amelyek már régen élnek a köztudatban és amelyeknek leg­főbb célja az. hogy az üzemeket meg kell szabadítani a közigazgatás nyűgétől, na­gyobb szabadságot kell számukra biztosítani, viszont azonban az ellenőrzést nagyobb mér­tékben kell kiépíteni, hogy ilyenformán, azok minél több hasznot hajtsanak a közönség javára. Hogy a belügyminiszter és annak intenciói he­lyes megvilágítást nyerjenek, a Fővár ősi Hírlap R1PKA FERENC főpolgármesterhez fordult, aki a következőkben volt szives nyilatkozni: — Az elmúlt napok vitái során mindenkinek örömmel kellett látnia, hogy Budapest törvényható­sági tagjai féltékenyen őrködnek Budapest székes- főváros autonómiája felett. Éppen ezért nem győ­zöm eléggé hangoztatni, hogy senkinek eszeágában sincs az autonómiát sérteni, viszont botorság lenne trossznéven venni a belügy­minisztertől azt, hogy szivén viseli az adózó polgár­ság mai nehéz sorsát és igyekszik olyan gazdasági helyzetet teremteni a főváros számára, amelynek előnyeit legelsősorban a lakosság fogja élvezni. meg kell kötni ezt a közgyűlés egésze és a kor­mányzat között is. Csak igy lehet eredményes a vá­rosházi uj rezsim munkálkodása. Mindennek alapja pedig csakis a kölcsönös bizalmatlanság megszünte­tése lehet. Ma még mindegyik párt elkeseredetten vájkál a múltban, onnan akarván kihalászni kompro­mittáló dolgokat a 'másikra. Ez ellen. Senkinek nem tehet kifogása, de Budapest lakossága érdekében az fekszik, hogy a múltnak ezt a hánytorgatását intéz­zék el az urak minél gyorsabban, minél előbb. Vív­ják) meg a kulisszák mögött ezt a harcot, amelynek részletei a közönség számára sem nem épületesek, sem' nem érdekesek. Ha azután megvívták ai harcot és megerősödött egymásban való bizalmuk, akkor álljanak újra a közönség elé becsületes, termékeny, alkotó munkával. Ha majd az egymáshoz való biza­lom meglesz, akkor abban sem fognak versenyezni, hogy melyikük bizalmatlanabb a kormánnyal szem­ben. Akkor majd nem akarnak ördögöt űzni ott, ahol nyoma sincs az ördögnek. — Teljesen1 félreértették a belügyminiszter ur intencióit, aki nemcsak! hogy nem1 akarja az autonó­miát sérteni, hanem ellenkezőleg: vagyonfelügyeleti jogának egyrészét az autonómia javára, a törvény­hatósággal akarja megosztani. Igenis, a belügymi­niszter ur ezzel a rendelkezésével segítségére akar sietni a törvényhatóságnak, hogy a főváros pénzügyi helyzete végre-valahára tökéletesen rendezhető le­gyen. — A belügyminiszter által javaso.lt uj tervre, amelyet annyian és annyira támadnak, éppen azért van szükség, hogy az üzemeket felülvizsgáló bizott­ság kiváló munkájának meglegyen a tényleges eredménye is és ez a hatalmas munkával elkészített jelentés ne kerüljön egyszerűen az irattárba. Hiszen mindenkinek be kell végre látnia, hogy a belügymi­niszter által kiküldött üzemellenőrző bizottság iga­zán megbecsülni való szép munkát végzett. Azok a javaslatai, amelyeket abban az irányban tett, hogy miképpen lehetne a főváros üzemeit elsősorban a közönség érdekében kamatoztatni, rendkívül értéke­sek. Ezeknek a javaslatoknak végrehajtása hatalmas lépés abban az irányban, hogy a nehéz megélhetési viszonyokkal és a rettentő terhekkel küzdő lakos­ság válláról nagy megterheltetéseket vegyünk le. Ebben a tekintetben az üzemek eddig nem végeztek kielégítő munkát. A jövőben ennek meg kell vál­toznia és ez az a pont, ahol a belügyminiszter és a törvényhatóság véleménye feltétlenül találkozni fog. Ez a gondolat volt az, amely megszülte az uj ellen­őrző szerv tervét. — Vegyük szemügyre azonban közelebbről a belügyminiszter tervét. A belügyminiszter által ja­vasolt állandó bizottságban komoly szavuk lenne az autonómia képviselőinek, minden párt megbízottja ébeien őrködhetne az autonómia sérthetetlensége fe­lett, viszont a kormány nem politikusokat, hanem szakembereket ültetne a bizottságba, akik szakszerű javaslataikkal arra törekednének, hogy az üzemek jövedelmezőségét minél jobban fel tehessen fokozni és igy a polgárság terhein, minél jelentősebben lehes­sen könnyíteni. — De arról sincsen szó, hogy a belügyminiszter Senkinek sincs szándékában a főváros autonómiáját megsérteni Az üzemellenőrző bizottságban a szakértők szerepe jut előtérbe Ripka Ferenc főpolgármester megnyugtató nyilatkozata Ördögűzés folyt

Next

/
Thumbnails
Contents