Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-11-11 / 45. szám
6 Budapest, 1925 november 11. • ««« Pásztor Mihály előadása. Budapest gazdasági életének, zsebének és gyomrának jobb ismerője aligha van, mint Pásztor Mihály. Könyvei, amelyek ezekkel a problémákkal foglalkoznak, agy a szakemberek, mint a nagyközönség körében általános feltűnést keltettek, óriási adatgyűjteménye mellett a tisztánlátó újságíró, a logikus publicista és az élvezetes iiró áll minden alkalommal a közönség elé, amikor ezeket a mindenkit érdeklő témáit uj és uj megvilágításban hozza ejénk. Az „Eladósodott Budapest“ óta sem akadt iró, vagv tudós, aki Pásztor Mihályon kivid tökéletesen belelátott volna Budapest élekébe. Eseményszámba ment tehát, hogy a héten a Cobden-Szövet- ségben előadást tartott a zseb kríziséi" öl é s Budapest zsebpr ob lé máiról. Ennek az érdeklődésnek a fokmérője az a szellemi előkelőségekből álló társaság, amely Pásztor Mihály előadásait végighallgatta. Előadásában mindenekelőtt kimutatta, hogy 1923-ban minden ötödik ember az állam, vagy város keinyer'éit eititie Budapesiteln. A trianoni szerződés óta harmincezerrel csökkent az iparüzők száma, ellenben tizennégyezerrel nőtt meg a közalkalmazottak és kilencezerrel a nyugdíjasok szarnia. Fokozza ezt a szomorú jelenséget, hogy a budapesti önálló iparosság 63 százalékai segéd nélkül dolgozik és tíz év alatt húszezerrel csökkent a budapesti cselédek száma. Beszélt azután a tőzsdéről is és kimutatta, hogy a tőzsdeláz idején mai koronában 459 billió érték hamvadt el anélkül, hogy bárkinek használt volna. Vitába száll azután Smith Jeremiás főbiztossal is, aki szerint Magyarország minden lakójára átlag é-s tejenként 60 aranykorona esik, mig a háború előtt megközelítőleg 45 aranykorona volt a fejkvótái. Smith főbiztos optimizmusát azzal cáfolja meg Pásztor Mihály, hogy mi ma tulajdonképpen egy ötvenszázaléknál is alacsonyabbra csökkent jövedelem után fizetjük a háború előttinél harmincöt százaléknál nagyobb adófejkvótát. Pásztor Mihály nagyértékü előadását., amely még számos problémával foglalkozott, rendkívül érdeklődéssel hallgatták. Országos kávéskongresszus. E hét szerdáján és csütörtökén a magyar kávésok országos kongresz- szusra gyűlnek össze Budapesten, amelynek azonban nemzetközi jelleget kölcsönöz, hogy a kongresz- szusra számos külföldi kávéiparos is érkezett. Sok előkejő kávés jött Bécsböl, Berlinből, Münchenből, Lipcs’éből, Prágából és Svájcból. A külföldi vendégeket a Székesfővárosi Idegenforgalmi! Hivjaital a Gellért-szállóban helyezte el. A kongresszus védnökei W a 1 k o Lajos kereskedelmi miniszter, Mailek o v i c s Sándor dr., R i p k a Ferenc főpolgármester és B e 1 a t i n y Artur, a kamara elnöke. A napirend szierint kedden este 8 órakor a Hungária szálló különtermében ismerkedési est lesz. A kongresszust szerdán délelőtt a Royal-szálló különtermében nyitják. A tárgysorozaton szerepelnek: Gárdonyi József szövetségi elnök üdvözlő beszéde, ezt követi Reiner Mór elnök előadása a kávésipart érintő gazdasági kérdésekről. Mészáros Ödön beszámol a kávésipar helyzetéről. Steuer Marcell a kávéháziipar munkáskérdéséről értekezik, majd utánuk még más szakemberek is fölszólalnak a kávésipar körébe tartozó tárgyakról. Az előadások befejezése után ugyancsak a Royal- ban diszebédet tartanak. Este az Opera előadásának meghallgatása. —- Csütörtökön a szakma érdekkörébe tartozó ipartelepeket tekintik meg: a Pálugyay-pincét, a Törley-pezsgőgyárat, és a Kőbányai sörgyárakat és a Zwack-likőrgyárat. Este a Royal-Orfeum előadásának megtekintése. Á vásárcsarnokok uj igazgatója. A polgármester megbízta Burg Ferenc közélelmezési tanácsost « vásárcsarnokok igazgatói teendőinek ellátásával. Burg Ferenc eddig a vásáirigazgaitái itieendőkeit végezte. Most. hogy a vásár csarnokok élére került, a polgármester a vásárigazgatói teendőkre vonatkozó megbízást tovább is érimíteiílenül hagyta. Egyidejűleg megbízta a polgármester Dr ági ív Gyula köz- élelmezési tanácsost a vásárcsarnokok igazgatójának á] 1 andó he lyette sif ésével. A vásári árusok küldöttsége a főpolgármesternél. Megemlékeztünk legutóbb airról. hogy a vásári árusok nagyobb küldöttsége óhajtott tisztelegni Ripka Ferenc főpolgármesternél, hogy panaszaikat előadják neki. Ez alkalomból a vásári árusok küldöttsége és dr. Günther Ferenc fogalmazó, főpolgármesteri titkár, között némi differenciák merültek fel. amelyek azonban azóta kielégítő magyarázatot nyertek. Városházi körökben nagy meglepetéssel beszéltek .arról, hogv a vásári árusok Günther fogalmazó udvariatlan bánásmóddal vádolták meg, mikor az egész tisztviselői kar előtt .ismeretes, hogv Günthner a legjobb modorú és szolgálatkész tisztviselők közé tartozik. aki a főpolgár,mester mellett a legteljesebb megelégedésre tölti be hivatását. Bebizonyosodott, hogy a küldöttség tagjai között izgatott hangulat uralkodott, mert a főpolgármester momentán nem volt abban a helyzetben, hogv ai panaszukat meghallgassa. A félreértésnek, mint ismeretes, az vojt az alapja, Ripka Ferenc főpolgárniiestí;ern,ek sürgősén a minisztériumba kellett mennie. Bár Günther fögal- maizó szerepe már teljesen tisztáim áll. ciz a hivatali működésére érzékeny tisztviselő mégis fegyelmi vizsgálatot kért önmaga ellen és a fegyelmit megelőző eljárás már meg is indult. Nem lehet kétséges, hogy ez a vizsgálat Günther Ferencnek a megvádolással szemben teljes elégtételt fog szolgáltatni Helyreigazítás. Dr. Faludi Oszkár ügyvéd, hivatkozással .a sajtótörvényre, az alábbi sorok közzétételét kéri: Igen tisztelt szerkesztő ur! A „Fővárosi Hirlap“ 1925 november 4-én megjelent 44-ik számában és annak 4-ik oldalán „Pénzért menjünk a Mezei-bankba“ cirn alatt -a „Kápolna-sorsjegy“ kibocsátásával kapcsolatban egy közlemény jelent meg. Ezen közleményben mindenekelőtt Mezei Lőrinc budapesti lakos, bankár ügyfelem személyét és becsületes, régi foglalkozását sértő tények jelentek meg és igy nevezett ügyfelem képviseletében és megbízásából a sajtótörvény rendelkezéseinek megfelelően felkérem, hogy a „Fővárosi Hirlap“ legközelebbi számában a következő rektifikációt megjelentetni szíveskedjék: 1. Nem felel meg a tényeknek az, hogy a .Kápolna-sorsjáték“ rendezését vállalta és nem felel meg a tényeknek, hogy ezt a nemes célt szolgáló tárgysorsjáték haszonlesés szerű kihasználásáért kapcsolódott bele ügyfelem a tárgy- sorsjáték megszervezésébe. Ezzel szemben ,a tény az, hogy a külső Kerepesi-uton lakó hívők egyesülete a kápolna építési költségeinek összehozása céljából egy tárgysorsjáték rendezésére kapott engedélyt, a sorsjátékot kizárólag maga az egyesület rendezi és .a sorsjegyek elárusitásával természetesen kénytelen volt az egyesület, amint az egyébként másképen nem is képzelhető, egy főbizományost megbízni. A sorsjátékban mint főbizományos szerepel ügyielem. 2. Mint a sorsjegynek elárusitásával megbízott főbizományos, vállalta ügyfelem a sorsjegyek eladásának egész országra kiterjedő megszervezését és a munkájáért majdan, minden kétséget kizáróan igazolt készkiadásain felül, a szokásos jutalékot fogja kapni az egyesülettől a vállalt és általa végzendő munkáért. Villamost — a Magyar Színháznak. Ezt az eszmét a háborús évek elején is felvetették — de az óta csend van. Az úgynevezett illetékesek figyelmét erre az ügyre felhívni. Kultursziikséglet is, mert valóban szomorú, hogy a Magyar Színháznak nincs villamos közlekedése. A Színházi Bizottság tagjait, a Magyar Szinház igazgatóságát is kell mozgósítani. Az ügyet ,az is népszerűvé teheti, hogy tehermentesíteni kell, a Rákóczi-ut vlillajmosközle- kedését. A vonal induljon a Károly-köruttól és menjen a Rottenbiller-utcáig, a Wesselényi-utcán. Ha másként nem, — egy sínpárral — a másikat vezessék a Dob-utcán át. A mentők közgyűlése. A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület Karátsonyü Jenő gróf ,elnöklésével vasárnap tartotta XXXIV. évi rendes közgyűlését. Jegyzőkönyvben megörökítették az ez évben elhunyt Virosztek Győző mentőfőorvos emlékét. Az évi jelentésből, melyet Farkas Samu dr. adminisztratív igazgató és Körmöczy Emil dr. igazgató-főorvos terjesztettek elő, kitűnt, hogy 1924. évben 23.457 esetben nymjtottak a mentők első segítséget. A közgyűlés az 1924. évi érdemes és buzgó szolgálat elismerésein a következő mentőorvosokat tüntette ki: Ezüstéremmel Szabó Imre dr.-t, bronzéremmel Gera István dr.-t, Fischer Jenő dr.-t, Alkér Györgyöt és Roham Jánost. Különös dicséretben ré-í szesiilt Schuh. Emil, dicséretben részesültek Wolo- szinovits Aurél, Üregdy József, Erőssyr József drX Gász Antal dr., Molnár Károly dr., Kondás József dr., Ivánszky Sándor, Adamovits Sándor dr., Bódy István, Szauter Emil, Rácz Lajos, Köteles József, Bolyos Benő, Rátái László, Nagy Kálmán,\Biró Béla, Hisste)!« József és Pogonyi Nándor. KÚ!y SÁNDOR BUDAPEST, IV., FERENC JÓZSEF- RAKPART FESTÉK, KENCE, ZSIRADÉK, KÁTRÁNY ÉS VEÜYITERMÉKEK üyAri rhktAra TELEFON: JÓZSEF 61—23. Csak eredeti KRISTA l y 99 I VIZET EGYÜNK Szent Lukáosfürdö Rt, „Kristály“ Kisvállalata HL, Zsigmoftd-utca 25—27. Telefon 43-90. PETZ TESTVEREK HERCEGPRIMASI VASÖNTÖDE ÉS GÉPGYÁR. MŰSZAKI CIKKEK. IV., VÁROSHAZ-U LATINAK JENŐ GÉP- ÉS SZERSZÁMGYÁR X., MONOR1-U. 2-4. Vargha és Páijch egészségügyi berendezések és műszaki vállalata BUDAPEST, VI., CSENGERY-U. 62jB Központi fűtés és szellőzés. Vízvezeték és csatornázás. Autogén hegesztés. Vegyipari, szappan, cukor sth. gyárak szerelése. Klapittatott 1893. Telelőn: József 123-24. Ifj. HÁBER SÁNDOR PHLH-, CSERÉP-, KÁTRÁNY LEMEZ.., FflCEMENTFEDÉSI ÉS TETŐZETJÓKHRBflNTHRTÁSI VÁLLÍYLKT BUDAPEST, VI?., KiRÁLY-UTCA 7. EPP ES FEKETE GÉPGYÁRA R.-T. BUDAPEST EPJ5ELŐ m-> Római fürdő CSIGÁ- GÉPEK SOROK SZÁLLÍTÓ BERENDEZÉSEK. Magyar Olaj- és Vegyipar ri. Budapest, V., Vilmos császár-ut 76. szám. Telefon : 62-51. Budapest székesfőváros útjait speclal-olajalval szabadak mázott eljárás szerint portalanitja, esti mmt VASÖNTÖDE ÉS GÉPGYÁR R. T. uds^esf, X., Asztalos Sándor-út 9. sz. TELEFON : József 8—32. és József 8—81. ULRICH B. J. BUDAPEST, VI., VILMOS CSÁSZÁR-ÜT 31. KAGY RAKTÁRT TART mindennemű csövekben és pedig: önt.-vas-, kovécsoifvas-, agyag-, angol lefoiyóDrainage ólomcsövekben. Horgany- lemez, viz-, gőz- ea gáz-armaíurák, borg, vaslemez, egészségügyi berendezések /CHUCK-NICHOL/ON GÉP-, WAGGON- ÉS HAJÓGYÁR RÉSZV.-TÁRSASÁG Gyár és Irodák: Budapest, VI., Váczl-út 45-47. szám. Gyártmányai: Diesel-motorok, szivógázmotorok gőzgépek, gőzkazánok, hlitő-jéggyári és vágóhíd berendezések, turbina és körforgószivattyuk, hidak és tetőszerkezetek, emelőgépek és daruk, vasúti kocsik (waggonok), gazdasági gépek. Kézfertötlenitásre nélkülözhetetlen a
