Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-11-04 / 44. szám
Budapest, 1925 november 4. 3 Szerdán: Közgyűlés több fontos és sok kisjelentöségü tárggyal Pártközi konferencia Ripka főpolgármesternél Az elmúlt hetekben a bizottsági ülések egész sorozata ment végbe. Ezeken a bizottsági üléseken széles mederben folyt a vita, minden jelentős mr- gyat alaposan megvitattak, úgyhogy a szerdai közgyűlés már teljesen kialakult képet fog kapni _min>- deroröl, ami napirendre vau tűzve. Ez a napirend pedig meglehetősen széles, aimiemnyiben nem kevesebb, minit 79 pontot foglal magában. A 79 pont közül azonban különösebb fontossága csak tíznek van. A többük! sablonos, inkább adminisztratív kérdések, amelyek szinte nem is méltóak arra, hogy a közgyűlés ilyenekre fecsérelje idejét. Reimlélhetöleg Budapest is eljut lassan odáig, hogy az adminisztráció nagy reformja révén ezeket a kérdéseket végre o tanács hatáskörébe fogják majd utalni. Van azonban vagy tűz1 tárgya a szerdai közgyűlésnek. amely tárgyak kétségkívül korszakalkotó jelenségek Ezek között is legelsősorban kell említenünk a kislakások épité-sé ni e k m -e g i n d i- fására vonatkozó tanácsi előterjesztést, amelyet a közgyűlésen Liber Endre tanácsnok (fog ismertetni A tanácsi előterjesztés szerint — mint ismeretes — ez az építkezési akció körülbelül 120 mik liárdot igényel és a főváros hat helyén akarnak épn teni körülbelül 960 kislakást. Liber tanácsnok előterjesztése, amelyet a középitési ügyosztállyal együtt tesz meg, érthető érdeklődést fog kelteni a közgyűlésen. Ugyancsak Liber tanácsnok terjeszd elő majd a közgyűlésnek a munkanélküliség enyhítésének kérdését és a bizottsági tárgyalások után kétségtelen, hogy a közgyűlés meg is fogja szavazni az előirányzott hátmiilliárdot. A napirenden ott szerepel Bérezel tanácsnok előadásában a Városligetben a Sziéchenyi-gvógyfür- * dövel kapcsolatosan létesítendő uszómedenc e ügye is. Valószínű azonban, hogy a pénzügyi bizottság pénteki ülése után ez a kérdés jódarab ideig nyugodni fog. Bérezel tanácsnok ezenkívül kisebb beruházási költségeket kér igen hasznos dolgokra a közgyűléstől. Egyben pedig előterjesztést tesz az állat, és növénykerti, bizottság megalakításáról. Jelentéktelennek tetszik az az előterjesztés, amellyel Orczy tanácsnok fog élni, a valóságban azonban igen fontosnak kell ezt mondani. Park i- rozási munká latok költségeire kér a tanácsnok fedezetet és a budapesti közönséget ezzel boldoggá teszik, mert végre Budapest is eljut oda, ahova az európai nagyvárosok már a háború befejezését követő esztendőkben elérkeztek. Komolyan ■kezdik ugyanis rendezni nálunk is a köztereket és a parkokat, amelyeket a mozgósítás és a kommunisták vandalizmusa valósággal kopár területté tett. Ezúttal a városmajori parkot, a Tisza Kálmán-teret, a Kálvária-teret és a Halászbástyát akarják rendezni. Édes Endre tanácsnok egész seuieg apró dolgot kér, amelyek a kórházak és egyéb közegészségügyi szempontokból nélkülözhetetlenek. Lobnia- ye r tanácsnok személyzeti ügyekben tesz előterjesztést, amelyek közül érdekesebb ügy kettő van. Az egyik dr. Kemény Géza nsmgalmazot: tanácsnok „nyugdíjszerű ellátása'1, a másik pedig néhai Vincze Gyula votl tűzoltó neje utószülött kiskorú gyermeke neveltetési dija,. Vincze Gyula hivatásának áldozata lett a Teréz-köruti tűznél és a közgyűlés özvegye és három kisleánya számára már megállapította az özvegyi dijat, illetve a neveltetési költségeket, időközben azonban, aug. 2-án, az özvegynek kisfia született. Most a tanács azt az előterjesztést teszi, hogy az utószülött kis Vincze Gyula 24 éves koráig az özvegy részére megállapított ellátás 20 százalékát kapja nevelési dij címén. P u r é b 1 tanácsnok előterjesztést tesz arról- hogy több iskolaépületre emeletet építsenek, G ö- m. öri főjegyző viszont az autótaxi viteidijának ideiglenes leszállítása ügyében teszii meg pontos előterjesztését. Minden jel arra mutat, hogy tekintettel a nagy- fontosságú kérdésekre, amelyek a közgyűlésen, szobakénéinek, nyugodt és csöndes ülést lehet várni. Pártközi értekezlet a főpolgármesternél _ Ri p k a Ferenc főpolgármester elnöklete alatt hétfőn délben pártközi koníereaiia volt amelyen a közgyűlési pártok vezérei: Vázsonyi Vilmos- B á rczy István, K o z ml a Jenő, Ugrón Gábor, S zi 1 á g y i Lajos, P e y er Károly, Nagy Vince és W olfit Károly jelentek meg. Az értekezleten, amely délután 2 óráig tartott, letárgyalták a szerdai kö^z*- gyiilés tárgysorozatát. A közgyűlés, ha azt egyéni akciók meg nem zavarják, sima lefolyásúnak Ígérkezik, mert a mlegbiszélések során a fölmerült ellentéteket sikerült áthidalni. Legmodernebb g cgyintézet sebészeti és belbetegek részére D-PAJOR-SANATORIUM BUDAPEST, VIII., V S-UTCA 17. SZÁM Idegbetegek, üdülök gyi gyhelye, vizsyógyintézet, nap- es léglürdők Magánklin kai osztagon te jes ellátási díj napi 140.000 K. Nemzetközi fürdőügyi és turisztikai kiállítás Budapesten Bántaky Géza nyilatkozata s torinói és grenofoiei tanulmányút eredményéről Budapesten 1927-ben nemzetközi fürdőügyi és turisztikai kiállítás lesz. A kiállítás sikere érdekében Bán laky Géza, a Gellért-fürdő vezérigazgatója, Bársony Oszkár, a Menetjegyiroda vezér- igazgatója és Szwiezsényi Zoltán miniszt. tanácsos, a Budapest Fürdőváros Egyesület ügyvezető igazgatója, hivatalos tanulmányúton voltak Torinóban és Grenobleben, hogy megtekintsék az ottani turisztikai nemzetközi kiállításokat. A tanulmányúiról visszatérve, elkészítették jelentésüket, amelyet már át is adtak dr. V a s s József népjóléti miniszternek és dr. Ripka Ferenc főpolgármesternek, aki lelkes támogatója és kezdeményezője minden akciónak, amely a főváros idegenforgalmát emelni akarja. Bánlaky Géza, aki fáradhatatlan buzgalommal dolgozik azon, hogy Budapestre ráterelje az egész világ érdeklődését, a következőket mondotta a tanulmányút eredményéről lapunk munkatársának: — Olaszország és Franciaország e két kiállításon igen nagy áldozatokat hoztak az idegenforgalom érdekében. A két hatalmas kiállításnak az a célja, hogy ráterelje a figyelmet az idegenforgalomra. Magyarország egyik kiállításon sem volt képviselve és magyar vonatkozást csak egyet láttunk Torinóban, még pedig a budapesti Menetjegyiroda fényképét. Szomorúsággal állapítottuk meg, hogy a külföld alig tud rólunk valamit, azt meg éppen senki sem tudta, hogy Budapestnek mily páratlan gyógytényezői és mily pompás fürdői vannak. Itt láttuk csak igazán, hogy mennyit mulasztottunk, amikor Magyarország külföldi propagálását elhanyagoltuk, s hogy mekkora anyagi kára az országnak, hogy a magyar fővárosnak nincs meg külföldön az a 'hire, amelyet természeti szépségei és. gyógytényezői révén megérdemelne. Franciaország, és Olaszország ipara az idegenforgalomból táplálkozik s nekünk is mindent el kell követnünk az idegenforgal o_m érdekében. Ezt a célt szolgálja majd az 1927-ben Budapesten rendezendő nemzetközi fürdőügyi és turisztikai kiállítás. Kelet és nyugat választóvonalán be kell mutatni nyugatnak a kelet romantikáját és viszont nyugat fejlett fiirdőkulturáját a keletnek. A k i áJ 1 i- tással egyidőben nemzetközi balneológiái kongresszus is lesz Budapesten, mely a szakférfiak érdeklődését Budapestre fogja terelni. Nincs kétségünk aziránt, hogy a Budapesten rendezendő kiállítás nemcsak hogy nem fog a torinói és grenoblei kiállítás mögött maradni, hanem anyagának gazdagságával és érdekességével, sőt látogatottságával is fölül fogja azokat múlni. Pedig ennek a két kiállításnak — különösen a grenobleinek — a sikere igen figyelemreméltó. A siker titkát abban kell keresnünk, hogy úgy Olaszországban, mint Franciaországban nagyszerűen szervezve van a turisztika. Franciaországban "úgynevezett kezdem é- nyezö szindikátusok alakultak, melyeknek az a céljuk, hogy minden fürdő- és üdülőhelynek meg legyen a maga külön társadalmi szerve, amely nemcsak propagandát fejt ki, hanem az idegenek ott- tartózkodása alatt különféle hangversenyeket és kiállításokat rendez, előadásokat tart és ismertető füzeteket ad ki. Ezek a helyi szindikátusok egy nagy központi szövetségbe tömörültek, melynek kötelékébe több, mint 1200 fürdőhelye és üdülőtelep tartozik. — A torinói kiállítás színhelye a Sportstadion. A hatalmas méretű sportteret köröskörül csarnokok szegélyezik, amelyekben a kiállítandó anyag igen jól érvénj^esül. Ugyanígy lehetne nálunk is megoldani a kérdést, ha a Sportstadiont már u.gy építenék, hogy a külső építmények kiállítási célokra felhasználhatók legyenek. A torinói kiállítás a vezetőség véleménye szerint nem járt nagy sikerrel, részben azéft, mert ugyanekkor volt a grenoblei kiállítás, részben pedig azért, mert október—november Itáliában holt szezon, amikor idegenekre már nem lehet számítani. Annál nagyobb volt a grenoblei kiállítás sikere. Ezt a kiállítást 1,200.000 ember látogatta, ami három frank belépődíj mellett 3,600.000 frank bevételt jelent. Hatalmas összegek folytak be a pavillonok és mulatók bérletéből és az alkalmi árusok illetékeiből, úgy hogy busásan megtérült az a 8 millió frank, amelyet a kormány adott a kiállítás rendezésére. De kiszámíthatatlan az az összeg, amely az óriási idegen- forgalom révén a szálloda-,^vendéglő- és kávésiparnak, valamint a kereskedelem és ipar minden ágának jutott. August G i r y, a grenoblei kiállítás alelnöke megígérte, hogy készséggel bocsátja rendelkezésünkre a grenoblei kiállítás francia anyagát. — Mint említettem, a grenoblei kiállítás sikerét annak kell tulajdonítani, hogy Franciaországban turisztikai szervek működnek. Nálunk Magyarországon az ilyen helyi szervezetek jelentőségét nem ismerték a múltban. Az utóbbi időben Budapesten is több ilyen egyesület alakult, melyek között struktúra tekintetében a Budapest Fürdőváros Egyesület hasonlít a leginkább a francia kezdeményező egyesületekhez. Ez a budapesti egyesület rövid fennállása dacára igen eredményesen szolgálja azt a célt, hogy az idegenforgalmat emelje. Remélem, hogy az uj iiirdőtörvény megalkotása módot fog arra adni, hogy az egyesület, mint a magyar kormány által is autorizált szervezet, további hasznos tevékenységet fog kifejteni Budapest fejlesztése és természeti szépségeinek, gyógytényeződnek propagálása érdekében. De az idegenforgalom emelése céljából nagy hivatásra számíthat az Idege n- forgalmi Propaganda Szövetség, amely bevásárlásainál Száll az ének szájról-szájra FRARCK kávénak nincsefPpárja! D 177 O. 2i 1. — Vo. 3. intézmény dr. Ripka Ferenc főpolgármester ur kezdeményezésével, támogatásával és az ügy iránt érzett páratlan lelkesedésével most kezdi meg tervszerű működését. A szövetség szervezését kiváló szakemberek irányítják, akik közül megemlíthetem : Bánó Dezső kormányfőtanácsost, a Balatonfüredi gyógyfürdő r.-t. vezérigazgatóját, Zilahy Dezsőt, az Idegenforgalmi Hivatal igazgatóját, dr. Jakab Lászlót, a Budapesti szanatóriumok egyesületének elnökét, de kivülök még számos elismert tekintélyű férfiú működik közre azon a nem lekicsiny- lendő probléma megfejtésén, hogy miként kell helyes propaganda kifejtésével páratlan szépségű fővárosunkat beállítani abba az útvonalba, amelyet a világot taposó idegenek megjárnak. ____ Ká polna ü GellérU tailansjóbrn A Mána-íku3tura fejlesztése A főváros középitési bizottsága érdekes tervet tárgyalt a minap. A Gellérthegy oldalában, a Gellért- fürdőhöz közel eső részen három természetalkotta sziklabarlang van, itt most kegyhelyet akarnak létesíteni a magyar xőurak, illetve a „Szent-Gellérthegyi lourdesi barlangbizottság“, amelynek élén József Ferenc kjj. herceg, Csernoch János biboros hercegprimás, P. Zadr a v e c z tábori püspök és Pfeiffer Gyula földművelésügyi miniszteri tanácsos állnak. A bizottság széles körben indított propagandát a barlangkápolna érdekében, amelynek célja a Mária-kultusz, illetve a vallásos érzés .fejlesztése. Úgy képzelik, hogy az ország minden részéből megindul ide a zarándoklás és a Gellérthegyi barlangkápolna, éppúgy, mint a lourdesi, csodatevő lesz, — a lakosság egységének visszaállításával visszaadja — az ország egységét is. A legnagyobb barlangba, amely közel ötszáz személy befogadására alkalmas, helyezik el a „Nemzeti Felajánlási Oltárt“, az oldalbarlangokban lesz a sekrestye, illetve a kórus. Ripka Ferenc főpolgármester és a főváros tanácsa a legnagyobb megértéssel sietett az akció segítségére. A kápolna berendezését, mintegy 600 millió költséggel, a magyar főurak vállalták
