Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-01-28 / 4. szám

Budapest, 1925 január 28.

5

Az aranyköltségvetés főpróbája

A deficit 16,381.023 aranykorona — A személyzeti kiadások 38 százalékra rúgnak — Az adóteher 1/^résszel nagyobb, mint békében

A Fővárosi Hírlap már 'legutóbbi számában kontúrjait adta a főváros aranyköltségvetésének, amelynek legfőbb nevezetessége az. hogy szakított Wolffék hazug és ártalmas fikciójával, a deficitmentességgel. Az az ártalmas vakság, amellyel a múlt rezsim 'lehazudta a főváros nyomorúságos háztartási helyzetét, mint ismeretes, rendkívüli veszedelmeket hozott, amelyeken ma már csak nagyon, nehezen lehet majd segíteni!. Mindenki tudja, hogy ez a Wolff-féle deficitmerntesség úgy született meg. hogy egyszerűen .nemlétezöknek tekintették a főváros külföldi adósságait, mondván: az a Vázsonyi'ék adóssága és nem a mienk.

Másik jellemző tulajdonsága a Wolff-féle költségvetéseknek az volt, hogy mindenre jutott pénz, amivel saját hatalmukat vélték megerősíteni, mindenre jutott pénz, ahol ezzel korteskedni kellett, de szűkkeblűén megtagadtak minden kis összeget, amikor igazi kulturális célokat szolgálhattak volna és egyben pusztulni engedték a közműveket, rongyosodé hagyták a várost. Ha a főváros uj aranyköltségvetésének egyéb erényei nem volnának, minthogy ezeket a wolffi bűnöket mekőzi. akkor is csak dicséret illethetné.

Az 1925. évi aranyköltségvetésben egyébként — mint azt már legutóbbi számunkban jeleztük — a kiadásokat 96,548.878 aranykoronában, a bevételeket pedig 80,167.855 aranykoronában irányozták elő, tehát a költségvetés 16-381.023 aranykorona deficittel zárult Amint az előrelátható volt, a költségvetés legsúlyosabb tétele a személyi kiadások, amelyek az összes kiadásoknak 38 százalékát teszik ki. A másik legsúlyosabb tehertétel a hitelügyeknél mutatkozik, ami természetes akkor, amikor a főváros ma már Wolffék handaban dázásá t ó 1 eltérően!, b ec s ü 1 ej t e s e n fizetni akarja a külföldi adósságokat. így azután egészen természetes az is, hogy az 1925. évi költségvetés összes kiadásai, mintegy száz százalékkal tesznek ki többet, mint a multéviek.

Legnagyobb dicsérete a költségvetésnek az, amit már legutóbb is kiemeltünk, hogy a közmüvek megjavítására, toldására, használható állapotba való helyezésére sok milliót irá n yoztak elő. A személyi kiadások terhe természetszerűen növekedett meer. az adósságok fizetése és a közmüveknél való beruházások pedig nagy ha adás a múlttal szemben, amely mindezekkel nem törődött. A kiadások száz százaiéCsupor József dr. tanácsnok, kormányfőtanácsos kedden este a Közgazdasági Társaságban előadást tartott a főváros külföldi kölcsönétről. Felolvasását a nagyrészben közgazdasági kultúrájú előkelő közönség nagy tetszéssel fogadta.

Csupor tanácsnok előadása különben a legilletékesebb cáfolata azoknak a rágalmaknak, amelyek a kurzus berkeiből kiindulva azt akarták beplántálni a közvéleménybe, hogy a külföldi kölcsönök csak a Bárczy-rezsim pazarlási vágyának kielégítésére szolgáltak. Ennek az otromba hazugságnak cáfolataként nem kellett Csupor tanácsnoknak egyebet tennie, mint felsorolni azt a rengeteg és nagyszabású, Budapestet naggyá tevő alkotást, amelyet Bárczy István és kivá'ó munkatársai a három külföldi kölcsönből megvalósítottak. Csupor felsorolása szerint ezek a következők:

I. Középitkezésekre

84 millió 400 e|zer koronát költöttünk, amelyből a gázmüvekre 65 millió, az elektromos művekre 10 millió, a vízmüveikre 5 millió, a többi az óbudai szivattyú- telepre, csatornázásra és az utcák villamosvilágitási berendezésére;

2. közoktatásügyi célokra

38 millió 700 e(zeT korona vétetett igénybe, mely ősz- szegből megépültek a következő iskolák: az I. kerül ej t b e n a Mozdony-utcai elemi isk., a Fehérvári- úti polgári iskola, a Városmajor-utcai elemi iskola, a Budafoki-uti barakldskola; a II. kerületben a Szegényház-utcai elemi iskola, a Lövőház-utcai elemi iskola; ,a III. k e r ü 1 e t b ej n ,ai Szentendrei-uti elemi iskola, a Kiscelli-uti elemi iskola, a Lajos-utcai elemi iskolai, a Miklós-téri elemi iskola, a Szemlőhegyi elemi iskola; a IV. kerületben a Papnövelde- utcai eletmi és polgári iskola; az V. kerületben a Balaton-utcai polgári iskola, a Pannonia-utcai elemi iskola; a VI. kerületben az Erdőtelki elemi j iskola, az Üteg-utcai polgári iskola, a Gömb-utcai j élelmi iskola, az Izabella-utcai felsőkereskedelmi iskola, a Bajíza-utcai polgári iskola; a VII. kerület- b e n a Telep-utcai eletmi iskola, a Heraád-utcai el:mi iskola, a Hungáiria-uti elemi iskola, a Kertósz-utcaii

kos emelkedését messze felülmúlják ezek az összegek, úgy hogy ebből a mostani költségvetésből Is kiáltóan kitűnik az. hogy milyen horribilis összegeket fordítottak Wolffék improduktív hata'.ommentő célokra.

Emelkedtek az uj költségvetés szerint a .közoktatásügyi kiadások i s, és meg kell állapítani, hogy ezen a téren meg is van a bár mérsékelt, de méltánylandó haladás. Sokkal több joga van azonban a kritikának akkor, amikor azokat a kiadásokat veszi szemiigyce. amelyeket a költségvetés közművelődésre, népjólétre szociális célok indexen voltak és örömmel kell vennünk elzen Tudjuk nagyon jól, hogy Wolffék idején ezek a célok indexek voltak és örömmel kell vennünk ezen a téren minden haladást, a tempó azonban mégis lassúnak látszik. Ripka kormánybiztos az arany- költségvetésnek szinte minden téteét letárgyalta és erőteljesen befolyt a költségvetés felépítésébe. Ez adja meg a garanciát arra. hogyha az említett célokra jelentéktelen összegeket irányoztak is elő, mégis megtették azt. amit az .adott körülmények között meg lehetett tenni. A múlt rombolása, a város lezüllöttsége, a jövedelmek elégtelensége az oka annak, ha ma a költségvetés még nagyvonalú, jelentős, szociális programmot inem tud kitermelni.

Szomorúan ke l látni azt is, hogy a főváros mégmindigjö védelmeinek legnagyobb részét az adókból kénytelen kibányász n i. Ma a főváros lakosságára egyharmad- résszel több adóteher -nehezedik, mint békében. Es e mellett még az is bizonyos, hogy a főváros adójövedelmei szociális szempontból nagv reformra szorulnak. Amióta azonban Wolffék, akik az antiszociális adók egész seregét inaugurálták. kivonultak a városházáról, radikálisan az egész adórendszert megreformálni1 nem lehet. Fölösleges lenne ma részletesen bizonyítgatni azt, hogy meyek ezek az antiszociális adók. hiszen el sem képzelhető az. hogy az elkövetkezendő ui rezsim teljes mértékben revízió alá ne vegye a városi adórendszert. Ez a ma döftünk fekvő költségvetés csak provizórikus jelentőségű lehet. El sem tudjuk képzelni, hogy egy uj rezsim uj programmja gyökerestől meg ne változtassa mindazt, amit a kommunizmus bukása óta csináltak. Hetek és hónapok a'atii azonban akkor, amikor közgyűlése sincs a fővárosnak, nagy reformokat megvalósítani lehetetlenség volt s amit ezúttal a tanács adott, a körülményekhez viszonyítva a legjobb.

, polgári iskola, aiz Egre|ssy-uti lelemj iskola; a Vili. k -e ír ü l e t b e; n a Vas-utcai felső kereskedelmi iskola, a Beizsrédy-utcai elemi iskola, a Mária Terézia- téri elemi iskola, a Ludoviceum-utcai elemi iskola, a Tisza Kálmán-téri polgári iskola; a IX. k e r ü I e t- be|n a Tóth Kálmán-utcai elemi iskola-, a Telepy- utcai eLmi iskola, a Gyáli-uti polgári stool a, a gróf Haller-utcai óvó, a Mester-utcai felső kereskedelmi iskola, a Soroksári-úti elemi iskola, a Szvejtenay-utcai elemi iskola, a X. kerületben a Halom-utcai ejtem! és polgári iskola, a Százados-utcai elemi 'és polgári iskola, a Simor-utcai barakk elemi iskola, ezenkívül több teleksaerzés, iskolai) öv ités és iskolák pótlólagos felszerelésére;

3. közlekedési és köztisztasági berendezésekre

34,9000.000 koronát fordítottunk, amelyből a városi villamos vasú í r ézv étnyíöbbsé-gének megszerzése 28 millió koronát tett ki. A szemétszálli- t ássál kapcsolatos intézményekre 4 millió koronát fordítottunk, a többi az o m n i b u s z ü z m és a f u- var telep céljaira szolgált;

4. gazdasági beruházások céljaira

33 millió 300 ezer koronát költöttünk, amelyből a Szent G-e 11 é r (t-gyágyífürdb 10 millió 700 ezer korona, a Szécheny i-gyógyfürdiőre 6 millió 800 ezer koronái és az ál lat kertre 3 millió 600 ezer korona volt szükséges, a többi különféle épületekre, mint tü z1 e 1 ö s z e r r a k t á r. konyhákért céljára lön felhasználva;

5. népjóléti intézményekre

27 millió 700 ezer koronát költöttünk, ebből az ösz- ■szegböl épültek meg a következő emeletes bérházak:-a. II. kerületben a Marsit-köruti (64. sz.),. a III. kerületben ,a Miklós-téri (2. sz.). az V. kerületben a Dráva-utciaí. a Tisza-uícai, Ber- ze-nczev-utcai és a Vág-utcaii. a: VI. k erű leiben a Váci'-uti (87. sz.). Frangepán-utcai (4. sz.), Aréna- uti (138—142.). Lomb-utcai. Angyalid ldi-utii, a VIII. kerületben az Alföldi-utcai (16. és 18. sz.), a Köztemető-uti (21—23. sz.), a IX. kerületben a GyáW-uti (21—28.). az Üllöi-uti (119. és 1921. sz.)„ a -iMieisl'ier-utcai (5. sz ), ,n gróf Haller-utciaii, a X. kerül e t b e n ;a Szörény-uícaa, a Juranics-utcai. a Síimor-utcai és a Jászberényi-uti házak.

A következő földszintes kislakásos telepek: az I. kerületben a Budafoki-uti, a Hl. kerületben a Bécsd-uti. az V. kerületben asz Újpesti-rakparti, >ai VI. kerületben a Janicsár- u-teai. a Váci-uti. az Aréna-uti ai Palotal-uti. a Vili. kerületben a Tattersa! területén, a IX. kerületben a gróf Haller-utcai. at Telcpy-utcai, a Gyáli- uti. a Gubacsi-uti, -a. X. kerületben a Kőbányai- utl. a Százados-uti (műtermes lakások). Ciprus-utcai. Czeglédi-U'üi, Szörény-u-tcai, Villám-utcai műtermes

házak. —*----------6. A közegészségügy céljaira 25 millió 500 ezer koronát költöttünk, amely összegből az u,i fertőt’enitö intézet és az U j S z e n t J á- n o s-kórházhoz csatolt 3 tiidöboteg-pavillon épült meg. létesült egy elmebeteg megfigyelő és bővíttetett a Szent G e 11 ér it-kórház;

7. a váárosszabályozás céljaira

23 millió koronát szolgált és pedig: a Gellérthegy szabályozásához szükséges 66 ház és telek, a Tabán szabályozásához szükséges 112 ház kisajátítására, továbbá az Angyalföld, a Kelenföld. a Naphegy, O rb áohegy, Márton- hegy szabályozására kisajátított ingatlanokért:

8. a közélelmezésiigy céljaira

a kenyérgyár; és a fóvágóhid létesítésére, a központi vásárcsarnokok, a vágóhidak fejlesztésére 7 millió 800 ezer koronát fordítói tünk;

9. a közjótékonyság céljaira

6 millió korona jutott, amelyből a szükséglakásokra 4 millió, a Népszálló ír a 1 miliő 200 ezer korona, a Népházra 700 ezer korona esett, a többi itelekszerzésre fordittatott;

10. végül különfélékre

2 millió 700 ezer koronát fordítottunk, úgy hogy az összes beruházások 284 millió 100 ezer koronát tettek ki; a kölcsönöknek tiszta hozadéka azonban 267 miliő 400 ezer koronát tett ki, úgy hogy 16 millió 700 ezer koronás hiteitullépésse! állunk szemben.

Ezt a túllépést azonban nem szabad szószerint értelmezni, amennyiben a beruházások elszámolása még nincs lezárva és igy az engedélyezett hitelekkel szemben esetleg még megtakarítások is jelentkeznek. amelyek viszont a túllépések mértékét enyhíthetik.

Vájná tanácsnok nyilatkozik

az éieimiszerüzem megvizsgálásáról a kenyérgyár teljesítményéről és hivatásáról

A főváros üzemeinek megvizsgálására kinevezett bizottság munkábalépését a Köz-ségi élelmi- sztlrüzem megvizsgálásával kezdte meg. Az éieimiszerüzem megvizsgálását külön szakbizottság végezte, amelynek tagjai: dr. Némethy Károly elnök, H 1 aií k y Endre, Bánó Dezső. Ereky Károly, W indisch Hermann és H u t y r a Dezső. A bizottság, mint értesülünk, a községi élelmiszerüzem megvizsgálásával már a múlt hét végéig t ljejsen végzett cs tapasztalatairól készített jelentését rövidesen felterjeszti a belügyminiszternek. Ugyancsak a napokban megkezdték a Budapesti Takarék- és Vásárpénztár megvizsgá ásáí is. ezenkívül sor került a vágóhidak üzemvitelének felülvizsgálására is.

A közélelmezési ügyosztály ügykörébe tartozó üzemek vizsgálatáról kérdést intéztünk

dr. Vájná Ede tanácsnokhoz,

aki a következőket mondotta a Fővárosi Hir- 1 a p munkatársának:

— Tény az, hogy a főváros közélelmejzési üzemeinek megvizsgálására hivatott szakértő urak már egy hét óta serényen dolgoznak és igen; szép, szakszerű murikat végeznek. Az élelmiszerüzem megvizsgálásával kezdték és ebben a pillanatban- magam sem tudom még. hogy mely üzemnél fogják végezni. Tekintve, hogy' a ho-Zízám tartozó üzemek száma 'és ki- terjeldése igen nagy, azt hiszem,, hogy az üzemvizsgálatok csak ennék. az.egy ügyosztálynak a keretén belül is jó néhány hétig el fognak tartani. Azt természetesen az illető bizottság maga szabja meg, hogy meddig és milyen formáb.an kivánja folytatni működését. A mi területünkön kiszállott szakbizottság nemcsak a szorosan vett üzemeket szándékozik megvizsgálni, hanem működése körébe! akarja vonni az ösz- s z ej s vásárcsarnokokat is, melyek ugyan nem esnek szorosan az üzemek körébe. De nekünk sc|mmi kifogásunk sincs az ellen, ha a szakbizottság a vásárcsarnokok üzemvitelébe is beletekint. Legalább meggyőződhet arról, hogy nekünk nincsenek rejtegetni valóink. A vásárcsarnokok beleszámításával a megvizsgálásra kerülő üzemeink száma meghaladja körülbelül a harmincat. Ebben természeteken benne van aközvágóhid is.

A községi kenyérgyárra vonatkozólag meg- kérdejztük Vájná tanácsnoktól, hogy a pékek mult- heti deputációja alkalmából előadott panaszok orvoslása megtörténik-e?

— A péklek panasza, illetve vádja, — mondotta Vájná tanácsnok,, — tejljesen alaptalan és jogosulatlan, mert a községi kenyérgyár terjeszkedő 9 ér őlszó si ne se Ez a

Nit alkotott Budapest i külföldi köles«?

Dr. Csupor József tanácsnok előadása