Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-10-21 / 42. szám
Budapest, 1925 október 21. 3 Hogy lesz a Teleki-téri Reprfisentatlonsclirlstbfil antiszemita Vasárnap iktatta be Cs er noch János herceg- prímás az uj józsefvárosi plébánost, dr. B 1 i e s z- n e r Ágost prépostot. A beiktatást bankett követte, amejyen természetesen tosztok is hangzottak el, az ösSz'es felköszöntők közül azonban kivált egy hang, amely politikát elegyített a csendes, szép ünnepségbe. A szónok felháborodva mesélte el, hogy a főváros törvényhatósági bizottságának legutóbbi közgyűlésén a zsidó bizottsági tagok zajos jeleneteket csaptak. Szorgalmazta a zsidók ellen való összetartást, mert a zsidók már megint mozgolódnak. — Á zsidóságot le kell törni, — mondotta emelkedett hangon — és ezt csak úgy lehet megtenni, ha a keresztéiiység a zsidók példájára összefog. Senki sem csodálkozott, amikor a hevesvérű szónok után Csernoch János bíboros hercegprímás állott fel szólásra és igen határozott szavakkal utasította vissza a felekezétieskedö hangot, a fajvédő szónok kiruccanását. Ettől a fenköltlelkü egyházfeje- delemtőí nem is várt senki egyebet. A csodálatos nem is ez volt, hanem mindenki a habzószáju antiszemita szónok személyén bámult el, vájjon ki lehetett ez? Talán a kecskeméti istennyila? Talán a mennydörgő hangú R.iómiaiy Pál? Gömbös. Eckhardt, Zsirkay ? Vagy kisérteni járt fel a múltból Buda- váry László ? Nem, egyik sem. A vasárnapi 'antiszemita szónokot, aki el akar bánni a zsidókkal, Havas Rezsőnek hívják és azzal szerzett nevet valaha magának, hogy ő volt a Teleki-téri ószeresek patrónusa akkor, amikor még a Józsefvárosban Hűvös József és Rémi Róbert voltak a liberális vezérek. Akkor járta a szólás-mondás, hogy „a Józsefvárosban Rém-Hüvös- Havas idő van“. Ezek a józsefvárosi Rém-Hüvös- Havas idők elmúltak már és Havas Rezső Öméltósága, aki egykor Repräsientaitibnschrisit volt a Teleki- téri ószeresek között, átsodródott Wolff Károly táborába. A józsefvárosi Rcm-Hüvüs-Havas idők egészen jó idők voltak, azóta azonban Havas Rezső meteorológiai tudománya csődöt mondott, mert Wolff Károly már szolid húrokat penget, ő pedig most kezd nekilendülni az antiszemitizmus hálátlan talajának. Hiszen még, ha csak politikai gyűlésen tette volna, az ember elnézné neki, de egy katholikus plébános beiktató bankettjén, a szelidlelkü és bölcs objektivitását mindig megérző egyházfejedelem jelenlétében, legalább is ízléstelen volt ez az antiszemita kirohanás. Úgy látszik, a heves lendületű, újdonsült antiszemita szónok nem számított arra, hogy a zsidók ellen való kirohanása kiszivárog. Erre kell következtetnünk abból, hogy a nagy nyilvánosság számára eddig Havas Rezső Wolff Károly háta mögött sem leplezte le titkon buzgó antiszemitizmusát. Hiszen csak legutóbb mondott a főváros közgyűlésén nagy beszédet, amelyben uj gondolatokat ugyan nem .lehetett felfedezni, de amely csöpögött a geográfiái szakismeretektől. Egy kicsit türelmetlenül hallgatták, az igaz, a hosszú bölcsességet, amikor is azután a szónok szinte siró hangon fordult a túlsó oldalhoz: — Hallgassák meg türelemmel uraim a beszédemet, hiszen négy hónapig készültem rá. Úgy látszik, a józsefvárosi plébános beiktatásán elhangzott beszédre sokkal tovább készült: egy egész életen át. Egy bizonyos és ez az, hogy amikor Havas Rezső Öméltósága a Teleki-téri ószeresek Repräsci.:i!iationsehriisitie volt. senki sem gondolta volna, hogy még antiszemita beszéd is kitelik tőle. 125 milliárd évi meg takarítás a BSzKRT, az Elektromos Művek és a vízművek áramszolgáltatásának egyesítése révén Az üzemek megvizsgálására kiküldött bizottság a villany egységárának leszálli ását javasolja A villamioisenergiák centralizálása a legnagyobb problémája ezidőszerint Budapestnek. Hogy e;zi a probléma ennyinél aktuálissá lett, feltétlenül elsősorban az üzemek vizsgálatára kiküldött bizottságnak köszönhető. A bizottság vizsgálódásai közben már a községi választások idején kiszivárgott az a hir, hogy az elektromos árammal való belterjesebb gazdálkodás óriási jövedelemtöbbletet, vagy a kiadások csökkentéséi jelentemé a fővárosnak és a fogyasztóközönség is olcsóbb áron jutna a szolgáltatásokhoz. Most azután a bizottság jelentése, amikor Budapest Székesfőváros Elektromos Müveiről beszél, konkrét adatokkal is szolgál és azt kívánja, hogy a székes- főváros elektromos energiaszükségletének ellátására az energia termelése a kelenföldi műbe vonassák össze, illetőleg a kelenföldi mű e feladat kielégítésére keltőképpen és sürgősen kiépíttessék. A BSzKRT és- a Székesfőváros Elektromos Müvei áramtermelésének a kelenföldi művel való ösz- szevonása révén kereken évi 100 milliárd papirlkio1- ror.a, a vízvezetéki üzemek elektrizálása révén; pedig kereken 25 milliárd papirkorona volna évenként az 1924. évi állapottal szemben megtakarítható, üsz- szesen tehát csupán az áramtermelés összevonása révén e három üzemben évi 125 milliárd«korona, kerekem 8.5 millió aranykorona megtakarítása volna lehetséges. Az áramtermelés összevonása révén oly egységes energiaellátó rendszer alakulna ki a székesfőváros területén, amelynek évi teljesítménye kerekszámban 240 millió kvh. volna.. Bizonyos, hogy a teljesítmény néhány év alatt 300 millió kvh.-ig, a legnagyobb termelés pedig 700 millió kvh.-ig fog emelkedni. > • • '• A bizóftság különbem rfágy elismeréssel' emlékezik meg az Elektromos Müvek vezetőségéről és kezelőszemélyzetéről, amely a kellő szakértelemmel" és kereskedelmi szellemmel rendelkezik. Javasolja különben az alsófoku alkalmazottak ja vad aim zásának javítását. Érdekes tanáccsal szolgál a bizottság, amikor azt mondja, hogy a magyszámú általános fogyasztót három esztendő leforgása alatt számlálás fogyasztásra kell átvinni. Helyteleníti, hogy á külső szakértők oly csekély javadalmazásban! részesülnek, hogy ez „sem a szaktudományok tekintélyével, sem a munka értékével össze nem egyeztethető“. Keményen megmondja a bizottság azt is, hogy a székesíiőváros az ujabb időben árszabás dolgában elsősorban nem a fogyasztóközönség,azaz az adófizető polgárság gazdasági érdekéit tartotta szemelőtt, hanem a rideg magarivállalati átáspomtra helyezkedett. Ennek az; eredményei az, hogy középeurópai mérleggel mérve és a székesfőváros közönségéinek gazdasági erejét tekintve, tuilmagas áron szolgáltatták a fogyas z tóiközönségnek az elektromos energiát. A jelenlegi alapár ugyanis 3 százalékra megközelíti a békebeli 6 filléres alapárat akikor, amikor az adófizető polgárság keresete a békebeli keresettől óriási távolságra van. Ezt a politikát a bizottság szerint meg kell! szüntetni, mert ez csak konjunkturális bevételieket eredményez. A bizottság szerint a beruházásokhoz szükséges 30 millió aranykoronát kölcsön utján kell beszerezni és ennek érdekében az Elektromos Müveket, a községi alaptól elkülönítve, jogi személlyé keli átalakítani. Háborúság a pékek és a Központi Tejcsarnok között A tejcsarnok felbontotta a sütőipartesíülettei kötött szerződését A múlt évben hétszázezer korona volt a búza ára, az idén leszállt 350.000-re és a kenyér ára ennek ellenére alig csökkent néhány százalékkal, ami kétségkívül a sütők erős szervezettségének a következménye. Ebbe a szervezetbe még a múlt évben belekapcsolódott a Központi Tejcsarnok, amely — mint ismeretes — sütőkemencékkel egészítette ki tejüzemét és kenyeret állított elő, amelyet eleinte korlátlanul árusított a fővárosban. A Központi Tejcsarnoknak beavatkozása a sütőiparba nagy elégedetlenséget keltett a pékek ipartestületében, amely komoly akciót indított avégből, hogy a Központi Tejcsarnoktól megvonassék a kenyérsütésre és elárusitásra való jog. Ez a háborúság kompromisszummal végződött, amelynek lényege az, hogy a Központi Tejcsarnok tízezer aranykorona pönálé mellett arra kötelezte magát, hogy a műhelyeiben sütött kenyeret csak a saját fiókjaiban fogja árusítani. Mikor a kompromisszum létrejött, a Központi Tejcsarnok péküzeméhez társul szegődtek Fürst Sándor, P r e i s z Miksa és Földes Izsó pékmesterek, akik azonban abban látták hivatásukat, hogy a Központi Tejcsarnokot elkedvetlenítsék a kenyérsütéstől. A szándék nem valósult meg, mert a Központi Tejcsarnok, elunván a három pékmester szekatúráját, arra határozta el magát, hogy veszni hagyja a tizezer aranykoronát és szabad kezet biztosit magának a kenyérsütésben és árusításban. A múlt év decemberében kötött megállapodás ilyenformán fel is bomlott az utóbbi napokban és már meg is kezdődött a verseny a Központi Tejcsarnok Ügyeljen bevásárlásainál ál védjegyünkre! Ami a tudásban az ABC, Ez a konyhában a FRANCK-kávé. D. m O. 25 I. — Ve. 1. és a fővárosi sütők között. Ennek a versenynek máris jelentkeznek az üdvös következményei: a Központi Tejcsarnok igazgatósága minap bejelentette Ripka Ferenc főpolgármesternek, hogy a tiszta búzalisztből készült kenyér árát hatezer koronáról leszállította ötezer- kétszázra. Bizonyosra vesszük, hogy az árleszállításnak üdvös hatása lesz az egész kenyérpiacra, mert nem hihető, hogy a pesti pékek ölhetett kézzel nézik, ahogy a Központi Tejcsarnok elhalássza előlük a vevőket és napi két vágón termelésével dominálja a piacot. A főváros ne gyártson koporsót, annál kevésbé bútorokat Nem szabad az adófizető iparosokkal versenyre kelni „Az albizottság teljes egészében helyesnek találja az adófizető iparosságnak azt a kérelmét, hogy a főváros ne keljen versenyre saját adófizető polgáraival és nei gyártson koporsót, annál kevésbbó bútorokat. Ezért a bizottság javasolja, hogy az a fővárosi üzempolitika, amely az adófizető polgárság rovására tart femini monopolisztikus koporsógyárat, szűnjék fityeg és a főváros fokozatosan vonuljon visz- sza az ilyen üzemek fentartásától.“ Nagyon kemény szavak ezek. amelyeket az üzemeket ellenőrző bizottság a Fővárosi Faárugyár Rt. létére vonatkozólag mond. A bizottság egyébként jól vezetett és jól megszervezett intézményinek tartja a gyárat, del megengedhetetlennek tartja, hogy Ikon- kurnenciát csináljon az adófizető iparosságnak. Érdekes. hogy ebből a szigorú Ítéletből nem azt a konzekvenciát vonja le a bizottság, hogy az üzemet meg kell szüntetni, vagy el kell adni. Eladni a bizottság szerint nem lelhet, mert a jelenlegi konjunktúra mellett a főváros neim kapná vissza a befektetett tőkét. De az eladásból az érdekelt asztalosiparnak sem volna semmi előnye, mert ,a részvénytársaságnak a fővárosi temetkezési intézettel tizévels szerződése van kopoirsószállitásra. Azt javasolja tehát a bizottság, hogy a főváros tartsa [fenn egyelőre az üzemet, amely azonban vegye fel inkább azt a munkakört, amelyet jelenleg a főváros különböző helye|in elavult eszközökkel dolgozó apró aszdalosműhelyaik végeznek és egyesítse magában ezeket az összs faipari műhelyeket. €§ak gyári jellel ellátott fejhallgatót & ®* a 1 p I® es vacuumcsovet használjon. Ä fejhallgató gyári jele: Ä vacimmcs© gyári jele: „TUNGSRAM“ Kapható mindenütt. Gyárija: ESyesOlt Izzólámpa- és OillamossdSI H. Újpest.
