Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-10-21 / 42. szám

Budapest, 1925 október 21. 3 Hogy lesz a Teleki-téri Reprfisentatlonsclirlstbfil antiszemita Vasárnap iktatta be Cs er noch János herceg- prímás az uj józsefvárosi plébánost, dr. B 1 i e s z- n e r Ágost prépostot. A beiktatást bankett követte, amejyen természetesen tosztok is hangzottak el, az ösSz'es felköszöntők közül azonban kivált egy hang, amely politikát elegyített a csendes, szép ünnep­ségbe. A szónok felháborodva mesélte el, hogy a fő­város törvényhatósági bizottságának legutóbbi köz­gyűlésén a zsidó bizottsági tagok zajos jeleneteket csaptak. Szorgalmazta a zsidók ellen való össze­tartást, mert a zsidók már megint mozgolódnak. — Á zsidóságot le kell törni, — mondotta emel­kedett hangon — és ezt csak úgy lehet megtenni, ha a keresztéiiység a zsidók példájára összefog. Senki sem csodálkozott, amikor a hevesvérű szónok után Csernoch János bíboros hercegprímás állott fel szólásra és igen határozott szavakkal uta­sította vissza a felekezétieskedö hangot, a fajvédő szónok kiruccanását. Ettől a fenköltlelkü egyházfeje- delemtőí nem is várt senki egyebet. A csodálatos nem is ez volt, hanem mindenki a habzószáju anti­szemita szónok személyén bámult el, vájjon ki lehe­tett ez? Talán a kecskeméti istennyila? Talán a mennydörgő hangú R.iómiaiy Pál? Gömbös. Eckhardt, Zsirkay ? Vagy kisérteni járt fel a múltból Buda- váry László ? Nem, egyik sem. A vasárnapi 'antiszemita szóno­kot, aki el akar bánni a zsidókkal, Havas Rezső­nek hívják és azzal szerzett nevet valaha magának, hogy ő volt a Teleki-téri ószeresek patrónusa akkor, amikor még a Józsefvárosban Hűvös József és Rémi Róbert voltak a liberális vezérek. Akkor járta a szólás-mondás, hogy „a Józsefvárosban Rém-Hüvös- Havas idő van“. Ezek a józsefvárosi Rém-Hüvös- Havas idők elmúltak már és Havas Rezső Öméltó­sága, aki egykor Repräsientaitibnschrisit volt a Teleki- téri ószeresek között, átsodródott Wolff Károly tá­borába. A józsefvárosi Rcm-Hüvüs-Havas idők egé­szen jó idők voltak, azóta azonban Havas Rezső meteorológiai tudománya csődöt mondott, mert Wolff Károly már szolid húrokat penget, ő pedig most kezd nekilendülni az antiszemitizmus hálátlan tala­jának. Hiszen még, ha csak politikai gyűlésen tette volna, az ember elnézné neki, de egy katholikus plé­bános beiktató bankettjén, a szelidlelkü és bölcs objektivitását mindig megérző egyházfejedelem je­lenlétében, legalább is ízléstelen volt ez az anti­szemita kirohanás. Úgy látszik, a heves lendületű, újdonsült anti­szemita szónok nem számított arra, hogy a zsidók ellen való kirohanása kiszivárog. Erre kell követ­keztetnünk abból, hogy a nagy nyilvánosság szá­mára eddig Havas Rezső Wolff Károly háta mögött sem leplezte le titkon buzgó antiszemitizmusát. Hi­szen csak legutóbb mondott a főváros közgyűlésén nagy beszédet, amelyben uj gondolatokat ugyan nem .lehetett felfedezni, de amely csöpögött a geográfiái szakismeretektől. Egy kicsit türelmetlenül hallgat­ták, az igaz, a hosszú bölcsességet, amikor is az­után a szónok szinte siró hangon fordult a túlsó oldalhoz: — Hallgassák meg türelemmel uraim a beszéde­met, hiszen négy hónapig készültem rá. Úgy látszik, a józsefvárosi plébános beiktatásán elhangzott beszédre sokkal tovább készült: egy egész életen át. Egy bizonyos és ez az, hogy ami­kor Havas Rezső Öméltósága a Teleki-téri ószere­sek Repräsci.:i!iationsehriisitie volt. senki sem gondolta volna, hogy még antiszemita beszéd is kitelik tőle. 125 milliárd évi meg takarítás a BSzKRT, az Elektromos Művek és a vízművek áramszolgáltatásá­nak egyesítése révén Az üzemek megvizsgálására kiküldött bizottság a villany egységárának leszálli ását javasolja A villamioisenergiák centralizálása a legnagyobb problémája ezidőszerint Budapestnek. Hogy e;zi a probléma ennyinél aktuálissá lett, feltétlenül elsősor­ban az üzemek vizsgálatára kiküldött bizottságnak köszönhető. A bizottság vizsgálódásai közben már a községi választások idején kiszivárgott az a hir, hogy az elektromos árammal való belterjesebb gaz­dálkodás óriási jövedelemtöbbletet, vagy a kiadások csökkentéséi jelentemé a fővárosnak és a fogyasztó­közönség is olcsóbb áron jutna a szolgáltatásokhoz. Most azután a bizottság jelentése, amikor Budapest Székesfőváros Elektromos Müveiről beszél, konkrét adatokkal is szolgál és azt kívánja, hogy a székes- főváros elektromos energiaszükségletének ellátására az energia termelése a kelenföldi műbe vonassák össze, illetőleg a kelenföldi mű e feladat kielégíté­sére keltőképpen és sürgősen kiépíttessék. A BSzKRT és- a Székesfőváros Elektromos Mü­vei áramtermelésének a kelenföldi művel való ösz- szevonása révén kereken évi 100 milliárd papirlkio1- ror.a, a vízvezetéki üzemek elektrizálása révén; pe­dig kereken 25 milliárd papirkorona volna évenként az 1924. évi állapottal szemben megtakarítható, üsz- szesen tehát csupán az áramtermelés összevonása révén e három üzemben évi 125 milliárd«korona, ke­rekem 8.5 millió aranykorona megtakarítása volna lehetséges. Az áramtermelés összevonása révén oly egységes energiaellátó rendszer alakulna ki a szé­kesfőváros területén, amelynek évi teljesítménye ke­rekszámban 240 millió kvh. volna.. Bizonyos, hogy a teljesítmény néhány év alatt 300 millió kvh.-ig, a leg­nagyobb termelés pedig 700 millió kvh.-ig fog emel­kedni. > • • '• A bizóftság különbem rfágy elismeréssel' emléke­zik meg az Elektromos Müvek vezetőségéről és ke­zelőszemélyzetéről, amely a kellő szakértelemmel" és kereskedelmi szellemmel rendelkezik. Javasolja kü­lönben az alsófoku alkalmazottak ja vad aim zásának javítását. Érdekes tanáccsal szolgál a bizottság, ami­kor azt mondja, hogy a magyszámú általános fo­gyasztót három esztendő leforgása alatt számlálás fogyasztásra kell átvinni. Helyteleníti, hogy á külső szakértők oly csekély javadalmazásban! részesülnek, hogy ez „sem a szaktudományok tekintélyével, sem a munka értékével össze nem egyeztethető“. Keményen megmondja a bizottság azt is, hogy a székesíiőváros az ujabb időben árszabás dolgában elsősorban nem a fogyasztóközönség,azaz az adófizető polgárság gazdasági érdekéit tartotta szemelőtt, ha­nem a rideg magarivállalati átáspomtra helyezkedett. Ennek az; eredményei az, hogy középeurópai mérleg­gel mérve és a székesfőváros közönségéinek gazda­sági erejét tekintve, tuilmagas áron szolgáltatták a fogyas z tóiközönségnek az elektromos energiát. A je­lenlegi alapár ugyanis 3 százalékra megközelíti a békebeli 6 filléres alapárat akikor, amikor az adófi­zető polgárság keresete a békebeli keresettől óriási távolságra van. Ezt a politikát a bizottság szerint meg kell! szüntetni, mert ez csak konjunkturális be­vételieket eredményez. A bizottság szerint a beruhá­zásokhoz szükséges 30 millió aranykoronát kölcsön utján kell beszerezni és ennek érdekében az Elektro­mos Müveket, a községi alaptól elkülönítve, jogi sze­méllyé keli átalakítani. Háborúság a pékek és a Központi Tejcsarnok között A tejcsarnok felbontotta a sütőipartesíülettei kötött szerződését A múlt évben hétszázezer korona volt a búza ára, az idén leszállt 350.000-re és a kenyér ára ennek ellenére alig csökkent néhány százalékkal, ami két­ségkívül a sütők erős szervezettségének a követ­kezménye. Ebbe a szervezetbe még a múlt évben belekapcsolódott a Központi Tejcsarnok, amely — mint ismeretes — sütőkemencékkel egé­szítette ki tejüzemét és kenyeret állított elő, ame­lyet eleinte korlátlanul árusított a fővárosban. A Központi Tejcsarnoknak beavatkozása a sütőiparba nagy elégedetlenséget keltett a pékek ipartestüle­tében, amely komoly akciót indított avégből, hogy a Központi Tejcsarnoktól megvonassék a kenyér­sütésre és elárusitásra való jog. Ez a háborúság kompromisszummal végződött, amelynek lényege az, hogy a Központi Tej­csarnok tízezer aranykorona pönálé mellett arra kötelezte magát, hogy a műhelyeiben sütött kenyeret csak a saját fiókjaiban fogja árusítani. Mikor a kompromisszum létrejött, a Központi Tejcsarnok péküzeméhez társul szegődtek Fürst Sándor, P r e i s z Miksa és Földes Izsó pékmesterek, akik azonban abban látták hivatásukat, hogy a Köz­ponti Tejcsarnokot elkedvetlenítsék a kenyérsütéstől. A szándék nem valósult meg, mert a Központi Tejcsarnok, elunván a három pékmester szekatúráját, arra határozta el magát, hogy veszni hagyja a tizezer arany­koronát és szabad kezet biztosit magá­nak a kenyérsütésben és árusításban. A múlt év decemberében kötött megállapodás ilyen­formán fel is bomlott az utóbbi napokban és már meg is kezdődött a verseny a Központi Tejcsarnok Ügyeljen bevásárlásainál ál védjegyünkre! Ami a tudásban az ABC, Ez a konyhában a FRANCK-kávé. D. m O. 25 I. — Ve. 1. és a fővárosi sütők között. Ennek a versenynek máris jelentkeznek az üdvös következményei: a Központi Tejcsarnok igazgatósága minap bejelentette Ripka Ferenc főpolgármesternek, hogy a tiszta búzalisztből készült kenyér árát hat­ezer koronáról leszállította ötezer- kétszázra. Bizonyosra vesszük, hogy az ár­leszállításnak üdvös hatása lesz az egész kenyér­piacra, mert nem hihető, hogy a pesti pékek ölhe­tett kézzel nézik, ahogy a Központi Tejcsarnok el­halássza előlük a vevőket és napi két vágón terme­lésével dominálja a piacot. A főváros ne gyártson koporsót, annál kevésbé bútorokat Nem szabad az adófizető iparosokkal versenyre kelni „Az albizottság teljes egészében helyesnek ta­lálja az adófizető iparosságnak azt a kérelmét, hogy a főváros ne keljen versenyre saját adófizető polgá­raival és nei gyártson koporsót, annál kevésbbó bútorokat. Ezért a bizottság javasolja, hogy az a fővá­rosi üzempolitika, amely az adófizető polgárság ro­vására tart femini monopolisztikus koporsógyárat, szűnjék fityeg és a főváros fokozatosan vonuljon visz- sza az ilyen üzemek fentartásától.“ Nagyon kemény szavak ezek. amelyeket az üze­meket ellenőrző bizottság a Fővárosi Faárugyár Rt. létére vonatkozólag mond. A bizottság egyébként jól vezetett és jól megszervezett intézményinek tartja a gyárat, del megengedhetetlennek tartja, hogy Ikon- kurnenciát csináljon az adófizető iparosságnak. Ér­dekes. hogy ebből a szigorú Ítéletből nem azt a konzekvenciát vonja le a bizottság, hogy az üzemet meg kell szüntetni, vagy el kell adni. Eladni a bi­zottság szerint nem lelhet, mert a jelenlegi konjunk­túra mellett a főváros neim kapná vissza a befekte­tett tőkét. De az eladásból az érdekelt asztalosipar­nak sem volna semmi előnye, mert ,a részvénytársa­ságnak a fővárosi temetkezési intézettel tizévels szer­ződése van kopoirsószállitásra. Azt javasolja tehát a bizottság, hogy a főváros tartsa [fenn egyelőre az üzemet, amely azonban vegye fel inkább azt a mun­kakört, amelyet jelenleg a főváros különböző helye|in elavult eszközökkel dolgozó apró aszdalosműhelyaik végeznek és egyesítse magában ezeket az összs fa­ipari műhelyeket. €§ak gyári jellel ellátott fejhallgatót & ®* a 1 p I® es vacuumcsovet használjon. Ä fejhallgató gyári jele: Ä vacimmcs© gyári jele: „TUNGSRAM“ Kapható mindenütt. Gyárija: ESyesOlt Izzólámpa- és OillamossdSI H. Újpest.

Next

/
Thumbnails
Contents