Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-10-14 / 41. szám
7 Budapest, 1925 október 14. Készül ü budapesti műim monográfiája Célja a munkásság anyagi és társadalmi helyzetének javítása Szerdán délután öt órakor Búzát h János dr. alpolgármester elnöklésével ülést tart a közjótékonysági és szociálpolitikai bizottság, amely elé több apró tárgy mellett rendkívül fontos probléma kerül. Liber Endre tanácsnok benyújtja azt a tervezetet, amelyet a statisztikai hivatal készített a budapesti munkásság monográfiájának megalkotásáról. Kimondhatatlan fontosságú probléma ez, de fontossága mellett még különös jelentősége is van, mert ez annyit jelent, hogy a budapesti városigazgatás újból eljutott oda, ahol egyszer már volt, hogy elsőrendű fontosságúnak, a város eminens érdekének tekintik a munkáskérdés helyes és méltányos kezelését. Hogy ez az előterjesztés a szociálpolitikai bizottság elé kerülhet, az legelsősorban Ripka Ferenc dr. főpolgármester érdeme, aki az ötesztendős tétlenség és antiszociális szellem után újból bölcs szociális szellemet kíván uralkodóvá tenni a városházán. Az uj éra folytatni kívánja a munkássággal való törődést, a szociális gondoskodást ott, ahol egykor Bárczy István abbahagyta. A főpolgármester terveinek kivitelében nagyszerű segítőtársra talált, Liber Endre tanácsnokra, akinek meleg emberszeretetét mindenhol megnyilvánulni láttuk ott, ahol eddig munkásságát kifejtette a városházán és azonkívül is, mint például abban az időben, amikor a menekültek kormánybiztosa volt és amikor Budapest szegényei és gyámoltalanjai nagyon rászorultak a főváros jótékonyságára. ... Az előterjesztést, amely a budapesti munkásság monográfiájának megalkotására vonatkozik, 111 ye- f a 1 v y Lajos dr., a statisztikai hivatal aligazgatója dolgozta ki, a nagy szociális probléma teljes megértésével és az ügy iránt való mély lelkesedéssel. Az előterjesztést elsősorban a munkanélküliség kérdésében kiküldött szakértekezlet tárgyalta, majd az elmúlt hét csütörtökjén Liber tanácsnok bemutatta a főváros tanácsának is. A tanács utasította a főváros statisztikai hivatalát, hogy a jövő évi munka- programmjába illessze bele a munkásság nagy problémáját és a munkanélküliség kérdését, a sürgős kivitelre nézve az előkészítő munkálatokat haladéktalanul tegye meg és a feldolgozás "esetleges költségeit az 1926. évi költségvetésbe vegye fel. 111y e f a 1v y Lajos tervezete szükségesnek tartja, hogy a háztartási statisztikai munkálatokat minél szélesebb társadalmi és különösen a munkásrétegekre terjesszék ki. Miután azonban mindez nagyon sokba kerülne, úgy tervezi, hogy a különböző társadalmi osztályok tipikus háztartásait figyelik meg. Ebből a célból az előterjesztés legalkamasabbnak tartja, ha a főváros szolgálatában álló tisztviselők és altisztek, továbbá a szakszervezetekbe tömörült ipari munkások háztartásának megfigyelését olyan módon vonnák be a felvételi munkálatokba, hogy a kategóriák mindegyikéből negyven-negyven család, az ipari munkások kategóriáiból pedig nyolcvan család háztartását figyelik meg. Készíteni szándékoznak azonkívül munkabérstatisztikát is, amely feltüntetné a létező viszonyokat és amelynek alapján elő lehetne késziteni a szükséges reformokat. Ezt kiegészítené az ipari munkások munkaidejére vonatkozó felvétel is. A munkás ugyanis naponta csak bizonyos számú óráig tud teljes erővel dolgozni és munkaképességének fentartása érdekében a munkanap folyamán is szüneteket kell tartania. Még több kíméletet igényel a nömunkás, különösen abban az időszakban, amikor anyai hivatásának teljesítése folytán szervezete legyengül. Eninek a statisztikának fellkíel.l öfelinie a gyermekek munkáját is, amelyet úgy testi, mint szellemi fejlődésük érdekében védeni kell. Végül el akarja késziteni a statisztikai hivatal a jövő év folyamán az egyesületi statisztikát is, amelynek révén kidomborodik a főváros munkásságának társadalmi tevékenysége, .mig az előbb említett statisztikai felvételek e társadalmi tevékenységet kifejtő munkásság nehéz gazdasági küzdelmét világítják meg. Mindez szükséges arra, hogy a munkáskérdés megoldása tekintetében lépéseket tegyünk előre. A mi statisztikai hivatalunk teherbíró képessége nem tud produkálni még olyan munkásstatisztikát, mint amilyeneket a nyugati államokban látunk. A munkások társadalmi problémájának megoldása tekintetében azonban az is igen nagy haladást jelent, amit most terveznek és előre is el kell ismerni, hogy a statisztikai hivatal a budapesti munkásság monográfiájának elkészítésével hatalmas munkát fog végezni. Ripka főpolgármester a Kirakat- és portáladó ellen El kell törölni ezt az igazságtalan vámszedést A pesti kereskedők nagyon boldogok, mert I •sosem virágzott annyira a kereskedelem, mint mostanában. Hiszen méltóztatnak tudni, hogy évek óta nem volt egyetlen fizetésképtelenség, nem volt egyetlen kényszeregyezség, nem volt egyetlen csőd! A pesti kereskedő a legnagyobb könnyedséggel fizeti le házbérét, sosincs arra gondja, hogy honnan szedje elő üzleti bérét, adóját, miből tartsa fenn konyháját, miből iskoláztassa gyermekét. És mert a boldogsága zavartalan, előáll a közmunkák tanácsa és fizetési meghagyásokat küldözget kirakat- és portáladó dolgában a kereskedőknek, akik joggal kérdik, mióta gyakorol adókivetési jogokat a közmunkák tanácsa. Jól emlékszünk: 1914-ben csakugyan megszavazta a főváros a kirakat- és portáladókat, de ezeket a háború bekövetkezése után pihentet- t é k és nem hajtották be. Javultak 1914 óta a gazdasági viszonyok? Mert csak a gazdasági viszonyok javulása tenné némileg indokolttá, hogy a közmunkák tanácsa kiássa a múltból a kirakat- és portáladót. A kereskedőnek jól megy a dolga, fizessen hát! De köztudomású, hogy a kereskedelem sosem élt oly válságos időket, mint éppen most. Mire való tehát ezt az adót előráncigálni, amikor ennek az adónak méltányosságához még normális időkben is sok szó fér. Egy kirakat és portál nem egyéb üzleti befektetésnél. De a befektetés még nem jövedelem és egyáltalában nem is bizonyos, hogy jövedelmező üzlete lesz-e annak, aki szép, ízléses kirakattal hívja fel üzletére a közönség figyelmét. Egy üzletnél csak a jövedelem és a haszon lehet adóalap, de maga a befektetés még nem az. __A befektetés a kereskedő vagyonának egy LA KOS tflSOS THKBRÉKTfiZHetíysyflR R.-T. BUDAPEST VÁROSI ÜZLET: IV., VÁCI-UTCA 40. SZ. Irányi-utca sarok. Telefon: József 153—52. IRODA ÉS GYÁR: II VIII., BEZERÉDY-U. 8. 1 Telefon : József 21—34. | része és ezt a vagyont egyszer már mint vagyont megadóztatta az adókivető bizottság. Mint kirakat és portál csak uj formát kapott ez a vagyon, amely talán nem is készpénzből, hanem hitelre készült. Mire való hát két bőrt nyúzni egy rókáról, amikor a rókának már egy bőre sincs, mert azt is régen lenyúzták? Semmi sem természetesebb, mint hogy a kereskedők felzudulnak ez okvetetlenkedés ellen és érdek- képviseletük Ripka Ferenc főpolgármesterhez fordult, hogy szabadítsa meg őket ettől az adótól és az azzal járó szekatúrától. A főpolgármester elismerte, hogy a közmunkák tanácsa igen rossz időben állott elő követelésével, mert a kereskedők aligha vannak most abban a helyzetben, hogy u j adókat rázzanak ki a z.se- b ü k b ő 1. Egyben megígérte, hogy a maga részéről oda fog törekedni, hogy a kérdés a kereskedelmet kielégítő módon intéztessék el. Hogy ez a megoldási mód milyen lesz, nem tudjuk. Minthogy azonban teljesen elhibázottnak tartjuk ezt az adónemet, az egyetlen méltányos elintézési mód csak az lehet, hogy törlik ezt az adót, amely különben se nagy tétel a főváros adópénztárában és legfeljebb arra jó, hogy megakassza azokat a törekvéseket, amelyek a főváros szépítésére irányulnak. Egy szép kirakat, egy művészi portál sokat lendít az utcák külső szépségén, nem is szólva arról, hogy lendít az iparon, amely mostanában szintén nagyon rászorult arra, hogy egy kis munkához jusson. Már ebből a néhány adatból is kitűnik, hogy hány helyen okoz bajt egy elhamarkodott lépés. És mert a bajok már amúgy is elég szép számmal vannak, kívánatos, hogy a közmunkák tanácsa ne szaporítsa ezeket a bajokat. Budapest még nem olyan szép, hogy szebb már ne lehetne és a budapesti asztalosoknak sincs annyi munkájuk, hogy újabbakat már nem is vállalhatnak. És mert a kereskedő is számit valamelyest, talán nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a pesti kereskedőnek sincs még olyan jó dolga, hogy ezen a jó dolgon okvetlenül rontani kellene. Engedjék hát lélekzethez jutnia kereskedőt és ne sújtsák egy uj adóval, mihelyt egy kicsit kiöltözteti és kicsinosítja a boltját. Hagyják őt kilábalni ebből a leziilíöttségből és ha talpraállt, ám jöjjenek és sújtsanak rá, mert egy uj ruhát öltött magára. Főelárusitás : BUDAPEST, VI., Mozsár-u. 9. sz. Telefonszám: Iroda: 74-63 Raktár: 191—18 PALLOS Sürgönyeim PERALLOS épitőanyagkereskedelmi és ipari r.-t. Ügyvezető: PALLOS JENŐ. Budapest, IV. Deák Ferenc-u. 17. Gyári árakon alul azonnal legkedvezőbb ieltételekkel szállítunk kartellen kívül meszet, téglát, tetőcsere- pet, gipszet, palát, vasat és minden építőanyagot. Gipsztáblagyár t válaszfalkészités, kátrány- és tetőfedés. Oltott mész saját 2m 3-es vaskocsikban. Árajánlat és költségvetés díjmentes. F & S GOLYÓSCSAPÁGYAK VECSEY JENŐ TELEFON SZÁMOK; OKLEVELES GÉPÉSZMÉRNÖK József 39-02, József 51-99 Budapest, Vili., Klsstácló-u. II KRAYER E. ÉS TÁRSA FESTÉK-, KENCE- ÉS LAKKGYÁR FESTÉKEK, LAKKOK BUDAPEST, V., VÁCI-ŰT 34. TELEFON: 22-58, 115-92 EPP ES FEKETE GÉPGYÁRA R.-T. BUDAPEST EMELŐ m-> Római fürdő CSIGA- GÉPEK SOROK SZÁLLÍTÓ BERENDEZÉSEK. Magyar Olaj- és Vegyipar rt. Budapest, V., Vilmos császár-ut 76. szám. Telefon : 62-51. Budapest székesfőváros útjait epeclal-olajalval szabadat mázott eljárás szerint portalanitja. A világ legjobb 'MOTOROLAJA Vezérképviselet: Magy. Abroncs» és Kerékgyár Rt. VI., Gyár-utca 8. Telefon 133-56. HAVERLAND ANTAL m kir. szab. emeló'gép, felvond és vasszerkezetek gyára Budapest, Vili., Nap-u. 22. el. : J. 2S»S6. Csak eredeti .KRISTÁLY” VIZET IGYUNK Szent Lukácsfürdő Rt, „Kristály“ Kisvállalata HL, ZsigmoRd»ulca 25—27. Telefon 43-30. Hantos íestuéreK Rt. festő, mázoló és tapétázó Iparüzem 5.
