Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-09-30 / 39. szám
Budapest, 1925 szeptember 30. «Vjf ti I ^ . / y. LrfOMBOatJinZMP 5 Októberben megkezdődnek az állami építkezések Napról-napra csökken a munkanélküliek száma FEJTÖRŐ ♦ f + GONDOLATOK ARRÓL, AMI NINCS RENDJÉN Vadiuvarozók garázdálkodnak a vasúti és hajózási állomásokon. A Budapestre megérkező idegen az első benyomásokat a fővárosi viszonyokról a vasuti és hajózási állomásokon kapja. E benyomásokról a legnagyobb jóakarattal sem állíthatjuk, hogy kellemesek. Az idegen, aki az autó sofőrjével, vagy a bérkocsi hajtójával jut érintkezésbe, amikor rálép a pesti asztfaltra, bosszúsággal kezdi meg első útját. A tarifák oly magasak, mint sehol a világon. Ugylátszik, ez a magas tarifa csábítja a magánautók sofőrjeit arra, hogy napi munkájuk elvégzése után odaálljatiak jármüveikkel a vasuti és hajózási állomások ama posztjaira, amelyek a magánfogatok részére vannak fentartva. A sofőrök úgy viselkednek itt, mintha gazdájuk rendelte volna őket oda s mintha előre bejelentett utas megérkezését várnák. Ilyesmiről azoaban szó sincs, mert a sofőr itt csak lesben áll és egy kis mellékkeresetre vadászik, ami a legtöbb esetben. sikerül is neki, mert összejátszik a málhásokkal és hordárokkal, akik a megérkező utastól átveszik a podgyászt és egyenesen az ilyen vadautó felé tartanak, amelyben a podgyászt elhelyezik. Az utas felül az autóra, a szállodába, vagy lakására viteti magát és a fizetésnél azt v^szi észre, hogy a sofőr még a Pesten is szokatlanul magas tarifánál jóval magasabb összeget kér. De észreveszi azt is, hogy a málhás, vagy a hordár szintén ott ül a soffőr mellett, aminek az a magyarázata, hogy felez a soffőrrel s a pénz átvételkor elkéri a neki járó ötvenszázalékot. Ezek abszurd állapotok, már csak azért is, mert megengedhetetlen , hogy magánautók elszedjék az utasokat az autótaxik elöl, amelyeknek tulajdonosai iparigazolvánnyal bírnak és az iparigazolvány után adót is fizetnek. A rendőrség kötelessége itt rendet teremteni. Az őrszem dolga lenne, hogy minden magánautó sofőrjét leigazoltassa, kikérdezze, kit vár és megfigyelje a mesterkedéseket* amelyeket a magánautók sofőrjei és az állomások málházói és hordárjai folytatnak egymással. A rendőrség ennél sokkal nehezebb feladatokat is megoldott már és talán annak sem állja semmi az útját, hogy a rendőrség megakadályozza a fővárosba érkező idegenek ilymódon való megsarcolását. * $ * Tisztísségtelea reklámcédulák. Az utóbbi időkben többször megtörtént, hogy a bíróság üldözőbe vett olyanokat, akik bankjegyutánzatokkal keltették fel vállalataik vagy árucikkeik iránt a közönség figyelmét, A bírói üldözés hatástalan maradt, mert újabban ismét feltűntek ezek a rosszuil sikerült bamk- jegyutánzatok Budapest legforgalmasabb utcáin. Százezrével osztogatják az egymilliós hamisítványokat, amelyeken harisnyákat, alsószoknyákat és más efféléket kínálnak a járókelőknek. A bankjegyutánzat színe, formája, rajza és egész beosztása azt a látszatot kelti az első pillanatban, hogy valódi bankjeggyel van dolgunk. De csakhamar ráeszmélünk hogy furfangos trükkel becsaptak bennünket. Bizonyos, hogy a fővárosban kevés az olyan ember, aki még nem látott volna egymilliós bankjegyet s igy bizonyos az is, hogy fővárosi embert bajos lenne rávenni anra, hogy egy ilyen utánzatot valódi bankjegynek fogadjon el. De ezek az utánzatok elkerülhetnek vidékre is, ahol igen alkalmas talajt találnak a csalásra, mert egy elhagyatott, szegény magyar faluban sokan lehetnek, akik sose láttak milliós bankjegyet s igV nem is tudhatják, milyen az igazi és milyen a hamisított milliós bankjegy'. Csalásra tehát bőségesen kínálkozik alkalom s most még csak az a kérdés, ki tartozik büntetőjogi felelősséggel azért, ha egy tapasztalatlan vidéki parasztot megtévesztenek egy ilyen utánzattal, amely a valódiság látszatát akarja kelteni? Már maga az a tény, hogy a kibocsátó cég a valódiság látszatára törekszik ezeknél az utánzatoknál, a megtévesztés szándékát mutatja s ha nem is tud megtéveszteni, ez nem őrajta, — ezúttal Fenyő harisnyaház (IV., Károly-körut 8.) reklámbankóiról van szó — hanem az emberek ismeretein és tapasztalatain múlik. De a megtévesztés szándéka már magában sem tisztességes dolog, s igy azt kell mondanunk, hogy az ilyenfajta reklám nem tisztességes. És éppen ez az, ami az illetékes hatóság kötelességévé teszi, hogy megakadályozza a tisztességtelen versenynek azt a formáját, amely mostanában garázdálkodik a főváros utcáin. Pénzügyi és gazdasági körökben egyaránt nagy aggodalommal tárgyalják azokat a híreket, amelyek szerint az állami beruházási Programm megvalósítása késik, vagyis a közmunkák megindításának időpontját a kormány kitolja Ezek a hírek a költség- vetési munkálatok elhúzódásából származtak, nyilvánvaló ugyanis, hogv az 1925/26. évi költségvetésbe be kell illeszteni a beruházási Programm tételeit. Ehhez pedig a költségvetés teljes átdolgozása szükséges. Minthogy az idő rendkívül sürget, mert a nemzetgyűlés összeillése után rövidesen sorra kel! kerülnie a költségvetési vitának, politikai körökben úgy látják a helyzetet, hogy a beruházási programúinak a költségvetésbe való felvétele elmarad és igy csak tavasszal kezdődhetnek meg az egész vonalon a közmunkák. Annál inkább feltűnést keltettek ezek a hírek, mert V a s s József népjóléti miniszter a nemzetgyűlésnek a nyári szünet alkalmából történt elnapolását megelőzőleg azt ígérte, hogy a közmunkák most már rövidesen megindulnak, sőt a kormány ezektől nagy eredményeket vár. A népjóléti miniszter azt is kijelentette, hogy a közmunkák megindításának még a politikai viszonyok konszolidációja tekintetében is nagy hatása lesz. Mindezek — úgy látszik — elmaradnak, ha a közmunkák megindításánál!« elhalasztásáról szóló hírek valóknak bizonyulnának. Különösen a szociáldemokrata pártban váltottak ki ezek a hintek élénk megdöbbenést. A demokratikus blokk tagjai között máris felmerült az a terv, hogy a harminchármas szanálási bizottságot újra össze kell hivatni és azon kell megsürgetni a közmunkák megindítását. Szombaton érkezett le Rakovszky Iván belügyminiszter közlése R i p k a Ferenc főpolgármesterhez a székesfőváros üzemeinek ügyében. A belügyminiszter konstatálja, hogy az üzemek megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése arról tanúskodik, hogy a bizottság feladatát a legnagyobb iigy- buzgalommal, tárgyilagossággal a legbehatóbb szakszerűséggel és a székesfőváros gazdasági érdekeinek szemelőtt tartásával elismerésreméltóan oldotta meg és ilyenformáin a belügyminiszter ennek a bizottságnak javaslatait a legmesszebbmenő módon figyelmébe ajánlja az illetékes tényezőknek, amelyek az üzemek kérdésében a végső szót ki fogják mondani. A belügyminiszter egyszersmind eljuttatta a jelentés egy példányát a főváros tanácsának is abból | a célból, hogy azt sokszorosittassa és igy a jelentésben foglaltakkal az illetékes tényezőknek módjában álljon sürgősen és behatóan foglalkozni. A belügyminiszter leiratának legfigyelemreméltóbb része azonban az utolsó mondat, amely azt mondja, hogy a miniszter a jelentéssel kapcsolatos utasításokat rövid időn belül közölni fogja a fő\ áros tanácsával. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint ezek az utasítások arra vonatkoznak, amit a székesfőváros intézőköréi már régebb idő óta tervbe vettek, hogy tudniillik a főváros gazdasági természetű ügyeit hermetikusan elválasszák a közigazgatástól. Eddig a közigazgatás csak kerékkötője volt az. üzemek kereskedelmi alapon való vezetésének és a bürokratikus szellem, amelyet a közigazgatási tisztviselők köteles pedantériája belevitt az üzemek . életébe, csak lecsökkentette- azoknak jövedelmezőségét és produktivitását. A főváros iníézokörei már régen tudják azt, hogy az üzemeket jó! és gazdaságosan vezetni csak kereskedelmi alapon lehet. Ezért törekedtek már régebben, is arra, hogy az üzemeket lehetőleg emancipálják a közigazgatási vezetéstől. Egynémely üzemmel már kísérleteztek is és ez a rendszer mindenütt jól bevált. A külön részvénytársaságok, amelyek fölött a főváros törvényhatósági bizottsága csak a felügyeleti jogot gyakorolja, sokkal életrevalóbbak, mint azok az üzemek, amelyeket házikezelésben bürokratikusán vezetnek. Legelsösor- ban E r e k y Károly volt az. áki a főváros közgyűlésén! és a sajtóban is, legelsősorban a Fővárosi Hírlap hasábjain erőteljesen sürgette a fővárosi üzemek tisztán kereskedelmi vezetésének megvalósítását. Most végre azután az üzemek megvizsgálására a belügyminiszternek 1924. évi december 16-án kelt rendeletével kiküldött bizottság szintén az üzemek kereskedelmi vezetése és a közigazgatási adminisztráció alól való mentesítése mellett döntött. A belügyminiszter kilátásba helyezett utasításai — értesülésünk szerint — azt fogják eredménj^ezni hogy a főváros tanácsának munkája nagy mértékben redukálódik. Tudni kel! ugyanis, hogy a főváros ügyeinek csak 20 százalékát teszi a közigazgatás, mig 80 százalékban a gazdasági ügyek. Ha az üzemeket Szükségesnek tartottuk, hogy illetékes helyre forduljunk felvilágosításért ezekre a hírekre vonatkozólag. Tejesen beavatott helyen ezekkel a hírekkel szemben a következő hivatalos információt adták a Fővárosi Hírlap mukatársátnak: — A'beruházási progra m m végrehajtása igenis megkezdődött és az egyes resszortminisztériumok a közmunkákat számos vonatkozásban kiírták és megindították. Nem Ifelel meg tehát a valóságnak az a hír, hogy az építkezések csak tavasszal fognak megindulni. A Wekerletelepen máris javában folyik a munka és a többi állami házra kiirt tervpályázat szombatom lejárván, a döntés sürgősen és záros határidő alatt meg fog történni. Ez kétségkívül lehetővé teszi majd, hogy a munkálatok még október hó folyamán megindulhatnak. Teljes erővel folynak a vidéken a vizszabályzó és vizlecsapoló munkálatok, amelyekre kétszázmilliár- dot meghaladó összeget1 folyósított a kormány és ugyancsak folytnak a vidéken az ut és egyéb építkezési munkálatok is, amelyek szintén nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkanélküliek kerekseihez jussanak. A közmunkák megindításának elhalasztásáról szóló hírek anr.ál inkább indokolatlanok, mert hiszen nyilvánvalóig megállapítható, hogy a munkanélküliség napról-napra csökken, ami kétségkívül elsősorban az állami beruházási Programm megindult végrehajtásának következménye. kereskedelmi vezetés alá helyezik és általában a gazdasági ügyeket kivonják a közigazgatás hatásköréből, akkor a főváros tanácsának ügyköre óiriásí mértékben megcsappan. A belügyminiszter szerint azonban uj intézménynek, az üzemi tanácsnak létesítésére van szükség. Ennek az üzemi tanácsnak elsősorban az összes üzemek vezetői, másodsorban az üzemek ügyében szakértelemmel rendelkező törvényhatósági bizottsági tagok, harmadszor pedig külső szakértők lennének a tagjai. Az igy kialakuló üzemi tanács a legteljesebb szakértelemmel ellenőrizné a főváros üzemeinek működését. de magába a kereskedelmi vezetésbe nem avatkoznék be, mert csak igy lehet biztosítani azt az elasticitást. amely kereskedelmi természetű üzemek munkájához szükséges. Más verzió szerint a főváros nem üzemi tanácsot, hanem üzemeket e 11 e ni ő r z ő hivatalt állít Sei; amelyben kizárólag szakemberek foglalnának helyet, ezek vizsgálnák az: üzemek könyveit és a törvényhatósági bizottsági tagok számára a szükséges előkészületi munkálatokat mindig elvégeznék. Valószínű azonban, hogy úgy az üzemi tanács, mint az üzemeket ellenőrző hivatal létesülni fog, mert az üzemeket ellenőrző hivatal tulajdonképpen az üzemi tanácsnak adminisztratív szerve kell, hogy legyen.. Maga az üzemi bizottság komoly munkát csak akkor tudna végezni, ha rendes fizetéses alkalmazottak az egyes üzemek anyagát megfelelő módon feldolgozzák és a lényeges anyagot bocsátják az üzemi tanács rendelkezésére. Egészen kétségtelen az, hogy ezek a tervek a törvényhatósági bizottság tagjainak sorában a legteljesebb megelégedést fogják kiváltani. Ma már mindenki tisztában van azzal, hogv üzemeket bürokratikus módon vezetni nem lehet, de annál inkább lehetséges az, hogy a bürokratikus lassúság és pedantéria az üzemeknek nagyon sok kárt okoz. Valószínű. hogy maga a szélsőbaloldal, a szocialista városi bizottsági tagok lesznek azok, akik a legteljesebb helyesléssel fogadják a belügyminiszter ilyetén intézkedését. A szocialisták emez állásfoglalásának az az oka, hogy a bécsi szocalista városi rezsim hasonlóképpen cselekedett és ott ez a rendszer kitünően bevált. Amikor a bécsi szocialisták a városházán uralomra jutottak, első dolguk volt az üzemeket ellenőrző bizottságot és hivatalt felállítani és ennek működése nagyszerűen bevált. Egészen természetes tehát, hogy most, amikor nálunk is ezt a Bécs- ben kitűnőnek talált módszert alkalmazzák, ez ellen senkinek .semmi kifogása nem lesz és mindenki a legjobb reményekkel néz annak működése elé. f{UN_OS ÁDÁM FESTŐ ÉS MÁZOLÓMESTER IV, APPONVI-TÉP 1., FÉLEMELET. A főváros üzemeit teljesen függetlenítik a közigazgatástól A bs lügyminiszter üzemi tanács és üzemellenőrzőhivafal felállítását kívánja
