Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-09-30 / 39. szám

Tizennegyedik évfolyam Ara 3000 kor. Budapest, 1925 szeptember 30. 39. szám. iill I L-JliL*lllLülil-Ji UíUILűlU •üli I JEJIIEIŰJ-JillíI III. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 200.000 korona. Félévre 100.000 kor. Állandó mellék­let: TŐZSDEI HÍRADÓ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP rn.gl.0S SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhiva­tal: VI. kér., Sziv-utca 18. sz. Telefon: 137—15. szám Csöndes vizeken rezett e cl cl i c: a főváros véüiiyhatósági bizottság ősz eült, nem voltak nagy vi­harok az ellentétek pedig, amelyek a pártok felfogá­sában. mindenesetre megvannak, nem robbantak ki összetűzésekben, hanem csöndes, termék,emy, alkotó miumka volt, amelybe ezideig azi uj rezsim' elmélyedt. Kicsiny csete-patékat, amelyek hasonlatosak voltak a nagyon távoli villámláshoz, nem is igém. lehet szá­mításba venmi. Szinte abba kellene reménykedni, hogy az ilyen kis családi perpatvarok hozzátartoz­nak a házasfelek összeszokásához. Pedig hogyha az ellentétes világnézetű pártok akarták volna, lett volna alkalom már arra, hogy viharokat idézzenek fel. Nagy kérdéséki mélyében mindig ott rejlik a vi­har magva, különösen nehéz, zivataros idők után. Hogy csak mást ne említsünk, ott volt az ostendei megegyezés, amelynek politikai háttere kétszeresen sötét felhőket vetített az égre,. Csak a választásokig megyünk vissza, amikor Wolffék pazarlással és pénz- p öcs ék olással vádolták a régi rezsimet, vagy amb kor a baloldali pártok azt hányták szemére a kur­zusnak, hogy mulasztások terhelik a megegyezéiS el­odázása körül. Vagy ott van aiz elbocsátott tanerők kimondhatatlanul kényes kérdése. Csupa példátlanul gyúlékony anyag, amelyre árgus szemmel kell vi­gyázni a kirendelt tűzoltóknak. Ezek a hősi munkát végző tűzoltók pedig a tör­vényhatósági Ibízottságnak ama tagjai, akik az ellen­tétes világnézetű pártok között középen helyezkedve j el, kemény éréi álként akadályozzák meg a tűzvészé- í delem bármely oldalról való Üellobbanását. Teljesen nyugodt kilkiismerettel konstatálhatta tehát Kozma Jenő dr., a Ripka-párt elnökié, a minapi értekezletén, hogy az ellentéteket kiegyenlítő, nagyfontosságu hi­vatásukat becsületesen, sikeresen betöltötték;. Fölös­legesek a> szavak, fölösleges minden elismerés, a tények, az eredmények önmagukért beszélnek. Ez a párt rátalált a maga feladatára, megismerte saját hivatását és megmutatta rövid idő alatt, de annál pregnánsabban, hogy hogyan kell azt betölteni. Ezen az egy párt-értekezleten a közgyűlés és a törvény- hatósági bizottság különféle albizottságainak rövid szereplése után kivilágosodott, hogy egész sereg ki­sebb nagyobb, de a város életében jelentős problé­mát sikerült megoldani, teljes közmegelégedésre. Ha az ellentétes világnézetű, egymással természetsze­rűen harcban álló pártok között nincsen a Ripka- párt, akkor minden kétséget kizáró módon igaz az, hogy a legkisebb ügyben sierra lehetett! volnai ered­ményt elérni. Legyen ez a párt akár választófal, akár összekötő airanyhid, végeredményben mindegy.. A mi hitünk és meggyőződésünk szerint ennek a pártnak mind a kát szerepet be kell töltenie. Választó faltnak kell lennie akkor, amikor az ellentétek összecsapni készülnek és az érzelmi viharok a produktív munkát akarják megakadályozni. De legyen ez a párt össze­kötő aranytűd minden .esetben1, amikor a különböző véleményeket, a különböző hatóerőket a köz, a vá­ros polgársága érdekében egyesíteni kelt. Az előbb példákra hivatkoztunk. Mindegyikben ott voltak az1 ellentétek, de egyszersmind ott voltak a különböző irányban hatni akaró erők is. A Ripka-párt volt az, amely leszerelte, elsimította az ellentéteket, ki­egyenlítette a véleménykülönbségeket és közös ere­dőbe fogta össze az egymástól eltérni akaró erőket. Meggyződésünk. hogyha a kormány bölcs elha­tározásából nem kerül előbb a kormánybiztosi, az­után pedig a főpolgármesteri székbe R i p k a Ferenc és nem hozza mérsékelt, az alkotó munkáért heviilö pártját, akkor ma már a városházán, minden régen lángokban állana. A politikai nézeteltérések, az in­dulatok, a szomorú korszakok szította gyűlölködés mindent elborítottak volna a pusztító lángokkal. És nem csodálkozunk azon sem, hogy Ripka Ferenc fő­polgármester ezen a minapi párfértekezleten azt a bejelentést tehette,, hogy a kormánytényezőki öröm­mel állapítják meg a pártnak a törvélnyhatósági élet­ben megnyilatkozó, jelentőségteljes szerepét. Be kell ezt látni legfelsőbb helyeim, de be kell látnia Budapest polgárságának, amely előtt ma még talán csodaként hat. hogy a jobboladli vizeket a baloldali 'tüzekkeli egyesíteni is lehet. A. Ripka-párt szerepét valaha a mérleg nyelvéhez hasonlították. Kétségte- len, hogy ez a hasonlat tökéletesen talált. Az egy­mástól világnézet dolgában oly mérhetetlen messze­ségben!'átló pártok körülbelül' egyenlő erősek. Mind áljait szeretné megvalósítani. Akaratát végrehajtani, törekvéseit megvalósítani azonban egyik sem tudja a maga erejéből, hanem csak úgy, ha a főpolgármes­ter pártja odaáll valamelyik! oldalhoz. Ez azonban szinte egyetlen esetben sem történt meg eddig, ha­nem minden alkalommal a helyes középutat sikerült megtalálni, azt a középutat, amely csak javára szol­gál Budapest lakosságának. A mérleg nyelvét tehát nem aura használják fel, hogy a hatalmat ide, vagy oda billentsék, hanem arra, hogy a helyes irányt, hogy az elvek, a törekvések, az akarások helyes irá­nyát megmutassa. A polgármester-kérdés attól a pillanattól fogva, hogy ismeretessé váltak a (főváros törvényhatósági bizottságában helyet foglaló pártok erőviszonyai, a legkényesebb kérdéssé emelkedett. Szinte- elejétől fogva mindenki tisztában volt azzal, hogyha mindent el lőhet is intézni békésen, és simán, ez az egy prob­léma olyan lesz, ahol a pártok nem szívesen enged,- nek a maguk meggyőződéséből és akaratából. Két­ség sem férhiet hozzá, hogy minden párt számára a legelsőrendíi presztízskérdés az, hogy ki legyen Bu­dapest polgármestere. Nem beszélünk hatalmi tö­rekvésekről, de nem is lehet csodálkozni azon, hogy a politika, amely rendesem személyi kérdésekben je- gecesedik ki, miniden oldalról követelni akarja a maga jogait. A helyzetet mindenki tökéletesem ismeri. W o 1 í- fék ragaszkodnak Sipőcz Jenő polgármestersé­géhez. amivel szemben a baloldali pártok arra az álláspontra helyezkednek, hogy Sipőcz Jenő még akkor is. ha minden őrlejével biztosítani akarná a maga objektivitását, akkor sem maradhatna helyéin, mert hiszen az ö személye volt a négyesztendős kur­zusuralom megtestesítője. Még azok is, akik meg vannak győződve Sipőcz polgármester jószándékai­ról, kényteleniek ebben a tekintetben igazat adni a baloldali pártoknak. Ugyanakkor a baloldali pártok a legteljesebb mértékben ragaszkodnak ahhoz, hogy Bárczy Istvánt! kell Budapest polgármesterévé választani. Bárczy rendkívüli kvalitásai, óriási sike­rei, Budapest egész lakosságának emlékezetében élő világváros-épitö munkássága a legteljesebb tisztele­tet biztosítja számára. Wolffék azonban négy esz­tendőm át a legképtelenebb piszkolódássa! illették Bárczy Istvánt és ma, ha tatán jobb belátásira jutot­tak volna is. emiatt a négyéves rágalomhadjárat miatt nem tudnak többé annyira visszatáncolni, hogy Bárczy polgármesterségét akárcsak tolerálnák is. A kormány részéről a legteljesebb mértékben! el­ismerik Bárczy István polgármesterségének jelentő­ségét, de politikai okokból a kormány is idegenkedik a gondolattól, hogy Bárczy legyen a polgármester, aki a választási harcban és az azt követő időben teljesen mint a baloldali pántok jelöltje szerepelt. A kormány nem szeretné azt, hogy bárki legyen is Budapest polgármestere, az a legkisebb mértékben is pártpolgármester legyen. Bármily ’kívánatos volna is tehát, hogy Bárczy István folytathassa, a polgár mesteri székben azt a dicsőséges munkát, amelyet a forradalmak szakítottak meg, még ez sem éri meg azt. hogy a polgármesteri székre a.- pártpolitika ár­nyéka vetődjék. Ez a kormány álláspontja. De a kormány állás­pontját megerősíti az a körülmény is, hogy a pár­tok maguk között nem tudnak megegyezni és W'olf- fék nem akarnak lemondani Sipőczről a balöldal pe­dig Bárczyról. Nincs tehát más mód, minthogy fel kell használni a jól! bevált receptet: mint aranyi mást, a polgármesterkérdést is mentesíteni kell a politikától. Ez a gondolat ma már erő­teljesen hódit és ez a gondolat előtérbe hozta azt a (kombinációt, hogy Ripka Ferenc főpolgármestert kei! megvá­lasztani Budapest polgármesterévé. És ennek kell lenni a végső irányelvnek is. Ne legyenek többé a városházán irányadók a hatalmi kérdések. Egyetlen szempontnak van jogosultsága és ez az, hogy amint a közgyűlési pártok különböző politikai fellfogásokat vallanak, azonképpen külön­böző nézetei vaimnak Budapest közönségének is. A közgyűlés mindenkit képvisel, a közgyűlésnek tehát mindenkit ki kel! elégítenie. Ezen őrködnek a?ok, akik a mérleg nyelvének szerepét töltik be, akik vá- lasztófalként állanák oda az ellentétek közé és akik aranyiaddal kapcsolják össze- a különböző hatóerő­ket. Csak ez és egyedül ez garantálja azt, hogy a fő­város közgyűlése Budapest egész lakossága érde­kében fog dolgozni. Egy kis tábor áll a középen és ez a kis tábor fogja irányítani, összeegyeztetni az erőket, amely nem rombolni, de teremteni akar. Bebizonyosodott tény, hogy a pártok között való el­lentétek miatt egyelőre minden más megoldás telje­sen lehetetlen. Merültek fel ugyan nevek, mint pél dául Márkus Jenő miniszteri tanácsosé, akinek talán a jobboldalon, a baloldalon, sőt a középen is kininének hívei, de őt leginkább mégis a közgyűlésből kimaradt erők forszírozzák. Márkus Jenő egyéni jótu- iajdonságai a mai kuszáit viszonyok között nem vol­nának elegendők és a kormány részéről sem gon­dolnak komolyan arra, hogy Márkus legyen a pol­gármester. A kormány a maga részéről nem is gondolhat másra, minit Ripka Ferencre, aki a legnehezebb időkben bebizonyította, hogy a legélesebb ellentét­ben álló világnézetet képviselő pártok között szilár­dan meg tud állani és a legszéthuzóbb elemek mun- kábalfogásával eddig még minden kérdést, amely az uj rezsim aiatt fölmerült, közmegelégedésre tudott megoldani. Bizonyítja ezt főpolgármesterré való vá­lasztása is, amely alkalommal kiderült az, hogy, nála a közgyűlési pántok között fennálló ellentéteket senki jobban kiegyensúlyozni nem tudja. Ripka Ferenc kétségkívül áldozatot fog hozni akkor, ha a polgár­mesterséget elfogadja, hiszen ma nem népszerű do­log Budapestet kormányozni, amikor sem az anyagi erők nem állanak rendelkezésre, sem pedig nehéz operációk nélkül nem liehet gyógyítani. A kényszer- helyzetben azonban, amikom Ripka Ferenc kiegyen­lítő bölcsességére olyan nagy szükség van, nem le­het módja arra, hogy a megnyilatkozó bizalom elől kitérjen. A pártok ma még makacsul ragaszkodnak régi jelöltjükhöz, de az elkövetkezendő hetek be fogják bizonyítani, hogy más megoldás nincsen, mint Ripka Ferenc polgármestersége. A baloldali pártok minden körülmények között ra­gaszkodnak ahhoz, hogy Sipőcz Jenő polgármes­ter távozzék helyéről, ezzel szemben Wolffék telje­sen el fognak zárkózni tovább is Bárczy István pol­gármestersége elöl. A kompromisszum alapja tehát az tesz, hogy Sipőcz távolik és Bárczy nem lesz polgármester. Ha ennyire azutáni eljutottak, akkor maguk a pártok látják be. hogy egyikük sem. ültet­heti a polgármesteri székbe a maga polgármesterét. Ahogy azután a főpolgármester megválasztásáénál meg tudtak egyezni Ripka Ferenc személyében, most ez fokozott könnyűséggel fog sikerülni, mert hiszen azóta a pártok szemeláttára aratta Ripka Fe­renc egyik' sorsdöntő sikert a másik utáni. Érdekes, hogy Budapest történetében, ha Ripka Ferencet polgármesterré választják, első eset tesz, hogy valaki a főpolgármesteri székből ke­rüljön a polgármesteri székbe Fordítva már történt ez, igy legutóbb Bárczy Ist­ván esetében is, aki a harmadik Wékerle-kormány alatt lett polgármesterből főpolgármester. Értesülé­sünk szerint a kormánynak az a szándéka, hogy Ripka Ferenc polgármesterré választása esetéü a főpolgármesteri méltóságot nem tölteti be, hanem a Sfőpolgármesteri teendők ellátásával a polgármes­tert fogja miegbizni. Rlpho Ferenc políírmesteraése került előtérbe A pártok kozott való ellentétek miatt minden más megoldás lehetetlennek bizonyul

Next

/
Thumbnails
Contents