Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-09-30 / 39. szám
Tizennegyedik évfolyam Ara 3000 kor. Budapest, 1925 szeptember 30. 39. szám. iill I L-JliL*lllLülil-Ji UíUILűlU •üli I JEJIIEIŰJ-JillíI III. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 200.000 korona. Félévre 100.000 kor. Állandó melléklet: TŐZSDEI HÍRADÓ VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP rn.gl.0S SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. kér., Sziv-utca 18. sz. Telefon: 137—15. szám Csöndes vizeken rezett e cl cl i c: a főváros véüiiyhatósági bizottság ősz eült, nem voltak nagy viharok az ellentétek pedig, amelyek a pártok felfogásában. mindenesetre megvannak, nem robbantak ki összetűzésekben, hanem csöndes, termék,emy, alkotó miumka volt, amelybe ezideig azi uj rezsim' elmélyedt. Kicsiny csete-patékat, amelyek hasonlatosak voltak a nagyon távoli villámláshoz, nem is igém. lehet számításba venmi. Szinte abba kellene reménykedni, hogy az ilyen kis családi perpatvarok hozzátartoznak a házasfelek összeszokásához. Pedig hogyha az ellentétes világnézetű pártok akarták volna, lett volna alkalom már arra, hogy viharokat idézzenek fel. Nagy kérdéséki mélyében mindig ott rejlik a vihar magva, különösen nehéz, zivataros idők után. Hogy csak mást ne említsünk, ott volt az ostendei megegyezés, amelynek politikai háttere kétszeresen sötét felhőket vetített az égre,. Csak a választásokig megyünk vissza, amikor Wolffék pazarlással és pénz- p öcs ék olással vádolták a régi rezsimet, vagy amb kor a baloldali pártok azt hányták szemére a kurzusnak, hogy mulasztások terhelik a megegyezéiS elodázása körül. Vagy ott van aiz elbocsátott tanerők kimondhatatlanul kényes kérdése. Csupa példátlanul gyúlékony anyag, amelyre árgus szemmel kell vigyázni a kirendelt tűzoltóknak. Ezek a hősi munkát végző tűzoltók pedig a törvényhatósági Ibízottságnak ama tagjai, akik az ellentétes világnézetű pártok között középen helyezkedve j el, kemény éréi álként akadályozzák meg a tűzvészé- í delem bármely oldalról való Üellobbanását. Teljesen nyugodt kilkiismerettel konstatálhatta tehát Kozma Jenő dr., a Ripka-párt elnökié, a minapi értekezletén, hogy az ellentéteket kiegyenlítő, nagyfontosságu hivatásukat becsületesen, sikeresen betöltötték;. Fölöslegesek a> szavak, fölösleges minden elismerés, a tények, az eredmények önmagukért beszélnek. Ez a párt rátalált a maga feladatára, megismerte saját hivatását és megmutatta rövid idő alatt, de annál pregnánsabban, hogy hogyan kell azt betölteni. Ezen az egy párt-értekezleten a közgyűlés és a törvény- hatósági bizottság különféle albizottságainak rövid szereplése után kivilágosodott, hogy egész sereg kisebb nagyobb, de a város életében jelentős problémát sikerült megoldani, teljes közmegelégedésre. Ha az ellentétes világnézetű, egymással természetszerűen harcban álló pártok között nincsen a Ripka- párt, akkor minden kétséget kizáró módon igaz az, hogy a legkisebb ügyben sierra lehetett! volnai eredményt elérni. Legyen ez a párt akár választófal, akár összekötő airanyhid, végeredményben mindegy.. A mi hitünk és meggyőződésünk szerint ennek a pártnak mind a kát szerepet be kell töltenie. Választó faltnak kell lennie akkor, amikor az ellentétek összecsapni készülnek és az érzelmi viharok a produktív munkát akarják megakadályozni. De legyen ez a párt összekötő aranytűd minden .esetben1, amikor a különböző véleményeket, a különböző hatóerőket a köz, a város polgársága érdekében egyesíteni kelt. Az előbb példákra hivatkoztunk. Mindegyikben ott voltak az1 ellentétek, de egyszersmind ott voltak a különböző irányban hatni akaró erők is. A Ripka-párt volt az, amely leszerelte, elsimította az ellentéteket, kiegyenlítette a véleménykülönbségeket és közös eredőbe fogta össze az egymástól eltérni akaró erőket. Meggyződésünk. hogyha a kormány bölcs elhatározásából nem kerül előbb a kormánybiztosi, azután pedig a főpolgármesteri székbe R i p k a Ferenc és nem hozza mérsékelt, az alkotó munkáért heviilö pártját, akkor ma már a városházán, minden régen lángokban állana. A politikai nézeteltérések, az indulatok, a szomorú korszakok szította gyűlölködés mindent elborítottak volna a pusztító lángokkal. És nem csodálkozunk azon sem, hogy Ripka Ferenc főpolgármester ezen a minapi párfértekezleten azt a bejelentést tehette,, hogy a kormánytényezőki örömmel állapítják meg a pártnak a törvélnyhatósági életben megnyilatkozó, jelentőségteljes szerepét. Be kell ezt látni legfelsőbb helyeim, de be kell látnia Budapest polgárságának, amely előtt ma még talán csodaként hat. hogy a jobboladli vizeket a baloldali 'tüzekkeli egyesíteni is lehet. A. Ripka-párt szerepét valaha a mérleg nyelvéhez hasonlították. Kétségte- len, hogy ez a hasonlat tökéletesen talált. Az egymástól világnézet dolgában oly mérhetetlen messzeségben!'átló pártok körülbelül' egyenlő erősek. Mind áljait szeretné megvalósítani. Akaratát végrehajtani, törekvéseit megvalósítani azonban egyik sem tudja a maga erejéből, hanem csak úgy, ha a főpolgármester pártja odaáll valamelyik! oldalhoz. Ez azonban szinte egyetlen esetben sem történt meg eddig, hanem minden alkalommal a helyes középutat sikerült megtalálni, azt a középutat, amely csak javára szolgál Budapest lakosságának. A mérleg nyelvét tehát nem aura használják fel, hogy a hatalmat ide, vagy oda billentsék, hanem arra, hogy a helyes irányt, hogy az elvek, a törekvések, az akarások helyes irányát megmutassa. A polgármester-kérdés attól a pillanattól fogva, hogy ismeretessé váltak a (főváros törvényhatósági bizottságában helyet foglaló pártok erőviszonyai, a legkényesebb kérdéssé emelkedett. Szinte- elejétől fogva mindenki tisztában volt azzal, hogyha mindent el lőhet is intézni békésen, és simán, ez az egy probléma olyan lesz, ahol a pártok nem szívesen enged,- nek a maguk meggyőződéséből és akaratából. Kétség sem férhiet hozzá, hogy minden párt számára a legelsőrendíi presztízskérdés az, hogy ki legyen Budapest polgármestere. Nem beszélünk hatalmi törekvésekről, de nem is lehet csodálkozni azon, hogy a politika, amely rendesem személyi kérdésekben je- gecesedik ki, miniden oldalról követelni akarja a maga jogait. A helyzetet mindenki tökéletesem ismeri. W o 1 í- fék ragaszkodnak Sipőcz Jenő polgármesterségéhez. amivel szemben a baloldali pártok arra az álláspontra helyezkednek, hogy Sipőcz Jenő még akkor is. ha minden őrlejével biztosítani akarná a maga objektivitását, akkor sem maradhatna helyéin, mert hiszen az ö személye volt a négyesztendős kurzusuralom megtestesítője. Még azok is, akik meg vannak győződve Sipőcz polgármester jószándékairól, kényteleniek ebben a tekintetben igazat adni a baloldali pártoknak. Ugyanakkor a baloldali pártok a legteljesebb mértékben ragaszkodnak ahhoz, hogy Bárczy Istvánt! kell Budapest polgármesterévé választani. Bárczy rendkívüli kvalitásai, óriási sikerei, Budapest egész lakosságának emlékezetében élő világváros-épitö munkássága a legteljesebb tiszteletet biztosítja számára. Wolffék azonban négy esztendőm át a legképtelenebb piszkolódássa! illették Bárczy Istvánt és ma, ha tatán jobb belátásira jutottak volna is. emiatt a négyéves rágalomhadjárat miatt nem tudnak többé annyira visszatáncolni, hogy Bárczy polgármesterségét akárcsak tolerálnák is. A kormány részéről a legteljesebb mértékben! elismerik Bárczy István polgármesterségének jelentőségét, de politikai okokból a kormány is idegenkedik a gondolattól, hogy Bárczy legyen a polgármester, aki a választási harcban és az azt követő időben teljesen mint a baloldali pántok jelöltje szerepelt. A kormány nem szeretné azt, hogy bárki legyen is Budapest polgármestere, az a legkisebb mértékben is pártpolgármester legyen. Bármily ’kívánatos volna is tehát, hogy Bárczy István folytathassa, a polgár mesteri székben azt a dicsőséges munkát, amelyet a forradalmak szakítottak meg, még ez sem éri meg azt. hogy a polgármesteri székre a.- pártpolitika árnyéka vetődjék. Ez a kormány álláspontja. De a kormány álláspontját megerősíti az a körülmény is, hogy a pártok maguk között nem tudnak megegyezni és W'olf- fék nem akarnak lemondani Sipőczről a balöldal pedig Bárczyról. Nincs tehát más mód, minthogy fel kell használni a jól! bevált receptet: mint aranyi mást, a polgármesterkérdést is mentesíteni kell a politikától. Ez a gondolat ma már erőteljesen hódit és ez a gondolat előtérbe hozta azt a (kombinációt, hogy Ripka Ferenc főpolgármestert kei! megválasztani Budapest polgármesterévé. És ennek kell lenni a végső irányelvnek is. Ne legyenek többé a városházán irányadók a hatalmi kérdések. Egyetlen szempontnak van jogosultsága és ez az, hogy amint a közgyűlési pártok különböző politikai fellfogásokat vallanak, azonképpen különböző nézetei vaimnak Budapest közönségének is. A közgyűlés mindenkit képvisel, a közgyűlésnek tehát mindenkit ki kel! elégítenie. Ezen őrködnek a?ok, akik a mérleg nyelvének szerepét töltik be, akik vá- lasztófalként állanák oda az ellentétek közé és akik aranyiaddal kapcsolják össze- a különböző hatóerőket. Csak ez és egyedül ez garantálja azt, hogy a főváros közgyűlése Budapest egész lakossága érdekében fog dolgozni. Egy kis tábor áll a középen és ez a kis tábor fogja irányítani, összeegyeztetni az erőket, amely nem rombolni, de teremteni akar. Bebizonyosodott tény, hogy a pártok között való ellentétek miatt egyelőre minden más megoldás teljesen lehetetlen. Merültek fel ugyan nevek, mint pél dául Márkus Jenő miniszteri tanácsosé, akinek talán a jobboldalon, a baloldalon, sőt a középen is kininének hívei, de őt leginkább mégis a közgyűlésből kimaradt erők forszírozzák. Márkus Jenő egyéni jótu- iajdonságai a mai kuszáit viszonyok között nem volnának elegendők és a kormány részéről sem gondolnak komolyan arra, hogy Márkus legyen a polgármester. A kormány a maga részéről nem is gondolhat másra, minit Ripka Ferencre, aki a legnehezebb időkben bebizonyította, hogy a legélesebb ellentétben álló világnézetet képviselő pártok között szilárdan meg tud állani és a legszéthuzóbb elemek mun- kábalfogásával eddig még minden kérdést, amely az uj rezsim aiatt fölmerült, közmegelégedésre tudott megoldani. Bizonyítja ezt főpolgármesterré való választása is, amely alkalommal kiderült az, hogy, nála a közgyűlési pántok között fennálló ellentéteket senki jobban kiegyensúlyozni nem tudja. Ripka Ferenc kétségkívül áldozatot fog hozni akkor, ha a polgármesterséget elfogadja, hiszen ma nem népszerű dolog Budapestet kormányozni, amikor sem az anyagi erők nem állanak rendelkezésre, sem pedig nehéz operációk nélkül nem liehet gyógyítani. A kényszer- helyzetben azonban, amikom Ripka Ferenc kiegyenlítő bölcsességére olyan nagy szükség van, nem lehet módja arra, hogy a megnyilatkozó bizalom elől kitérjen. A pártok ma még makacsul ragaszkodnak régi jelöltjükhöz, de az elkövetkezendő hetek be fogják bizonyítani, hogy más megoldás nincsen, mint Ripka Ferenc polgármestersége. A baloldali pártok minden körülmények között ragaszkodnak ahhoz, hogy Sipőcz Jenő polgármester távozzék helyéről, ezzel szemben Wolffék teljesen el fognak zárkózni tovább is Bárczy István polgármestersége elöl. A kompromisszum alapja tehát az tesz, hogy Sipőcz távolik és Bárczy nem lesz polgármester. Ha ennyire azutáni eljutottak, akkor maguk a pártok látják be. hogy egyikük sem. ültetheti a polgármesteri székbe a maga polgármesterét. Ahogy azután a főpolgármester megválasztásáénál meg tudtak egyezni Ripka Ferenc személyében, most ez fokozott könnyűséggel fog sikerülni, mert hiszen azóta a pártok szemeláttára aratta Ripka Ferenc egyik' sorsdöntő sikert a másik utáni. Érdekes, hogy Budapest történetében, ha Ripka Ferencet polgármesterré választják, első eset tesz, hogy valaki a főpolgármesteri székből kerüljön a polgármesteri székbe Fordítva már történt ez, igy legutóbb Bárczy István esetében is, aki a harmadik Wékerle-kormány alatt lett polgármesterből főpolgármester. Értesülésünk szerint a kormánynak az a szándéka, hogy Ripka Ferenc polgármesterré választása esetéü a főpolgármesteri méltóságot nem tölteti be, hanem a Sfőpolgármesteri teendők ellátásával a polgármestert fogja miegbizni. Rlpho Ferenc políírmesteraése került előtérbe A pártok kozott való ellentétek miatt minden más megoldás lehetetlennek bizonyul
