Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-09-23 / 38. szám

Budapest, 1925 szeptember 23. J9 5 nniiiii« hi Imin ■ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs A magyar textilipar fejlődését nem a védővám, hanem az egészséges verseny biztosíthatja A textiigyárosok állásfoglalása A magyar érdekképviseletek eevnémelvikéneik az a rögeszméje, hogy mines más hivatása, mint ma­dárfiókák módjára a csőrüket kitátani és elnyújtott csipogással ennivalóért siránkozni. Eziufctial a textil­gyárosok é r d e k ik é d v i s iei í e t e nyitotta szélesre a száját és rimánkodva fordult a kormány felé. hogy ne szállítsa le a v é d ö- vámokat, mert ez a rendelkezés gyökerében tá­madná meg a magvar textilipart. Ennek a rimánkodó hangnak az adott aktualitást, hogy a magvar kor­mány felismerte a mai rendszer tarthatatlanságát, amely abban mutatkozik, hogy a textiláruk sehol sem oly drágák, mint Magyarországon. aminek nyilvánvaló oka. hogy a magas textilvámok csaknem lehetetlenné teszik a behozatalt s igy a magyar textilgyárosóki kizárólagos urai a magyar textilpiacnak és olyan árakat diktálnak, amilyeneket akarnak. Egy tizedrangu anyagból készült ing még mindig drágább százezer koronánál, ami hat és fél aranykoronának felél meg. holott békében ugyanezt az inget két korona negyven fillérért kínálták a budapesti kirakatokban. Ugyanilyen arány észlelhető minden más textilárunál is. Ez a helyzet nagyon megfelel a magyar textiigyárosok ér­dekeinek és nem is csodáljuk, ha felszisszentek, ami­kor első hírét hallották annak, hogy a kormány a védővámok leszállítását mérlegeli. Nem hisszük, hogy a kormányt ezek a felszisz- szenések befolyásolnák elhatározásában. Védővá­mokra valóban, szükség lehet bizonyos ipari termé­keknél. de a védővám még ez esetben sem lehet oly magas, hogy lehetetlenné tegye a behozatalt, kizárja az egészséges versenyt és a fogyasztó­kat kiszolgáltassa a termelők t él­hetetlen ségén ek. Bizonyos fokon túl a védővám már nem biztosítja a termelés fejlődését, hanem visszaesését okozhatja, mert a magas árak folytán beáll a fogyasztás csökkenése, aminek természetes következménye a termelés korlátozása lesz. A vámok, amelyekkel a magyar textilipart védjük, azon a ponton, vannak, hogy nem védik, hanem megtámadják a magyar textilipart és ha Szurdav Robert ur. a magyar textilgyárosok érdekképviseletének az elnöke a védővámok leszállításától félti a magyar textilipart, mi erre csak azt felelhetjük, hoev Szur- day Róbert urnák csak igen halvány sejtelmei van­nak a közgazdaság legelemibb törvényeiről, mert bizonyos törvényhozási intézkedésektől olvan hatá­sokat vár, amelyeknek az ellenkezője köve t- k e zii k be. A magyar textiliparnak nem szabad tisztán a védővámokra támaszkodni, mert ez olvan kényelmes helyzetet teremtene a magyar textilgyárosokra nézve, hogy a gyárosok erősen meggyarapodnáiiak ugyan, de az ipar maga a sztagnálás állapotába iutna. De az országnak az ipar fejlődése azi érdeke és mert ez a fejlődés csak uév érhető el, ha a magyar textiliparban egészséges verseny alakul ki, a védő­vámokat lei kell szállítani, még annak a veszélynek az árán is. hogy Szúr day Róbert u r évemként néhány milliárd- dal kevesebb haszonnal .dolgozik. A magyar: textilipar felvirágzásának előfeltételei bősé­gesen adva vannak a magas védővámok nélkül is. a védővámok leszállítása ellen Magyarország gyapjuitermése igen gazdag, a munka­erő pedig sohasem volt olv olcsó, mint most. Csak invenció, kissé szélesebb látókör kell hozzá és a ma­gyar textilipar lerázhatná magáról gyerekcipőit, amelyeket Szúr d a y Róbert um láncolt a lábaihoz. Kissé több kezdeményező erő. kissé több vállalko­zási kedv. kissé több kockázat és hozzáértés és a magyar textilipar leveti magáról a tehetetlenségnek azt a .szomorú bélvegét, amelyet Szurdav Róbert ur átfogó szelleme sütött a homlokára. Ausztria nyersanyag és munkaerő dolgában nincs olv kedvező helyzetben, mint mi és az osztrák tex­tilipar mégis messzi túlszárnyalta a miénket. Persze Ausztriában nem Szurdav Róberték állanak a textil­ipar élén. hanem nagy koncepciójúi férfiak, akik a maguk ereiéből, tudásából és szervező munkáiéból, nem pedig csupán az állam gyámkodásából akarnak nagy haszonhoz jutni. Ha Szurdav Róbert ur időt venne magán« az osztrák textilipar tanulmá­nyozására. igen gazdag tapasztalatokkal térhetne vissza erről a tanulmányú,fiáról. Láthatná odaát, hogy az osztrák textiigyárosok nem várják keleti fa- talismussal a termékek fellendülését, hanem ők ma­guk hozzák lendületbe azt. Csak egy csekélységnek látszó körülményt említünk fel: a bécsi textil­ipari tanfolyamokat, amelyek igen magas kiképzést adnak hallgatóiknak, sokkal magasabbat, mint amilyen Szurday ur hozzáértése Ha Szúr day ur érdeklődnék a magyarországi gyárakban azoknak hozzáértése felől, akik a bécsi textiltanfolvamokat végezték, hamarosan rájönne arra. hogy miért kü­lönb az osztrák textilipar, mint a magyar. De rá­jönne arra is. hogy egy szakképzett előmunkás vagy gyárvezető miennyivel hasznosabb ereie a magyar textiliparnak, mint a textilgyárosok elnöke Sírni — azt tud Szurdav Róbert ur. de sírásból csak koldu­sok élhetnek meg. ámde a magyar; textilipar talán nem jutott még a koldusok sorsára és aki azt akarja, hogy ne is jusson oda. tegye versenyképessé a magyar textilipart, de ne súlyos védővámokkal, hanem okos termelőpolitikával. Védelmet a zugzálogházak uzsorája ellen! 300 százalékos kamatot szednek. Szaporítani kell az engedélyes zálogházakat Még mindig a szegénység és nyomorúság az a vadászterület, ahol zsákmányára les a könnyen élni és könnyen meggazdagodni akaró uzsora. Két év előtt tőzsdejátékra, kosztüzletekre csábították a tőzs­debizományosok és kisbankárok azokat, akiknél né­hány megtakarított fillért szimatoltak. Ez a lelki­ismeretlenség lassan-lassan megszűnt keresetforrás lenni, tehát más módot kellett kieszelni a szegény­ség kiaknázására. Mert a mások szegénysége a leg­jobb és legbiztosabb megélhetési forrás. A szegény­ség egyre nagyobb tömegeket kerít hatalmába és mindig a nagy tömeg az, amely alapja a meggazda­godásnak. A lelketlen uzsora kiszimatolta, hogy a szegénység zálogba teszi mostanában értéktárgyait, ruha- és fehérneműit. Zálogüzletet nyitott tehát és uzsorakamatra ad kölcsönt a megszorultaknak kézizálog fejé­ben. A Fővárosi Hírlap többször foglalkozott ezekkel az uzsoraüzletekkel és felhívta a hatóságok figyelmét arra, hogy levitézlett bankbizományosok, hajótörött tőzsdések hogyan szipolyozzák a szegé­nyeket, anélkül, hogy zálogházi ügyletek kötésére hatósági engedélyt szerez­tek volna. Ezek a zugzálogházak annyira elsza­porodtak, mint valamikor a tőzsdebizományosok és kisbankárok és jaj annak, akit mostoha sorsa kar­maik közé juttat. Most, hogy a tél közeledik és* a nyomor foko­zódik, a hatóságok kétszeres köteles­sége, hogy a főváros szegény polgárait megvédelmezze a kiszipolyozás ellen. Jól tudjuk, hogy az ínség nem óvatos, az éhező em­ber nem számit és akinek családja várja a falat ke­nyeret, nem ér rá arra, hogy olyan zálogházat ke­ressen, amely a legolcsóbb feltételek mellett ad köl­csönt. S mert a postatakarék által engedélyezett zá­logházak száma kicsi, a megszorult ember abba a boltba viszi a holmiját, amely legközelebb esik hozzá. Meg se nézi, mit iratnak vele alá, nem is akarja ismerni a feltételeket, mert ha ismerné is, akkor se tehetne mást, mint hogy elfogadja a felté­teleket. Csak később tudja meg, hogy heti hat százalék kamatot kell fizetnie, ami évi háromszáz százaléknak felel meg. fis azt is csak később tudja meg, hogy különféle költségek elmén még egy-két százalékot kell fizetnie, nem is szólva arról, hogy az eset­leg elárverezett holmi után még akkor se kap vissza semmit, ha a kézizálogért több pénz folyt be, mint amekkora kölcsönt kapott rá. Ezt a többletet is elszámolják a legkülönfélébb és leg­képtelenebb címek alatt. Szemérmetlenebből az uzsora még nem garáz­dálkodott, mint ez a zálogosdi. Teljességgel érthe­tetlen, hogy az állam, amely a drágaság letörésére törekszik, nem nyújt segítséget ahhoz, hogy ne csak a főzelék, de a kölcsön is olcsóbban le­gyen kapható, fis ha az állam meg akar védeni a vendéglősök kapzsisága ellen, csak logikusan cse­lekszik, ha megvédelmez azok ellen is, akiktől zálog ellenében kapja a szegény polgár a pénzt arra, hogy a feltételes főzelékből álló ebédjét kifizethesse. Sza­porítani kell egyfelől a postatakarék által engedé­lyezett zálogházak számát, másfelől azonban üldözni kell mindazokat, akik a nyomor vám- szedőiként állnak lesben és mint a pók a hálójába került légy vérét, kiszív­ják a boltjukba tévedt szegények vérét. Nem aka­runk neveket említeni, mert feltesszük a rendőrség­ről, hogy ismeri azokat, akik ezt az újfajta uzsorát űzik. Ezeknek ártalmatlanná tétele van akkora állami érdek, mint az iparengedély nélkül házaló zöldségárusok üldözése. Mosonyi Jenő — a Máv. gépgyárának u] bizo­mányosa. A Máv. gépgyárának mezőgazdasági gé­peinek képviselete az Angol-Magyar Banké. Újab­ban a Máv, Mosonyi Jenőt bizta meg a• gyár más természetű gyártmányainak eladásával. Mosomyi Jenő szerszámgépkereskedő, alkii már régebben en­gedélyt kapott arra, hogy azon a sziik udvaron, amely a Máv. nyugdíjintézetének terézköruti palotáit elválasztja egymástól, iizletházat építhessen. Moso­nyi- ide már be is költözött, de az üzletházra a1 Köz­munkatanács intézkedésére három emeletet kellett ráépittetni, úgy, hogy most egy pénzcsoporttal tár­sulva. mozit létesít az üzletház emeleti részeiben. Érthető feltűnést keltett a szakmában, hogy a Máv, gépgyára Mosonyit bízta meg gyártmányainak kép­viseletével. aki. ha a szerszám-képviselet nem fog beütni, már előre gondoskodott róla, hogy mozi­üzlettel kárpótolja magát. A Franki A. Hermann és Fiai Rí. Azzal a hírrel szemben hogy a Franki A. Hermann és Fiai Rt, rész­vénytöbbsége egy pénzintézet tulajdonába ment át, illetékes helyről annak a konstatálására kértek fel bennünket, hogy a részvénytöbbség változatlanul a Franki-család tulajdonában van. Villany, víz, gáz elszá~ moiásoknál Sz.-főv. Elektro­mos Műveknél haszn ál a t b a n GEREBEN BÉLA VI., ANDRÁSSY-UT 1. J GOERZ számfejtő összeadó kivonó írógép KOVÁCS A. ÖDÖN Központi fűtés, vízvezeték, csator­názás, fürdőberendezés, gépmunkák Budapest, Vili,, Beze édy-utca 8. sz. Telefon : József 82-93, GÉPÉSZ­MÉRNÖK Mosjoukin: A Mogul oroszlánja TŐZSDEI HÍRADÓ V .' _______________________________________—

Next

/
Thumbnails
Contents