Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-09-16 / 37. szám

Budapest, 1925 szeptember 16. f* 5 Százezer ul lakás — Bécsben — Bécsi levél — (Saját tudósit ó n k t ó 1.) Most, amikor Bu­da pest székesfőváros közzétette eljövendő építkezési programmjáriak rövid kivonatát, nem érdektelen, ha Budapest sorsúnak intézői egy pillantást az osztrák fővárosra vetnek. Azt olvassuk az épitőprogrammról megjelent kritikákban, hogy nagyon kevés lakást akarnak építeni, amelyek csak lényegtelen módon elnyhitenek a budapesti lakáshiányom. Ahogy R i p k a Fe/renc dir. ikormánybiztosságának első heteibejn meg­esel ekedte. ellátogathatnának ide. Becsbe azok is, akik az építkezési akciónak fő fák torai lesznek. Ad­dig nem is érdektelen, hogy elmondjunk egyet és mást arról, hogy hogyan oldotta meg. aránylag rövid idő alatt olcsón, becsületesen és higiénikusam Bécs város mai rezsi mijei azt a lakáskrizist, amely itt az osztrák fővárosban nagyobb volt. mint odahaza. Bu­da pesten. Amikor a liáboru befejeződött, kimutathatóan több mint százezer lakásra volt szükség, óriási la­káshiány ez, amelyet közmegelégedésre megoldani, rendkívüli feladatnak bizonyult. A lakások építését 1919-ben kezdték untig és 1923-ig körülbelül 5000 la­kást produkáltak. A bécsi községtanács azonban na­gyon lelkiismeretesen fogta fel a dolgát, nem is cse­lekedhetett egyebet, mert ez a demokraitikus rezsim csak úgy állhatott meg a tömegek kegyében, ha ezen a téren mindent elkövet. Amikor ennyire jutott a la­kásépítési akció, határozatot hoztak, amely kimon­dotta,. hogy 1924-től kezdődőiéig öt éven át minden egyes esztendőben ötezer lakást kell produkálni, amely körülbelül 400 millliárd osztrák koronát emészt fel. .Százezer lakás helyett huszonötezer nem sok ugyani, de feltétlenül megoldásnak nevezhető, an­nál is inkább, mert hiszen a községtanács túlszár­nyalta önmagát, többet alkotott, mint amennyit ter­vezett. mert már a legelső esztendőben n,e|m ötezer, hanem hatezer lakást termelt és minden remény meg van arra. hogy az épitőprogrammot öt esztendőnél jóval korábban be fogják fejezni. Mindez pedig nem volt boszorkányság, hiszen nem kelejltt egyéb, mint pénzügyi fedezet, ezt pedig a bécsiek nem kincstári részesedéssel csinál­ták. mint a magyar kormány, hanem lakás­építési adóval, mié a telkeket az értéknöve­kedési adó révén tudták olcsón megszerezni. Törvényt hoztak, amely a telkeket a magántulajdo­nosok számára elártéktelenite.tte. de nem is igen vásároltak a magányosok telkeket, mert az _ érték- növekedési adó elriasztotta őket ettől. így Bécs vá­rosa rövideseit csaknem nyolcmillió négyzetméter­nyi területet tudott magának biztosítani. A pénzügyi .lehetőséget pedig a lakbéradó adta meg. amely a maga tökéletes progresszivitásában teljesen megkí­méli ,a gyengébbeket, bár erősen sújtja a gazdago­kat. A kislakások nagyon keveset, alig 17,.000 korona havi lakbéradót fizeltnek. ugyanakkor azonban . a luxuslakásokat egyáltalában nem' kímélik. A lakás­építésre előír,áimyzott 400 milliárd koronáiból ilyenfor­máit a lakbéradó révén nem kevesebb, mint 300 mil­liárd folyik be és a városnak egyéb jövedelmekből csak 100 milliárdot kell pótolnia. Az uralkodó elv a lakások építésére az volt, hogy sok lakást lehetőleg kevés pénzért építsenek. Ilyenformán a sokemeletes házak típusát kellett el­fogadni és a háborúi óta épült bécsi házaik tényleg legnagyobbrészt ilyein sokemeletesek. Rengeteg pénzt kíméltek meg azzal, hogy a spekulánsok útját mini­den vonalon tökéletesen elvágták. Bécs város építkezéseihez és telekvásárlásai­hoz a spekulánsoknak még csak hozzásza­golni sem volt módjuk. De igen jelentős tényező volt az építkezések takaré­kossága tekintetében az is, hogy az építőanyagokat maga a város .szerezte be és miután az építőanyag piacán egyedüli vásárló maga Bécs városa volt, ilyenformán az árakat itt is erőteljesen le tuidta szo­rítani. A vállalkozók csak a házak felépítésénél sze­repeltek és egész kalkulációjuk a munkabérre vonat­kozott, Bécs város lakosságának teljes megelégedését vivta ki az utáni az. hogy aiz uj házak építése^ telje­sen gátat vetett a lakásuzsorának, mert az újonnan épült kislakásokban a lakók, lakásépítési adóval egyetemben, sem fizetnek havi százezer koronát. Pedig milyen pompás lakások ezek. Minden szo­ciális és egészségügyi igényt kielégítenek. Egyben pedig a házak szépek, kényelmesek, művészi módon felépítettek, hiszen; a tervezést nem a városháza hi­vatalos szobáiban készítették, hanem nagy, jelentős művészek alkották. Nincs újonnan épült háza Bécs városának, amelynek udvara legalább akkora ne lenne, mint amilyen területen maga a ház épült. A földszinten üzlethelyiségek, kávéházak, könyvtá­rak és társadalmi egyesületeik helyiségei nyertek el­helyezkedést. Szinte kivételi nélkül minden házban vannak munkásszövetkezetek számára iizemhelyisé- gek és a felső emeleteken művészeik termei. A házak homlokzata gyönyörködteti a szemet, változatos, ci­rádákkal és terraszokkal ékes. Az udvarok művé­szien parkirozottak. kutakkal és gyermeikjátszóhelyek- kel ellátottak. A legtöbb lakás két- és háromszobás, de bőven van egyszobás is,, amelyek azonban apró előszobával és toalettel is rendelkeznek. A két-há- romszobás már tefljes komforttal van /felszerelve. De különben is minden házban van, gőzmosóda és szá­ritó. úgy, hogy fél nap alatt mindem, lakó elintézheti a Budapest sose volt a tiszta világvárosok minta­képe. Ezzel azonban nem akarjuk azt mondani, hogy Budapest nem tett meg minden lehetőt arranézve, hogy a köztisztasági viszonyokat teljesen összhangba hozza a közegészség követelményeivel. Es ha ez a törekvése nem járt eredménnyel az egész vonalon, ezért inkább Budapest lakosságát és a főváros természeti fekvését kell okol- n i, nem pedig azokat a hivatalokat és szervezete­ket, amelyeknek az a feladatuk, hogy a főváros köz- tisztaságáról gondoskodjanak. Szóljunk elsősorban Budapest lakosságáról. Ta­lán nincs még egy város a világon, amelynek lakói oly kevés érzékkel bírnának a tisztaság iránt, mint a budapestiek s talán nincs még egy város, amelyben a lakosság oly kevéssé támo­gatná a köztisztasági hivatalokat, mint Budapest polgársága. Aki meg akarja állapítani, hogy milyen gyümölcsnek, vagy főzelék­félének van a szezonja, annak fölösleges a piacokon tanulmányutat tenni, mert kíváncsiságát sokkal job­ban kielégítheti Budapest utcáin, ahol lépten- nyomon beleütközik a mindenkori sze­zoncikkek hulladékaiba. A dinnyeszezon idején lépten-nyomon dinnyehéjra, a kukoricaszezon idején kukoricacsutkákra, szőlő- és szilvaérés idején a szőlő lekopasztott fürtjeivel, az eldobott férges szilvákkal találkozhatunk. A házak ablakából a leg­nagyobb könnyelműséggel dobálják ezeket a hulladé­kokat az utcákra, nem is szólva arról, hogy azok, akik az utcán kapnak kedvet egy kis gyümölcsre, minden lelkifurdalás nélkül az utca gyalogjárójára szórják el a gyümölcs hasznavehetetlen részét és a csomagoló papirost. Más városokban az utca közön­sége olybá veszi a gyalogjárókat, mint a laká­sának parkettjét. Tisztasági érzéke és jóizlése tiltakozik az ellen, hogy beszennyezzen oly.an helye­ket, ahol emberek járnak. A pesti ember nem ily lelkiismeretes, nem gondol arra, hogy utána is jön valaki, akiben undort kelt a beronditott gyalogjáró. De nincs kedvező befolyással Budapest ter­mészeti fekvése sem a város tisztasá­gára. Budapestnek nincs erdőövezete, amely magas falként útját állja az Alföldről ideszálló porfelhők­nek. Ez a magyarázata, hogy bármennyit locsolják Budapest utcáit, a levegőt nem tudják a portól men­tesíteni és ez a magyarázata annak is, hogy egy fél­órával a takarítás után miért porosak a pesti laká­sok bútorai. A harmadik körülmény, mely a köztisztasági viszonyok javulását hátráltatja, a s z e m c t í u vá­ró z á s. Ennek technikája még oly primitiv nálunk, hogy alig jöhet számba akkor, amikor a főváros tisz­taságának megjavításáról szó esik. Mert a szemét- fuvarozás mai módszere mellett a szemét csak helyet cserél, amennyiben a lakások­ból kikerül az utcára. Mindezek a bajok erő­sen foglalkoztatják a főváros közegészségi ügyosz­tályát, amely minden igyekezetével azon van, hogy legalább azokat az állapotokat állítsa vissza, ame­Az egész világon rettenetes, csapás volt a há­ború az, emberiség népesedésére. Az iskolák padjain ezt a katasztrófát csak évek múltán kezdték érezni. Előbb a .népiskolákban jelentkeztek a szomorú tüne­teik. üreseik maradtak a padok, nem jelentkeztek a kis nebulók. A budapesti főigazgatóság most szen­zációs jelentésben számol be énről a hatásról. Esze­rint a háboru hatásának igen jelentős mérföldkövé­hez érkeztünk el. Valahogy úgy fejezhejtnénk ki ezt, hogy az elemi iskolákban az idén ér véget a háboru és a középiskolákban a jövő esztendőben jelentkezik annak hatása. Ám egyébként is nagyon érdekek képet ad ez a főigazgatói jelentés Budapest középiskoláinak életé­ről. amikor az elmúlt tanévről számol be. Ebben a múlt esztendőben a középiskolákban még myoma sem volt a háboiru hatásának. Sőt kétségtelen, hogy a háborúnak minden rossz oldala mellett is van bi­zonyos kulturafejlesztő ereje. Ez mutatkozik meg a szülőknek azon az igyekezetén, hogy gyermekeiket a lehetőség szerint intellektuális pályára neveljék. A múlt esztendő megmutatta, hogy ebben az igyeke­zetükben még a súlyos gazdasági viszonyoknak sem sikerült a szülőket teljesen megakadályozni. Buda­nagymosását és Becsben már a padláson való szárí­tás is teljesen kiment a divatból. Csak még egy ap­róságot említek, hogy a villanyos és gázos ember az uj bécsi házban nem jelentkezik többé a lakónál, mert a villany- és gázóna minden emeleten külön szekiréiniyben a folyosón van elhelyezve lyeket sok áldozattal a békében teremtettek. A há­boru és az utána következő esztendők alaposan megrontották a régi állapotokat s igazán csak el­ismeréssel adózhatunk a közegészségügyi hivatal­nak, amiért mindent elkövet, hogy a főváros tiszta­ságát a régi nívóra emelje. Ezzel a törekvéssel füg­gött össze Édes Endre tanácsnok, B a 1 ó Alfréd köztisztasági hivatali igazgató és Szendy Károly főjegyző megjelenése az esseni köztisztasági kon­gresszuson. A kongresszussal kapcsolatban a főváros három kiküldöttje több nagy város köztisztasági vi­szonyait is tanulmányozta és a nyert tapasztala­tokról Édes Endre tanácsnok az alábbiakat mondotta; — Utunk célja az volt, hogy tanulmányozzuk a külföldi városok portalanítását, a szemétfuva­rozási intézmények berendezését és a szemét- égetés problémáját. A portalanítás kérdésében azt láttuk, hogy minden v á r o s n ak elő­nyösebb a helyzete, mint Budapesté. Ami pedig a szemétfuvarozást illeti, minden szé- pitrgetés nélkül megállapíthatom, hogy ezen a téren igazán nagyon hátramarad- t u n k. Ebben a tekintetben Bécs példaképül szolgálhatna. Bécsben nagy bádogedényeket he­lyeztek el minden házban és a szemetet ezek­ben a bádogedényekben gyűjtik össze. Az edé­nyeket le lehet zárni s igy a szemét nem szó­ródik szét. A bádogedényeket aztán hetenként kétszer összeszedik. Autók jelennek meg a há­zak előtt, a bádogedények száját hozzáillesztik a kocsihoz és úgy ürítik ki, hogy a szemét nem hull ki belőlük. — Igen fontos kérdés, hogy mi történjen a szeméttel. Amsterdamban elégetik a szemetet s erre a célra 35 kemencét építettek. A szemét igen nagy hőt fejleszt, amelyet az elektro­mos müvek gőzelőállitására hasz­nálnak fel. A salakból építőkockákat készí­tenek, amelyekkel az utcákat kövezik. Most vészünk csómitncokat abban au irányban, hogy nem lehetne-e a kérdést nálunk is úgy megoldani. Budapestnek igen nagy területei vannak, ame­lyeket ilyen salakkal lehetne feltölteni. S itt elsősorban a lágymányosi tóra gondo­lok. A szemétégető-telepet talán itt lehetne felállítani és a nyert salakból a lágymányosi tayat mind­járt be is lehetne tölteni. Még csak azt említem meg, hogy az esseni kongresszuson Béccsel szemben kivívtuk, hogy a 1 e g k ö z e Le b b i köz- tisztasági kongresszust nem Bécs­ben, hanem Budapesten fogják meg­tartani. pest társadalmának minden osztálya kitett magáért abban a tekintetben, hogy gyermekeiket lehetőleg beíratták a gimnáziumo/kba, reálgimnáziumokba és reáliskolákba. A reálgémnázium sikere Áz elmúlt esztendőben lépett életbe) az uj isko­lai törvény, amely a fiuk számára fentartott közép­iskolák eddigi típusaihoz egy újat csatolt, a reálgim­náziumot. amely némileg leszerelte a túlzásba vitt klasszikus oktatást és helyette a praktikus tudomá­nyoknak adott nagyobb teret. Ez az oka annak, hogy a rejálgimnáziumoknak. amelyek a szülők felfogása szériát is sokkal jobban oktat az élet számára, mint a gimnázium., az elmúlt évben igen nagy sikere volt. Az uj tanterv azonban a múlt esztendőben csak az első osztályokban lépett életbe, mig a II—-Vili. osz­tályokban továbbra is a régi tanterv alapján tanítot­tak. Amit azért lehetett. a felsőbb osztályokban is módosítottak már és javítottak, igy például az V. osztályban 'kötelezővé tették a görög nyelv tanulá­sát és az összes reálgimnáziumokban a rendes ta­nulók részére ingyenes szabadkézirajz-'tanfolyam nyilt meg. Sugár Vilmos. fzemétéíetíí telepet terveznek n Lágymányoson Édes Endre tanácsnok nyilatkozata az esseni tanulmányút tapasztalatáról A jövő évben megtelnek nz elemi iskolák és megritkulnak n középiskolák padjai A háboru hatása a népesedésre — A budapesti főigazgatóság szenzációs jelentése linntos Testvérek Rt. (esté, mázoló és tapétázó iparüzem Budapest, Ul., Horn Eds-u. 5. Telefon: 194-51, 185-25.

Next

/
Thumbnails
Contents