Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-09-16 / 37. szám
Budapest, 1925 szeptember 16. f* 5 Százezer ul lakás — Bécsben — Bécsi levél — (Saját tudósit ó n k t ó 1.) Most, amikor Buda pest székesfőváros közzétette eljövendő építkezési programmjáriak rövid kivonatát, nem érdektelen, ha Budapest sorsúnak intézői egy pillantást az osztrák fővárosra vetnek. Azt olvassuk az épitőprogrammról megjelent kritikákban, hogy nagyon kevés lakást akarnak építeni, amelyek csak lényegtelen módon elnyhitenek a budapesti lakáshiányom. Ahogy R i p k a Fe/renc dir. ikormánybiztosságának első heteibejn megesel ekedte. ellátogathatnának ide. Becsbe azok is, akik az építkezési akciónak fő fák torai lesznek. Addig nem is érdektelen, hogy elmondjunk egyet és mást arról, hogy hogyan oldotta meg. aránylag rövid idő alatt olcsón, becsületesen és higiénikusam Bécs város mai rezsi mijei azt a lakáskrizist, amely itt az osztrák fővárosban nagyobb volt. mint odahaza. Buda pesten. Amikor a liáboru befejeződött, kimutathatóan több mint százezer lakásra volt szükség, óriási lakáshiány ez, amelyet közmegelégedésre megoldani, rendkívüli feladatnak bizonyult. A lakások építését 1919-ben kezdték untig és 1923-ig körülbelül 5000 lakást produkáltak. A bécsi községtanács azonban nagyon lelkiismeretesen fogta fel a dolgát, nem is cselekedhetett egyebet, mert ez a demokraitikus rezsim csak úgy állhatott meg a tömegek kegyében, ha ezen a téren mindent elkövet. Amikor ennyire jutott a lakásépítési akció, határozatot hoztak, amely kimondotta,. hogy 1924-től kezdődőiéig öt éven át minden egyes esztendőben ötezer lakást kell produkálni, amely körülbelül 400 millliárd osztrák koronát emészt fel. .Százezer lakás helyett huszonötezer nem sok ugyani, de feltétlenül megoldásnak nevezhető, annál is inkább, mert hiszen a községtanács túlszárnyalta önmagát, többet alkotott, mint amennyit tervezett. mert már a legelső esztendőben n,e|m ötezer, hanem hatezer lakást termelt és minden remény meg van arra. hogy az épitőprogrammot öt esztendőnél jóval korábban be fogják fejezni. Mindez pedig nem volt boszorkányság, hiszen nem kelejltt egyéb, mint pénzügyi fedezet, ezt pedig a bécsiek nem kincstári részesedéssel csinálták. mint a magyar kormány, hanem lakásépítési adóval, mié a telkeket az értéknövekedési adó révén tudták olcsón megszerezni. Törvényt hoztak, amely a telkeket a magántulajdonosok számára elártéktelenite.tte. de nem is igen vásároltak a magányosok telkeket, mert az _ érték- növekedési adó elriasztotta őket ettől. így Bécs városa rövideseit csaknem nyolcmillió négyzetméternyi területet tudott magának biztosítani. A pénzügyi .lehetőséget pedig a lakbéradó adta meg. amely a maga tökéletes progresszivitásában teljesen megkíméli ,a gyengébbeket, bár erősen sújtja a gazdagokat. A kislakások nagyon keveset, alig 17,.000 korona havi lakbéradót fizeltnek. ugyanakkor azonban . a luxuslakásokat egyáltalában nem' kímélik. A lakásépítésre előír,áimyzott 400 milliárd koronáiból ilyenformáit a lakbéradó révén nem kevesebb, mint 300 milliárd folyik be és a városnak egyéb jövedelmekből csak 100 milliárdot kell pótolnia. Az uralkodó elv a lakások építésére az volt, hogy sok lakást lehetőleg kevés pénzért építsenek. Ilyenformán a sokemeletes házak típusát kellett elfogadni és a háborúi óta épült bécsi házaik tényleg legnagyobbrészt ilyein sokemeletesek. Rengeteg pénzt kíméltek meg azzal, hogy a spekulánsok útját miniden vonalon tökéletesen elvágták. Bécs város építkezéseihez és telekvásárlásaihoz a spekulánsoknak még csak hozzászagolni sem volt módjuk. De igen jelentős tényező volt az építkezések takarékossága tekintetében az is, hogy az építőanyagokat maga a város .szerezte be és miután az építőanyag piacán egyedüli vásárló maga Bécs városa volt, ilyenformán az árakat itt is erőteljesen le tuidta szorítani. A vállalkozók csak a házak felépítésénél szerepeltek és egész kalkulációjuk a munkabérre vonatkozott, Bécs város lakosságának teljes megelégedését vivta ki az utáni az. hogy aiz uj házak építése^ teljesen gátat vetett a lakásuzsorának, mert az újonnan épült kislakásokban a lakók, lakásépítési adóval egyetemben, sem fizetnek havi százezer koronát. Pedig milyen pompás lakások ezek. Minden szociális és egészségügyi igényt kielégítenek. Egyben pedig a házak szépek, kényelmesek, művészi módon felépítettek, hiszen; a tervezést nem a városháza hivatalos szobáiban készítették, hanem nagy, jelentős művészek alkották. Nincs újonnan épült háza Bécs városának, amelynek udvara legalább akkora ne lenne, mint amilyen területen maga a ház épült. A földszinten üzlethelyiségek, kávéházak, könyvtárak és társadalmi egyesületeik helyiségei nyertek elhelyezkedést. Szinte kivételi nélkül minden házban vannak munkásszövetkezetek számára iizemhelyisé- gek és a felső emeleteken művészeik termei. A házak homlokzata gyönyörködteti a szemet, változatos, cirádákkal és terraszokkal ékes. Az udvarok művészien parkirozottak. kutakkal és gyermeikjátszóhelyek- kel ellátottak. A legtöbb lakás két- és háromszobás, de bőven van egyszobás is,, amelyek azonban apró előszobával és toalettel is rendelkeznek. A két-há- romszobás már tefljes komforttal van /felszerelve. De különben is minden házban van, gőzmosóda és száritó. úgy, hogy fél nap alatt mindem, lakó elintézheti a Budapest sose volt a tiszta világvárosok mintaképe. Ezzel azonban nem akarjuk azt mondani, hogy Budapest nem tett meg minden lehetőt arranézve, hogy a köztisztasági viszonyokat teljesen összhangba hozza a közegészség követelményeivel. Es ha ez a törekvése nem járt eredménnyel az egész vonalon, ezért inkább Budapest lakosságát és a főváros természeti fekvését kell okol- n i, nem pedig azokat a hivatalokat és szervezeteket, amelyeknek az a feladatuk, hogy a főváros köz- tisztaságáról gondoskodjanak. Szóljunk elsősorban Budapest lakosságáról. Talán nincs még egy város a világon, amelynek lakói oly kevés érzékkel bírnának a tisztaság iránt, mint a budapestiek s talán nincs még egy város, amelyben a lakosság oly kevéssé támogatná a köztisztasági hivatalokat, mint Budapest polgársága. Aki meg akarja állapítani, hogy milyen gyümölcsnek, vagy főzelékfélének van a szezonja, annak fölösleges a piacokon tanulmányutat tenni, mert kíváncsiságát sokkal jobban kielégítheti Budapest utcáin, ahol lépten- nyomon beleütközik a mindenkori szezoncikkek hulladékaiba. A dinnyeszezon idején lépten-nyomon dinnyehéjra, a kukoricaszezon idején kukoricacsutkákra, szőlő- és szilvaérés idején a szőlő lekopasztott fürtjeivel, az eldobott férges szilvákkal találkozhatunk. A házak ablakából a legnagyobb könnyelműséggel dobálják ezeket a hulladékokat az utcákra, nem is szólva arról, hogy azok, akik az utcán kapnak kedvet egy kis gyümölcsre, minden lelkifurdalás nélkül az utca gyalogjárójára szórják el a gyümölcs hasznavehetetlen részét és a csomagoló papirost. Más városokban az utca közönsége olybá veszi a gyalogjárókat, mint a lakásának parkettjét. Tisztasági érzéke és jóizlése tiltakozik az ellen, hogy beszennyezzen oly.an helyeket, ahol emberek járnak. A pesti ember nem ily lelkiismeretes, nem gondol arra, hogy utána is jön valaki, akiben undort kelt a beronditott gyalogjáró. De nincs kedvező befolyással Budapest természeti fekvése sem a város tisztaságára. Budapestnek nincs erdőövezete, amely magas falként útját állja az Alföldről ideszálló porfelhőknek. Ez a magyarázata, hogy bármennyit locsolják Budapest utcáit, a levegőt nem tudják a portól mentesíteni és ez a magyarázata annak is, hogy egy félórával a takarítás után miért porosak a pesti lakások bútorai. A harmadik körülmény, mely a köztisztasági viszonyok javulását hátráltatja, a s z e m c t í u váró z á s. Ennek technikája még oly primitiv nálunk, hogy alig jöhet számba akkor, amikor a főváros tisztaságának megjavításáról szó esik. Mert a szemét- fuvarozás mai módszere mellett a szemét csak helyet cserél, amennyiben a lakásokból kikerül az utcára. Mindezek a bajok erősen foglalkoztatják a főváros közegészségi ügyosztályát, amely minden igyekezetével azon van, hogy legalább azokat az állapotokat állítsa vissza, ameAz egész világon rettenetes, csapás volt a háború az, emberiség népesedésére. Az iskolák padjain ezt a katasztrófát csak évek múltán kezdték érezni. Előbb a .népiskolákban jelentkeztek a szomorú tüneteik. üreseik maradtak a padok, nem jelentkeztek a kis nebulók. A budapesti főigazgatóság most szenzációs jelentésben számol be énről a hatásról. Eszerint a háboru hatásának igen jelentős mérföldkövéhez érkeztünk el. Valahogy úgy fejezhejtnénk ki ezt, hogy az elemi iskolákban az idén ér véget a háboru és a középiskolákban a jövő esztendőben jelentkezik annak hatása. Ám egyébként is nagyon érdekek képet ad ez a főigazgatói jelentés Budapest középiskoláinak életéről. amikor az elmúlt tanévről számol be. Ebben a múlt esztendőben a középiskolákban még myoma sem volt a háboiru hatásának. Sőt kétségtelen, hogy a háborúnak minden rossz oldala mellett is van bizonyos kulturafejlesztő ereje. Ez mutatkozik meg a szülőknek azon az igyekezetén, hogy gyermekeiket a lehetőség szerint intellektuális pályára neveljék. A múlt esztendő megmutatta, hogy ebben az igyekezetükben még a súlyos gazdasági viszonyoknak sem sikerült a szülőket teljesen megakadályozni. Budanagymosását és Becsben már a padláson való szárítás is teljesen kiment a divatból. Csak még egy apróságot említek, hogy a villanyos és gázos ember az uj bécsi házban nem jelentkezik többé a lakónál, mert a villany- és gázóna minden emeleten külön szekiréiniyben a folyosón van elhelyezve lyeket sok áldozattal a békében teremtettek. A háboru és az utána következő esztendők alaposan megrontották a régi állapotokat s igazán csak elismeréssel adózhatunk a közegészségügyi hivatalnak, amiért mindent elkövet, hogy a főváros tisztaságát a régi nívóra emelje. Ezzel a törekvéssel függött össze Édes Endre tanácsnok, B a 1 ó Alfréd köztisztasági hivatali igazgató és Szendy Károly főjegyző megjelenése az esseni köztisztasági kongresszuson. A kongresszussal kapcsolatban a főváros három kiküldöttje több nagy város köztisztasági viszonyait is tanulmányozta és a nyert tapasztalatokról Édes Endre tanácsnok az alábbiakat mondotta; — Utunk célja az volt, hogy tanulmányozzuk a külföldi városok portalanítását, a szemétfuvarozási intézmények berendezését és a szemét- égetés problémáját. A portalanítás kérdésében azt láttuk, hogy minden v á r o s n ak előnyösebb a helyzete, mint Budapesté. Ami pedig a szemétfuvarozást illeti, minden szé- pitrgetés nélkül megállapíthatom, hogy ezen a téren igazán nagyon hátramarad- t u n k. Ebben a tekintetben Bécs példaképül szolgálhatna. Bécsben nagy bádogedényeket helyeztek el minden házban és a szemetet ezekben a bádogedényekben gyűjtik össze. Az edényeket le lehet zárni s igy a szemét nem szóródik szét. A bádogedényeket aztán hetenként kétszer összeszedik. Autók jelennek meg a házak előtt, a bádogedények száját hozzáillesztik a kocsihoz és úgy ürítik ki, hogy a szemét nem hull ki belőlük. — Igen fontos kérdés, hogy mi történjen a szeméttel. Amsterdamban elégetik a szemetet s erre a célra 35 kemencét építettek. A szemét igen nagy hőt fejleszt, amelyet az elektromos müvek gőzelőállitására használnak fel. A salakból építőkockákat készítenek, amelyekkel az utcákat kövezik. Most vészünk csómitncokat abban au irányban, hogy nem lehetne-e a kérdést nálunk is úgy megoldani. Budapestnek igen nagy területei vannak, amelyeket ilyen salakkal lehetne feltölteni. S itt elsősorban a lágymányosi tóra gondolok. A szemétégető-telepet talán itt lehetne felállítani és a nyert salakból a lágymányosi tayat mindjárt be is lehetne tölteni. Még csak azt említem meg, hogy az esseni kongresszuson Béccsel szemben kivívtuk, hogy a 1 e g k ö z e Le b b i köz- tisztasági kongresszust nem Bécsben, hanem Budapesten fogják megtartani. pest társadalmának minden osztálya kitett magáért abban a tekintetben, hogy gyermekeiket lehetőleg beíratták a gimnáziumo/kba, reálgimnáziumokba és reáliskolákba. A reálgémnázium sikere Áz elmúlt esztendőben lépett életbe) az uj iskolai törvény, amely a fiuk számára fentartott középiskolák eddigi típusaihoz egy újat csatolt, a reálgimnáziumot. amely némileg leszerelte a túlzásba vitt klasszikus oktatást és helyette a praktikus tudományoknak adott nagyobb teret. Ez az oka annak, hogy a rejálgimnáziumoknak. amelyek a szülők felfogása szériát is sokkal jobban oktat az élet számára, mint a gimnázium., az elmúlt évben igen nagy sikere volt. Az uj tanterv azonban a múlt esztendőben csak az első osztályokban lépett életbe, mig a II—-Vili. osztályokban továbbra is a régi tanterv alapján tanítottak. Amit azért lehetett. a felsőbb osztályokban is módosítottak már és javítottak, igy például az V. osztályban 'kötelezővé tették a görög nyelv tanulását és az összes reálgimnáziumokban a rendes tanulók részére ingyenes szabadkézirajz-'tanfolyam nyilt meg. Sugár Vilmos. fzemétéíetíí telepet terveznek n Lágymányoson Édes Endre tanácsnok nyilatkozata az esseni tanulmányút tapasztalatáról A jövő évben megtelnek nz elemi iskolák és megritkulnak n középiskolák padjai A háboru hatása a népesedésre — A budapesti főigazgatóság szenzációs jelentése linntos Testvérek Rt. (esté, mázoló és tapétázó iparüzem Budapest, Ul., Horn Eds-u. 5. Telefon: 194-51, 185-25.
