Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-08-19 / 32-33. szám

Budapest, 1925 augusztus 19. 5 • « a • A szerkesztőségből. Dacsó Emil, a Fővárosi Hirlap felelős szerkesztője, több­heti tartózkodásra külföldre utazott. Távol- létében Pogány Béla helyettes-szerkesztő felelős. ________ Vass József jubilál 1920-at irtunk és meleg augusztusi napok voltak. A szó szoros értelemben melegek voltak, de átvitt értelemben is. A politika izzó hullámokban kavar­góit és Budapest a kommunizmus után csak nagy- nehezen tudott kenyérhez jutni. A vidék haragudott a fővárosra, tehát drágán adta a kenyeret. Idefönt a munkásság egy része, amelyet a kommunizmussal vádoltak, hallgatagon szenvedett, a másik rész, a keresztényszocialisták azonban hangos deputációk- kal vonultak fel a kormányzópárt palotájába. Szinte közelharcot vívott a kormány és a munkásság száz- fejü deputációja. A kenyérkérdés megoldására azután ací hoc bizottságot küldtek ki, amely napokon át ta­nácskozott, tárgyalt, törte a fejét. Végre egy éjsza­kai ülésen megoldották a nagy problémát. Sikerült a megegyezés a gazdaképviselőkkel. Akik pedig meg­találták a Kolumbus tojását, ketten voltak, két nem­zetgyűlési képviselő: Vass József és Sándor Pál. Másnap este már miniszter volt Vass József, akire a közélelmezésnek akkor legsúlyosabb problé­máját bízták rá. Ennek a napnak van most ötödik esztendeje és Vass József azóta szinte nélkülözhetetlen tagja lett a magyar kormánynak. Elment a Teleky-kormány, jött a Bethlen-kormány, meg sem lehet már mondani, hányadszor rekonstruálták a kabinetet, de Vass Jó­zsef mindenkor a legfontosabb szerepet töltötte be, rá mindig és minden tekintetben számíthat gróf Bethlen István miniszterelnök. A közélelmezési mi­nisztériumból a kultuszminisztériumba vándorolt, majd pedig a népjóléti ügyek tárcáját vette át, de 'mindenhol a legtökéletesebb sikereket aratta. A pap­ból lett államférfi páratlan politikai tehetségnek bi­zonyult és amellett a legbonyolultabb reszort ügyek­ben is tökéletes járatosságra tett szert. öt éves minisztersége a]att egyike lett az or­szág legnépszerűbb embereinek, nem is szólva ar­ról, hogy ragyogó szónoki tehetségével minden al­kalommal meghódítja hallgató közönségét. Budapest székesfőváros különösen sokat köszönhet neki, mert rendkívül érzékkel van a város ügyei iránt. Szám­talanszor bebizonyította úgy általános kormányzati ügyekben, mint reszortkérdésekben, hogy nagy sze­retettel viseltetik a főváros iránt. Elmondhatjuk róla, hogy öt esztendő alatt többet tett Budapestért, mint akárhányszor magas pozícióban, hatalomban lévő emberek szoktak tenni egy életen át. Friedrich István a kurzusról A kurzus jubilál és Friedrich István a készülő memoárjairól nyilat­kozik. Tagadja, hegy ő lenne a kurzus apja. amivel nem mond újat, mert a kurzus is tagadja, hogy ő Friedrich István fia. Miután apa és fiú kölcsönösen megtalálták egymást, az apa megereszt nehány szót áriról, hogy miént tagadta meg a fiát. A kurzus té­kozló volt, pedig ő. az apa. takarékosságra, tudásra» munkára alapozta programmját. Hozzáértő férfiakat akart mindenüvé bejuttatni, de elgáncsolták és min­denütt a tudatlanság, hozzámeimértés ette el az ér­demesebbek elöl a kenyeret. Csakugyan ilyen net- mes tervekkel jött annakidején Friedrich István? Ha jól emlékszünk, még miniszterelinök volt, ami­VILAGHÍRU REMINGTON IROGEPEK legújabb modelljei; REMINGTON-PORTABLE csak egy váltós Standard-billentyüzetü írógép X3i-es modeiiü REMINGTON-STANDARD zajtalan irásu írógép REMINGTON-NOISELESS teljesen hangtalan iróg'p REMINGTON-ACCOUNTING könyvelési és bérelszámolási Írógép Díjmentes bemutatás országszerte. Kedvező részleifizelási feltételek i REMINGTON ÍRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG I BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-UT 12. Telefon : 18-09 és 175-20. Hikker Gyula kor a'tudást kirúgták a városházáról, az értékeket száműzték az iskolákból és az egyetlen szakembert alig egy heti hivataloskodás után kitették a keres­kedelmi minisztériumból. iÉs Friedrich István hall­gatott. Tűrte a tehetségek üldözését és tűrte a tu­datlanok érvényesülését. Ez az állapot nagyon _ jól megfelelt neki. Mert furcsa is lett volna, ha Fried­rich István a tehet ségtelenfékiet ki üldözi, de meg­tartja magának a saját előkelő pozícióját. És hogy ne kelljen kivételt teimrie önmagával, inkább meg­tartotta maga mellett az összes tehetségteleneket. Szabadságok, helyettesítések. Dr. B erezel Jenő tanácsnok, a városi gazdasági ügyosztály ve­zetője augusztus 12-én kezdte meg szabadságát. Mi­után a tanácsnok Eolkusházy Lajos alpolgármester helyettesítésével volt megbízva, nemkülönben a harmadik, ötödik, hatodik és kilencedik, ügyosztály irányításával, illetve felülvizsgálásával, nevezett ügyosztály vezetésével és munkálatainak felülvizs­gálásával Édes Endre tanácsnokot bízta meg! a polgármester. — Miután, dr. Buzáth János sza­badságon van, egyébként is hivatalos ügyben a fő­várostól távol tartózkodik, a polgármester d,r. Bu­záth János alpolgármester helyettesítésével Vájná Ede tanácsnokot bízta me.g, nemkülönben öt bizta meg a második, negyedik, hetedik, kilencedik, tize­dik és tizenkettedik ügyosztályok irányításával és felülvizsgálásával is. Az első ügyosztály körébe tar­tozó ügyek felülvizsgálásával és aláírásával Édes Endre tanácsnokot bizta meg a polgármester. A nyalóka ellen, A nyalókának szintén hadat üzentek a napokban. Demokrata oldalról , hangzott el az az aggodalom, hogy amikor a magyar gyü­mölcstermést piac hiányában katasztrófa fenyegeti, ugyanakkor az utcai árusok sok helyen nem árulnak magyar friss gyümölcsöt, hanem déligyümölcsöt, cukorkát, nyalókát kényszerűik drága áron a közön­ségre. Mi úgy emlékszünk, hogy a d'emokraták 'min­den időben sokat köszönhettek az utcai árusoknak. És annál kevesebb hálával tartoznak az agráriusok­nak, akik a friss magyar gyümölcsöt szállítják. Kár volt hát a piaci árusokat pellengérre állítani, mert azok bizony szegények azt adják el, amit a közön­ség keres. Mi is igazat adunk abban, hogy a gyü­mölcs egészségesebb, mint efeek a mesterséges szo- pogatnivalók, de nem lehet felelőssé tenni a közön­ség ízléséért a piaci árusokat. A aiyalókák ellenzéke tehát harcoljon a cukorgyárak ellen, de talán még­sem igy szokás fizetni a piaci árusoknak akik a> vá­lasztásokon a demokráciának mindig lelkes hívei. Amikor a halottak feltámadnak. A tudomány még nem igen foglalkozott vele, hogy milyenek a halottak, mikor feltámadnak. A mélyen tisztelt tör­vényhatósági bizottság azonban már több tapaszta­lattal rendelkezhetik ezen a térem, mint a tudósok. A közgyűlési temem jobboldalán bőségesen ülnek a fel­támadt halottak, akik azonban, amig első életüket élték, ogészen mások voltak, mint ma. Uj-abbam pél­dául mind sűrűbben lehet hallani Havas Rezső Öméltósága hangját, aki valaha elkeseredetten liberá­lis volt, ma peuig olyan dühbe gurul minden liberá­lis 'megnyilatkozásra, hogy az ember szinte az egész­ségét kezdi félteni. Hangos és ökölrázó wolffista lett abból a Havas Rezsőből, aki valaha a Teleki-téri handlóknak volt a patronusa. Olyan népszerű volt közöttük egykoron, hogy ezt a népszerűséget talán még a sad a gór a i csodamabbi sem tudná megközelí­teni. ha egyszer véletlenül betoppanna a Teleki­térre. A múltkoriban az egyik ’közgyűlésen sok szó esett erről a Wolff-párti feltámadás előtti múltról. Valaki a baloldalon, aki nagyon jól emékiszik még ezekre az időkre, elmondta, hogy Havas méltósá- gos ur virágkorában a városi politikusok igy szok­ták egymást köszönteni: — A Józsefvárosban Rém Hűvös Havas idő van Jelentette pedig ez azt, hoigiy a Józsefvárosban a liberális korszaknak hármas vezérkara Hűvös Józsefből, Rémi Róbertból és — uram bocsáss! — _Havas Rezsőből állott. Havas Rezső akkor is ke resztény volt. ö volt a diszkeresztény a Repre- sentations-christ — a Teleki-téren. A Maulrcsokoládé hódítása. A városligeti ipar­csarnok hatalmas helyiségeiben szombaton nyílt meg a magyar kézmiiiparosság kiállítása: az Országos kézművesipari tárlat, amelyen az aranykoszorus „mesteri oklevelet“ kívánja elnyerni a Maul cso­koládéból felépített szökőkút, mely igazi mesteri re­mekbe készült „legénymunka“. Dreher Antalnak ezen remeke kikivánkozik a kiállítás keretei közül és ennek az igazi látványosságnak eredeti és ko­moly munkája messze túlszárnyalja a most lefolyt párizsi „Exposition Industriell,e“-t is. A Dreher- Baksör, Dreher Brandy és a Drehe r-r um „hors concours“ vesznek részt a kiállításon. Az ebadók uj tételeinek megállapítása. Az adók­nak és az illetékeknek aranykoronáról papirkoronára való átszámítására vonatkozó rendelet értelmében a fővárosterületén tartott ebek után július 1-től kezdve a 'Következő uj tételeket álLapiották meg: A haszon - célra, tartott ebek után évi 17.000 korona, belivér, eb- tenyésztés vagy vadászat céljára tartott fajtiszta öb után évi 170.000 korona. A luxusebek után pedig évi 425.000 korona fizetendő. Az illetékek, illetve az adók pontos fizetésének elmulasztása esetén, illetve a sza­bályrendelet 9. 'szakaszában megállapított pénzbír­ság pedig a jövőben 85.000 koronáig terjedhet. Kilencedik hete táblás házat vonzani csak az olyan igazi siker tud, mint „A nóta vége“. A diadal­mas operett főszerepeit továbbra is a bemutató nagyszerű együttese: Honthy Hanna, Kiss Ferenc, Vigh Manci, Kabos Gyula és Simon Marcsa játssza. Kiss Ferenc játssza a Budai Színkörben csütör­tökön délután a „Falu rossza" Göndör Sándor sze­repét. Kártya, rulett és alkohol Tanácskozások a játékkaszinók engedélyezése dolgában A játékkaszinónál szemben áll egymással az erkölcsi érdek és a pénzügyi érdek: a fináncpolitika azt mondja, hogy az országnak szük­sége van azokra a milliárdokra, amelyeket a játék- kaszinók jövedelmezhetnének, az erkölcsőrök erre azt felelik, hogy első a morál, s csak aztán követ­kezik a gazdasági érdek. A vitát bajos érvekkel el­dönteni, kár is lenne érvekkel előhozakodni, mert a morálbölcselők utóbb maguktól is behódolnak és a maguk mentségére legfeljebb azt mondják, hogy viselje a fináncpolitika a felelős­séget az erkölcsök megromlásáért. Ha az ország erkölcsi viszonyai csakugyan azon múlnának, hogy van-e, vagy nincs az országban néhány játékkaszinó, úgy bizonyára kevés ember akadna, aki állást foglalna a játékkaszinók engedé­lyezése mellett, nem számítva ide azokat, akiknek egyéni hasznuk van abból, hogy a szerencsejáték zavartalanul folyik az országban. De amikor az ál­lam egyáltalában nem helyezkedik az erkölcsök dol­gában intranzigens álláspontra, akkor különösen fest, hogy éppen a játékkaszinóktól féltik az ország erkölcseit. Az alkohol legalább is akkora rombolást visz végbe az erkölcsökben, mint a szerencsejáték és az alkohol mégis büntetlenül fogyasztható, sőt maga a hatóság mindent elkövet, hogy az alkoholhoz még akkor is hozzájuthsson az ember, amikor közszükségleti cikkek már nem áru­síthatók. Az a tisztviselő vagy munkás, akit elfog­laltsága néha arra kényszerit, hogy éjszaka is dol­gozzék az irodában vagy a műhelyben, éhen halhat, mert éjszaka nem kap egy falat kenyeret, de min­den tizedik lépésre talál olyan üzletet, amelyben holt részegre ihatja magát. És vájjon mi borzalma­sabb látvány, az erkölcsök szemüvegén át nézve a dolgokat: egy részeg, botránytokozó alkoholista, vagy egy játékos, aki a kaszinó négy fala között áldoz a játékszenvedélynek? Hiszen igaz, hogy a játékszenvedély halálba visz néha egy-egy játékost, de mi ehhez képest az a sokszáz beteg, akik deli­rium tremensben pusztulnak el és akik beteg, korcs utódokat hagynak maguk után. Nézzék meg a halálozási statisztikában a halál okait és a számokból borzalommal állapíthatják réz-, vasbutor-, sodronyágybetét' és gyermekkocsi-gyára. Budapest, VII. (Telefon: József 124—12.) meg, hogy az alkohol sokkal nagyobb károkat okoz a társadalomnak, mint a kártya, vagy a rulett. Eszünkbe sincs az egyiket a másik rovására támadni és a másikat az elsőnek ártalmára védeni. Csak azt akarjuk megvilágítani, hogy ilyen óvintézkedések­kel nem lehet az erkölcsöket megjavítani. Az erkölcsi kérdés mindig és mindenütt gaz­dasági kérdés is volt és ki tudja, nem használunk-e éppen azzal az erköl­csöknek, ha a játékkaszinók engedélyezésével gya­rapítjuk az állam jövedelmeit. Franciaország, Bel­gium, Németország és Lengyelország erkölcsei sem­mivel se rosszabbak, mint a magyar erkölcsök, pe­dig ezekben az országokban hatósági engedéllyel folyik a szerencsejáték. Különben is, minden játék szerencsejátékká durvulhat és minden szerencsejáték ártatlan mulatsággá finomulhat. Minden azon múlik, hogy mekkora tétek forognak kockán. Ez igy van különben minden játéknál és aki a mai sportolásoknál a szenvedélyek kirobbanását figyeli, könnyen megállapíthatja, hogy a labdarúgás is elaljasodhat és emberéletet követelhet áldozatul. Nem szeretnek, ha fejtegetéseinket úgy magya­ráznák, mintha élnénk-halnánk a játékkaszinókért. Nem, ilyesmi eszünkbe sincs. Állásfoglalásunkkal csak szeretnők elérni, hogy a játék,, ha a legtelje­sebb eredménnyel el nem fojtható, helyeztessék hatósági felügyelet alá és té­tessék az állam egyik jövedelmi forrásává. Ez a pénzügyminiszter álláspontja, s nekünk elég jó erkölcsi bizonyítvány, hogy egyet akarunk a pénz­ügyminiszterrel. A tanácskozások, amelyek most a minisztériumokban folynak, utóbb amugyis a pénzügyminisztert fogják igazolni és ha azt a bizonyos erkölcsi álláspontot fel kell adni, jobb, ha az ügyet nem élezik erkölcsi problé­mává, mert minél jobban kiélezik, annál nagyobb immoralitás lesz, ha az erkölcsi szempont deferální fog a pénzügyi érdeknek. MINTRRRKTÄR: VII., Dohány-u. 6. Telefon; József 61—97. S zálloda-, kórház- és penzió- teljes berendezések. Réz- és vasbutorok valamint gyermekkocsik szakszeri! javítása, fényezése és csiszolása.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents