Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-08-05 / 30-31. szám
Budapest, .1925 augusztus 5. 5 Ereky Károly az uj törvényhatóság munkaképességéről A városi politikát kevesen ismerik jobban, mint Ereky Károly. Tudása, széles látóköre első szem- pillantásra felismeri ennek a nagy gépezetnek minden csinját-binját ési látja minden akciónak titkos és titokzatos rugóit. De kitűnően ismeri a városi politikával foglakozó pártvezérek pszichológiáját is és ez^ a nagyszerű látóképessége tette lehetővé, hogy már évekkel ezelőtt sok mindent megjósolt a városi politikáról, ami aztán valóban be is következett. E kvalitásokra való tekintettel megkérdeztük Ereky Károlyt, mi a véleménye az uj közgyűlés munkaképességéről? Ereky a következőket mondotta munkatársunknak: — A főváros törvényhatósági bizottsága még nejn kezdte meg működését, de annál nagyobb buzgóság mutatkozik az egyes bizottságokban. A közlekedési bizottság már megtartotta első ülését, amelyen az első közbeszólásokból meg lehetett állapítani, hogy a pártok nem adták fel régi e 11 e n s é g e s k e dé s ti k e t, azonban maguk e Pártok reális politikát akarnak folytatni és ezért el ás- ítélik az ilyen közbeszólásokat, amelyek csak megakasztják a munkát. A bizottságok minden tagja érzi, hogy a demagógiával fel kell hagyni, mert azok a bizottsági tagok, akik komolyan dolgozni akarnak, csak igy fejthetnek ki áldásos Tevékenységet., Igen /jellemző a szociáldemokraták magatartása, akik a reális politika útjára léptek, amikor a villamosvasutak ügyében olyan előterjesztést tettek, amelyet; nem lehetett elutasítani, még pedig azért nem, mert az ő indítványuk alig különbözött az üzemeket ellenőrző bizottság indítványától. Az eddigi tapasztalatok arra a reményre jogosítanak, hogy a városi bizottságok ezután harmonikusan fognak együtt dolgozni — Hogy mit hoz az uj közgyűlés ? A háború- előtti időkben a közgyűlés néhány óra alatt elvégezte munkáját. Ritka eset volt, hogy a közgyűlés hosszabb ideig együtt maradt volna, aminek az a magyarázata, hogy régebben minden ügyet már a bizottságokban intéztek el és a közgyűlésnek nem volt más tennivalója, mint a bizottságokban hozott határozatokról dönteni. f\szerencse gyermekei Csakugyan a háború áldozatait temetjük még mindig ? A Tiborok és Surányiak, akik méreggel, revolverrel és elszánt halálugrásokkal vetnek véget életüknek, a háborút követő összeomlásnak az áldozatai ? ^Látszatra talán igen, de mihelyt szigorúbb szemmel vizsgáljuk az okozati összefüggéseket, azt kell látnunk, hogy a háború ezekben az esetekben csak erőszakosan szőtt takarója az igazi okoknak. A háború megrendített, legyöngitett vállalatokat és exiszteneiákat, a háborút követő korszak elsöpört sok olyan alapítást, amelyek máról holnapra a földből bújtak elő. De csak a háborút és a forradalmakat mégsem állíthatjuk oda az egyetlen bűnbaknak. Az utolsó tiz esztendőben nagy vagyonok is keletkeztek, szolid vállalatok is alakultak és igy nem állítható, hogy a háború és a forradalmak okvetlenül csak pusztulást idéztek elő a javakban. A m i szolid alapokra volt építve, kiállta a zivatarokat s csak az omlott össze, amit homokzátonyra építettek. Nem az utolsó tiz esztendő sajátos viszonyaiban kell tehát keresnünk az összeomlás és az ön- gyilkosságok okait. Ennek az utolsó tiz esztendőnek csak annyiban van köze ezekhez a tragikus fordulatokhoz, amennyiben kedvező alkalomnak kínálkozott arra, hogy kevés anyagi és szellemi befektetéssel nagy sikereket érhet el az ember. A spekuláció semmiből akart uj világokat építeni s az a körülmény, hogy az építésben eljutott egy bizonyos magasságig, inkább a viszonyok sajátosságának, mint az ő alkotó erejének tulajdonítható. A munkában, termelésben csak igen kicsi szerepet szabad szánnunk a szerencsének, de az uj milliárdosok mindent a szerencsére építettek. És akik csak a szerencse kiaknázása mellett jutottak el odáig, hogy egy bizonyos magasságba felemelkedhettek, azok máris többet értek el, mint amennyit valóban megérdemeltek. A szerencse gyermekeinek tehát semmi okuk a sors ellen panaszkodni. Ha a magasságból lezuhantak, azt telhetetlen- ségüknek, könnyelműségüknek és legtöbbször vakmerőségüknek kell tulajdonitaniok és nem a mai lerongyolt viszonyoknak. A lerongyolt viszonyoknak A közgyűlés csak Wolff Károlyék uralma alatt lett hadszíntérré. Ez a balkezü politikus kikapcsolta a bizottságokból az ellenzéket s igy történt, hogy a legaprólékosabb ügyeket is a közgyűlésnek kellett letárgyalni, ami persze azzal járt, hogy a közgyűlésnek éjjel-nappal permanenciában kellett maradni, mert a 70—80 bizottságban dolgozó bizottsági tagok a részletkérdésekről is a közgyűlésen vitatkoztak. Magától ért- hetődik, hogy ősszel, ha minden kérdést az QSyes bizottságok megvitatnak, a közgyűlés nem lesz oly jeleneteknek szin- . tere, mint volt Wolíf Károlyék uralma alatt. Sőt valószínű, hogy az egyes pártok szónokainak felvonulása is elmarad, mert a bizottságokban már eleget vitáztak a kérdésről. Mindazonáltal nincs kizárva, hogy a közgyűlésen igen heves viták fognak lezajlani. Valószínű ugyanis', hogy a szociáldemokraták a polgári pártokkal a közgyűlésen fognak harcba ereszkedni, de valószínű az is, hogy a különböző világszemléletéi polgári pártok is a közgyűlésen vívják meg harcukat, hogy politikai, pénzügyi, gazdasági, kulturális és szociálpolitikai követelésüket megvalósítsák. — A közgyűlés még nem kezdte meg_munkáját és máris 20—30 interpelláció elmondására készülődtek a pártok. Pártközi konferenciára volt szükség, hogy az interpellálókat leszereljék. Ebből megállapítható, hogy az interpellációk az uj közgyűlésen is nagy szerepet fognak játszani és az interpellációs jogra való hivatkozással a törvényhatóság tagjai igen gyakran fognak gazdasági, kulturális és személyi ügyekben kérdést intézni^ a tanácshoz. A Wolff-féle uralom alatt ez is másképen volt, mert Wolffék idejében tárgyalás közben kellett és lehetett csak ilyen kérdésekben a tanácshoz fordulni, mig ezután majd csak^ akkor kerül sor az interpellálásra, ha a közgyűlés a nagyközönség érdekeit érintő ügyeket már elintézte. Ekkor előfordulhatnak majd izgalmas jelenetek, de ezek nem fogják a közgyűlés munkaképességét zavarni s legfeljebb arra szolgálnak majd, hogy megtorolják .a Wolff-féle uralom hibáit és mulasztásait. Figyeljen n minőségre! Előnyösen csak igy vásárolhat!... Használatban a legolcsóbbnak mindig csak a valódi „Franck kávépótlék“ bizonyult és pedig kitűnő minőségénél fogva! Ügyeljen bevásárlásainál gyári védjegyünkre a „kávédarálóra“! tizenhárom órányimért Kapnak egy túlórára a városi tisztuiselők Azonnali intézkedést sürgetnek a tisztviselők A központi választmány minapi ülésén — mint ismeretes — szóbakerültek azok a rendellenességek, melyek a választói névjegyzékek összeírása körül merültek fel. Biichler József szociáldemokrata bizottsági tag megállapította, hogy a központi választmány nem rendelkezik kellő számú munkaerővel. Ezzel magyarázható, hogy a hivatalok nem tudják ellátni az összeírással járó munkatömeget és a munka egy részét igy nem a központi, hanem az üzemi tisztviselők végzik, akik azonban nem rendelkeznek kellő tájékozottsággal. Szóbakerült továbbá, hogy a hivatalnokok túlórázását ezer és kétezer koronával fizetik, minthogy a túlórák dija rangfokozat szerint tizenhárom—huszonhat aranyfillér, ami még éhbérnek is kevés. A tisztviselők körében ez a felszólalás érthető izgalmat okozott és maguk is sürgős intézkedést kérnek, hogy az eddigi állapoton minél előbb változtathassanak és a túlórák diját a mai viszonyokhoz képest emeljék fel. —1 Fizetésünk olyan kicsiny, — mondotta egyik hivatalnok — hogy a sokat emlegetett létminimumot sem éri el. Az ideiglenes hivatalnokok fizetése 1,700.000 korona, a tanácsjegyzőé pedig 5 millió körül van. A kis- hivatalnokok még villamosjegyet sem kapnak, tehát ha egy Óbudán lakó hivatalnok délután is bejár hivatalába, úgy naponta tizennégyezer, havonta pedig hatszázezer koronát költ villamosra. A túlórázásért még ma is tizenhárom aranyfillért, tehát kétezer koronát . fizetnek. Csak abban a reményben dolgozunk, hogy rövidesen javul a helyzet. Talán ennek előjele az, hogy most huszonötezer korona élelmiszerpótlékot utaltak ki részünkre. Pedig tudvalevő, hogy gyakran egész éjszaka dolgoztunk, hivatalunkban aludtunk, hogy másnap folytathassuk a munkát. , Értesülésünk szerint a városi tisztviselők ügyében csakugyan sürgős intézkedés történik, amennyiben a központi választmány a legközelebbi ülésén ismét foglalkozik a tisztviselők helyzetével. EPP ES FEKETE GÉPGYÁRA R.-T. BUDAPEST EMELŐ m-> Római fürdő CSIGA- GÉPEK XT SOROK SZÁLLÍTÓ BERENDEZÉSEK. JflHOPA KÁROLY Újpest, Baross u. 84-86. Telefonszámok : 1i5-82, 203-38. Automobil és Garage R.-T. Budapest, VI., Andrássy-ut 34. ^ Telefon: 186-06. A világhírű PRESTO és DÖK luxuskocsik, valamint V O M A G és 1^ A G I R U S teherautók _________ vezérképviselete {w mi I, — i mii n —............ n i csa k pünkösdi királyságukat köszönhetik, de nem tragédiájukat, mert a lerongyolt viszonyok ritka levegője tette lehetővé, hogy gyönge szárnyaikkal a magasba emelkedjenek és a gyönge szárnyak csak annyiban okai a bukásnak, hogy nem tudták a repülőt fentartani abban a magasságban, ahová az fel- emelkedett. Ha ezekben a bukásokban, összeomlásokban van valami tragikus, az nem maga a halál, hanem az emberi karakternek az a gyöngesége, amely nem tud, vagy nem akar a megváltozott viszonyokba beletörődni, nem akarja a változásokat tudomásul venni s ami legnagyobb baj, nem akar átnyergelni és uj életet kezdeni. Akinek tegnap még semmije sem volt s mára meggazdagodott, holnap már nem emlékszik arra, hogy mi volt tegnapelőtt, s nem akarja megint ott folytatni, ahol tegnapelőtt abbahagyta. Aki belekóstolt a gazdagságba, megdöbben attól, hogy megint szegény lett s megint elölről kell kezdenie a harcot. Akárhány esetről van tudomásunk, amikor tönkrement exisztenciák elhagyták az országot, kivándoroltak az újvilágba és ott uj életet kezdtek. Beálltak pincérnek, cipőtisztítónak, autómosogatónak, újságárusnak és más ehhez hasonlónak. Amerikában vállalkozik az ilyen munkára, de saját hazájában nem. Pedig, ha itthon bfe akarna állni cipőtisztítónak, itthon is megélhetne, de az álszemérem akkora erővel dühöng benne, hogy itthon csak a halált, de Amerikában a mosogatást is vállalja. Ez az álszemérem a tragédia mozgató ereje, mert álszemérem nélkül hozzálátna egy uj exisztencia megalapozásához, mint ahogyan hozzálátott akkor, amikor a konjunktúra azzal biztatta, hogy kereskedősegédből egy-kettőre bank- igazgató lehet. De hát nem lehetne ma megint kereskedősegéd, aki tegnap az volt? Ha át tudtak nyergeim, amikor könnyű volt egy jobb exisztenciát teremteni, nyergeljenek át ma is, amikor ismét egy uj konjunktúrával állnak szemben. A mai korszak is nyújt a megélhetésre lehetőségeket, de szükséges, hogy minden energiánkkal lássunk hozzá a lehetőségek kihasználásához. Nem kell okvetlenül hatszobás lakás a boldogsághoz és egy borjupörköltben is lehet annyi gyönyörűség, mint a fácánsültben.
