Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-07-15 / 28. szám

Tizennegyedik évfolyam Ára 3000 kor. Budapest, 1925 Julias 15 28. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész VÁROSI, POLITIKAI Megjelenik minden szerdán évre 200.000 korona. Félévre ' Szerkesztőség és kiadóhiva­100.000 kor. Állandó mellék- tßl: VI. kér., Sziv-utca 18. sz­let- TŐZSDEI HÍRADÓ FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Telefon: 137—15. szám Ripka Ferenc dr. Budapest fopolidrmestere állapíthatjuk meg, hogy ennél nagyobb és korszakal­Budapest tör vény hatósági bizottsága, amint az másként nem is történhetett,, dir. Ripka Ferenc volt kormánybiztosit választotta meg Budapest székesfőváros főpoigánmlesterévé. Ennek a válasz­tásnak külsőségei méltóak voltak magához az ese­ményhez, mert hiszen .a fő polgár mesteri székbe kelrüíni tulajdonképpen kiét hatalmas faktornak, a kormánynak és Budapest fszékesfötvábos közönség­gé bizalmának megnyilatkozása. A magyar kor­mány azzal a 'ténnyel, hogy Ripkiai Ferencet aján­lotta a kormányzónak az első helyen való jelölésre, tanúságot tett arról, hogy Ripkai Ferenc közéj egy esztendős' kormánybiztosi működése ■ alfalttj beválj tolta mindazokat a reménységeket, amelyeket vele szemben a kormány akkor táplált, almikor a válasz­tások vezetésére és az interregnum alatt való el­lenőrzés céljából az uj városházára küldötte. A kormány részérőll tehát nem találgatás és nem ta1- pogatódzás volt az, hogy Ripka Ferencet kormány- biztossága után a főpolgármesteri székben kívánta látni. Pe' nem tapogatódzás a választás Budapest polgársága részéről sem), mert hiszen közel egy esztendő alatt Budapest minden lakójának meg kel­lett' ismernie azt a tökélejtes objektivitást, amellyel tisztét betöltötte!, azt a meleg és mély szeretetet, a melyet városa iránt érez és azokat a neme|s, haza­fias és fenköit gondoltatokat, amelyek egész tevékeny, ségében vezetik. Egész életében a munka emberej volt Ripka Ferenc és azon a nagy beszéden, amelyet megvá­lasztása alakálmából a törvényhatósági bizottság­hoz, tulajdonképpen azonban Budapest egész lakos­ságához intézett, szintén az iaz ígéret vonul végig a legpregnánsabb formában, hogy tovább is a munka, a szeretet, az £|mberek megbecsülése lesznek az irányadó elveik, amelyek egész lényét áthatják. Hosz- szu e)gy év alak sokszor hallottuk Ripka Ferenc hangját, amely a legtüzesebb küzdelmekben is min­denkor higgadt, mérsékelt és bölcs tudott maradni. Most hogy elfoglalta a főpólgármesiteiri széket, szin­tén csak azt hirdejti, amit az előző egy esztendő­ben nagy megelégedéssel' és boldog feléledéssel hal­lott Budapest közönsége, amely az ő szavára kezdett felocsúdni abból az 'dnyomódottlságbd\, abból az aléltságbóH, amelybe körülbelül tiz esztendő viharai és szenvedései sodorták bele,. Ripka Ferenc székfog­laló beszédének van egy részei, ajmlelyben atludál ezekre az időkre, szavainak azonban többé már nincs keserűsége, mert lellkiszeméi előtt ai jövő képe raj­zolódik ki és megejlégedett lelkesedéssel mondja, hogy egész erejévejl Budapest helyreállítását kell szolgál­nia. Ennek érdekében peidig ölssze kell fogni min­denkinek, aki jót akar: a jókkal a jóért. Hogy pedig jót akaró ember bőségesiejn van az uj törvény­hatósági bizottságban, ánnak legfőbb bizonyítéka az, hogy a legcsekélyebb akadályt seim gördítette senki taz elé, hogy Ripka Fejrenc az alkotómunka, a polgári egyetértés, a béke és a szereltet jelszavai­val kerüljön a főpolgármesteri székbe. Ezekhez a jószándéku emberekhez intézte az uj főpolgármester szózatát, hogy a kenyeret adó munka helyett ne dobjon senki izgató mérget a főváros közönségének. Ripka Ferencnek egy eszetendö alattit sikerült atmoszférát teremteni, hogy a legkülönbözőbb világ­nézetek harcából munkaképes közgyűlés keletkez­zék. Ma, amikor Budapest közönsége' örömmel üd­vözli ölt uj és magas pozíciójában, nagy dl'égléteHel kotóbb munkát a mai viszonyok között el sem igen lehet képzelni. A legszélsőbb világnézetek har­ca dull nemcsak a politikában, nemcsak a hivatalos testületekben, nemesük a nép kiválasztottjai között, hanem magában a közönségben: a népben is. A választások tanúsága is a;z, hogy Budapest közön­sége két nagy politikai, vágy helyesebben világné­zeti alapon áió tömegre oszlik. A szembenálló ha­talmas táborokban fel kellett kelltiejni és ébren kell 'tartani állandóan az akaratot, hogy a főváros érde­kében, akár ádozafokat, az elvek és világnézetek megalkuvását is meg kell hozni. Kézzelfogható bi­zonyítékok vannak immár arra, hogy ejzt az apostoli munkát Ripka Ferencnél senki jobban, senki simáb­A nagy alkalomból, hogy Ripka Ferenc dlr-t, m. kir. udvari tanácsost, Budapest székesfőváros tör­vényhatósági bizottsága főpolgármesterré válasz­totta, 'érdemes egy pillantást vejfcni ennek ia kiváló férfiúnak' harmonikusan szép, csönded, munkában gazdag életére. A demokrácia korszakában a leg­nagyobb diadallal kell tudomásul venni, hogy Ripka Ferenc egyszerű, de mindenki által tisztelt család­ból származik. Mindössze ötvennégy éves, ereje teljében, lélekerejének legszebb idejében lévő férfin. 187R szeptember 1-én születet Is as zeigen, Pest vár­megyében. Atyja, Ripka Antal, az egykor hatalmas Qrasisalkovich-család tulajdonát képező, de később egy belga pénzcsopöirt kezére került birtokon er- dészséigied volt. Édesatyja korán elhunyt és özvegye, született Slkalka Mária csekély kegydijból, osodáf- tévő módon nevelte intelligens emberekké fiait, aíkik közül Ripka Károly a Győr-Sopron-iÉbeiiímrti vasút igazgatója, Ripka Ferenc dr. pedig most ju­ban és senki eredményesebben el nem tudja végezni. Ebben látjuk mi Ripka Fereinc hatalmas jelentősé­gét Budapest tört éne jtébe|n. Egyszer véget kell hogy érjen majd a világnézetek harca. Senki nem lehet jós, hogy a győzelem kié lesz, hogy hogyan és miként fog kialakulni egyszer majd ennek a városnak egy egységes akarata. Bizonyos azonban, hogy ma át­meneti időt élünk, amely átmeneti időben városát az szerejti legjobban, aki kitudja egyenlíteni az ellentéteket, lej indítja tétetni a fegyvereket, a ver- I sengés és gyűlölet helyetti a sze!re|tetet és munkát i tudja jogaiba iktatni. Ezt várjuk mi és valljuk be, ezt várják maguk a harcoló fejleik is Ripka Fér énétől. S Tapasztailaítaink és hitünk mondatják velük: nem ! fognak csalatkozni. t.ott el az isaszegi erdészsegéd szegényes hajlékától a főpolgánmlesteri székig. Dr. Ripka Ferenc gyermekéveit Gödöllőn, majd Budán töltötte e|l és már kora ifjúságában magába szívta azt a vonzalmat és azt az el nem hűlő sze­re teteti, amellyel Budapest, de legkivált a kedves, patriarkális és csöndes Buda iránt mindig viselte­tett. Mint szegény árva diák, önmaga szerezte meg a’z eszközöket ahhoz, hogy (elvégezhesse1 a közép­iskolát, ahol mint kitűnő tanuló, állandóan ösztön­díjakat kapott. Középiskoláinak elvégzése utájn a műegyetemre került, m.ajd pedig a tudományegye­temen, folytatta jogi tanulmányait. Elindulás az életbe Egyetemi tanulmányainak elvégzése után Ripka Ferenc az újságírói pályára lépett. Először a Fővá­rosi Lapoknál dolgozatit, amely érdekes produktuma volt a magyar sajtónak. Ez volt a magyar sajtó tör­ténetében az egyetlen napilap, mert sem előtte, sem azóta nem mert vállalkozni napilap arra, hegy a po­litika teljes kikapcsolásával, pusztán társadalmi kérdésekkel foglalkozzék. Ripka Fe/remc szorgalmas és kiválóan értékejs (hágja volt a Fővárosi Lapok szerkesztőségének, majd pedig a Magyar Újságnál, később a Magyar Távirati Irodánál és a Hazánknál dolgozott. Több évi ujságirói működés után, 1894-ben a Ganz és társa vasöntő és gépgyár ,nt. szolgálatába került. Ennél a vállalatnál eleinte minit levelező, majd mint titkár működött, utóbb pedig mint cég­vezető-titkár a gyár által létesített és bérelt elektro­mos vároisi világítási telepek ügyeit intézte. Ez a vállalat akkor az Oszitrálk Magyar Légszeszmüvek budapesti telepe voljö. Ekkor Ripka Ferenc már na­gyon népszerű ember volt Budán. Valósággal sze­mélyesen ismert mindenkit, résztvétt a társadalmi élet mindlen, megnyilvánulásában, mindenütt tisztel­ték és mindenütt számítottak rá. Különösen az I- közigazgatási (kerületben, a Várban ismerték és 'sze­rették. Egyben sokat is tartottak róla, mert tudták, hogy lelkes munkás és értékes ember. Ennek kö­szönhette, hogy 1906-ban törvényhatósági taggá vá­lasztották. A gázgyár megváltása Amikor Bárczy és Vázsonyi az Osztrák Magyar Légszeszmüvek megváltását propagálták, már tulajdoniképpen csak Ripka Feretnc akcióját szé­lesítették ki, mert a főváros most megválasztott fő­Az erdészsegéd hajlékától a főpolgármesteri székig

Next

/
Thumbnails
Contents