Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-07-08 / 27. szám
Budapest, 1925 j.ulius 8. 5 Nüvihor n Nádor-kert mesoásnrldsa körül Dr. Czabalay Kálmán, a Közmunkák tanácsának alelnöke, Sipőcz Jenő polgár- mester és dr. Ugrón Gábor volt belügyminiszter a főváros előnyös vételéről SzdmlózóSépekkel szerelik fel a Budapesti elektromos Műveket A villamosáram fogyasztóinak száma egyre növekedik a fővárosban és ez a folyton fokozódó áramszolgáltatás tette szükségessé, hogy Budapest Székesfőváros Elektromos Müvei gép üzemre rendezzék be a számlázást. Az átszervezés már hónapok óta folyik s minthogy ez a reform méltán keltett közérdeklődést, a Fővárosi Hírlap munkatársa az Elektromosmüvek műszaki igazgatóságához fordult, ahol a számlázógépek bemutatása kapcsán a következőkben tájékoztatták a reform jelentőségéiről: — A fővárosban az áramfogyasztók száma ma már meghaladja a százhatvanezret, s minthogy az áramszolgáltatás háborús akadályai megszűntek és a normális viszonyok ezen a téren is beállottak, kétségtelen, hogy Budapest fejlődésével az áramfogyasztók száma fokozódni fog. Már ez a százhatvanezer fogyasztó is elég súlyos feladatok elé állította a nyilvántartó osztályt, amely 120 személyt alkamazott az áram- fogyasztás számlázására. A számlázógépek beállításával megfelelő technikai felszerelésekről is kellett gondoskodni, hogy a számlázógépek üzemképességét a maguk teljességében kihasználjuk. Így gondoskodtunk arról, hogy 250 számLaiirlap perforálva és egy tekercsben felhengerelve, egy ötletesen megkonstruált gép segítségével, az áramfogyasztó nevével és közelebbi címével elláttassék. A számlák csak ezután kerülnek a számlázógépekbe, melyek a fogyasztó törzslapjára jegyzett adatokat átvezetik a számlára, még pedig úgy, hogy mechanikusan kivetik az összeadás, kivonás és szor- z ás eredményeit. A számlázógép a számokat nem másolja le a törzslapokról, hanem maga végzi el a számolási műveleteket, még pedig oly csalhatatlan pontossággal, hogy ott, ahol a számlázógép végösszegei nem egyeznek a törzslapokon feltüntetett végösszegekkel, nem a számlázógép hibázott, hanem a törzslapra vezetett számadatok kivetésénél történt a hiba. — Ezen munkarend beigazolta, hcijy a számlázógép teljesen ellenőrzője az emberi számításoknak, kideríti a könyvelésbe esetleg becsúszott tévedést, mert a számlázógépnél a tévedés teljesen ki van zárva, miután olyan szellemesen van megkonstruálva, hogy a számlázásnál hiba egyáltalában nem történhet. % — A számlák eimzé'sét A cl r e mi a c i m i r ó g é p- p e 1 végezzük, a számlázást a Goerz számlázógépekkel. Egy Goer z-gép öt órai munkaidő mellett naponta 570. számlát készít el. Egy csoportban két számlázógép dolgozik és egy-egy csoport 20.000 számlát készít el havonta, sőt néhány napja marad még egyéb munkálatokra is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy hamarosan 25—30 százalék költségmegtakarítást érünk el a Goerz-tipusu számlázógépekkel, úgy hogy a befektetés 3—4 év alatt teljesen amortizálódik. Talán mondanunk sem kell,, hogy mi az igy fölöslegessé lett emberi munkaerőt nem bocsátjuk el a szolgálatból, nem helyezzük B-listára, mert az egyre nagyobbodó üzem abszorbeálja azt az erőt, amely a számlázógépek folytán felszabadul. Reméljük, hogy ez évi szeptemberre teljesen elkészülünk az átszervezéssel, amelynek még egy nagy előnye, hogy a számlák nem hamisithatók és igy a fogyasztók nem károsodhatnak. — A gépeik évek hosszú során át való helyest működésére nézve nemcsak a Goer z-gyár európai hirii megbízhatósága nyújt garanciát, hanem azon körülmény is, hogy azokat egy helybeli, évtizedek óta fennálló magyar cégtől szereztük ihe. A Lágymányoson elterülő úgynevezett Nádorkertet pár nappal ezelőtt a főváros megvásárolta tulajdonosaitól, egy régi pesti patrícius család tagjaitól, és a belügyminiszter most jóváhagyta a vételt, azaz hogy sietett jóváhagyni, mert junius 30-án túl az eladók egy része élt volna az opció lejárásának jogával és visszalépett volna a már megkötött egyezségtől. A vétel belügyminiszteri jóváhagyása a napisajtó egyik részében művihart támasztott és egyesek szemére vetették a belügyminiszternek és a városi vezetőségnek, hogy telkeket vásárolt, amikor a városnak a legszükségesebb népjóléti intézményekre nincsen pénze. Ez a beállítás nem jóhiszemű, mert hisz a fővárosnak akkor is össze kellett szorítania népjóléti kiadásait, amikor legutóbbi költségvetését elkészítette, már pedig ebben a költségvetésben 2.35 millió aranykoronát vett fel telekvásárlási célokra, mert a fővárosi telekpolitikában nem lehet fennakadás, bármily szűkösre is kell szabni a szociális kiadásokat. Természetesen elsősorban a szociális kiadások következnek, de ugyanakkor élni kell azokkal az anyagi eszközökkel is, amelyeket a költségvetésben a telekpolitika céljaira előirányoztak. Ami magát a Nádor-kert megvételét illeti, az a város részére minden tekintetben kedvezőnek mondható és ez kitűnik az alább következő illetékes nyilatkozatokból is, melyeket a Fővárosi Hírlap munkatársának tettek: Dr. Czabalay Kálmán, a fővárosi Közmunkák Tanácsának ügyvezető alelnöke: — A belügyminiszter ur hivatalosan véleményt kért a fővárosi 'közmunkák tanácsától és válaszunk az volt, hogy élni kel! a kedvező alkalommal és meg kell vennie a Nádor-kertet. Ez a közminnkaitianács szempontjából azért fontos, mert lehetővé vált, hogy a főváros gazdaságosan vásárolhassál meg a szükséges telkeket és ezáltal lehetővé vált a Kelenföld szabályozása. Különösen telhintettel voltunk a vételárral, noha a mai viszonyok mellett iniodn lehet beszélni! a telkek forgalmi értékéről, de aiz adott bázisok szerint, amelyeket szakértők bocsátottak rendelkezésünkre, a Nádor-kart vételára jóval alacsonyabb az ottani telkek értékénél. Ezek a szempontok vezettek bennünket a véleményezésnél és főleg az a körülmény, hogy a Nádor-kert megvásárlása által, az eddigi tulajdonosok rovására, a városi jelöntékenyen gazdagodott. Hogy csak egy példát: emlitseki. •mindjárt a NáBudapest történetének van egy korszaka, amelyet a fejlődés és szédületes haladás jellemez. Ebben a korszakban Budapest kulturszükségletei oly rohamosan fokozódtak, hogy azokat kielégíteni a legsúlyosabb feladatok közé tartozott. Ugyanez volt az eset a népnevelés és közoktatás terén Is: a főváros lakosságának természetes szaporodása, továbbá a bevándorlás utján beállott népesedése, szinte lehetetlenné tette, hogy ily rövid idő alatt annyi iskolát építsenek, amennyi a szükségleteket kielégíthette volna. Így történt, hogy a főváros azonfelül, hogy iskolákat építtetett, még bér házakat is átalakított iskolákká. Ilyen iskolát a Vilmos császár-ut 58. szám alatti bérházban is berendezett. Ez a bérház átjáróház, amelynek Vadászutcai részében ugyancsak egy iskolát, még pedig egy polgári leányiskolát heyeztek el. A háznak ezt a részét megvette aVaskereskedők Szövetsége, amely nemrégen azzal a kéréssel fordult a főváros tanácsához, hogy üritise ki aiz iskolát, mert a szövetség székházzá akarja átalakítani az épületnek ezt a részét. De ugyanilyen kéréssel fordult a Vilmos császár- uti háznak tulajdonosa is a fővároshoz. Ennek a háznak tulajdonosa előadta kérésében, hogy a női kézimunka tanfolyam megszüntetésével mintegy 10—12 lakás szabadulna fel, ami ugyanennyi családnak lakásnyomoruságán segíthetne. Nem tudjuk, hogy a főváros mire határozza el magát s hogyan intézi el a két háztulajdonos kérését. Bizonyos azonban, hogy amíg Budapesten nagy a lakásínség, mindaddig nem lett volna szabad annak megtörténni, hogy a főváros lakóhelyiségeket von el a polgárság elöl iskolai célokra s ugyanekkor egyes iskolák egész emeleti helyiségeit a Községi Keresztény Párt klubcéljaira engedi át. Többször esett már szó arról, hogy a főváros a Szent István-téren levő iskola egész emeletét átengedte a Keresztény Községi Pártnak. Ennek a dor-kert mielKett vannak a Goldberger-féle textil gyár, a Wespág épületei, amelyek két évvel ezelőtt, négy- szögölenikint 250 ezer koronáért cseréltek gazdát. Ma jutányos áron csak kényszerhelyzetben lévő telektulajdonosoktól lehet földet szerezni, a. Nádor-kert tulajdonosai pedig nem voltak kényszerhelyzetben és igy elismerés illeti azokat a városi tényezőket, akik meg tudták szerezni a Nádor-kertet négyszög- ölenkint 180 ezer koronáért, mikor közvetlen szomszédságban két évvel ezelőtt 250 ezer koronát adtak egy négyszögölért. Dr. Sipöcz Jenő polgármester: — Én a szakértők véleménye alapján járultam hozzá a vételhez, amelyet nagyon előnyösnek tartottak. Különben is a főváros telekpolitikája szempontjából helyesnek tartom ma Is. Ezzel a szociális, kiadások egyáltalán nem csökkentek, mert a költségvetésben 2.35 millió aranykoronát telekvásárlásokra irányoztunk elő, s ezt az összeget nem is lehetett másra fordítani, mint telekvásárlásira. Dr. Ugrón Gábor volt belügyminiszter, a törvényhatósági bizottság tagja: — Én a kérdéses területekről s azok megvételéről csak a lapokból értesültem, hivatalos tudomást csak azon az értekezleten nyertem, melyet a belügyminiszter ur e tárgyban összehívott. Ott kaptam azt a felvilágosítást, hogy a telkeket milyen áron vették meg és mely okokból, hogy milyen fedezet áll a vétel rendelkezésére. Ilyen és hasonló kérdések elbírálásánál teljes objektivitással kell eljárni s engem más szempont nem vezetett, mint annak megállapítása, hogy a város érdekeiből kiindulva, hasznos-e egy tranzakció és szükséges-e annak keresztülvitele ? E szempontok megvizsgálása után legjobb meggyőződésem az, hogy a város a Nádor-kert megszerzésével kizárólag a saját telekpolitikai érdekeit szolgálta, mert olcsó a 11 koronás vételár, mikor azon a helyen a telekértékadó alapja békeidőben 75 korona volt. Másrészt azok a célok, amelyek szolgálata érdekében a telkeket megvette a város, feltétlenül meg- valósitandók voltak. De mindezektől eltekintve, feltétlenül megszerzendők voltak a területek, nemcsak mert halasztás esetén az eladók egy része már nem állta volna ajánlatát, hanem azért is, mert a főváros dumaparti területei feltétlenül a város birtokában kell, hogy“' legyenek. Főkép a Dunának azon a részén, amely Budapest alatt húzódik-el, szemben a csepeli kikötővel ideális fekvéssel, minden gyáripari berendezkedés számára. pártnak V. kerületi klubhelyisége még ma is ebben az iskolában van. Nappal a földszinten és az első emeleten emberszeretetre tanítják a gyermekeket, este pedig a gyűlölet és széthúzás szellemét fejlesztik az emeleti klubhelyiségben. De nemcsak ennek az egy iskolának termeit engedte át a főváros a Keresztény Községi Pártnak. Van még néhány iskola, ahol a kultúrát és népoktatást csak azért „építették le“, hogy annál zavartalanabbul terjeszkedhessék az a politika, mely szinte katasztrófába vitte az utolsó öt év alatt a fővárost. Sose volt a mostaninál kedvezőbb alkalom arra, hogy az iskolákból telepítsék ki a politikai klubokat és adják vissza az iskolákat eredeti rendeltetésüknek. Ma két háztulajdonos kéri azoknak a lakosztályoknak felszabadítását, amelyekben a főváros iskolát és tanfolyamot rendezett be. A megoldás igen könnyűnek ígérkezik: költöztessék ki az iskolai épületekből a politikai klubokat és telepítsék át a megüresedett helyekre azokat az iskolákat és tanfolyamokat, amelyeket a főváros bérházakban helyezett el. Ez annál megokoltabb, mert Zilahi Kiss Jenőék azzal érveltek a klubok betelepítésekor, hogy az iskolának azt a részét, amelyet a Keresztény Községi Pártnak átengedtek, nem használták tanításra, miután az iskolában nem jelentkezett annyi tanuló, hogy a klubhelyiségeket is tanítási célokra kellett volna felhasználni. Ha tehát a fővárosi iskoláknak egyes részei csak azért nem foglalhatók le tantermekül, mert tanulásra nem jelentkezik elég tanuló, akkor gazdasági szempontból talán mégis előnyösebb volna, hogy a bérházakban levő iskolákat és ne a Keresztény Községi Párt klubhelyiségeit telepítsük ide. Vagy higyjük talán, hogy a Keresztény Községi Párt a klubhelyiségért annyi bért fizet a fővárosnak, hogy ebből a bérből bőségesen kifutja az, amit a főváros az iskolákért fizet bér fejében ? Ki kell lakoltatni a főváros iskoláiból a Keresztény Községi Párt klubjait A bérházakban levő iskolákat a kluhbok helyeire kell áttelepíteni
