Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-07-08 / 27. szám
Budapest, 1925 jdius 8. 3 „üj gyöngyszemmel gazdagodott aBalatonuidéK“ Megnyílt a fővárosi árvaházak fonyódi üdülőtelepe Fonyód-Bélatelep, jul. 5. Piros-fehér-zöld és vörös-sárga-kék zászlót lenget az uj árva-iidülötelep fölött az enyhe balatoni szellő. A napsugár izzón tiiz le a formás, kedves kis épületre, amely büszkén viseli a homlokán a felírást: Székesfővárosi árvaházak Gróf Zichy Jenö-üdiilötelepe. A frissen készült betonkeritésen belül, a parkszerű elörészben már gyülekezik az ünneplő közönség: a fürdőtelep lakói és a pesti vendégsereg, akiket a reggeli gyorsvonat egyik zsúfolt kiilön- kocsija hozott el a felavató ünnepségre. Az épület mentén feszes glédában áll a gyermeksereg: az üdülőtelep árva, de mégsem elhagyott kis bentlakói. Hetvenketten vannak. Nekik van először részük az uj nyaraló-intézmény áldásaiban. Csupa fiú, a fővárosi fiuárvaház lakói, akik most egy hónapra otthagyták a poros, füliesztő Budapestet, hogy a Balatonvidék szivet-lelket üdítő levegőjében és a Balaton enyhetadó hiis hullámaiban üdítsék fel magukat. A főváros vezetőségének régi vágya vált valósággá az árva-üdülőteleppel, amely most kezdi meg áldásdus működését. A gyermekek végtelenül hálásak is jóttevőiknek; Ripka Ferenc kormánybiztosnak, a népjóléti miniszternek és a fővárosnak éppúgy, mint Zichy Béla grófnak, az ismert fonyódi nagybirtokosnak, aki négy holdnyi telekadományával lehetővé tette e régi terv megvalósítását. Az árvák lakóháza, a hatalmas gazdasági épület és a takaros igazgatói épület, szinte a földből nőttek ki. Tavaly októberben kezdték meg az építkezést s most junius 30-án már vidám lelkendezés- sel be is vonulhatott az első kis csapat, amelyet követni fognak a további turnusok, hogy mindannyian megismerhessék a Balaton örömeit és friss erővel térjenek vissza az uj iskolaévre Budapestre. Van itt az apátlan-anyátlan árvák között kicsi és nagy is. Hattól tizennyolc esztendős korig úgyszólván minden évfolyam képviselve van, akik szere- tetben-békességben megférnek egymás között. Az üdülőtelepen programmszerüen folyik az élet. Három derék tanító vigyáz reájuk, akik a gyermekek szórakoztató üdültetése mellett ügyelnek arra, hogy a tanulmányok se hanyagolódjanak el a szünidőben. Pontosan meghatározott időben történik a felkelés, fürdés, étkezés, lepihenés. És ennek a pontosan be- idegzett rendszernek hamarosan meglett a foganatja: az ifjak alig néhány napja vannak lent, máris piros-pozsgásak a jó levegőtől, erős n a p t ó 1. A főváros vezetősége, külöhösen Ripka Ferenc kormánybiztos, Buzáth János alpolgármester és Liber Endre tanácsnok, a közjótékonysági ügyosztály megértő, jó szivéről közismert vezetője,, az „árvák apja“, teljes mértékben átlátja ennek az uj intézménynek a fontosságát. Még jóformán ki sem heverték az építkezés 1 milliárd és 250 miliőt tevő költségeit, máris erősen készülődnek arra, hogy az ősszel az üdülőtelep férőhelyeit kibővítik, majdnem megduplázzák. Százhúsz gyermek számára lesz akkor hely a mai hetvenkettő helyett, s mivel összesen 360 lakója van a pesti fiuárvaháznak, három turnusban valamennyien résztvehetnek az üdültetési akcióban. S ez meg is fog valósulni, mert olyanok irányítják az árvák sorsát, akiknek szociális érzéke és gondolkodása közismert. Az épüiet A bélatelepi állomástól nem messzire létesült az árva-üdülőtelep. Zichy Béla gróf előbb két, majd újabb két holdat hasított ki ősi birtokából, s itt épült fel az árvák lakóháza. P a 1 á s t h y Béla fővárosi mérnök valóban pompás, stílusos épületet varálzsolt e telekre, amelyet magasba emelkedő, toronyszerű építmény oszt két szárnyra. A sárga falak, a zöldre festett zsalugáterek, a vidám-piros tégla alapzat és szolid galambszürke tető, kedves vidéki hangulatot áraszt magából. Az üde, tiszta, fehérre meszelt szobák, az egymás mellett sorakozó fehér vaságyak, a tiszta fayence-mosdók (vízvezetékkel), az egyszerű, de hangulatos tanítói lakok, s mindezen felül az árnyas park és — légióként — a félpercnyire itthuzódó strand és tarajosodó hullámú Balaton, — lenyűgöző hatást tesznek mindenkire. Itt látszik meg az, hogy sok jóakarattal, igyekezettel is lehet értékeset teremteni. Ez a szép, csinos épület ugyanis egy kevés hozzáadással, renoválással, két ócska, tönkrement, használaton kívül helyezett iskolabarakkból készült. Deszkavázát ügyesen feldolgozták, belülről bevakolták, uj tetővel vonták be, s senki sem mondaná reá, hogy azonosak azokkal a csúf pesti fabarakokkal, amelyek itt. éktelemkedté.kf Az avatóünnepség Az üdülőtelep felavatására népes társaság rán- dult le. Hivatalos személyiségek és meghívottak. A kormány képviseletében Ripka Ferenc kormánybiztos, a főváros részéről Buzáth János alpolgármester, Liber Endre, Csupor József és P u r é b 1 Győző tanácsnokok, V é g h János dr. tiszti főorvos, továbbá Rózsa Károly gázgyári igazgató a fővárosi üzemek, Szente Miklós a kerületi (elöljárók, Jauernik Nándor nyomdaigazgató a háziüzemek, valamint C z i k e Imre igazgató a Mayeir-fiuárvaház és. Ujj Sári dr. a Józs,ef-fiuárva- ház nevében jelentek meg. Sok fővárosi tisztviselő volt még ott, főként azok közül, akik a közjótékonysági ügyekkel vannak kapcsolatban, igy a kitűnő Galina Frigyes dr. főjegyző és a fáradhatatlan Bár ti Tivadar tanácsjegyző, aki lelkes ügybuzgalommal irányította az ünnepség előkészületeit. Külön kell megemlékezni Csiszár ik János püspökről. aki az árvaüdülőtelepet felszentelte. A rendkívül tisztelt főpap magas kora ellenére, az árvák iránti szerétéiből vállalkozott a hosszú útra és a fáradságos misszióra. Zichy Béla grófot, az adományozót. H u n y a d y Feijenc gróf képviselte az ünnepségen. Rajtuk kívül felvonultak a helybeli és környéki notabilitások, a többi között a lengyeltóti főszolgabíró. Az ugyancsak itt üdülő szombathelyi cserkészek egy csapata is felsorakozott diáktársaik ünnepségére. Csiszár ik püspök szép beszéde nyitotta me£ az avatóünnepélyt. Méltatta Zichy Béla gróf és a főváros nemes cselekedetét, amely a Megváltó nevében és az ő tetszéséibe történt. Imié — folytatta esv idézettel — akiket az .apjuk-anyjuk elhagyott, azokat gondjaiba vette az Isten.. A beszéd után a püspök csendes misét mondott, majd körüljárva az épületet és a helyiségeket, felszentelte és, megáldotta azt. Ezután Liber Endre tanácsnok az árva-üdülőtelep-akció egyik. főkezidieményezője és lelkes irányítója, őszinte szavak kíséretében; átadta a telepet ai főváros polgármesterének. — Köszöntőm — úgymond — a megjelenteket, az intézmény jótevőit, mindazokat, akik bármily csekély mértékben hozzájárultak annak létrejöttéhez. Majd igy (folytatta: — Ezelőtt nyolcvarinyoilc esztendővel határozta el a főváros az árvaház létesítését. Ismertetvén az első árvaház történetiét, megeínlitiettie, hogy akkor tizenkét növendék volt csupán s ma egyedül ez az árvaház közeli kétszáz árvának ad hajlékot. Ezenfelül még, négy hasonló intézmény van A háború utáni erkölcsi és gazdasági leromlottság idején, amikor az árvák véznán, betegesen kerültek be az árva- házakba, merült fel az üdülőtelep létesítésének gondolata. Ennek az intézménynek létrejöttét Zichy Béla gróf adománya tette lehetővé. (Éljenzés.) “— Előbb két, nnajl újabb két hold területet engedett át. A főváros tanácsa a legnagyobb áldozat- készséggel állott az eszme szolgálatába. A Miklósién, az óhegyutcai barakkiskola-telepek anyagának felhasználásával létrehozták az árva-iidülötelep épületét. Előbb 270, később ismét 270 millió koronát irányozott elő a fővárosi e célra, aminek elérését elősegítette ,a népjóléti miniszter áldozatkészsége, Ripka Ferenc kormánybiztos jóindulata, a Tébe nagyobb adománya és a társadalom segítsége. Különösképpen Buzáth János alpolgármlester volt az, aki a legnagyobb szeretettel mozdította elő a terv valóraivá- lását. Kiemelte Gordon Róbert vasutigazgató támogatását; majd az építő főmérnök és Kur u ez Kálmán árvaházi igazgató érdemeit, aki a berendezés körül tevékenykedett, — Remélem, — mondotta befejezésül Liber_ tanácsnok — hogy az intézmény sokáig fog fennállani az árvagyiermekek boldogitására, mert ha volt valaha fontossága a gyermeknevelésinek, úgy ez most, a vesztett háború után különösen fennáll. Aki a gyermeket, az i!iju nemzedéket óvja, .az a nemzetet menti meg. Végül kérte a polgármesteri, hogy az intézményt vegye át és őrizze azt meg a végtelen időkig. Buzáth János alpolgármester válaszolt a beszédre. — Gyönyörűséggel teszek eleget — mondotta — annak a felhívásnak, hogy ezt az épületet a székesfőváros nevében átvegyem és azt örök időkön hivatásának teljesítésére megőrizzük. Egy magyar four ajándéka tette lehetővé, hogy az elhagyatottsá- gában némává vált területet boldog gyermekzsivaj vcrje. fel. A főváros egész közönsége nevéDen hala. szivvel köszönte mag az adományt és kérte H u- nyady Ferenc grófot, mint az adományozó képviselőjét, hogy Zichy Béla grófnál tolmácsolja ezt. — Mély hála illeti meg — folytatta Buzáth — a magyar királyi kormányt, elsősorban Vass. József népjóléti minisztert, Ripka Ferenc kormánybiztost é’S Pe.tyk ó-S zandtner népjóléti államtitkárt. Ezután az árvákhoz fordult: — Erősödjetek és izmosodjatok itt testben és lélekben egyaránt! Liber tanácsnok személyét állította elébíik követendő például, aki erős .akarattal, hittel é,s kötelességérzettel az árvaházi neveltek sorából küzdötte fel magát abba a becsült pozícióba, amelyet nra betölt. Kövessétek _ őt s akkor derék, hasznos polgárai lesztek a hazának! Buzáth alpolgármester mélyen járó beszédét mindenki megilletödve hallgatta. Utána Ripka Ferenc kormánybiztos tolmácsolta nagy beszédben a kormány üdvözletét. — A főváros — mondotta — biztosítani akarja árváinak »z üdülést, boldogságot, örömet, amit ma a szülők is csak nagynehezen tudnak megszerezni gyermekeiknek. A legszebb, legnemesebb emberi ér zések tettreyálása ez az intézmény. £n a társadalmi munka száz és száz imgnyilvánulásábaix leginkább a „Franck“ Ezt a szócskát mindig hozzá kell fűznie akkor, amikor Ön a valódi Franck kávépótlékoí kívánja . . . Miért? .. Hogy mást ne kapjon! Ügyeljen bevásárlásainál gyári védjegyünkre, a „kávédarálóra“. gyermeknevelés terén látom azt, ami bennünket legközelebb hoz az örök jóhoz. Az ember az, aki a legfogékonyabb a környezete iránit Itt van a fontossága a gyermeknevelésnek. Ha nem sietne a főváros az árva gyermekek; segítségére, azok leziillenének, tömkiremennének. A főváros nemcsak ,a szellemi táplálékáról gondoskodik az árváknak, hanem a testi ápolásukról, iidüiöotthonukról is. ahol felfrissülnek, — Nagy lépés ez a konszolidáció és a fejlődés terén:. A kormány képviseletében hálával aidlózom a főváros közönségének. Vass József népjóléti miniszter uir külön üdvözletét küldi a helyi hatóságoknak. A kormány köszönetét mond a tanácsnak, különösen Buzáth János alpolgármesternek és Liber Endre tanácsnoknak, akik ezer és egy akadályt leküzdve teremtették írneg az otthont. Hálával emlékezett meg ezután Zichy Bélái grófról. aki nemes példájával buzdításul szolgál azoknak, kik hasonló körülmények között élnek. Az árvák imája, hálája és áldása legyen viszonzása az ő nagylelkűségének. , , Befejezésül Ripka kormánybiztosi költői lendületű hasonlattal élt. Mindenekelőtt lelkes szavakkal beszélt a Balaton gyönyörű panorámájáról, amielv mindenkit lenyűgöz, majd igy folytatta: — Egy uj gyöngyszemmel, egy uj drágaköve1 gazdagodott a Balatonvidék, ezzel az üdülő Le eppel. Tudjuk, hogy a gyöngyszem a kagyló fájdalommal létrehozott, önmagából keservvel kiizzadt szüleménye. Ezek ,a gyöngyök, amelyek itt teremitek, a magyar nép fájdalmából rakódnak ki. Mint ahogyan a drágagyöngyöt jól elzárják, megőrzik, úgy rakjuk mi is a szivüiiKibe, ebbe a trezorba! ezeket a gyöngyszemekéi., hogy felfűzve majdan pompás láncot al kossanak! (Éljenzés.és taps.) Végül a falu jegyzője és a árvaotthon egyik lakója: Iványos nevű kereskedelmi iskolai tanuló beszélt lelkesen. Utóbbi mély gondolatokban feltűnően gazdag beszédével őszinte sikert aratott. A Hiszekegy és Himnusz gyönyörűséges akkordjai fejezték be .az ünnepséget, amelyeket az árvák dalárdája és kitűnő zenekara szólaltatott meg Zathu- reczky tanító vezetésével. Az avatást ebéd követte a Sirály-szállóban, amelyen S c h u s te r Antal és felesége elevenítette fel a hagyományos magyar vendégszeretetet. Az ebéd külön érdekessége, hogy Buzáth alpolgármester szőlőjének hiresi-neves termését, a „Buzáth-borokait“ szolgálták fel. Buzáth nagyon büszke a „saját termésükre és maga járt-kelt a vendégek sorában, hogy kezében hatalmas kancsó borral csináljon „propagandát“ a szőlőnediinek A propaganda teljes mértékben — hatott is Fonyód—Bélatelep, ahol sok közéleti nagyságunk,, igy többizben Bethlen miniszterelnök is üdülést talált az országházban kimerült idegzetére, ugyanezzel a bdnássai íesz a pesti levegőben elpetyhüdt. szegény árvaházi gyermekekre is! iieische! és tienneüerg R.-T. Práfer-nfca 12. szám. — Telefon : József 23-18. Központi fűtések, szellőzések, szárítók. Vízvezetéki, csatornázási fürdő- és városi vízművek Csatornázások, derítők, szivattyútelepek. Füstgázok és fáradtgőz hasznosítása. A LAP ITT AT OTT: 1874. SCHWARZ RUDOLF és TM Olaj-, zsiradék- és vegyigyár Részvénytársaság BUDAPEST Központi iroda és gyár: X., Szentmiháiyi-út 1-9. sz. Telefon: 13-32, 110-92. —— Sürgönyeim: „ARZUDO''
