Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-06-17 / 24. szám
Tizennegyedik évfolyam Ara 3000 kor. Budapest, 1925 junius 17. 24. szám. mifanmnbWHWDhtHnnsiii ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész VÁROSI, POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP évre 150.000 korona. Félévre 75.000 kor. Állandó melléklet: TŐZSDEI HÍRADÓ mELÓs szerkesztő DACSÓ EMIL , j-i-líi l-Jj.i li ill Lilli L* 10 hifii* niBiilaiiigiHBiiianH Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. kér., Sziv-utca 18. sz Telefon: 137—15. szám Szerdán összeül a közgyűlés, hogy hosszú esztendők romboló, legfeljebb meddő munkája után végre hozzákezdjen ennek a városnak újjáépítéséhez, hozzáfogjon a mulasztások pótlásához és megteremtse azt az atmoszférát, amelyben nemcsak a városháza, de a városnak minden polgára dolgozni és teremteni tud majd. Ebben az órában, amikor ezeket a sorokat írjuk, el vagyunk telve a hittel, hogy most minden máskép lesz, mint eddig volt és szeretnénk eljuttatni a törvényhatósági bizottság minden egyes tagjához Budapest polgárságának azt a követelését, hogy az az óra, amelyben a közgyűlési teremben találkozni fognak, egy uj korszak virradását jelezze. Ezen a szerdán, amely a jóreménységek napja lesz, sötéten emelkedik fel egy másik szerda emlékezete, azé a szerdáé, amikor öt esztendő lázbeteg, erőszakos és botrányokban bővelkedő rezsimje nyílt meg. A gyűlölködés, a korcsmái hang, a hatalmaskodás azon a szerdán indult el fekete útjára. Ebben az órában, amikor minden reményünk megvan arra, hogy a most következő korszak a múltnak minden bűnét expiálni fogja, nem akarjuk újra felidézni ezeket a sötét emlékeket. Bár jó lenne, ha az uj közgyűlés tagjai szeme előtt mégis elvonulna oktató, felvilágosító, lelket nemesitő módon ez a korszak, amely után csak az lehet a konzekvencia, hogy másként kell bánni Budapesttel és Budapest népével. Ma nincs politikai párt és nincs vezető egyéniség, akinek szájából ne a béke, a megértés és az alkotó munka igéjét hallanék, ma nincs párt és vezető egyéniség, aki minden igyekezetével ne azon lenne, hogy a város parlamentjéből minden erővel száműzessék a politika. Ahány hangot hallottunk eddig megnyilatkozni és jósolni, valamennyiben bent volt az az ígéret, hogy a közgyűlési teremben most már nem kell politizálni, hanem dolgozni. Azok a tanácskozások, amelyek R i p k a Ferenc kormánybiztos dolgozószobájában mentek végbe és amelyeken az összes pártok vezetői részt vettek, a legteljesebb megnyugtatásul szolgálnak Budapesti közönségének. Az atmoszféra tehát, amelyben megindulunk, feltétlenül kedvező az alkotó munka számára és kedvező abban a tekintetben, hogy a városigazgatás nagy problémáit gyorsan és jól sikerül majd megoldani. Az első közgyűlési nap a megállapodás értelmében ünnepélyes csöndben, még a szokásos nyilatkozatok mellőzésével is, fog lefolyni. A közgyűlési terem csöndjével szemben azonban tovább kell foly- niok azoknak az eredményes tárgyalásoknak, amelyek máris megteremtették azt a légkört, amely lehetővé teszi, hogy a pártok, amelyek a legélesebb harcot vívták meg a választási küzdelemben, az első felvonulásnál néma tisztelettel, egymás megbecsülésével üdvözöljék egymást. Ezeknek a tárgyalásoknak meg kell hozniok a közösen óhajtott békét, meg kell mutatni végre Magyarországon is azt, amit a külföldön nem egy esetben láttunk, hogy lehetnek politikai pártok, amelyeket világok választanak el egymástól, de amelyek túl a politikán, egymással versengve akarják szolgálni az ország, vagy a szülőváros javát. Láttunk még a forradalom lázas napjaiban is egymással egészen ellentétes világnézetű pártokat, amelyek egymással koalícióra lépve, felfüggesztették politikai programmjukat és közös erővel építették fel mindazt, amit a háború és az összeomlás lerombolt. Magyarországon és Budapesten, sajnos, nagyon későn érkezett el ez az idő, de hisz- szük és valljuk, hogy most eljutottunk idáig. Budapest polgárságát kellemes csalódás érte. A választási küzdelem közepén igazán nem lehetett számítani arra, hogy a világnézeti különbségeket le lehet majd küzdeni. Erőteljes és éles volt a harc. A küzdő felek irtó háborút viseltek egymás ellen és csak egyetlen ember volt, aki a békét, a megértést, a politikamentes városkormányzás egyetlen termékeny gondolatát hangoztatta. Az éles harcban természetesen ennek az egy embernek is meg kellett villogtatnia kardját és neki is hadat kellett üzennie a szélsőségeknek, amelyek veszélyeztették volna a nyugodt városkormányzás lehetőségét. Ez az egy ember R i p k a Ferenc kormánybiztos volt, aki igazi győzelmét most, a zöld asztal mellett aratja, ahol a pártvezérekkel tárgyal és ahol sikerült elérnie azt, hogy ezek a pártvezérek valamennyien az ő platformjára helyezkedtek. Ezeknek a barátságos megbeszéléseknek eredménye lesz az, hogy a budapesti városházán végre valahára véget érnek a forradalmak, végre valahára száműzni lehet az emberek mentalitásából a szemet szemért, a fogat fogért gondolatát. Budapest lakosságának nagyobbik fele Ítéletet | mondott azok fölött, akik öt esztendőn át akadályokat gördítettek a békés munka, a megértés és a testvéri érzés kifejlődése elé. Azok a pártok tehát, amelyek az elmúlt rezsim elitélése révén jutottak többséghez, bölcs és nemes önmérsékletről tesznek tanúságot, amikor lemondanak a megtorlás gondolatáról és fátyolt vetnek a múltra. Ugyanakkor azonban el kell ismernünk azt is, hogy a másik oldal, a bukott rezsim vezérei lojálisán megadják magukat sorsuknak, számolnak a helyzettel és leszerelik indulataikat, amelyeket talán a bukás természetszerűen kivált bennük. Az önmérséklés és az adott helyzetnek eme méltányolása teremti meg most azt a légkört, amely a közös munka lehetőségét biztosítja. Mert nagy munkára van szükség. jÉs abban a pillanatban, mihelyt megtalálták az együttműködés lehetőségét, megkezdődhetik ez a munka. Akkor azután jöhetnek egymás után a nagy problémák, I elsősorban a pénzügyi és gazdasági kérdések elintézése, a közegészségügyi és szociális feladatok megoldása és végül megindulhat az a munka, amely megteremti a beruházások pénzügyi lehetőségét. Soha olyan gazdag, soha olyan nagyarányú feladatok nem álltak még Budapest törvényhatósági bizottsága előtt, mint amilyeneknek megoldását ennek a közgyűlésnek kell megteremtenie. Szinte azt mondanánk, hogy emberóriásnak kell lennie minden városatyának, aki hozzá akar nyúlni ehhez a nagy munkához. Minden párt igyekezett kiváló szakembereket beültetni a közgyűlési terembe, ezekre néz ma bizalommal és várakozással Budapest népe. De még a zseniknél, az emberóriásoknál is többet tehet az a szeretet, amely — hisszük — a törvényhatósági bizottság minden egyes tagját áthatja Budapesttel szemben. Ha ezzel a tudattal indulnak el a törvényhatósági bizottság tagjai a szerdai alakuló közgyűlésre, akkor nem féltjük többé Budapestet. Hz első találkozás A szerdai közgyűlés csak a szavazatszedő küldöttséget és az igazoló-választmányt választja meg A főváros hivat a lös lapja első oldalán közli a mieshiivót, amely első találkozásra invitálja az uj városatyáikat A törvényhatósági bizottság tagjainak máris zsebében van az úgynevezett „Igazolvány“, amely a közgyűlési terembe való belépésre jogosít. Egyben pedig az uj városatyák már megkapták a hivatalos lao eheti számát, av; által most már meg- kezdték hivatásuk gyakorlását. A me®hiivó egyébként igen rövid, a napirend; pedig, amely rendszerint inkább száz fölött, mint száz alatt szokott tárgyalni való ügyeket tártaim ázni ez alkalommal mindössze hat pontból állott eredetileg, de még ez is redukálódott Szabó Imre főügyész aggodalmai révén. Az eredeti meghívó különben szószerint a következőképen hangzott: Budapest Székesfőváros törvényhatósági bizottsága 1925 junius 17-én (szerdán) d. u. 4 órakor az uj városháza közgyűlési termében (IV. kér.. Váci-utca 62—64. II. em.) alakuló közgyűlést fart. Napirend: 1. A törvényhatósági bizottság megalakulása; 2. a szavazafszedő küldöttség megválasztása ; 3. az igazoló-választimámy nyolc tagjának; 4. a központi választmány huszonnégy tagjának ; 5. a kijelölő választmány három tagjának és 6. a közigazgatási bizottság tiz tagjának ■ titkos szavazás utján való megválasztása. Közbejött akadályok miatt azonban a napirend utolsó három pontja elmarad és csak az első három szerepel tovább is műsoron. Némi ellentét merült fel ugyanis az utolsó napokban a közgyűlés tárgysorozata körül. Szabó Imre tiszti ^főügyész vetette fel az aggodalmakat, amelyeket azonnal közölt Ripka Ferenc kormány- biztossal. Mint a meghívóból látható, az első közgyűlés eredeti napirendjén az öt úgynevezett köz- | jogi bizottság megalakítása szerepelt. A főügyész felvetette a kérdést, hogy vájjon mindieizekneik a bizottságoknak a megválasztása megtörténhetik-e az első, úgynevezett alakuló közgyűlésen. Az uj fővárosi törvényben erre vonatkozólag nincsen rendelkezés., amivel szemben a régi törvény azt mondja, hogy az első közgyűlésen csak a szavazafszedő küldöttséget é*s aiz igazoló választmányt lehet; ''megválasztani. A törvény szerint a választás, után az igazoló választmány azonnal összeül és ha; a bizottsági tagok háromnegyed részének mandátumát már igazolta, jelentést tlesz és ennek alapján összehívják ,a következő közgyűlést, amelyen azután már nemcsak a hátralevő három közjogi, de egyszersmind a szakbizottságokait, albizottságokat és házi bizottságokat is megválasztják. A tiszti főügyész tiszteletreméltó aggodalmait tényleg honorálta is a hétfő esti pártközi konferencia, amelynek döntése értelmében redukálták is a napirendet. Maga az első közgyűlés, mint már említettük, teljes csendben fog lefolyni. A pártok nem tesznek nyilatkozatokat, felszólalás egyáltalán nem lesz. a választások — eirre minden remény megvan — a leg- iméltóságosabb- formában folynak le. Az érdeklődés mégis rendkívül nagy a közönség körébein, úgyhogy egészen szokatlanul zsúfolt karzatok fogják végignézni az uj városatyák bevonulását a közgyűlési terembe. Ripka Ferenc kormánybiztos, mindent elkövet, hogy az első közgyűlés a legnyugodtabb mederben folyjon le és vele együtt ebben az irányban mindent megtesznek a pártok vezetői is. akik a leghatározottabban állást foglaltak abban a tekintetben, hogy támogatni fogják a kormánybiztos ama törekvését, hogy a közgyűlési teremből száműzzék a politikát. A meghívóhoz némi figyelmeztetésieket is mellékeltek, mindenekelőtt tudatják az uj városatyákkal, hogy melyik párt merre helyezkedik lel. Nehogy véletlenül Wollffék valamelyik uj báránykája a szocialisták közé tévedien, vagy megfordítva^ valamelyik vörösszegfiis szocialista vezér Csillén Andrást kompromittálja szomszédságával. Tudomásul kell tehát venni a törvényhatósági bizottság tagjainak, hogy az elnöki emelvényről tekintve jobboldalon helyezkednek el Wolffék, baloldalon pedig az egyesült de- mokratijkns pártok, középen a Ripka-párt, liberálisok. a testületek és intézmények képviselői és azok a bizottsági tagok, akik a törvényhatóságnak állásuknál. vagy tisztjüknél fogva tagjai. Igen jelentős figyelmeztetés az is, amely óva inti a mélyen tisztelt városiatyákat a közgyűlésről való igazolatlan elmaradástól. Ez már nemcsak a közgyűlés uj tagjainak, de az öregeknek is szól, mert bizony a múltban nem egy olyan városatyát láttunk, aki talán az alakuló gyűlésen valló megjelenést leszámítva, egyetlen egyszer sem fordult meg a közgyűlési! teremben. Igaz, hogy most más világot élünk és magúik a pártok hagyták ki az ilyen disz- városatyákait és csak olyanokat jelöltek, akik a tisztség mellett munkát is hajlandók vállalni, miért az erőviszonyok mai megoszlása mellett minden fejre szükség van. A meghívó mégis szükségesnek tartja a bizottsági tag urakat figyel/meztetni arra, 2ki tizenkét egymás után következő közgyűlésről igazolás nélkül elmarad, elveszti bizottsági tagságát. Végül felkérik a bizottsági tagokat, hogy a közgyűlés alkalmával az üléstereim) előszobáiban elhelyezett „jelenléti listavezető tisztviselőnél“ az „igazolvány“ felmutatása mellett jelentkezni méltóztassanak. Ezzel azután kész is az a kis utravailó, amivel a városatyák megindulhatnak a közgyűlési terem felé. Érdekes uj változás lesz, hogy a tanácsnokok a közgyűlésen az előadói emelvény körül elhelyezett első sorban foglalnák helyet. Valahogy hasonlatosan a parlamenthez, ahol a miniszterek bársonyszékei vannak ilyenformám elhelyezve. A tanácsnokoknak azonban természetszlerüen nem jár bársonyszék. Az elnöki emelvényt ezentúl is a kormánybiztos, a polgármester és az alpolgármesterek foglalják el. akiknek száma azonban eggyel kevesebb lett és azoknak a bizottsági tagoknak, akik a múlt közgyűlésben pasz- szivi'tásba vonultak, valámlint az uj baloldali bizottsági tagoknak nem lesz alkalmuk Zilahi Kis» Jenőt az elnöki emelvényen üdvözölhetni. Ebből az üdvözlésből azonban Zilahi Kiss aligha kért volna.
