Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-06-10 / 23. szám
2 Budapest, 1925 junius 10. 1. A jog-ügyi és katonaügyi bizottság egy bizottsággá alakul, jogügyi és katonai bizottság címén. 2. A köztisztasági és közegészségügyi bizottságok köztisztasági és közegészségügyi bizottsággá formálódnak. 3. A közjótékonyság és szociálpolitikai bizottság szociálpolitikai és közjótékonysági bizottsággá olvad össze. Remélhetőleg redukálni lehet a tizenhárom albizottságot és főképen a negyvenkilenc házi bizottságot, amelyek rengeteg időpocsékolást jelentenek és amelyek közül igen sokat egyszerű közgyűlési, sőt esetleg bizottsági határozattal törölni lehet. Ma a demokrácia korszakában nincsenek a főváros törvényhatósági bizottságának vagyonukból élő és igy teljesen ráérő tagjai, ami egyben azt is jelenti, hogy a nagyszámú bizottságok ülésein való megjelenésre nehéz lenne őket kényszeríteni. Mindig voltak végül a fővárosnak úgynevezett ad hoc bizottságai is. Ezek rendszerint a különféle építkezésekre felügyelő bizottságok voltak, amelyek azonban nem állandó, hanem csak átmeneti jelle- giieknek mondhatók. Legutóbb két ilyen bizottság volt az egyik a kegyúri bizottság 126 taggal, a másik a fővárosi törvény módosítására kiküldött bizottság. Ezek, miután feladatukat elvégezték, szintén megszüntetendők. Nem jelenti azonban ez azt, hogyha szüksége mutatkozik, újból ki ne küldjenek ad hoc bizottságokat, amelyek azonban állandóan nem szaporítják a bizottságok számát, hanem csak addig élnek, amig feladatukat elvégzik. A béke hajnalpirkadása Ripka Ferenc közvetítése eredménnyel kecsegtet A budapesti városháza legnagyobb 'eseménye a héten az, hogy ,a közgyűlési pártokat Ripka Ferenc kormánybiztosnak sikerült megegyezésbe juttatni' a közgyűlés munkarendjére vonatkozólag. A legteljesebb elismerés illeti meg az összjes pártokat, amiért ai kormánybiztosnál lefolyt értekezletek alkalmával kifogástalan lojalitással viseltettek egymással szemben. A derm. blokk hangoztatja, hogy ők már jóelőre elhatározták, hogy münden erejiitóketl támogatni fogják Ripka Ferenc kormánybiztost a békés hangulat kialaiklitására irányuló szándékában. De elismerés illeiti meg a Wolff-pártot is, mert al pántközi konferencián azért ment olyan simán a megegyezés, mert a Wolff-párt belátta, hogy a baloldali pártok számbeli [fölényben) vannak és ennek megfelelően módot adták arra, hogy a bizottságokban az aránylagosan Legtöbb tagsági helyet a demokratikus blokk kapja. A baloldalon hangoztatják azt is, hogy ők a miaguk részéről sem ragaszkodtak egészen a szorosan vett számarányokhoz, ennek tulajdonítható, hogy a Wolff- párt valamivel több helyet kapott, mint amennyi számarányánál fogva szorosan megilleti. Érdelkesmek tartottuk felkeresni a demokratikus blokk egyik kiválóságát, aki a főváros ügyeiben régi és kiválóan járatos ember és megkérdezni arról az eredményről, amelyet a pártközi konlíereincián sikerült elérni. — Az eredmléninyel — mondotta informátorunk — az összes pártok meg lehetnek elégedve, mert hiszen a legfontosabb érdek ae, hogy a heves választási harc lezajlása után a törvényhatósági bizottság munkaképességét bi'ztositsmk. A demokratikus blokkról valószínűleg ellenfelei is kénytelenek elismerni, hogy a. megegyezés érdekében egy pillanatig sem állított fel teljesíthetetlen követeléseket. A blokknak a megegyezés általában a választás utján betöltendő helyek felét biztosította a közjogi bizottságokban. A választási' aredímlényekheiz szigorúan ragaszkodva igényelhettük volna a majoritást is, mi azonban a közérdek nézőpontjából szállítottuk le igényeinket. Nem felei tért tűk el azonban azt sem, hogy a bizottságokban a liberális Ripka- pár.t és a másik .liberális1 párt is: résztvesz és ilyenformán kétségtelen az, hogyha még a demokratikus blokk nincsen is fölényben a bizottságokban. de ugyanakkor a Wolff-párt mindenesetre ikisebbségben marad. Ezeknek a tárgyalásoknak igen nagy eredményeként könyveljük el azt, hogy ebből az alkalomból a Wolff-párt önkéntesen a kiisjebbs’ég álláspontjára helyezkedett, vagyis levonta a konzekvenciákat a választások eredményéből. Bármit irt is tehát a jobboldali sajtó az utolsó időben arról, hogy Wolfféik nem buktak m|eg a választásokon, a Ripka kormánybiztosnál tartott tárgyalások után meg lehet állapítani', hogy Wolff Károly maga is elismerte a pártja bukását El kell azonban ismerni, hogy ez lojális leijárás volt részéről és hogy ezzel az állásfoglalásával Budapest érdekeit szo- gálta. mert a békés és politikamentes alkotó munkának megadta a lehetőségét. Tanulmányok a városigazgatás köréből Mit kell tudni a főváros külföldi köleseméiről Amikor a kommi'm bukása után Wolff Károly társasága bevonult a városházára, teljesen tájékozatlanok voltak Budapest kommunális ügyeivel szemben. Ez a körülmény is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az öt esztendő alatt Budapest nem haladt, hanem inkább visszafejlődött. Merő képtelenség az, hogy egy törvényhatósági bizottság tagjainak nagyobb fele ne legyen tökéletesen tájékozott annak a városnak ügyeiről, amelyet kormányoznia és felvirágoztatnia kell. A Wolff-pártnak akárhány tagja van, akik mandátumuk letevésekor sem voltak tisztában a legfontosabb problémákkal. Kétségtelen, hogy a főváros uj bizottsági tagjai között is sokan vannak, akik városi ügyekkel eddig nem foglalkoztak, bár tudjuk azt is, hogy az uj városatyákban megvan a hajlandóság és a tehetség arra, hogy a kommunitás ügyeit hamarosan és alaposan áttanulmányozzák. Ezeknek a lelkiismeretes és ügybuzgó bizottsági tagoknak kiván szolgálatot tenni a Fővárosi Hirlap akkor, amidőn m i n- den számában egy-egy nagy és fontos városi probléma ismertetését adja. Mai számunkban Budapest külföldi kölcsöneinek kérdését világítjuk meg a legpontosabb adatokkal és olyan író tollával, aki ennek a kérdésnek egyik legkiválóbb ismerője. * A főváros újonnan megalakult törvényhatósági bizottságának legelső és legsürgősebb dolga lesz, hogy rendezze Budapest törlesztéses adósságait. A belföldieket épp úgy, mint a külföldieket. A fővárosnak nyolc nagy kötvénykölcsöne van. Ezek az 1897. évi 100 millió koronás, az 1903. „ 46,510.400 koronás, az 1910. „ 2 millió font sterlinges, az 1911. „ 105 millió frankos, az 1914. „ 134,300.000 márkás, az 1916. „ 80 millió koronás, az 1918. ,, 150 millió koronás és az 1920. „ 200 millió koronás kölcsön. A koronára szóló kötvényadósságokat, az úgynevezett hazai kölcsönöket, jóformáin elintézte már a főváros azzal, hogy a magyar koronára szóló köl- csönkötvényeket kisorsolta. A probléma, mely gondot okoz és amely még nagyon sok vitát, tanácskozást fog provokálni, a három külföldi adósság, a 2 millió font sterlinges, a 105 millió frankos és a 134,300.000 márkás kölcsön. Amink van, nagyszerű közműveink, vízvezetékünk, csatornahálózatunk, vásárcsarnokaink, kórházaink, világítási és egyéb üzemeink, utaink, iskoláink, fürdőink stb. mind-mind kölcsönpénzből épültek; a régi és az uj, a belföldi és a külföldi kölcsönökből. Rengeteg vagyon, hatalmas érték fekszik ezekben az intézményekben, épületekben, üzemekben és telkekben. Ezeknek a hatalmas értékeknek csak egy része támadt a három külföldi kölcsönből, melyért kereken 306 millió koronás kötelezettséget vállalt a főváros, de effektive csak 267.4 millió koronát kapott. A L 1 o y! d; s Bank és Neumann, Lue- b e c k e t C o. londoni 4 százalékkal kamatozó és ötven év alatt törlesztendő 2 millió font sterlingjéből csak 90.57%-ot: 43,509.485 koronát; a Credit Lyonnais, a Banque de Paris et des Pays-Bas, a Société Qén érale és a Comptoir National d’Escompte által nyújtott 105 millió frankos kölcsönből csak 90 millió 100,839 koronát, és a Dresdner Banktól és a vele szövetkezett nemzetközi pénzcsoporttól fölvett 158 millió koronás 414%-os márkakölcsönből a végleszámolás után csak 133.826,138 korona 74 fillért kapott a főváros. A három külföldi kölcsönből a gázmüvekre ........................... 65 millió az elektromos müvekre .... 10 „ a vízmüvekre................................ szivattyútelep, csatornázás és az 5 „ utcai villamos világításra . . . 4 „ közoktatásügyi célokra .... a Városi Villamos Vasút részvé37.7 „ nyeinek megvételére .... 28.5 „ szemétszállító intézményekre . . az omnibusz-üzem megváltására 4 „ és a fuvartelep céljaira . . . 2.4 „ a fürdők és az állatkertre . . . 33.3 „ népjóléti intézményekre .... 27.7 millió közegészségügyi célokra . . . 25.5 „ városszabályozási célokra, a Gellérthegyen 66 ház és telek, a Tabánban 112 ház kisajátítására, az Angyalföld, a Kelenföld, a Naphegy, Orbánhegy, Márton- hegy szabályozására kisajátított 1 ingatlanokért ...........................23.1 „ ke nyérgyár, lóvágóhid építésére, központi vásárcsarnok és vágóhidak fejlesztésére..................7.8 „ köz jótékonyság céljaira .... 6 ” különfélékre ...............................2.7 „ ko ronát költött a főváros. Ez összesen 284.1 millió koronát tesz ki. Szóval a három külföldi kölcsönből kapott összeg nein^ is volt elég a nagy beruházó Programm végrehajtására, mert a három külföldi kölcsön csak 267.4 millió koronát hozott tisztán; a beruházásoknál tehát már 16.7 millió hiteltullépés mutatkozott. A három külföldi kölcsön közül a fraiixia és az angol adósság amortizációját a háború kitörésekor a kormány utasításéira a főváros beszüntette. Így aztán az azóta felszaporodott törlesztési és kamathátralékok is igen csinos summát tesznek ki. A trianoni béke-akta értelmében az 1921 július 26-ig összegyűlt szelvény- és töke- kamathátralékokat kliring utján a magyar állam köteles kiegyenlíteni. A fővárosra tehát most az a kötelesség vár, hogy az 1921 julius 26 óta felszaporodott tőkekamat és szelvénytartozásokat kifizesse, illetve a törlesztés és fizetés dolgában a külföldi hitelezőkkel méltányos egyezséget kössön. A megegyezésről a főváros képviselői tudvalévőén már több ízben tárgyaltak a külföldi hitelezők megbizottaival, anélkül, hogy végleges megállapodásra jutottak volna. Másfél évvel ezelőtt egy ideiglenes megállapodást kötött a főváros a külföldiekkel. Eszerint a végleges megegyezésig a főváros az elektromos telep és a villamos vasutak brutto bevételének 10 százalékát fizeti oda a főváros a külföldi hitelezőknek. ilyenformán eddig körülbelül 170—180 ezer font’ sterlinget fizetett a főváros a külföldi hitelezőknek. Ősszel ismét megindulnak a tárgyalások a végleges egyezség nyélbeütése érdekében. A városházán most próbálják megállapítani, hogy tulajdonképen mekkora is az a summa, amellyel Budapest a külföldnek tartozik és amelynek a törlesztési feltételeiről az ősszel határozni kell. 1923 január 1-én a külföldi tőketartozás összege igy festett: az angol kölcsönből . 1,794.000 font sterling a francia „ . 95,000.000 francia frank a német „ ; 948.000 font sterling 79,112.000 márka 5.187.000 svájci frank 1.410.000 hollandi forint 6.814.000 belga frank volt a hátralék. Azóta természetesen ez az összeállítás is korrekcióra szorul. Néhány hónappal ezelőtt a kormány a külföldi hitelezőkkel való tárgyalásra tudvalévőén B á r c z y István volt főpolgármestert és Wolff Károlyt, valamint négy párthivét delegálta. Most Bárczy kívánságára a főváros részéről tárgyaló bizottságot ki fogják egészíteni és Bárczy Istvánon és Wolff Ká- rolyon, valamint párthivein kívül az újonnan megválasztott pártok delegáltjai is részt fognak venni azon a konferencián, melynek az a célja, hogy a külföldi adósságok törlesztése dolgában végleges megegyezést kössön a hitelezőkkel. Milyen lesz ez a megegyezés ? Mit fognak kérni a külföldiek és mit Irog ajánlani Budapest? Nem tudjuk. M,i csák a.zt tudjuk, hogy Bécs városa 12 százalékos, az osztrák állam pedig 27—32 százalékos kiegyezést kötött külföldi hitelezőivel. Imik I rézárugyár IKA TIVADAR VIL, Kazinczy-utca 47. Tel.: József 128-27. Víz-, gőz- és gáz-szerelvények, pince- gazdasági felszerelések — Réz- és bronz- rudak hüvelyek minden méretben. I z SOLDOS MAGÁNTANFOLYAM _ — _ Budapest, VII., Dohány-utca 84. Telefon : József 164-47. Előkészít polgári és középiskolai magánvizsgákra, érettségire vidékieket is. PETZ TESTVEREK HERCEGPRIMÁSI VASÖNTÖDE ÉS GÉPGYÁR. MŰSZAKI CIKKEK. IV., VÁROSHÁZ-U. Gummi*lemezek, GumUfli-tömlők szelepek, zsinórok, formadarabokbármilyen célra, rajz és méret szerint Kötszerek, betegápolás! cikkek és műszerek. SCHOTTOLA ERNŐ GYÁROS ÉS NAGYKERESKEDŐNÉL, BUDAPEST VI., Vilmos császár-út S3. Telofon: 27-67 és 79-83. Amerika szenzációja Chrysler Six ■ŰSRSfe11 fogyaszt 100 km.-ként 91/» kg. benzint. Ara ; 189,000,000 korona Vezérképviselet: V.. Dorottya-utca 3.
