Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-01-14 / 2. szám

5 Budapest, 1924 január 14. ^omßosijnjzMP Ripka kormánybiztos a választási és üzemi bizottságok működéséről Panaszkodnak a választási bizottságok, hogy a névjegyzékek telületesen vannak összeállítva A választási bizottságok és a főváros üzemelt­nek felülvizsgálására kinevezett bizottság működé­séről kérdésit intéztünk dr. Ripka Ferenc kormány- biztoshoz, aki ,a következőket volt szives mondani a Főváros Hírlap munkatársának: A választási bizottságok mindenütt, az ösz- szes kerületekben megkezdték Működésüket és nagy igyekezettel dolgoznak a'zon, hogy vállalt feladatuknak minden tekintetben megfeleljenek. Iparkodásuknak legsürgősebb teendői közzé tar­tozik a választói névjegyzékek összeállítása. A választási bizottsáigok részéről sok panaszt hal­lok, hogy ezek a jegyzékek igen felületesen készültek. Ez a körülmény rendkívüli módon (megnehezíti a bizottsáigok munkáját. Jelentős munkát ad a bizottságoknak a hatéves helyben- lakás igazolása. E tekintetben a rendőrség be­jelentő hivatala nyújt nagyi segítséget a bizott­ságoknak. —- Az üzemi bizottságról csak annyit közöl­hetek, (hogy működésüket már megkezdték. Az albizottságok megalakulása a'z elmúlt napokban szintén megtörtént. Az albizottságok összeálli­tásárnál Folkusházy és Buzáth alpolgármesterek is jelen voltak. Szükségesnek tartom tízuttal hangsúlyozni hogy ennek a bizottságnak semmi össze­függése sincs a külföldi hitelezők működé­sével. Ez a bizottság a kormánynak a szakbizott­sága, amely a vagyonfelügyeleti hatóság jog­körébe vágó ellenőrzést végzi és munkájának eredményéről vél érméin y es jelentést tesz a kor­mánynak. Egyes lapoknak állítása, mintha az üzemek ellenőrző-bizottságában a külföldi 'hitelezők is helyet foglalnának, nem felel imieg a valóságnak. Mint egyébként is köztudomású, a bizottságok működése nean nyilvános és így az egyes albizottságok beosztása sem tartozik a nyilvánosság elé. Az albizottságok tagjainak beosztása inkább technikai kérdés és bizonyos miértekig zavaróan hatna a bizottság munká­jára, ha a nagyközönség körében köztudomású volna, hogy melyik bizottsági tag melyik és milyen üzem megvizsgálásában vesz részt. Bárczy István a tanácsnoki állások megszüntetése ellen Vésfrehajtják-e a belügyminiszter létszámredukciós rendeletét? A belügyminiszter létsizámredukciós rendeletét, amennyiben az a tanács egyes ügyosztályainak összevonását és a harmadik alpolgármesteri állás megszüntetését illeti, még mindig nem hajtották vég-re. A belügyminisztériumban a tanácsnak ezt a magaviseletét máris aimerikázásn.ak minősitik, de egyelőre nem tesznek ellene semmit. A következő lépés most már azi lesz, hogy a belügyminiszter uiabb leiratot küld a város­házára és e leiratban precízen rámutat, hogy mely ügyosztályok összeírását követeli esi pedig egléíszen a háborúi előtti állapotokhoz való visszatérés formájában. Az uj belügyminiszteri ren­delet végrehajtása azután Ripka Ferenc kormány­biztos feladata lelsz, akire ezzel nem éppen kellemes feladat hárul, mert a tanács hét tagjának állását kell megszüntetnie. A főváros nagy anyagi érdekei azon­ban megkövetelik ezit a lépést és a, kormánybiztos kénytelen a kormány akaratát végrehajtani. Újabban azonban nemcsak a tanácsban, de a li­berális várospolitikusok körében is mind többször hallatszanak hangok a tanácsnoki állások megszün­tetése ellen. Legutóbb is egyik beszédében Bárczy István igen erőteljesen kikelt a ta­nácsnoki állások megszüntetése ellen. Kiemelte, hogy nem szabad a főváros admi­nisztrációját hebehurgyán, ötletszerűen megcsinálni. Tervszerű munkára van e reformnál szükség, amely reformot olyan embereknek kell kidolgozniok, akik a fővárosi adminisztráció hatalmas és bonyolult te­rületét minden ízében ismerik. Semmiesetre sem le­het azonban — Bárcay és mások szerint •— meg­oldás a hat tanácsnoki állás megszüntetése, amely c s ia k közigazgatási káoszt e r e d m ét­in, y ez ne, De nem hozná meg aizt a vélt eredményt sem. hogy ezen a réven a főváros jelentős össze­geket takarítana meg, hiszen a hat 'tanácsnoki és egy 'alpolgármesteri állás megszüntetésével egyidejűleg öt, vagy talán még több elöljáróságot akarnak felállítani. Egészen természetes, hogy i'gy amit megnyerünk a réven, elúszik a vámon. Amit a főváros eddig az egyik zsebéből adott ki, azt ezentúl a másikból lesz kénytelen kifizetni: az elöljáróságok szaporításának pedig a világon semmiféle gyakorlati értéke nincs. Az uj elöljáróságok feláhitása egyébként nem jelent egyebet, mint hogy öt tanácsnokot el lehet maid helyezni az öt ui elöljáróságon, végeredményben tehát csak egy tanácsnok és egy alpolgármester maradna állás nélkül. Ha a belügvnrniszter akaratában változás nem áll be és a rendeletet tényleg rév hajtiák végre, akkor is csak Zilahi Kiss Jenő megy nyuga­lomba. pár hónappal megelőzve az időt, amikor az uj többség sokkal drasztikusabb módon venne tőle búcsút. Tanácsnok nem marad állás nélkül egy sem, hiszen öt tanácsnokból öt elöljáró lesz, egy állás pedig, a tanácsnok-főjegyzői állás nincs betöltve, Szabóky Lajos főjegyző csak helyettesként mű­ködik, .tehát egyszerűen visszia megy régi helyére. Újabban azonban a liberális körök és elsősoi ban. Bárczy István állásfoglalása révén illetékes helyen gondolkodóba estek, nem kellene-e tényleg megfontolni a Bárczy által mondottakat? Kész a költségvetés, jön az aranyadé Csupor tanácsnok nyilatkozata Két hónappal eze'ött nagy érdeklődés és szen­vedélyes vitatkozás előzte meg a főváros 1925-ös költségvetését, melynek egyes részleteit dr. Ripka Ferenc kormánybiztos jelenlétében heteken át tár­gyalta a tanács. A költségvetés jelenleg a pénzügyi osztályban, dr. Csupor József tanácsnok kezében van. Megkérdeztük Csupor tanácsnokot, hogy mi­lyen stádiumban van jelenleg a költségvetés és hogy milyen végösszegekkel számolhat a tanács? Pozitív számokról ma még nem beszélhetek — mondotta Csupor tanácsnok —, mert hiszen a tanács részéről hiányzik még az utolsó simítás munkája, ami tulajdonképen majd eldönti az egyes tételek összegszerűségét is. Az ügyosztály a maga részéről már elvégezte a munkáját és most már csak az volna hátra, hogy a tanácsban még egyszer keresztülmentenek az egyes tételek. Már ez is meg­történt volna, ha S i p ő c z polgármester betegsége ebben nem akadályozta volna meg a tanácsot. A polgármester jelenléte nélkül ugyanis a1 tanács nem foglalkozhat a költségvetéssel. Remélem azonban, hogy most már Igen rövid időn belül sor kerül a letárgyalására és előreláthatólag néhány ülésen vé­gezni fog a tanács az egyes tételekkel. A tanács letárgyalása után a költségvetés a közgyüléspótló tanácsülés elé, majd pedig innen a belügyminiszter elé kerül végleges jóváhagyás végett. Megkérdeztük ezután Csupor tanácsnok úrtól, hogy dr. Papanek miniszteri tanácsos­nak, a kormánybiztos mellé kirendelt pénzügyi szakértőnek milyen imgerenciája van a költség- vetés összeállítására? — A főváros autonómiája — felelte Csupor ta­nácsnok — kizárja azt, hogy a pénzügyi szakértő ur a költségvetés összeállítására ingerenciát gya­korolhasson!. Ne felejtsük el, hogy nem pénzügyi diktátorról, hanem pénzügyi szakértőről van szó. Más kérdés azután, hogy a költségvetés felterjesztése után a belügyminiszter igénybe- veszi-e és milyen mértékben a pénzügyi szakértő ur véleményét a költségvetés egyes tételeinek felül­vizsgálására vonatkozólag. Polgártárs. . . A feleség: Apuskám, honnan jössz ilyen későn? Csak nem várattak meg ennyire a menetjegyiro­dában? A férj: A menetjegyirodában? Miért jut éppen a menetjegyiroda az eszedbe? A feleség: Hát nem mondtad minap, hogy ma bemegy a menetjegyirodába és megváltod a jegye­ket? A férj: Jegyeket, — miféle jegyeket? A feleség: A Nizzába szóló jegyeket. Tavaly ilyenkor már csomagoltunk. Ha nem sietünk, lema­radunk a. farsangról, pedig Nizzába csak a farsang miatt érdemes menni. A férj: Az idén nem megyünk Nizzába. Elég farsang van Pesten. A feleség: Ez mégis más farsang, mint a nizzai. A férj; Hát persze, hogy más. Ha én most Niz­zába megyek, ott az utolsó ur vagyok. De Pesten én vagyok az első. A feleség: Nizzában inkább vagyok az utolsó, mint Pesten az első. A férj: Hát menj Nizzába, én Pesten maradok. A feleség: Nem értem, miért lettél egyszerre oly szerelmes ebbe! a ronda városba? A férj: Édes szivecském, én minden ötödik év­ben szerelmes vagyok Budapestbe. A feleség: Minden öt évben egyszer! Szép lás szerelem. A férj: Hát tehetek én róla, ha minden öt évben egyszer vannak a községi választások? Tudod-e, szivecském, hogy most is ezzel a szerelemmel vol­tam együtt és azért jöttem oly késön haza. A feleség: Erre a szeretődre igazán nem vagyok féltékeny. A férj: Pedig lehetnél. Ha tudnád, hogy milyen szépen udvarol nekem! Ha hallanád, micsoda bóko­kat mond nekem. Úgy hízeleg, mintha tud’ Isten, ki volnék. Megint polgártársnak sz.ólit. Mi­niszterek, államtitkárok, kegyelmes, méltóságos és nagyságos urak polgártársnak szólítanak. Nem ér­zed ennek a gyönyörűségét? A feleség: Nizzába akarok utazni. A férj: Sétálj velem végig az Andrássy-uton és meglátod, milyen öröm most Pesten maradni. Egész nap egyebet se, csak a plakátokat olvasom. Nem tudok betelni a sok széppel és jóval, amit rólam mondanak és amit nekem ígérnek... ,És ha hallanád, miket mondanak a gyűléseken! Polgár­társ!... Hidd el, ez van akkora öröm egy férfinek, mint egy tavaszi kalap az asszonynak. A feleség: Hagyj már békét ezekkel az ostoba­ságokkal. A férj: Neked ostobaság, ha egy kegyelmes ur polgártársnak szólítja az uradat? Szivecském, te még nem hallottad ezeket az urakat gorombás- kodni. nem is tudhatod hát, hogy micsoda élvezet látni azt, hogy ezek az urak megalázkodnak és éppen csak belénk nem bújnak. A feleség: Utálom a hízelgést. A férj; És a gorombáskodást? A feleség: Ha vége lesz a választásnak, megint egy nulla leszel. A férj: Ez minden szerelemben igy szokott lenni. Talán te a régi kedves vagy. ha már meg­kaptad a tavaszi kalapot, vagy a téli bundát? Ha nem lenne néha tavasz meg tél s nektek nem kellene kalap meg bunda, ti talán szeretnétek? A feleség: De hát hogy jön mindez a polgár­társhoz? A férj: Akarnak tőlem valamit, hát szépeket mondanak. Tudom, hogy a választások után reám se ismernek, de ez nem baj. A szerelem nem tart­hat örökké, öt évben egyszer. A feleség: Hagyd már abba. Nem akarsz va­csorázni? A férj: Köszönöm. Elvégeztem már a szeretőm­GIPSZET ARIÉI10 RESZVÉNYTARSASAG Budapest, V., Erzsébet-tér 15. Az egeresi és tordai gipszgyárak képviselete. Telefon : 70-18. Telefon: 70-48. A feleség; Vacsorát is kaptál? A férj: Hogyne. Minden öt évben egyszer. «Vbbabl Legolcsóbb forrása. — ROGlo-ClKnCKl tn’feuf:kSí“'ékek díjtalan kipróbálása.— KARL TESTVÉREK elektrotechnikai anyagok gyári raktára. Budapest, IX., Ferenc-körut 44. — Telefon: József 9-i Kézfertötlenitésre lenalkalmasabb a

Next

/
Thumbnails
Contents