Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-05-13 / 19. szám
5 Budapest, 1925 május 13. Nem lehet kirekeszteni a magyar munkából azokat, akik több száz év éta verejtékeznek ebben a városban Vass József népjóléti miniszter nagy beszéde Kőbányán Az egységes községi polgári R i p k a-párt XXII. választókerületi polgárságának a Kőbányai Kaszinóban rendezett vacsoráján részt vett Vass József munkaügyi és népjóléti miniszter is, továbbá R i p k a Ferenc dr. kormánybiztos, a kerület vezetöíérfiai közül pedig Ánghi Ernő Máv. főfelügyelő, Harzi János postafőnök, lovag Malaliovszky Sándor, F a t z e 11 Lajos, Q r á t z Dániel vállalkozó, S z ő t s Sándor igazgató, Tóth György takarékpénztári igazgató, Dongó Orbán gimn. tanár, W á j n e r Gusztáv főigazgató, dr. G á b o r y Ignác orvos, Biró Ede gyárigazgató, Burg Ferenc főtanácsos, C s a t h ó Andor miniszterelnökségi osztálytanácsos, Ács Károly irodaiga.zgató, Kút assy Jenő vaskereskedő, B u k a t á r Miklós vállalkozó, S z é c s i Mihály tanár, K r e i z 1 e r Sándor igazgató, dr. Junger Sándor orvos, R a b s z k y Béla tanár, Buko vies Jenő, Nuricsány János kereskedő, Pcrger József stb. A népjóléti minisztert és a megjelent vendégeket a kőbányai polgárság nevében Sajó János üdvözölte. Csak a munka Seremüheí kenyeret Ezután Ripka Ferenc kormánybiztos emelkedett szólásra. Kifejtette, hogy ma már a túloldalon is a kíméletlen durva plakátharcok után csendesebb húrokat pengetnek, belátták az ő politikájának helyességét és a kien- gesztelődés, a béke és a munka ma már előtérbe jutott. A polgárság továbbra nem hajlandó a jelszavak demagógiájának felülni, ebből nem lakhat jól, mert csak a munka teremthet kenyeret. Az elmúlt harcban még a magyarságát is megtámadták, ö nem tehet róla, hogy ö nem tartozhatik a szervezett sváb irredentához. Tót nemzetségből származik, amely mindig jó magyar volt, életét és vérét áldozta a magyarság szent ügyéért. Szerinte eredmények elérése esetén a szélsőjobboldal abban fog kimerülni, hogy a szélsőballal szemben védekezzék és viszont igy eredményes alkotó munkát nem végezhetnének. Bethlen István miniszterelnök, aki a legbámulatosabb erővel és kitartással végzi Magyar- ország felépítését, vissza akarja adni Magyarországnak Budapestet és Budapestnek Magyarországot. A mi székesfővárosunk is felűlliíotta a szent kaput: a béke kapuját. Átmehet rajta minden polgár, aki a kiengesztelődést keresi és aki a munkából fakadó produktiv eredményeket áhitoz. Ezen a kapun átmehet mindenki, aki nem egyéni érdekeket szolgál, hanem a főváros érdekeit tartja szem előtt. Vass József: Csodatevő sietitek nincsenek . . . Percekig ünnepelte a közönség Ripka Ferencet és a szólásra emelkedő dr. Vass József minisztert, aki mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy azt a nagy küzdelmet szemlélve, amely ma a fővárost izgalomban tartja, legszembeötlőbb a jelszavak tömege, amelyek úgy repdesnek a levegőben, mint a színes luftballonok. Nacionalizmus, internacionalizmus, szocializmus, fajvédelem, antiszemitizmus, filoszemitiz- mus és még sok száz jelszó. Nem vonja kétségbe az eszmék igazító átütő - erejét egy város, egy korszak, vagy egy nemzet életében, az eszme önmagában azonban csak elmélet és erővé akkor válik, ha öntudatosan hordozza valaki, ha pedig egy tömeg teszi a magáévá, akkor egy egész nemzet értékévé válik. A sok levegőben röpködő gondolatot, jelszót nézve, azt kérdezzük, mi a cél felröpitésükkel. A pártok rendszerint azt akarják, hogy az ő zászlójuk alá uszályul szegődjenek a tömegek és a gondolatot akarják erővé átváltoztatni. De nem filozofálás, nem elmélet kell az embereknek, őket az élet, a kenyér, a munka problémái érdeklik. Ezután azt fejtegette a miniszter, hogyha ő egy pártot irányítana, azt a gondolatot keresné,* ami az élet gondolata, ami a mai nyomorúságnak megváltása lenne és az embereket tényleg fanatikussá tenné. Ezután rámutatott a miniszter azokra az igéretáradatokra, amelyeket a különböző pártok magukból kibocsátanak. Az Ígéretekkel — mondotta— igen óvatosaknak kell lennünk. Nem ígérni kell, mert az nem nehéz, hanem egy szekérre kell ülni a választókkal, de úgy, hogy a szekér kátyúba ne jusson. Csodatevő szentek nincsenek, nincsenek csodatevő Józsefek, Ferencek, de viszont Ká- rolyok és Vilmosok sincsenek csodatevők. Ripka Ferenc, akinek az élet igen keveset ígért, de sokat csikart ki az élettől, nem az ígéretek, hanem a munka embere. Ezután arra hívta fel a polgárságot, gondolja át a saját helyzetét ebben az országban, ebben a városban. A kormány helyzete rendkívül súlyos. Könnyű kritizálni — mondotta —, én jobban tudnék kritizálni, mint a legélesebb ellenzéki, én, a legrégibb miniszter, legjobban tudnám kritizálni önmagunkat is. Demagógiát űzni úgy, hogy a nyomor miatt felgyülemlett keserűséget felgyújtja valaki, az lehet meggondolatlanság, lehet politika, de komoly és öntudatos polgárhoz nem illik, mert ezzel senkin sem segítünk. Budapest Jelentősége meg« van és meglesz A székesfőváros igen nehéz helyzetben van, rengeteg^ adósság nyomja a vállát, de a helyzetet nem ebből a szempontból kell megítélni, mert a székesfővárosnak vannak jövedelmei is, amelyekkel gazdálkodni kell, az adósságokat tehát ki lehet majd fizetni. De fontos és súlyos a helyzet a jövő szempontjából. Budapest a régi Nagymagyarország fővárosának épült s azt egy 50 milliós népű gazdasági terület részére méretezték. Az országot darabokra tépték, a hatalmas gazdasági terület kettészakadt. Itt a nagy milliós város, amely mögött egy 21 milliós ország helyett egy 7 és fél milliós ország áll. Budapestnek tehát súlyos a helyzete, de azért nem akar pesszimizmust hirdetni, mert a földrajzot a papirosrendezések nem változtathatják meg, sem a Duna, Tisza, Maros folyását. Budapest jelentősége tehát megvan és meglesz, de rá kell mutatni, hogy csak egy feltétel alatt, ha a főváros minden polgára megérti ezt a helyzetet. Nem as izmusok döntik ©1 a helyzetet Azt tapasztaljuk azonban általában, hogy a megértés nagyon kevés, mert köd üli meg a lelkeket és a tömegeket a jelszavak téves szemszögébe állítják. Nem az izmusok döntik el a sorsunkat, hanem, hogy Budapest polgársága megérti-e rettenetes helyzetét, hogy az ő saját helyzete átérzésétől függ ennek a fővárosnak újravirágzása. Én nem azt mondom —• mondotta a miniszter — önöknek, hogy a Ripka-pártra szavazzanak, ide vagy oda menjenek, hanem hogy találják meg önmagukat és ébredjenek rettenetes felelősségük tudatára. Nem egymás fejét kell beverni, egymást gyanúsítani, gyalázni, hanem össze kell fogni és igy a fővárost megmenteni. Én nem könyörgök szavazatokért, én a kötelességet hirdetem. Aki megérti, hogy a szélsőségek között a megértés, az összetartás nem Ripka, nem a párt posztulátuma, hanem hogy kötelességről van szó a közzel, a fővárossal szemben, az jól fogja teljesíteni kötelességét. Ä zsidókról Ezután azt hangoztatta a miniszter, ha a polgárság lelkében nem mint szürke fogalmak, elméletek élnek az eszmék, hanem akarás, erős meggyőződés, a főváros jövője él, akkor ennek az eszmének szét kell sugároznia és minden egyes polgárnak az eszme főpapjává, apostolává, prédikátorává kell lennie. Mindenkinek ki kell vennie a maga részét a munkából, nem elég, hogy vezérek vannak, hanem katonákra is van szükség. Ezután rámutatott a miniszter ajra, hogy a vezetőhelyen álló férfiak mindig sok támadásnak vannak kitéve. Ü is. ü egyházának tagja, olyan ruhát visel, amely jelenti az ő felfogását is. Én — mondotta — az evangéliumot, a megértést és a szeretetet hirdetem. Én' az én protestáns testvéreimmel nagyon szívesen szorítok kezet. Én nem teszek különbséget. Nekem megvan az én meggyőződésem és tisztelem mindenki meggyőződését, de megkívánom az én nem katolikus keresztény polgártársaimtól is, hogy tiszteljék az én meggyőződésemet. És aki nem keresztény, azt összekapcsolja velem az éli evangéliumom tanítása, amely nem engedi meg, hogy alább becsüljem azért, mert más hitben született. De nem engedheti meg nekem az emberi érzésem, a magyarságom se, hogy polgártársakat, akik egy évezred óta egyiitt'élnek velünk ebben az országban, többszáz év óta ebben a városban, akiknek munkája, verejtéke, pénze, kacaja, szenvedése, muzsikája egy volt a mienkke 1, kirekesszek a magyar hazából, a magyar haza megbecsüléséből, a magyar munkából, a megértésből, a magyar örömből, a bánatból és a magyar áldozatközösségből. Volna-e jogom ezt tenni ma, amikor 7 és fél millió magyar van, mikor már Széchényi azt hirdette a 21 milliós Magyarország idején, hogy oly kevesen vagyunk, hogy az apagyilkosnak is meg kell bocsátani. Aki meg akar érteni — mondotta —, értsen meg, aki félre akar érteni, értsen félre a- saját lelkiismerete terhére. Ezután a miniszter a'zt hangoztatta! Az összes praktikus háziasszonyoknak a „valódi F í* a n c k “-hoz való hajlandósága abban leli magyarázatát, hogy a „valódi Franck * a legjobb, legizletesebb és a legtartalmasabb kávé pót lék! *A kávédarálóval mini védjegy. hogy ő, aki maga is egyszerű polgári sorból származik, iparos családból, lélekben és érzésben egy a polgársággal. A polgári erények vannak hivatva arra, hogv ennek a városnak a megfeneklett hajóját felemeljék. A kormány kártyáit nem terítheti ki egészen, de — mondotta — , hamisjátékosok nem vagyunk. Úgy segélje meg munkánkat az Isten, ahogy a nemzet, az ország javát akarjuk. Ezért kérjük az önök bizalmát. Bízzanak a magyar miniszterelnökben, az ő politikájában. Engem sem köt hozzá más, mint a bizalom, hogy azt a játszmát irtózatos önmegtagadással, hallatlan zsenialitással játsza meg a nemzet és az ország érdekében. Beszédét azzal fejezte be a miniszter, hogy a székesfőváros és az ország lesiilyedt, megrepedezett fundamentumát, amelyet a háború és a forradalmak átdübörgő ércszekerei rongáltak meg, akarjuk újjáépíteni. És újjá fogjuk, mert van elég szivünk, kezünk, szeretetünk és fanatizmusunk a munkához. Az uj fundamentumnak csodálatosnak kell lenni és a fővárosnak olyanná kell újra lennie, mint amely felé az egész nagy magyarság szive dobban, amely felé egész Nagymagyarország figyel. Vass miniszter beszédét percekig tartó éljenzés és tapsvihar követte, majd az ünneplés csillapodtá- val Á n g h Ernő köszönte meg a miniszter és a kormánybiztos lelkesítő, buzdító szavait. PALLOS Sürgönyeim: PeRflLLÖS Telefonszám: Iroda • 74 63 Raktár: ISI—18 épiftöanyagkereskedelmi és Spars r.«t. Ügyvezető: PALLOS JENŐ. Budapest, IV. Deák Ferenc-u. 17. Gyári árakon alul azonnal legkedvezőbb ieltételekkel szál ltunk kartellen kívül m eszet, téglát, tetöcsere- pet, gipszet, palát, vasat és minden építőanyagot. Gipsztáblagyár s válaszfalkészités, kátrány- és tetőfedés. Oltott mész saját Zm 3-es vaskocsikban. Árajánlat és költségvetés díjmentes. V!., Dalnok-utca 12. Telefon: 46-88. UOUK TIVADAR SZŐNYEG- MŰINTÉZET ! megóv! vess és elad! HRUBY EDE és FIA mész, homok, agyag, tetőcserép, faltégla, gipsztáfcla, nád, nád szövet, portlandcement, gipsz, kőpor. — Különféle méret chamotte-téglák, chamotte-habarcs. Budapest, VHS., KisfaiucSy-utca €. ssém. Taisfon: József 3-80.
