Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1925-04-29 / 17. szám
TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs Budapest, 1925 április 29. Biztosító-intézetek, mint pénzbeszedők ■ Nem a biztositó-intézetek, hanem a közönség fogja megfizetni a tűzoltási járadékot Harminc esztendős harc után plakátok jelentek meg Budapest utcáin, hirdetvén, hogy ezentúl a főváros községi tűzoltási járulékot fog szedni. Újságcikkek és közgyűlési beszédek özöne küzdött azért, hogy ,a fővárosnak ama költségeit, amelyekből a tűzoltóságot tartja fenn, megfizessék azok, akiknek a tűzoltóságra legnagyobb szükségük van. Tűz esetén — ez egészen természetes — legtöbb vesztenivalója a biztosítótársaságoknak van és ha a tűzoltóság emberfeletti és odaadó munkája valamit megment, akkor az a biztosítótársaságok haszna. Ezt az igen egyszerű és igen természetes ulapclvet. hirdették azok, akik a tüzbiztositási járulék behozatalát évtizedeken át követelték. A Fővárosi Hírlap szinte legelső megjelent számától kezdve odaszegődött ennek az agitációnak a szolgálatába és ha illetékes helyen belátták a mi igazságunkat, ezt mi a legnagyobb elégtétellel és örömmel fogadjuk. Igaz ugyan, hogy némiképen kissé sokáig tartott, mig az eredményt cl lehetett érni, de a szabály- rendeletnek, amelyet a plakát hírül ad, sajnálatosan egyéb hibái is vannak. Ezek között a hibák között a legsúlyosabb az, ami tulajdonképen az egészr rendelkezés értékét is a minimumra csökkenti, hogy a tűzoltási járulékot nem a biztosítótársaságok, hanem maga a nagyközönség fizeti, amely amúgy is képtelen elviselni képtelenül megdagadt adóterheit. A biztosítótársaságok ugyanis mindössze a behajtás és a beszolgáltatás munkáját fogják végeztetni — mondjuk — teljesen ingyen. Szinte szép tőlük, hogy nem fogják felszámítani a fővárosnak a behajtási költségeket. A főváros pedig ezzel semmi egyebet nem tesz. minthogy a tűzoltóság fenntartásához szükséges összeget visszateszi a főváros közönségének egyik zsebébe, miután az azt a másik zsebéből kivette. A főváros tehát mindössze uj pénzbeszedőkként alkalmazta a biztosítóintézeteket és megterhelte a főváros közönségét egy újabb adónemmel, amelyet nem adó néven és nem közvetlen a főváros pénztárába, hanem a biztosítóintézeteknek fog fizetni. Azoknak a férfiaknak, akik évtizedeken át harcoltak a tűzbiztonsági járulékért, semmi esetre sem ez volt az intenciójuk, hanem az, hogy a dúsgazdag és hatalmas jövedelmekkel rendelkező biztosítóintézetek a maguk hasznából, a maguk hatalmas bevételeiből fizessék meg azt a tűzoltóságot, amely legelsősorban az ő vagyonukat menti. A tűzoltási járulék ilyetén elintézése azt jelenti, hogy a főváros ismét megkímélte a biztosítóintézeteket és uj adóval sújtotta a polgárságot, amely ebbe aligha fog belenyugodni. Dr. Chorin Ferenc — a Salgótarjáni Kőszén- bánya Részvénytársulat elnöke. A magyar gazdasági életben mindenki tudta, hogy az öreg Chorin Ferenc helyét a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat elnöki székében csak az ifjú C h o r i n Ferenc foglalhatja el. Erre a tudatra nem az vezette gazdasági köreinket, hogy ez a hely az örökösödés jogán illeti meg Chorin Ferencet. A magyai gazdasági életben van ugyan ilyen örökösödési jog, de Chorin Ferenc nem ennek a jognak, hanem a rátermettség jogán foglalja el ezt a kivételes és felelősségteljes pozíciót. És bizonyos, hogy amikor gazdasági életünkben várták ennek a jelentős eseménynek a bekövetkezését, a jóslók sem az örökösödési jog, hanem az egyéni kvalitások alapján következtettek arra, hogy az elnöki széket az ifjú Chorin Ferenccel fogja az igazgatóság betölteni. A jóslat bevált és semmi kétségünk aziránt, hogy a magyar gazdasági élet minden tényezője örömmel és megnyugvással veszi a hirt, hogy legnagyobb vállalataink egyikének vezetését ilyen avatott kezekre bízta a részvénytársulat igazgatósága. Jacob! Olivér — a Kereskedelmi Bank ügyvezető-igazgatója. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága ügyvezető-igazgatóvá nevezte ki dr. Jacobi Olivért, az intézet jogtanácsosát. A kiváló képzettségű jogász előléptetését osztatlan örömmel fogadták mindazokban a körökben, ahol tudását és műveltségét már régen értékelni tudják és éppen ezért ezzel az előléptetéssel korántsem tartjuk befejezettnek a kiváló jogász karrierjét. Rehnann Lázár halála. Reimann Lázár udvari tanácsos, ,a Salgótarjáni Kőszénbánya rt. al- elnöke, tevékeny és eredményes életpályáját befejezte. ötvenhat évig szolgálta társulatát, ahol kis- hivatalnokból a legmagasabb polcig emelkedett és agg korára való tekintettel csak néhány év előtt vonult nyugalomba. A társulat hatalmas felődése részben az ő szaktudásának és lelkiismeretes közreműködésének köszönhető. A társulat igazgatósága elhunyt alelnökének emlékére gyásziilést. tartott, amelyen dr. Chorin Ferenc elnök meleg szavakkal emlékezett meg Reimann Lázár elévülhetetlen érdemeiről. A Pénzintézeti Központ közgyűlése. A Pénzintézeti Központ a napokban tartotta közgyűlését Schmidt v. b. t. t. elnöklete alatt, amelyen resztvettek a kormány képviselői és a fővárosi és vidéki intézetek. A közgyűlés jóváhagyta E1 i- scher Viktor udvari tanácsos által előterjesztett évi jelentését, valamint a mérleget, .amely a nyugdij- tartaléknak juttatott 17 mi 11 iá>rd korona levonása után 3.6 milliárd korona nyereséget mutat. A közgyűlés elhatározta, hogy 6 százalék osztalékot fizet. A közgyűlésen szóbakerült a kamatuzsora is és az intézet jelentése erős akciót sürget a kamatuzsora letörésére. A Pénzintézeti Központ külön körlevélben figyelmezteti a: vidéki intézeteket, hogy ameny- nyiben a Pénzintézeti Központtól kapott hiteleket magas kamaton helyezik ki, megtorló intézkedéseket alkalmaz ellenük. A P. K. igazgatóságába beválasztották Susits Károlyt, a Kisbirtokosok Földhitelintézetének vezérigazgatóját, a választmányba U 1I- mann Adolf báró helyébe Szcitovszky Tibort, a Hitelbank vezérigazgatóját, Wälder Gyula helyébe pedig Ernyey Károlyt, a Pesti Hazai vezérigazgatóját választották. A Salgótarjáni Köszénbánya Részvénytársulat igazgatósága a napokban tartott ülésében megállapította az 1924. évi zárószámadásokat és elhatározta, hogy a folyó évi május hó 3-ra egybehívandó rendes évi közgyűlés elé azt az indítványt terjeszti, hogy 1924. évi 'osztalékul részvényenkint 30.000 koronát állapítson meg. Az általános igazgatási költségeknek csökkentése és a műszaki, valamint kereskedelmi ügyvitel egységesítése és egyszerűsítése érdekében javasolni fogja továbbá az igazgatóság, hogy mondja ki a közgyűlés a társulatnak a vele szoros viszonyban levő Eszter- gom -Szászvári Köszénbánya Részvénytársasággal, az Északmagyarországi Egyesitett Köszénbánya és Ipar- vállalat Részvénytársulattal, az Észté r g o m v i d é k i Köszénbánya Részvénytársasággal és a Hungária M é s z i p ai r Részvénytársasággal való egyesülését és ezzel kapcsolatban határozza el az alaptőkének 160.000 darab, egyenkiní 1000 korona névértékű részvény kibocsátása által 750 millióról 910 millióra való emelését és >aizt, hogy az újonnan kibocsátandó részvényekből 112.500 darab az Esztergom-Szász- vári részvényeseknek 2 : 1 arányban, 40.000 darab az Északmagyarországi részvényeseknek 5 : 4 arányban, 7059 darab az Esztergomvidéki részvényeseknek 8 :3 arányban és 400 darab ,a Hungária Mész- ipar rt. részvényeseinek 15 : 1 arányban ajánltassék fel, a fennmaradó 41 darab pedig szabad kézből értékesíttessék. A Magyar Általános Köszénbánya Részvénytársulat igazgatósága május 9-ére hívja össze az évi rendes közgyűlését, melynek a tartalékok és jóléti alapok megfelelő gyarapítása mellett részvényenkint 175.000 koronás osztalék kifizetését fogja indítványozni. Az Urikány-Zsilvöígyi nadonalizáiása. Az U r ikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt. május 9-én tartja rendes közgyűlését, amelynek napirendjén szerepel „az igazgatóság jelentése a társulat zsilvölgyi bányáinak és ottani egyéb vagyontárgyainak önálló részvénytársasággá való átalakítására és ezen uj társaság részvényei egy részének értékesítésére vonatkozólag“. Az igazgatóság ugyanis zsilvölgyi bányáit nacionalizálta és ezt most a közgyűléssel is perfektuáltatja. Az igazgatóság ezúttal a közgyűlés elé terjesztett mérleg eredményeiből 100.000 korona osztalék kifizetését fogja javasolni, ami a részvények mai árfolyama szerint közel tízszázalékos kamatozásnak felel meg. A Mezőgazdasági Ipar Rí. (V., József-tér 2.) április 30-án tartja rendes évi közgyűlését, melynek részvényenként 16.000 korona osztalék kifizetését javasolja az igazgatóság. A „Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára“ cég (Trust) 1924. évi mérlege 6.369,439.652 K 98 f tiszta nyereséggel zárul és az igazgatóság a folyó évi május 15-ére egybehívott közgyűlésnek 12.000 K osztalék kifizetését (a múlt évben 3000 K) javasolja. A társaság megszerezte a Szegedi Közúti Vaspálya R.-T., valamint külföldi üzletbarátaival együtt a „Phöbus Villamos Vállalatok Részvénytársasága részvényeinek túlnyomó többségét. A Salgótarjáni Köszénbánya Részvény- társulat igazgatósága és felügyelő-bizottsága mély megilletődéssel jelenti, hogy a társulat alelnöke és hosszú évtizedeken át ügyvezető-igazgatója INAM LÁZÁR magyar királyi udvari tanácsos a Vaskorona-rend lovagja folyó évi április hó 26-án elhunyt. Az elköltözött közel 56 évig állott társulatunk kötelékében és végigkísérte annak egész fejlődését. Minden gondolata, minden törekvése a; társulat fejlesztésére, naggyá növelésére irányult, egész lénye összeforrott vele. Mint a társulat ügyvezetőigazgatója, majd később alelnöke, párját ritkító buzgalommal és törhetetlen akaraterővel védte a társulat érdekeit és mozdította elő fejlődését. Neve mindenkorra összeforrott társulatunkéval. Emlékét igaz tisztelettel és kegyelettel fogjuk megőrizni. Az elhunytat székházunkból (bejárat : V., Arany János-utca 25) folyó hó 29-éu, déli 12 órakor kisérjük utolsó útjára. Budapest, 1925 április hó 27-én. Villányi Pezsgőgyár és Borpince P- T Budapest, V, Nádor-utca 16 Telefon: 72-01 Gyártelep: Villány Kézfertőtlenitésre legalkalmasabb a /€HU€f€-HiCHC!!./ON GÉP-, WAGGON- ÉS HAJÓGYÁR RÉSZV.-TÁRSASÁG Gyár és irodák: Budapest, VI., Vácsl-út 45-47. *aám. 5 Gyártmányai: Diesel-motorok, szivógszmotorok gőzgépek, gőzkazánok, hiitő-jéggyári és vágóhíd berendezések, turbina és körforgószivaítyuk, hidak és tetőszerkezetek, emelőgépek és daruk, vasul! kocsik (waggonok), gazdasági gépek. ULRICH B. J. BUDAPEST, VI., VILMOS C5ÁSZÁR-ÜT 31. blAGY RAKTÁRT TART mindennemű csövekben és pedig: önt.-vas-, kovácsoltvas-, agyag-, angol lefolyó-, Drainage ólomcsövekben. Horganylemez, viz-, gőz- es gáz-armaturák, borg, vaslemez, egészségügyi berendezések Kiváló minőségben aaft, I irötíéit vállai I a Werner J. és Társa Gépgyár R.-l. Bjy vasöntödéje Budapest, V., Váci-ut 48. | vasöntödéje Budapest, V., Váci-ut 48
