Fővárosi Hírlap, 1925 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1925-01-14 / 2. szám

Budapest, 1924 január 14. ő TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs A főváros a tranzitó-kereskedelemért Irta: dr. Purébl Győző tanácsnok A székesfőváros volt törvényhatósági bizott­sága. úgyszintén, a tanács mindenkor élénk figye­lemmel kisérte és kiséril a székesfőváros tramzitó- forgalmának alakulását és a forgalom lebonyolítá­sára hivatott kereskedőknek helyzetét általános gazdasági érdekektől vezetve, mert az élénk tran- zitó-forgalom feltétlenül az ország és a főváros gaz­dasági erösbödésére és az elszakított részek nagy városainak szorosabban való hozzánk kapcsolására vezet. A székesfőváros törvényhatósága még 1921. évi január havában foglalkozott a kérdéssel, midőn a nemzetgyűlésnek, a m. kir. kormánynak, valamin, a társtörvényhatóságoknak megküldött memoran­dumában fejtette ki részletesen, a tranzitó-kereske- delemnek a fővárosban való összpontosításához é: íehenditéséhez fűződő fontos gazdasági és társa­dalmi érdekeket. Az utóbbi időben a tranzitó-forgalomnak csökkenése állapítható meg. mellyel össze­függ azon tény Is. hogy a forgalmat lebo­nyolító kereskedők száma mindinkább keve­sebb lesz. E sajnálatos körülmény egyrészt bizonyos intézkedésekre vezethetők vissza, melyek a tranzitó-kereskedelem fellendíté­sét gátolják, másrészt a tranzitó-forgalom emelésére hivatott intézmények hiányára. A székesfőváros tanácsa minden erejével és befolyásával az e téren mutatkozó káros tünetek megszüntetésére törekszik és a tranzitó-kgreskede- lem fellendítéséhez fűződő felismert érdekek védel­mére a m. kir. kormánynál való közbenjárását hatá­rozta el. Mielőtt azonban a tanács ez ügyben intéz­kedést tenne, szükségesnek tartja, hogy e kérdés az érdekeltekkel szakszerűen és részletesen letár- gyaltassék. E célból a közgazdasági ügy­osztályban e hó 16-án d é il e 1 ő 11 10 óra­kor értekezletet tartunk. Ez értekezleten elsősorban a ,tranzitó-kereske­delem csökkenésének okaival kívánunk foglalkozni és azon intézkedésekkel, amelyekkel a régi forga­lom ismét visszaállítható lenne. Megbeszélni kíván­juk továbbá az érdekeltekkel azon uj intézmények létesítését, melyekkel a tranzitó-forgalom emelhető lenne. Tudvalevőleg Magyarországon csak az úgy­nevezett .-.vámelőjefgyzési raktárak“ szolgálják a tranzitó-forgalmat. melyek működésének lényege az hogy a kereskedők által behozott áruk után vámot nem kell fizetniük, ellenben, a kereskedő köteles az általa behozott árumennyiség 30 százalékát tovább exportálni. Természetesen. e| raktárak .szigorú ható­sági ellenőrzés alatt állanak, nehogy a vámmentesei behozott árukat a kereskedők itt értékesítsék. A szomszédos Bécsien háromféle intézmény is szol­gálja a tranzitó-forgalmat a hivatalos körök te,jer támogatásával, minek következtében el is érti. Bécs, hogy a tranzitó-kereskedelem és forgalon Budapestről majdnem teljes egészében oda terelődött Az értekezletre meghívót kaptak: a Budapest Kereskedelmi és Iparkamara, az OMKE. a Tranzitó- kereskedők Egyesülete, Fayer Sándor, a Vámpo­litikai Központ, a Textiíkereskedők Egyesülete, a Gyáriparosok Országos Szövetsége. Érdekközösség a Törekvés takarékpénztár, a Corvinia biztosító és a Magyar-Francia között Az Általános Fogyasztási Sző vetkezel,t által ala­pított Törekvés takarékpénztár, mint is­meretes, a közelmúltban belezette részi Vényeit a tőzsdére. Érdekes, hogy a munkások bankja teljesei kapitalista szellemben vezetett pénzintézet, amely a bankszakmába vágó összes üzletekkel foglalkozik, sőt a finanszírozástól sem zárkózik el. Legutóbb például megszerezte a Corvinia-biztositó társaság részvényeit A biztosító-vállalatot aztán fejlesztem akarta, amely szándékát igen praktikusan oldotta, meg: érdekkö­zösségbe lépett a legrégibb magyar biztosító-intéze­tek egyikével, a Magyar Francia Bizto­sító-Társasággal. Az érdekközösség létesítése olyképen történt!, hogy a „Magyar-Francia“ egyrészt nagyobb paket Törekvés-részvényt vett át, azon­kívül pedig megszerezte1 a Corvinia-részvények ma­jor itáiSát. A „Magyar-Francia“ egyéniként! meglehetősen független it ette magát az El.sö Magyar Bizto­sító Intézettől és most úgy az ország belterü­letén, mint külföldön .teljesen önállóan szervezkedik. A bécsi föiigynökséiget, amely csaknem olyan ap­parátussal rendelkezik, mint a budapesti központ, már felállította és annak -élére ifj. Feszi Gézát igaz­gatónak nevezte ki. A bécsi liőügynökség nemzetközi működésit fog kifejteni és bizonyára az internacioná- lis kapcsolatok létesitéise tette szükségessé, hogy ,a „Magyar-Francia“ ismét felvette eredeti írvevét: a „F r a n c o-H o n gr o i s e’1 céget. A központi vezér- igazgató egyébként ezentúl is Mihályi Zoltán lesz, aki intézetének fejlesztése körül eddig is eredményes működést fejtett ki. Megemlítésre érdemes még, hogy ,a C o r v í- n i a-b i z t o s i t ó is uj nevet akart fölvenni, a cég­bíróság azonban a bejegyzést csak úgy lett volna hajlandó éiszközölni, ha az uj névre keresztelt, tár­saság 250 millió korona b izito siitué'k i ala­pot helyezett volna letétibe. Kimondta a cégbíróság, hogy a nevét megváltoztató biztositó- tánsaság olyan elbírálás: ;alá esik, mintha újonnan .alakult! vállalat jegyeztetné be magát. Az Angol-Magyar Banknál még mindig zajlik. A T ő zs de i H ir a d ó értesülése szerint az Angol- Magyar Bank ftfl ügyelő-bizottságának elnöke, járó Fehérvár y Imre, e tisztségéről a napokban .emondott. A bank igazgatósága az elnöki állást föl­ajánlotta gróf Marén zi Ferenc Károly felügyeflő- bizottsági tagnak, aki azonban elhatározását egyelőre még függőben tartja. Rotter ur a zsákban. A Maigyar Kereskedelmi Csarnok termeiben csöndes polgárháború dúl. A pol­gárháború zászlaját Rotter Zsigmond, az ismert zsákkereskedő és a Magyar Kereskedelmi Csarnok alelnöke bontotta ki. A zászlót zsákokból varrta össze és a zsákokon éktelen betűkkel olvasható: Éljen Rotter Zsigmond, .a. Magy ar K e- reskedelmi Csarnok elnöke. Rotter urat, úgy látszik, megszéditette az a tisztség, amelyben a Csarnok részesítette, amikor alelnökké választotta. Ez ia. miegtisztjeliíetés; tényleg több, mint amennyi Rotter urat megilleti. Az1 alclnök urnák ezt az elő- egezetit tiszteletet azzal illett volna meghálálni, hogy szerényen viselkedik, ezzel is jelezve, hogy tisztában van a maga, értékével és a maga kvalitásaival. De Rotter urat kissé megszéditette a hivatala és nagyra ör. Elnöke akar lenni ennek az előkelő kereskedelmi testületnek, amely Madarasi Beck Gyula, báró el- m’öiklejde Waiífe mindenkor közmegelégedésre védel­mezte meg a kereskedelem érdekeit. Rotter ur azzal a jelszóval indította meg a harcot, hogy eigy keres­kedelmi testület élén kereskedőnek kell állni. Ter­mészetes, hogy Rotter ur csak magát tartja annak a kereskedőnek, aki a testület élén állhat. Senki sem tiszteli jobban .a. kereskedőit, mint mi. De kereskedő­nek lenni nem oly érdem, s nem jelent egyúttal olyan képességeket is, amelyek egy ilyen fontos állás be­töltéséhez kívánatosnak. Rotter ur kereskedő, de az elnöki tisztséghez nemcsak ipar- engedély, de egyéb kellékek is; s z ii k- ségesek és Rotter urnák nincs egyebe, nint éppen csak az iparengedélye. Nincs kétségünk az iránt, hogy Rotter ur eflőre- örését visszaverik és tagtársai Rotter urból nem. fog­lak elnököt gyúrni. A Kereskedelmi Csarnok -tagjai igyam is, óvatos és tapasztalt férfiak, akik nem vesz­lek zsákba m, ács, kát akkor sem. ha .tudják, hogy i zsákban Rotter Zsigmond ur nyi- / á k o 1. A szorzószára. Maga -az élet egy rán'kmeredő nagy bizonytalanság s igen kicsi azoknak a száma, akik na tudják, meglesz-e a februári lakbérük s azoknak 'zárna is elég tekintélyes, akik nem tudják, meg- esz-e a/ holnapi ebédjük. Ebbe a naiv bizony.tatain- ágba stílszerűen illeszkedik bele a szorzószám bi- ■onyt.1 lansága. A hányféle közpénztárral van. dolgunk, annyiféleképen számítják át az aranykoronát pa.pir- koronára. Más a szorzószám at vasúti pénztáraknál, más az adóhivataloknál, más a vámhivatalnál. Más­hogyan számítják a kényszerkölcsön aranykoronáját és máshogyan az aranykoronában kivetett vatgiyon- ési kereseti adót. Hogy ez gazdasági szempontból milyen anyagi károsodással jár, azt fölösleges hosz- szan magyarázni. Bizonyos, hogy a a embert lépíen- nyomon a legnagyobb meglepetések érik és ezek a meglepetések rendszerint kellemetlenek, ment a szorzószámot mindig ágy állapítják meg, hogy a be­fizető többet fizessen, .az, ai fél pedig, aki pénzt kap, minél kevesebbet kapjon. Pedig ezeknek az önkényes- kedéseknek részben korlátot állíthat na egy koxmány- r endetet, a. m fcly intézkednék, hoigy Te alább a magángazdaságban csakis a tényleges dollár pari tásu szorzó .szám alkalmaztassák. Aki más szorzószámmal dol­goznék, az uzsora v é t s é gélt lk ö v e t n é el. Mindezt azért kellett leszögeznünk, mórt a pénzügy­miniszter kijelentene. hogy a szorzószám a költség­vetési év végéig érvényben marad és az állam -to­vábbra is a 17.000 szo.rzósizámmal dolgozik. Meg kell állapítanunk, hogy a magyar korona értéke az utóbbi hetekben javult, s igy legalább is különös, ha az állam továbbra is 17.000 papír-koronát fizettet ma­gának egy aranykorona után. Ha azonban büdzsé- technikai okokból ezt a keserű pilulát tehát le kEU nyelnünk, azt mégis elvárhatnók, hegy a magángaz­dálkodásban a korona dollár-paritáson számoltassák el és ezt a kormány, mint mondottuk, rendeletileg és kőtelezővé teheti. Ez az intézkedés sok visszásság­nak és visszaélésnek venné elejét. A Rima Amerikában hárommillió dollár kölcsönt szerzett. A magángazdálkodás hosszabb lejáratú hi­teligényeit csakis külföldi kölcsön elégítheti] ki, köz- gazdasági életünknek tehát legfontosabb teendői közzé az ilyen természetű külföldi kölcsönök meg­szerzése tartozik. Nagybankjaink ebben az irányban huzamosabb idő óta tárgyalásokat folytatnak, kül­földi üzletbarátaikkal és pénzcsoportokkaL, és e tár­gyalások között legelőrehaladottabb az, amelyet W e i s z Fülöp elnök és dr. Biró Pál vezérigaz­gató indított meg newyorki bankcégekkel a Rima- murányi' vasművek részére nagyarányú beruházási kölcsön megszerzése végett. E tárgyalások kedvező befejezésére alapos kilátás van, úgy, hogy a köl­csönre vonatkozó felhatalmazás elnyerése végett a Rimamurányi igazgatósága már is rendkívüli köz­gyűlésre hívta egybe a részvényeseket. A készülő nagy műveletről az alábbi közlés számol be: A Rima igazgatósága tárgyalásokat folytat new- yorki bankcégekkel egy 2 és fél. 3 millió dollárra rugó kötvénykölcsön 'fölvétele tárgyában, melynek föltételei a mai viszonyok között kedvezőnek te­kinthetők. A kölcsön 30 év alatt volna törlesztendő és elsőhelyii bekebelezéssel biztosíttatnék. A Rima­murányi ezáltal abba a helyzetbe jutna, hogy meg­valósíthatja folyamatban lévő széfesíkörü beruhá­zási programmját, melynek célja az. hogy üzemeit a modern, kohászati technika vívmányainak meg­felelő színvonalon tartsa fönn s igy versenyképes­sége emelkedvén, a jövő uj feladataira megfelelően fölkészüljön. A társaság üzemi tőkéje is a megfelelő mértékre fog emelkedni s a vállalat eléri teljes pénzügyi1 konszolidációját. A kötvényeket átvevő amerikai bankcsoport ezen művelettel kapcsolatban kedvező árfolyamon 100.000 darab részvényt is fix át akar venni azzal a szándékkal, hogy azok szá­mára Amerikában piacot teremtsen. Kívánatos volna, ha a tárgyalások kedvező eredményre vezet­nének. mert a tranzakció véglegesítése a magyar ipar tőkeszükségletének kielégítésére uj utat nyitna meg. Kiemelendőnek tartjuk, hogy ez volna az első hosszúlejáratú kötvénykölcsön, mely Amerikában középeurópai ipari célokra elhelyezést találna. Örven­detes tény, hogy elsőrendű értékpapírjaink iránt Amerikában érdeklődés mutatkozik s azok részére uj piac teremthető. A tárgyalások már annyira elő­rehaladtak. hogy szükségessé vált a rendkívüli köz­gyűlés összehívása. 500 olyan lap van Maigyarországon, amejly hirde­tésekkel is szolgálja a kereskedelem és ipar érdekeit. Ezit az 500 lapot foglalja rendszerbe és osztályozza a most megjelent Rudolf Mos se Magyarországi Ujságkatalógusa, aszerint, hogy a lap politikával, szépirodalommal foglalkozik-e. Az 50 kvart oldal ter­jedelmű, Ízlésesen kiállított füzet tartalmazza mindazt, ami a reklám terén az ipari és kereskedelmi köröket érdekli és ezzel minden más ellenőrzést feleslegessé téve, alapot nyújt a gyors és pontos kalkulációra. A hirdetőre nézve nélkülözhetetlen munkát komoly ér deklődőknek díjtalanul küldi me{g aRudolí Mosse hirdetési iroda magyarországi központja, Budapest, VI., Podmaniczky-utca 49. ___ ___ „P YRAMIS“ Magyar Földbirtokosok és Földbérlők Kereskedelmi Részvénytársasága Mezőga7dasági géposztály, gabona-, erőtakarmány- és bankosztály, tőzeg- és műtrágya­osztály TELEFON: 65-49, 65-50, 17-3^, 153-03. BUDAPEST, VI., TERÉZ-KÖRUT 26. A FORD TEHERAUTÓ a leggazdaságosabb Ára karosszériával, forgalmi adóval 80 millió korona a FORD gyárak autorizált képviselője: Haltenberger Vilmos Nagymező-utca 19. Telefon: 65—15.

Next

/
Thumbnails
Contents