Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-09-03 / 33. szám
Budapest, 1924 szeptember 3. 3 ____ TŐ ZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hirlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs Kórképek * * * Szavak és lények írja: Marclal. Mily szépen fogadták a magyar kereskedőket Pozsonyban, ahova árumintavásárt látogatni mentiek. És mily boldogan regisztrálta a magyar sajtó a magyar kereskedőknek ezt a barátságos fogadtatását Pozsonyban, az ősi magyar városban, a régi magyar pari,áment székhelyén, n magvar kultúra megszentelt városában! Siessünk mi is csatlakozni az örvende- zőkhöz és ne csökkentsük az örömet semmiféle meggondolásokkal, ne gondoljunk még anra se, hogy akivel előnyösen kereskedni lehet, azt mindig és mindenütt szivesen látják: a Findzsi-szigietek emberevő törzsei, amelyek állandó gyilkos harcban állanak egymással, beszüntetik az örök idők óta tartó harcot a közös vásárok idejére, amíg elcserélik áruikat, sőt bizonyára barátságos szavakat is váltanak egymással addig, inig kiki a vevőjére sózhatja a portékáját. Nem, mi ne kissebbítsük a pozsonyi barátságos fogadtatás jelentőségét efféle példázatokkal, hanem írjuk alá fenntartás nélkül a magyar sajtónak azt a felfogását, hogy ennek a fogadtatásnak nagy jelentősége van a két ország gazdasági közeledése tekintetében, beszéljünk mi is a lelkek enyhüléséről, mintha bizony valami okuk lett volna a magyar kereskedőkre haragudniuk is azoknak a szlovák uraknak, akik a fogadtatáson azokat a szép szavakat mondották. Tény az, hogy nem is Sztodola ur és Okanik ur volt az első. aki ilyen engesztelékeny hangokkal ejtette meg a szivünket. Nemrégiben maga Massaryk. is ilyen hangon beszélt egy magyar újságíró előtt. Tisztán és világosan megjelöltei a gazdasági összeműködés nagy jelentőségét a két ország fejlődésle szempontjából és azizal az éleslátással, amely e kiváló tudós államférfiu egész tudományos és politikai működését jellemzi, feltárta néhány mondatban az egymás elől való elzárkózás hátrányosságát. Mindenki meg lehetett győződve a cseh nemzet e nagy fiának és vezérének e szavai után, hogy a lehető legkedvezőbb auspiciumok között indíthatjuk meg a Csehországgal valló kereskedelmi szerződés tárgyalásait. Siettünk is vele. pedig nem volt nagyon sürgős a csalódás, amely bennünket ebben a dologban ért. A szép szavak után csúnya tettek következtek és akik Prágába utaztak a szer- ' zödés munkálataihoz szükséges puhatolódzások meg- ejtése végett,, majdnem futva jöttek vissza mélyen lekonyult reménységekkel és tökéletes kudarc hangulatában. A valóság egészen más. mint amit a szép szavak mögött feltételez a naiv jóhiszeműség. Innen is, onnan is mindegyik fél úgy szeretne kereskedelmi forgalmat csinálni a másikkal, hogy a másik vásárolja meg azt. amit én eladni akarok, de énnekem ne kelljen megvennem azt, amit a másik fél kínál eladásra. És ha erre az abszurdumra a másik nem mutat hajlandóságot, akkor nem kötök vele szerződést, akkor áll a gazdasági harc tovább is. az elzárkózás. az önkielégítés gyermekes — tegyük hozzál: vásott és korlátolt gyermekhez méltó — politikája, A barátságos kereskedelmi szerződések kötéséhez olyan előkészületeket tesznek innen is, onnan is, ahogyan a gurbitás cigány lócsiszárok készülődhetnek a vásárra.. Itt megszavaztatnak a parlamenttel egy vámtarifát, amelynek abszurd tételei az égbe kiáltanak és amely által a. felkorbácsolt közvéleményt a leghivatalosabb helyről azzal csititiák le. hogy nem ez lesz az igazi vámtarifa, hanem az. ami belőle majd az államokkal kötendő szerződésekben megmarad. A magas tételek csak arra valók, hogy legyen miből engedni az aduinál, amikor az engedésért a máiik féltől rekompenzációkat fogunk kicsikarni. És a másik fél ugyanilyen erkölcsi paripán ülve jelenik meg a tárgyaláson. De a nekikészülődések évekig tartanak és az. alatt itt kifejlődik az elzárkózás oltalma alatt olyan termelés, amlely a másik fél fejlettebb vagy kedvezőbb körülmények között produkáló hasonló termelésével szemben egy pillanatig se tud megállani védelem nélkül és amott is erőre kapott a lakosság rovására olyan termelési kategória, amely éppen mi- nálunk produkál kedvezőbb körülmények között. Most már az alku és megegyezés olyannyira nehéz, hogy majdnem lehetetlennek mondható. Mert könnyű volt Mussolininek a kormányrajutás első óráiban a szabad kereskedelem mellett hitet vallania és határozott hangon kijelenteni, hogy a védelem nélkül megélni nem tudó gyáriparok parazita iparok, amelyek forduljanak föl. ha nem tudnak máskép boldogulni, csak a lakosság megsarcolásával. Csakhamar rájött azonban, hogy ez a védelem olyan boszorkánykor, amelyből nem lehet kijutni, ment a védett iparágak elvonják a munkát és a tőkét azoktól a termelési ágaktól, amelyek védelem nélkül is boldogulhatnának és amikor a helyzet már kialakult, akkor a. védelem megszüntetése a nemzeti .tőkeerő és munkaerő óriási tömegét veszélyezteti, ami megfélemlíti azokat, akiknek intézkedniük kellene. Folyton dicsekedtek a magyar textilipar varázslatos fejlődésével, amelyet pár évi elzárkózás ideje produkált és nem akarják belátni, hogy ennek Magyarország leghivatottabb termelése, a mezőgazdasági termelés fogja megadni az árát, mert ha. fenn akarjuk tartani azt a hirtelen lett termelést, amely csakils védelem melletti iteihál csakis drágábban produkálva élhet meg. akkor ezt csak a saját zsebünk rovására és csakis a természettől fogva előnyösebb helyzetben levő mezőgazdaság rovására lehet megcsinálni, amlelynek termékei megfelelő arányban kiszorulnak a külföldi piacokról. Ha pedig az alkudozásoknál a mezőgazdaságunk javára akarunk előnyöket elérni, akkor ugyanaz a helyzet áll elő a másik oldalon: a védett cseh agráriusok ugyanaz .zöldben, mint a védett magyar textilesek sárgában és a vége az. hogy a szép szavak és örvendetes felbuzdulások dacára marad minden a régiben. Hiába a sok szép pohárfelköszöntő és hiába minden jóakarat: nem ezen múlik a dolog. Béke. nyugalom, tiermelés. üzlet, forgalom, gazdagság, virulás csak akkor lesz az újonnan keletkezett államokban, ha az élet versenyére, nem pedig hivatalnokokra, és érdek- képviseleti funkcionárusokra bízzák, hogy hol milyen termelés fejlődjék. Szüntessék meg az elzárkózásokat és vámvédelmeket, akkor újra gazdag és boldog lesz Európa, addig minden szó és beszéd hiábavaló. A kormánybiztos hatalma. Hányán voltak, akik azt ígérték, hogy megjavítják Budapest közélelmezési viszonyait. És hányán mondották már, hogy letörik a drágaságot. A háború befejezése óta minden kormány szerette programmjába venni ezeket a fogadkozásokat és minden közélelmezési miniszter íróasztala felett ott díszelgett a jelige: Törd le a drágaságot! De a közélelmezési viszonyok és a drágaság minden ilyen friss Programm után csak tűrhetetlenebbé lett, Magyarország termelői, mintha gúnyt akartak volna űzni a miniszterek Ígéreteiből, minden egyes pro- grammbeszéd vagy kormányintézkedés után felemelték a legfontosabb közszükségleti cikkek árát. És a sok kormányprogramm és miniszteri Ígéretem odajutottunk, hogy B ii d a p e s t in a a világ 1 egei r!á báb b városa. Mindezt aizért bocsátottuk előre, mert az elmúlt héten megint programmnyilat- kozat hangzott el. Ripka Ferenc, Budapest uj kormánybiztosa azt mondotta többek között az újságírók előtt kifejtett progr,atomjában, hogy enyhíteni akarja a drágaságot, mert képtelenségnek tartja, hogy az ;ai g r á rl u s Magyarországon drágább legyen a liszt, hús, zsir, burgonya és zöldségféle, mint a zi o k b a n a városokban, amelyek M a- gy ágból kapják ai közszükségleti cikkeket. És alig mondotta lri Ripka Ferenc ezeket a szavakat, a malmok megdrágították a lisztet, holott ,ai búza ára az utolsó időben lényegesen lejebb szállt. Ezek a gazdasági jelenségek bármily különöseknek látszottak, nem voltak érthetetlenek. Akiknek pedig mégis rejtélyesek voltak, azok megkapták a magyarázatot Esküit Lajos vallomásában* melyet a büntető bíróság előtt tett. Távol tőlünk a gondolat, hogy Nagyatádi Szabó István puritán egyéniségét a gyanú leghalványabb árnyékával illésük. A r ö 1 d m i v e 1 é s- ii gy i miniszter ma^aisan felette áll minden gyanúnak, de azt az egyet el kell ismernie, hogy a kivitellel elkövetett bűnöket az ő minisztersége alatt követték el. És ezek a bűnök, és csakis ezek a bűnök okozták, hogy Magyar- országon jóval drágább ma minden, mint Európa bármely országában. A közszükségleti cikkek ezer és ezer csatornán folytak ki az országból. Ami fölösleg volt, idegenbe jutott, hogy az árukészletek csökkentése utján élelmiszerhiányt lehessen előidézni és az élelmiszerhiányt pedig árdrágításra lehessen kihasználni. E pillanatban nem kutatjuk, hogy agrár- érdek, politikai szükség vagy politikai korrupció okozta-e a kiviteli engedélyek tömeggyártását. Sokáig azt mondották, hogy valutáris érdekek fűződnek a kivitelhez. De a korona folytonos árfolyamhanyatlása megmutatta, hogy a kivitelnek ezzel a módszerével nem lehet a korona á r f o 1 y a m h a n y a t l,á s á t. megállítani. Az a kérdés, vannak-e azi uj kormánybiztosnak eszközei arra, hogy a drágaságnak ezeket az! okait kiküszöbölje a magyar közgazdasági életből. Mert a tények igazolják, hogy Budapesten a drágaságot nem a termelési viszonyok mostohasága, nem is a termés minősége és mennyisége, sőt nem is a kereslet és kínálat közötti arány dönti el. A mi drágaságunkat párt-, o s z tá 1 y- é s egyéni érdekek idézik elő és ilyen erők ellem nem lehet pusztán tudással és jóakarattal eredményeket elérni. V a n - e befolyása Ripka Ferencnek eziekre az al a ttomban működő erőkre? Van-e hatalma arra, hogy Budapestet osztályok és pártok anyagi érdekei ellenére kormányozza? Budapest közönsége a maga erejéből teremti elő az állami költségvetésben előirányzott szükségletek ötven százalékát. I g e n, akárhogyan tagadják, p én z ü g y i szempontból nézve a helyzetet, Budapest ma fél Magyarország. És aki Magyarország ötven százalékát kormányozza, annak jogában áll, hogy olyan rendkívüli hatalmat követeljen a maga számára, amelyel 'függetleníteni tudja Budapest közélelmezési viszonyait az osztályok, pártok és egyének önzésétől, szertelenségétől és kapzsiságától, Szerez az anyagbeszerző. Az anyagbeszerző igen fontos pozíciót tölt be minden nagyobb vállalatnál. Anyagot szerez a vállalatnak és vagyont szerez önmagának. Az anyagbeszerző líátia el a vállalatot a gép. üzem összes szükségleteivel, ő gondoskodik az alkalmazottaknak járó szükségleti cikkek és a munkásokat megillető természetbeni kedvezmények beszerzéséről. Nagy vállalatoknál ez rengeteg elfog’alt- sággal jár, mert egyik-másik vállalat tisztviselői és munkásai ezrekre rúgnak és ellátásuk annyi munkát ad. mint egy nagyobb vidéki város egész népességének ellátása, Egy ilyen anyagbeszerző még köz- gazdiasági szempontból is jelentős személyiség, mem is szólva arról, hogy sáfárkodásával igen nagy befolyása van arra, hogy a vállalat nyereség vagy veszteség egyenlege hogyan alakul ki az évi mérlegben;. Egy .ilyen előkelő m a gyár p írsz ági szénbán yatá r s ti lat elbocsátotta az anyagbeszerzési osztály igazgatóját. mert az igazgató, ömint ez kiderült, 30 miliárd illlietgitim jövedelmet szerzett éveken keresztüli! m agámat k. Az összeg a bányatársulat méreteihez is elég tekintélyes, de mégsem hisszük, hogy csakis a 30 milliárd adott közvetlen okot az igazgató menesztésére. Bizonyos, hogy a vállalat vezetősége rájött arra, hogy az igazgató rendszerint űzi az anyagbeszerzésnek ezt a módját, ami még egy nagy vállalatnál is igen tekintélyes anyagi tényező. A beszerzési i g a z g la t ó összejátszott a vállalat szállítóivá 1. s mint ez már szokásos, külön haszonra dolgozott. Az anyagot annál szerezte be, aki magasabb százalékot juttatott neki a megrendelések után. A minőség nem jött tekintetbei: a legjobbat mindig azi szállította, aki a legnagyobb sápot adta. És a legalsóbb egységárakat is az ajánlotta. aki a legtöbb hasznot Ígérte az igazgatónak. T ta r mésizjetes, hogy mindez igen megdrágította az üzemköltségeket. Mert a rossz anyag még akkor is drága, ha olcsó. Hát még ha ez a rossz anyag tényleg többe kerül, mint a legjobb anyag. E mellett számításba kell venni, hogy a rosszból háromszor annyi kell a szükségletek fedezésére. mint a jóból. Nem csodái, ha a költségek óriási növekedése nem maradt észrevétlenül és a vállalat igazgatósága kiadta az anyagbeszerzési igazgatónak az útját. Ezek a belső panamák nem magánügyei a részvénytársaságnak s nagyon is a nyilvánosság elé kívánkoznak. mert végső eredményében a részvényesek és a fogyasztó közö nség adják meg iaz ijlyeni 'it érmés íz e t ii gazdáik o<- dásnak iaz árát. Mert minden kiadást, minden termelési költséget a fogyasztó fizet meg. miután a társaság a szén árába belekalkulálja az üzemfentar- tási költségeit. Ha oziek ö költséglek nagyok, ezt^ a közönség megérzi a szén egységáránál. Mert máshogyan alakul a szén ára. ha a termelési költség nem húszezer, hanem huszonötezer ‘ korona. És ha egy ,anyagbeszerzési igazgató ezenkívül 'több miliiárd- dal károsítja meg a vállalatot, ez már olyan összeg, amely számot tesz a szén árának megállapításánál. Nem állítjuk, hogy csak az ilyen természetű gazdálkodás okozza a drágaságot de bizonyos, hogy lelki- ösmeretesebb gazdálkodás és fokozottabb ellenőrzés mellett a részvényes is. meg a fogyaszt óközönség is jobban járna. A Magyar-Amerikai Bank reorganizálása. Múlt- heti számunkban már jelentettük, hogy a Magyar- Amerikai Bank reorganizáció előtt áll. az intézetbe uj érdekcsoport vonul be. ,amelv hivaitva lesz a múlt bűneit jóvátenni és az érdemesebb sorsra hivatott pénzintézetet szolid alapon az érvényesülés becsületes útjára elvezetni. Az újraépítés munkájának élére Lukács Henrik, az ismert bécsi bankár állt, PARÁDI VIZ gyomorbetegeknek, vérszegényeknek, gyógyital, üdltó borvlz. “ Mohai Ágnes-forrás természetes szénsavas kitűnő asztali Ital. — Beszerezhető: — Egyedárusltás: Forrástermék és Ásványvíz Kereskedelmi r.-t. V., Vigadó-utca 2. sz. Telefon: 43-65.
