Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-12-17 / 49-50. szám

—------------­Bu dapest, 1924 december 17. 'TT ..... A/ xnazosiJiüziap vesztükre kénytelenek a hus kicsiny- beni árát csökkente ni. hanem a beszer­zési árak olcsóbbodása folytán, valóban meg is te­hetik ezt minden anyagi kockázat nélkül. A fentebb említett uj altruista szerv, ainelv értesülésünk szerint, nem anyagi, hanem tisztán erkölcsi eredményre Pá­lyázik. minden bizonnyal megtalálja a maga helyét az élőállatok további alakulásának szituációiában is. Es kell is. hogy megtalálja, mert nem szolgálhat) más célt. mint a budapesti fogyasztóközönség érdekeit. SZENZÁCIÓS DECEMBERI MŰSOR RÓTT és STEINHARDT felléptével. Kezdete s/48-kor. Saját érdekében vigyázzon arra, hogy mindig csak a régóta bevált dobozos „valódi FRANCK-kávépóílékot“, nem pedig nolmi utánzatot kapjon. A dobozok uj, barna-fehér-kék cimkéjén különösen előtérbe lép­nek az ismertetőjelek, nevezete­sen a „Franck“ név és a „kávé­daráló“. A „valódi Franck a kávé­darálóval“ megjavítja és ol­csóbbá teszi a kávét. • 9 • • A főváros déligyümölcs-aukció bérlete és a Magyar Bank üzlete. A főváros közgyüléspótló ta- ácsiilése elé szerdán kerül az a tanácsi elötorjesz- tés, amely a dcligyümölcs-árverések felújítása révén rre a célra „részvénytársaságot“ kivan alakítani. Valaha a főváros volt a bérlője a déligyümölcs árve­rési utón való értékesítési jogának és u főváros dbérletbe adta ezt a jogot a Magyar Kereskedelmi -T.-nalk. 1918 óita azonban, amikor ez az albér­leti szerződés kijárt, nem lehetett behozni déligyü­mölcsöt. Most azután, hogy ennek újból megvan a lehetősége, az A n g o 1-M agyar Bank R.-T.. mint a Magyar Kereskedelmi R.-T. jogutóda, tizéveis szerződéssel részvény társaságot csinál a főváros­sal. A részvénytársaság, amely az egész főváros te­rületére kizárólagossági jogot kíván kapni, alap­őkéjét a tanács százmillió koronában állapította meg úgy, hogy a részvénytőkéi 51 százalékát a fővá­ros, mint alapító jegyzi, 49 százalékát pedig iaz Angol- Magyar Banknak engedi át. Lehet, hogy az ilyen iiikció-bérletnek valaha lelhetett jogosultsága, ;ai mai fejlett kereskedelmi szellem melleiét azonban nqm fogadhatja a közönség rokonszenvesem az ilyen mo- riopolizálást, amely tulajdonképen, egy uj, saját hasz­nára dolgozó, a® árut megdrágító szervet iktat be legális kereskedelem és a fogyasztóközönség közé. Ez a fölösleges árdrágítás annál kárhozaitosabb. mert a déiigyümölcsöt amúgy is hajmeresztő módon megdrágítják az adók és a döbbenetes vámok. Nemi rthatjuk kifogástalannak azt, hogy a főváros ezen iá réven jusson jövedelemhez, de- letgkevésbbé tudjuk megérteni azt, hogy a főváros nem talált más társat, mint azt az Angol-Magyar Bankot, amelynek áru- üzletef. iái közönség előtt igen nagy joggal lettek az idők folyamán népszerűtlenekké. Prokesch Antal meghalt. Súlyos veszteség érte a fővárost: meghalt Prokesch Antal, a Központi Anyiagszertár kiváló főnöke. Prokesch Antal igen fontos pozíciót töltött be, rendkívüli értékek fö­lött őrködött és páratlan szaktudással, utolérhetetlen, jelki ismeretességgel állt a hatalmas, pompásan kiépí­tett intézmény élén. A főváros Központi Anyagszer- tárát ő fejlesztette arra a ritka fokra, amejlyen áll és különösen az ő érdeme, hogy a hábonu alatt, a lcgsziikösebb időkben is dús raktárak állottak rend el- kötésre mindama cikkekből, '.amelyekre a városháza nagyméretű életének szüksége volt. Nincs Budapest­nek olyan áruháza, amely versenyezni tudna ia< Köz­ponti Anyagszertár raktáraival. Prokesch Antal feli- leit kereskedelmi érzéke, ritka mindenhez értése kel- lőtt ahhoz, hogy la’z anyagszertánt annyira hivatása magaslatára emelje, felhalmozza és megóvja minden kártól az árukat. A főváros vagyonárnak egyik leg- hiibb, Iegmlsgbizhatóbb őre volt Prokesch Antal, aki most 56 évets korában halt meg, miután, 30 évet töl­tött a főváros szolgálatában. Száz kisautó van üzemben. A 100-ik kisautó­taxi :ai napokban került (forgalomba, ezzel a főváros közlekedésében a kis autótaxi számottevő közleke­dési eszközzé lett. Hivatalos helyről arról értesülünk, hogy az Autótaxi Vállalat azi 1925. év első felében további 50 kis autótaxit helyez üzembe. Amikor nagyapó nagyanyót elvette, karácsonyra diszes Meinl-kosárkával lepte. meg. Valóban nincs kedvesebb karácsonyi és újévi ajándék egy ilyeüi pompás kosárkánál, telve Meinl legfinomabb kávé- és teakeverékeivejl, Meinl-csokoládcval, pralinééval, rummal likőrrel, keksznszel stb.-vel. Tetszés szerinti összteáliitásbam minden Meinl-uzletben kapható. Elsőrendű férlifehérnemüt készít NÉMETHY-SZALON IV., APPONYI-TÉ* Angol és francia anyagokból nagy vá aszták. Városi tisztviselők­nek kedvező fizetési feltételek. Wagner- étteremben ANDRÁSSY-ÚT 44. SZ. minden csütörtök este HÁZ! DISZNÓTOR. PARADI VIZ gyomorbetegeknek, vérszegényeknek, gyógyital. Üditö borviz. — Egyedárusitás: Forrástermék és Asrányvizkereskedelmi r.-t. V., Perczel Mór-u. 2. Telefon: 5 - S3. Az amerikai hus-oKciő sikere Az árak leszorítását a Termelők Húsüzeme is előmozdítja Még nincsen egészen két és fél hónapja, hogy a főváros kormánybiztosának kezdcményezésérle meg­kezdték az olcsó amerikai marhahús árusítását. Akkor a privát mészárosoknál a marhahús elejét 40.000. a hátulját 45.000 koronáért mérték. Ezzel szemben iaiz amerikai hús eleje 20.000. a hátulja 25.000 koronába került. A differencia tehát minden kilónál 20.000 koronát tlett ki. A rendkívül súlyos gazdasági viszonyok jellemzésére említjük, hogy ez a lényeges árkülönbözet, ami az amerikai és a hazai marhahús között mutatkozott, az eddig nálunk nem igen népszerű amerikai fagyasztott húsnak rendkívüli kelendőséget biztosított, viszont ezzel szemben a mészárosok árusító fülkéi előtt még jobban meggyé­rült .a vevőközönség tábora. R i p k a kormánybiztost, amikor az amerikai husakciót megindította, két oldalról is súlyos 'táma­dások érték, amiért a végtelenségig . kiéheztetett fogyasztóközönség érdekében megalkuvást nem is­merő. erőteljes gesztusra szánta magtárt. A gáncs és kishitűség azonban egv pillanatra' sem tudta meg­akasztani a kormánybiztos akciójának nyomában megindult olcsóbbodást, amely a húspiacon a mai napig elérte, sőt helyenként túl is haladta a kilón­kénti 10.000 koronát. Ma már ugyanis ott tartunk, hogy a hazai vágásit marha eleiét 28—30.000. a há­tulját 32—34.000 koronáért mérik. A különbség tehát most in á r az a m erikái és a h a- z a i hús között 10.000 korona r a o 1­v a d t le. Ezek letagadhatatlan, pozitív szántók, amelyek önmag üktől beszélnek és amelyekkel csak a politikai elfogultság, vagy a saját (egyoldalii érdekeire félté­keny önzés szállhat szembe. Minden gáncsolódással és rosszrnájuskodássál szemben az is ítény. hogy R i p k a kormánybiztos akciója. amint ö maga szám­talanszor kijelentette, n etn irányult a m é- s zárosok ellen és az elmúlt két és fél hónap tapasztalataiból bátran megállapítható, hogy nem is ártott, sőt inkább használt a irt é- szarosoknak, mert ,a: rettenetes magasba törő húsárak visszaszorításával lehetővé tette a már teljésen ellanyhult forgalom feléledését. A húsának leszorítására irányuló akció azonban nem volna teljest és tökéletes, ha n fentebb már em­lített átlagos 10.000 koronás olcsóbbodás színvonalán most már véglegesen megállna. A hús á r a k c s ö k- kendésének folyamata még nem éri véget és nem is szabad, hogv végét­én e n. A budapesti piacon n hús miéig mindig drá­gább. mint Bécsben a Magyarországból odaszállított marhából kikerülő hús ára. Ezt a differenciát még le kell faragni, mert különben a kormánybiztos; akciója nem volna méltó a hozzáfűzött várakozáshoz. Eddig az amerikai hús megtette a hatását. A további árle­szállítás munkája Pedig arra az uj szervre vár, amelyet a termelői érdekeltség bevonásával és a Pénzintézeti Központ nagyobb arányú tőkenyujtásá- v,al hoztak létre, még pedig olv célzattal, hogy a feleslegesen drágító tényezők kikapcsolásával ez a szerv a saját üzemében levágott húst a lehető leg­kedvezőbb feltételekkel juttassa el a. kismészárosok- hoz. A Termelők Budapesti Húsüzeme, mert érről van szó, alig néhány hetes működése után. máris elérte azt. hogy a husárak egészséges lemorzsolódásának 'folyamatát Írek élesztette és ezzel m 1 n t le g v alátá­masztotta a főváros kormánybiztosi által annak idején a legbiztosabb célkitűzéssel megindított akciót. A budapesti húsárak állandó, következetes csök­kenését mutatja az a körülmény is. hogy a Ripka- akció megkezdése óta például a budapesti marha­vásáron az élőállat árak átlag 20—25.00C százalékkal olcsóbbodtak. Ez tehát az, bizonyítja, hogy a mészárosok nem a s a j á Ifölt&YÁVJZ • • • Budapest jubileumának j költségeiről most kezdenek gondoskodni. t Különféle összegeket utalnak ki, amelyek ‘ talán nem nagyok, de amelyek mégis igen ; jelentősek a főváros mai gazdasági hely- ] zetében, különösen akkor, ha ez a jubileum j teljesen nyomtalanul nuilt el. Látunk egy ; huszonötmilliós tételt egy könyvért, amely senkinek sem tűnt fel, tízmilliót egy zenei ,jiyitány“-ért, amely után nem követke­zett semmi, tízmilliót egy statisztikai mun­káért, amely nagyon csöndes dokumen­I túrna lesz aimak, hogy itt jubileum zajlott le. Ne tessék félreérteni bennünket; nem sajnáltunk volna mi százszor annyi pénzt sem, ha méltó lett volna ez az ünnep Bu­dapest jelentőségéhez, jevőjéhez és múlt­jához és ha a müveit világ népvándorlá­sát hozta volna meg Budapest felé ez az ünnep, amelynek világraszóló kulturális eseménynek kellett volna lennie. Ne tessék elfelejteni, hogy az ilyen óriási jelentő­ségű dátumot minden világváros nemcsak ünnepének, de hatalmas üzletnek is tekin­tett volna. Csak Budapest nem. Vájjon Thirring Gusztáv, a kitűnő statisztikus, kö- zöl-e jubileumi számai között adatokat en­nek a városnak, helyesebben a város mai vezetőségének élhetetlenségéről? Különös jelenet játszódott le a minap egy liberális vacso­rán, ahol a polgári front alapjait vetették meg. A hatalmas és díszes közönség teljes odaadással hallgatta a szónokot. Egészen természetes is ez, mert hiszen a szónok Bárczy István volt, aki az ő legnagysze­rűbb témájáról, Budapestről beszélt. Joguiódjai vagyunk a régi Kamcr- jneyereknek és Márkus József elmek — mondotta Bárczy. Szinte vezényszóra felelt a visszhang a terem mind a négy sarkából: — És a régi Bárczyaknak! Zúgott, csattogott a taps, s az ember önkénytelenül is arra gondolt, miért van az, hogy sohasem lesz késői unoka, alá nekifeszitett mellel mondaná: — Joguiódjai vagyunk a régi Sipö- czöknek, Zilahi Kisseknek és Schöberlek- nek... Vájjon miért? A film-cenzura uj szolgálati pragmatikát, uj törvényeket, vagy uj dogmákat kap és az államélet belső labirintusaiban járatlan ember eláll- mélkodik: mi az,t még ma is van cenzúra? Még pedig milyen! Vagy nem vette-e észre még a mozilátogató közönség, hogy a filmen mesék halnak meg erőszakos ha­lállal, ötletek borulnak fel, mint mikor az esernyőt kifordítja a szél, tobzódik az ál- szemérem és költővé nevezi ki önmagát a bürokrácia. Valami ilyesmi a filmcen- zura, amely körül most ülésezik egy ki­találó-bizottság. És ki is találtak már va­lamit. A darabok szortírozását a szerint, hogy melyik való tizennyolc éven aluliak­nak is és melyik csak tizennyolc éven idillieknek. Minek jósolgassunk előre: de bizonyos, hogy kacagásba fog fűlni az egész fejtörés hatalmas eredménye, amikor a tizennyolc évesek még nem is olyan ré- -gén jók voltak már a lövészárokba, majd később sűrűn fordultak elő mint merény­letek vádlottal, a tizennyolc éves nők pedig már régen életet adnak uj életeknek. De mindezek csak bizonyos filmeket láthatnak és a Maros vizéről szóló nótát csak az óvodai szöveggel énekelhetik: Maros vize folyik csendesen, Viseld magad illedelmesen ... TELEFON ; \4-22. KÍS KOMÉDIA VI.. RÉVAI-U. 18 a * I

Next

/
Thumbnails
Contents