Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-09-03 / 33. szám

Buch:pest, 1924 szeptember 3. 5 Budapest világváros akar lenni Ripka Ferenc kormánybiztos figyelmébe Nem tréfálunk, de tényleg nagyon régen nem hollottuk már az idegenforgalom szót. Pedig valahai' nagyon divatos volt. sőt voltak komoly em­berek, akik igen lelkiismeretesen fáradoztak Buda­pest idegenforgalmának megnövelésén. A forradal­mak zűrzavarában, még ha akart volna is valaki, nem cselekedhetett volna abban av irányban, de a kommunizmus’bukása óta, — amint azt Béc« példáján látjuk — nagyot lendített volna Budapest sorsán, ha az itt megforduló idegenek számát lényegesen lehe­tett volna fokozni. Az a szatócs-politika, az a gara­soskodó városigazgatás azonban, amelyet a kurzus inaugurált a városházén, lehetetlenné 'tette, hogy bárki számára kívánatos legyen a Budapestre való luxus-kirándulás. Nem jött ide más idegen öt esztendő alatt, csak az. akinek mi fizettük a drága kosztját, kvártélyát, napidiját. Ripka bereue, az uj kormánybiztos éppen úgy tudja ezt. mint mi magunk, de mégis már hivataíba- lépésének első napjaiban fel kell hívnunk a figyel­mét arra. hagy miután olcsó kenyérrel és olcso hús­sal ellátott bennünket, magának a fővárosnak és a főváros kik osságának érdekében kezdjen nagysza­bású idegenforgalmi akciót, hogy ni és gazdag jö­vedelmi források nyíljanak meg előttünk. Nagyon súlyos biin volt aiz a mulasztás, hogy akkor nem csábították ide és szoktatták ide az ide­geneket, amikor még Budapest is olcsó volt azok számára, akik idegen valutában! keresték n pénzüket. Ma Európa legdrágább városa vagyunk, de azért — különösen, ha a kormánybiztos közélelmezési ak­ciója sikerül — lehet sikereket elérni, ha ismét meg­kísértik világvárosi jelleget adni Budapestnek. Mert a háború után az idegen, aki nemes valutával ren­delkezett. bciíárt minden földet, bejárt minden várost, ahol a pénzinfláció olcsóságot teremtett, csak éppen Budapestet kerülték el messziről. Nemcsak akkor volt ez. amikor még —- különösen éjszakáként — nem volt bátorságos dolog Budapest utcáin járni. Me nincsenek már rendzavarok, de ide,gén még sem jön Budapestre, mert kihűlt, rideg, szomorú, sötét* a kultúra és technika minden vívmányát. makacsul mellőző vidéki várossá süllyedtünk Wolffék szatócs­od bikái a révén. Egy város, amely milliós lakos-számmal rendel­kezik, meghalt, ha lerongyolódik, ha nem világítják, ha megakasztják fejlődésében. Minek jöjjön ide az idegen? Azért hogy elhagyva megszokott kényelmét balkáni kiforratlanságot, tökéletlenséget, sivárságot találjon és élvezzen? De presztízs-kérdés is Buda­pest világvárosi jellegének megtartása. Mindig azt halljuk/hogy" ’Nagy-Mág yairorszá.got' nem fegyverrel, hanem kultur-fölényünkkel szerez®ük vissza. Ez, he­lyes így. okos igy. De vájjon hogyan mutatjuk meg ezzel a, lezüllött, kikövezetten, sötét, fénytelen rossz közlekedési'!, drágán élő /fővárossal a mi kulturfölé- n vünket. hacsak nem némely világvárosi mulatónak nevezett lebu.ia révén .ahol estétől hajnalig gondosan kirabolják az idegent? Az ui kormánybiztosnak minden ereiével le keil törnie ezt n szatócspolitikát, amely a maga kupros- ságával nem takarít hanem 'pazarol. Vissza kell adni Budapestnek világvárosi jellegét és ennek a város­nak k ü 1 sí ö 1 e g is ki keli fejeznie azt a kultur- fölénvt amelynek a szomszédainkkal szemben hó­ditó erejének kell lennie. A régen kialudt ivlámpák felgyujtásától kezdve végig a: nagyszabású idegen­forgalom fejlesztő gondolatokig, végig kell csinálni egv hatalmas program mat, amely ha pénzbe kerül is, de dúsan kamatozó tőkebefektetés lesz. Ezt nem tudták megérteni Wolff Károly és barátai, de be kell látnia Ripka Ferencnek, aki gyakorlati érzékű, ke­reskedelmi széliemmel rendelkező férfiú. Nem akarnak versenytárgyalást látni . . . A Fővárosi Pavilion, a Néparéna meg a többiek — Nem akarunk versenytárgyalást látni... — ez az általános jelszó ma a városházán. A fövi: ősi pavilon után most a Néparénát akar­ták elintézni olyanformán, hogy a régi bérlővel szépen, minden versenytárgyalás nélkül megegyeznek. A fő­városi pavilion le setében Wefngruber Ignác személye és üzletvezetése ellen nem merülitek fel kifogások, sőt biztosak vagyunk benne, hogy árlejtés mtellett is meg tudta volna tartani a. bérletet, hiszen neki. aki birtokban van. legtöbbet őr az objektum. De versenytárgyalás esetén, amikor uj tőkések és uj vállalkozók vonultaik volna fel. Weingruber U kény­telen lett volna többet áldozni és a főváros magasabb bérhez, jelentősebb haszonhoz jutott volna. Még inkább kirívó azi eset a Néparénánál, ahol a mai bérlőknek. Schmidtéknlek már adtak egy esz­tendős bérletmeghosszabbit'ást, amely most van lejá­róban. Schmidték azonban egyebekben sem tudják felmutatni azokat az előnyöket, amelyekkel például a fővárosi pavilion bérlője dicsekedhetik. Schmidték ereje kurzusbeli támaszaikban re jóik. amlelyek révén a bérlethez hozzájutottak. Most azonban több pá­lyázó között ott vám Budapest páratlan népszeriiségü ■Jancsi bohóca is, aki Schmidték előtt már bérlője volt a Néparénának, amely Jancsi cirkusz ko­rában talán még népszerűbb volt. mint amikor még Bairo-kkaldi kezében volt. aki legendás nevei vívott ki magának Budapesten. Bárhogy fázik a tanács a versenytárgyalások­tói. s ha eddig nem is. volt szándékában nyilvános árlejtést kiinni. abban a pilLmatban, amikor tudomá­sára jut. hogy tőkeerős szakemberek akarnak pá­lyázni. deferálpi kell n helyz/ettiel szemben. Nem áll­hatnak meg a tanácsnak különben is gyenge lábon átlő argumentumai, bármily kedvencei is a kurzusnak Schmidték. áldozatkészségüket össze kell mérni má­sokéval. A protektorok ugyan élénken működnék, sőt van olyan jóindulatú barátjuk is. aki megérezve az idők szelét kurzistából bethlenistává. vagy ha ke'l, ripkais- tává vedlett: de itt nincs jogosultsága a politikának. Az uj kormánybiztos, nem ismén politikát Ükkor, amikor a főváros anyagi érdekeinek megvédéséről van szó. A gazdasági versenynek lelve is azt követeli a főváros érdekein kívül, -hiszen ma, amikor minden téren rohamléptekben közeledünk a gazdasági felsza- badu’ás felé. a fővárosnak sem szabad elzárkóznia az elől hogy minden bérletnél, minden vállalkozás­nál és minden munkánál összemérhessék erejüket, élelmességüket és szaktudásukat aziok. ákik dolgozni és válln’kozni akarnak. Ennek pedig egyetlen módja van: teljesen és tökéletesen szakítani a régi bérlők iránt érzett pietással és minden vonlalon törvényes jogaiba iktatni a nyilvános árlejtések révén a szabad versenyt. Talán éppen a Néparéna esete lesz az első lallka- lom. amikor a kormánybiztos érvényt fog szerezni annak az elvnek, amely ma mán múlhatatlan kö­vetelése az egész gazdasági életnek. • • • • Csak távolró!... Gróf Bethlen István minisz­terelnök igen különös módon nyaral: hol itt. hol amott bukkan föl. Vándorol a csonka hazában min­denfelé és ebben a vándorlásában eljutott Párádra is ahol történetesen Wolff Káttoly, Sipőcz Jenő és Csili érv András is nyaralnak. Természetesen a kurzus-sajtó boldogan dörzsölte a kezét, hogy ime mégsem veszett el mindem, felragyoghat még Wolíf Károly csillaga, a városháza fölött. Huszonnégy óra mulva már úgy festett a dolog, hogy EDthlem Wolffék után mégy, bizonyosan követi őket, minit, szerelmes a® ideálját, vagy hogy éppen kanosszát járni ment a kies Párádra. Talán már azt is elképzelték, hogyan követte meg Bethlen a fajvédő vezéreidet a budai beszédért és hogyan kért amnle-sztiát a vérengző törzs­főnököktől Ripka Ferenc sízámánsr. Nem tartott azonban sokáig a szép álmokban való kéjelgés. El­vetődött ugyanis egy ' liPéralis’’ újságíró is Párádra, ahol beszélt gróf Bethlen Istvánnal, aki kijelentette, hogy nem is beszélt Worffékkal. hanem csak tá­volról. köszöntötték egymást. A Fővárosi Hír­lap már legutóbbi számában igen határozott érte­süléssel hiitötte le Wolffék Budapesten maradt függ­vényeinek vakmerő álmodozását, mert megirta, hogy Bethlennek esze ágában sincs Petrádon politizálni, még kevésbbé Wolffék kegyeit keresni. S ime kiderült, hogy Bethlen igen hathatósan védekezett az ellen, hogy Wolffék m (^környékezhessék. Csak távol­ról köszöntötték-egymást... íme Bethlen bölcses­sége. mert delük ezután igazán — csak távolról lehet érintkezni. A körzet-kálvária. Végre valami, amiért nem a főváros tanácsa iái felelős, csak éppen hogy neki i-s kellemetlensége — és pedig sok kellemetlensége — van vele. A ,,körzetiért, valamint a körülötte kifej­lődő operettért és egyben kálváriáért a kultusz- kormány a irelelös. A körzet két esztendő óta divatos és azt jelenti, hogy minden elemi iskola körül von­nak egy kört. amelyen belül minden gyermek abba az iskolába tartózzák .iámi. Appelláta persze nincs. És végén minden iskolában kihirdetik ezt megmásít­hatatlan szabályként. A gyermekek sirvai búcsúznak a régi tanítójuktól, régi iskolájuktól, a szülők két­ségbeesve szaladgálnak fiihöz-fához. mert rettenetes szerencsétlenség a gyermekeket elszakítani a régi, a jól bevált iskolától. Borzasztó kálváriajárás ez egész,'en addig, amié nem jön az operett. A végén tudniillik kiderül, hogy hiszen csak a tanácshoz kell kérvényt beadni és minden rendbe ion. A polgármes­ter. három alpolgármester és tizenhat^ tanácsnok szavaz arról, hogy Tisztajeles Józsika tovább iárhaí-e a régi iskolájába, igen. vagy nem. Es mindig tovább járhat. A tanácsban — dicséretére legyen mondva — van b ellát ás e tekintetben. De mi az ördögnek kell minden esztendőben végigjáratni a szülőkkel ezt a körzet-kálváriát, amikor amugv is rendbejön- minden a végén. Az élő arckép mai a legnagyobb sikernek örvend egész 'Budapestem. Kizárólagos készítője: „Oktogon“ foto-salon. VI. Andrássy-út 55 szám, mr ROMÁN -a® száraz la. bükkhasábbdl aprított fát, szlovák köteg- lát (gyujtdsía) már 10 mázsától házhoz szállít a PROSYLVANIA R.-T. tiizifatelepei és gépíavágója, Józsefvárosi p. u. X. kapu Telelőn: József 90-72. Központi iroda : V., NÖDOR-UTCÄ 21. fölemelet. Waggontételt direkt termelőhelyről szállítunk. TELEFON: 14-2'Z. KIS KOMÉDIA VI., RÉVAI U. 18 Az éyadnyitó uj műsor. - Rótt és Steinhardt felléptével Az id házmester és Faust III. Teli, bohózatok. Kezdete pontban 8-kor. SZÓRAKOZÁS Nemzeti színház heti műsora: Szerda: A Gyur- kovics-lányok. Csütörtök: Síit a níafc. Péntek: Az ember tragédiája. Szombat: A szökött katona (uj be­tanulással. dlöszörl). Vasárnap: A szökött katona. Hétfő: Egy pohár viz. Kedd: Süt a nap. Az Antónia utolsó előadásai. Pénteken, szeptem­ber 12-én adták a Vígszínházban utoljára/ az Antó­niát. Fedák Sárival, akinek első fellépését az amerikai lapok már hirdetik, nem halaszthatiai toább el utalá­sát és emiatt az Antóniát népszerűsége és vonzóereje teljében le kell venni n műsorról. Szeptember 12-ig azonban estéröl-estére adják a szenzációs vígjátékot, Fedák Sári vcndégíellépésével. v'era Mirceva a Renessaince Színházban. Ur- vancov orosz hő drámájának világsikerét igazában' csalfa színpadon, egv kitűnő előadás fényében lehet megérteni. Magának a drámának kétségtelenül fö­löttébb izgalmas és érdekes i:< cselekménye cs a drámai felépítése is meglepően bravúros. De a darab legnagyobb hatása mégis: a nagyszerűbbnél nagysze­rűbb szerepeknek az a halmozása, mely a Renaissande Színházat szinte rendkívüli sikerhez segítette. A Renaissance Színház előadása az a kitűnő előadás, mely a Vera Mirceva világsikerét a legteljesebb mér­tékben megérteti. Simonyi Mária és Makláry Zoltán alakításából valóságos szenzáció pattant ki. Makláryt már a főpróbán is hosszú percekig tapsolták a nyílt színen. Simonyi Mária pedig az ábrázolás nagyvo­nalúságának és mélységének továbbá a hóditó szép­ségnek és eleganciának minden kvalitásával ejtette lázba a közönséget, mely nagy elismeréssel jutalmazta a kitűnő Gellert Lajos első fellépését is a Renaissance Színházban: alakítása igazán orosz és tökéletes em­berábrázolás. Táray: pompás, férfias külső, vérbeli hösszinész. De egytől-egyig kitűnőt produkátak a töb­biek is: Berczv Géza. Nagy Gyula. Sugár. Bordás Rózsi és Bacsányi Paula. Szent Péter esernyője 25-ik előadása. A Ma­gyar S z i n h á e poétikus Mikszláth-darabját, a Szent Péter esernyőjét hétfőn, kedden, szerdán, csü­törtökön ismétlik, a szerdai a nagyhatású darabnak 25-ik (előadása: lesz. Hétfőn, szeptember 8-án meg­ismétlik a darab előadását 3 órakor mérsékelt hely- árakkal. mig jövő vasárnap délután a Kis lord kerül szinre 3 órakor ugyancsak mérsékelt helyárakkal A Sasfiók reprize. Pénteken nagy irodalmi cs művészi eseménye lesz a Magyar Színháznak. Ekkor J lép fel először Darvas Lili Rostand Sasfiók járnak cím­szerepében. mely kívüle is nagyrészt teljesen uj sze­reposztásban. ragyogó keretek között kerül a közön­ség elé. A dar db előadását szombat, vasárnap-és hét­főn megismétlik. B ORION FSLm| j ORION FILM A BÁLNA Világattrakció 8 felvonásban szeptember 6-tól CORVIN SZÍNHÁZBAN. ORION FILM j j ORION FILM Környey Béla és Alpár Gitta, a Király Színház vendégművészei a héten minden este fellépnek a rendkívüli sikert aratott „Három a kislány“ előadá­sain. melyekre minden alkalommal zsúfolásig megtelik a színház nézőtere. Jövő vasárnap délután első dél­utáni előadásul Bakonyi—Kacsóh klasszikus daljá­tékát. a János vitézt, hétfőn délután pedig Ernőd—- Szirmai Mézeskalács cimii mialgyar daljátékát adják 3 órakor mérsékelt helyárak mellett.­Charly, a Belvárosi Színház máris népszerű új­donsága \ai héten hatszor kerül ismétlésre, mindannyi­szor Titkos Ilonával és Törzs-el a vezető szere­pekben, Szerdán Sacha Guitry A papának igaza volt cimii vigjátékát adják Törzzsel a főszerepben. Jövő vasárnap délután Kékszakái] nyolcötíik felesége van műsoron, a női főszerepben Titkos Ilonával jövő hétfőn délután A papának igaza volt, Törzs-el a fő­szerepben. A délutáni előadások 3 órakor kezdődnek és mérsékelt helyáruak. Rendkívüli sikert hozott az uj premier a Fővá­rosi Operettszinháznak. Nincs vélemény élté rés arra nézve, hogy „A párisi lány“-hoz fogható mulatságos, kedves, értékes operett évek óta nem került hozzánk és hogy régen - iláttak olyan tökéletes színházi pro­dukciót. mint am ilyen * A párisi lány“ előadása. Ahány szerep, annyi remek operettalakiiás. Ráflkai Márton. Keleti Juliska. Harmath Hilda. Fejes Teri. Felhő Rózsi. Tolnay Andor és Sarkady Aladár iát- szák ma is a főszereiteket. A Blaha Lujza-Szinház megnyitója. A teljesen uj Blaha Lujza-Szinház vasárnap este nyílt meg a leg­gazdagabb és legváltozatosabb műsorral: az I love you cimii amerikai zenés bohózattal, a Mit járkálsz meztelenül? cimii francia vígjátékkal. a Székely fonó-val. a Halló! 19—19 cimii orosz tréfáival, vala­mint a teljesen uj és nagyhatású magánszámokkd. A műsort, melynek sikere kétségtelen, a hét minden

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents