Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-04-18 / 16-17. szám
Budapest, 1924 április 18. jfomposíJÍiíziop TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs Kórképek •* * * A kontremin letörése — írja: Marcial. — Primitiv észjárású embereknek valami kézzelfogható ok kell hogy legyen olyan jelenségek megmagyarázására. amik értelmük számára hozzáférhetetlenek. És ha a jelenség olyan, amely rájuk nézve kellemetlen, akkor bűnbakot keresnek, mert ez a leggyorsabb levezetése minden problémának: találni valakit, akin az ember kltölteheti a bosszúságát. „Elkeseredésében mi telhetett tőle. nagyot ütött botjával a szamár fejére.“ A Petőfi által megrajzolt kép ezerszer ismétlődik az emberek, sőt a nemzetek életében is. Amint a kis gyeremeke>t megvigasztalja, ha megdádázzák) a küszöböt, amelyen keresztül esett, azonképen a nagy gyermekeket is megvigasztalják hasonló bölcsességgel azok, akik velük foglalkoznak. Soha még, mióta emberek élnek a földön. egyetlen nemzet se vesztett el háborút azért, mert oktalanul ment bele. mert könnyelműen! fejjel ment nelki a falnak. Minden nemzetnek minden háborút meg kellert volna nyernie ereje, igazsága, vitézsége és összes erényei alapján és ha mégis megverték. ez csakis árulás által volt lehetséges. Elárulták a zsidók, vagy hűtlen szövetségesek, vagy ha más bűnbakot nem lehet találni, akkor maga a megvert vezér volt az áruló. A világháborút is diadallal fejeztük volna be. ha ádáz gonosztévők fel nem bomlasztották volna a frontokat és miután az összes frontok felbomlottak,, a németek, bolgárok és törökök kidölése után, mi még mindig meg tudtunk volna birkózni valamennyi ellenségünkkel, akik országunkon osztozni akartak, ha nem jönnek a gaz októbristák, akik feladták a harcot. Ez a balga önámitás életszükséglete minden emberi közületmek, mert ez táplálja benne azokat az illúziókat, amelyek nélkül lehetetlenség a társadalmak élete és a népek állandó erőfeszítése. A gazdasági életben, amely a nemzetek életében egyik megnyilvánulása, szintén érvényesek ezek a szabályok. És a gazdasági életnek azon a speciális területén, amelyet tőzsdének nevezünk, ugyancsak. Amikor a gabona ára emelkedik, ez fájdalmas mindenkinek, aki a gabonát nem termeszti, hanem csak fogyasztja. Viszont örvendetes azoknak, akik a gabonát termelik és azoknak, akik az árak emelkedésére számítva, gabonát összevásároltak. Az a népréteg, amelynek a jelenség fájdalmas, panaszkodni kezd és ..akiknek hivatása volna, hogy e sokakra fájdalmas jelenség természetes magyarázatát terjesszék a zugo- lódók között, erre nem is gondolnak, hanem azonnal bűnbakot pécéznek ki a tömegszenvedélyek számára. A szívtelen gazdák az okai az egésznek. A gazdák érdekeinek hivatott interpretálói pedig szintén nem a természetes okok feltárásával „védekeznek“, mert értelmi magyarázatok számára a tömegek hozzáférhetetlenek, hanem más bűnbakot jelölnek meg maguk helyett: urbi et orbi hirdetik, hogy nekik semmi hasznuk az áremelkedésből nincsen, bebizonyítják, hogy nekik alacsonyabb gabonaáraik előnyösebbek volnának, ezt a legmeggyőzőbb formákban bizonyítgatják, csak egyetlen egy formában nem-, hogy olcsóbban. adnák azt, amit drágábban is el tudnak adni. Szerintük az egész dolognak a zsidó gabonakereskedők az okai. alkik előbb összevásárolják a gabonát, azután felverik az árát. És bár nyilvánvaló, hogy a keresztény gabonakereskedők se adják oda a magtáraikban lévő, vagy a hajóikon úszó árut napiáron alul, azért a zsidóra beállításnak mindig akad készséges hívője. Most megfordul a dolog és krach üt a gabonába. Ennek természetes oka van, mint mindennek a világon. Az is természetes ok, hogy a déli földgömb dús gabonaterméséből nagy készletek jelennek meg a piacon és az is természetes ok, hogy a spekuláció túlhajtotta az árakat, aminek bekövetkezett a visszahatása. Az árak esése azonban fájdalmas a gabonatulajdonosok- nalk. a termelőiknek és ezek bosszúságának a levezetésére bűnbakot kell kipécézni. Tele szájjal hirdetik mindenfelé, hogy lelketlen gazemberek a la baisse spekulációja az oka az egésznek, kimutatják, hogy ezek a gazemberek egyetlen napon több gabonát adnak el papíron,, mint amennyit az ország egész évben termel stb stb. és az orránál messzebb nem látó balgaság nem gondolkozik tovább a dolgon, hanem akceptálja az ökle számára megfogható magyarázatot. És ez igy megy állandó folytonosságban hausse-ról- hausse-ra, baisse-ről-baisse-re és esztendőről-eszten- dőre. A generációk állandóan kiskorúak maradnak és a dajkameséknek mindig keletje van az emberek között. Egész Európában panganak az értéktőzsdék, mindenütt lemorzsolódnak az árfolyamok.' Szetmmelláfha- tóla.g valami i.kiözös oka van a jelenségnek, amelyet a közgazdaságtani egyik-másik tudósa talán tisztán lát, de a gazdasági élet napi krónikásainak fogalmuk sincs róla. Ámde az értéktőzsdék lanyhaságán roppant vagyonok és existenciák milliói mennek tönkre és ezek számára muszáj bűnbakokat keresni és találni. Dacára annak, hogy a jelenség olyani általános, minit am ikon a meteorológiai hivatal jelentése szerint egész Európa fölött magas a légnyomás vagy borult az ég. mégis, ha bármelyik ország lapjait vesszük a ke- .zünkbe, mindegyik helyi okokkal igyekszik megmagyarázni a dolgot és mindegyik 'talál valami bűnbakot, akit áldozatiul lehet kipécézni a népharag számára. Az árak lefelé törekvésének az időszakában mindenütt jelentkeznek azok -akik ennek a törekvés nelki az irányában spkulálnak és akiket komtreminöröknek .neveznek a 'tőzsde nyelvén. Ha a jelenség állandó, akkor a kontreimin hatalmas nyereségeket zsebel be. amiből azonnal készem van a rövidlátó tömeg számára a következtetés, hogy a baisse irányzatát a kontremin csinálja. Oly általánossá válik a tudat, hogy végül már :a minden ostobaságra készséggel kapható államhatalom, sőt horrendum dictu a tőzsdék vezetősége is áldozatul esik az általános babonának és erőszakos intézkedéseket léptet életbe a „kontremin letörésére“, amitől a tőzsde éppen úgy meggyógyul, mint ahogy elmúlik a járványos betegség a temetkezési vállalatok megkurancolásával. De ez a hasonlat annyiban tökéletlen, hogy a temetkezési vállalatok megrendszabá- lyozása se nem gyógyít, se nem ront, — a „kontremin letörése1’ ellenben határozottan ártalmára szolgál a beteg tőzsde állapotának, mert kiküszöböli a tőzsde életéből annak legfontosabb elemét, a spekulációt, amely aikár fölfelé irányul, akár lefelé, egyformán fontos része, sőt exisztenciális föltétele a tőzsde, létének. Ugyan mikor hagyják már abba az urak a világ ráncbaszedésének meddő és káros kísérleteit?! Tanácsválasztás előtt A tőzsdei árfolyamok és a közgyűlés Más esztendőben már néhány héttel a tőzsde közgyűlése előtt a legélénkebben vitatott kérdések egyike: mi fog történni a közgyűlésen? Sőt még a közgyűléseken várható indítványok és felszólalások iránti érdeklődésnél is sokkal fontosabb kérdés szokott lenni, kik jutnak be a tanácsba, ha t. i. tanácsválasztás is szerepel a közgyűlés napirendjén. Változott idők azonban ebben a tekintetben is változást hoztak. A legutóbbi napokban, amikor a budapesti napi-4 lapok megjelenése szünetelt, azt hitték, hogy már áprilisban lesz a közgyűlés, de ennek ellenére is csak nagyon mérsékelt érdeklődés nyilvánult aziránt, kik lesznek azok, akiket a tőzsde közönsége az idei általános tanácsválasztáson megtisztel bizalmával, hogy mint tanácsosok’ képviseljék őket a tőzsde vezetőségében. Nem nyilvánult pedig érdeklődés abból a természetes és éppen ezért igen egyszerű okból, mert a — kurzusok foglalkoztatták elsősorban a tőzsde közönségét. Mindenki aziránt érdeklődött, mikor lesz ismét funkcióképes a tőzsde, mikor jönnek vissza ismét a légi árfolyamok. Ez a kérdés minden más problémát háttérbe szorított, közvetlenül a húsvéti ünnepek előtt azonban, amikor a tőzsde alelnökei visszaérkeztek szabadságukról, a közgyűlés és a választás kérdése ismét előtérbe nyomult, mert pozitivebb formában terjedtek el hírek arról, hogy a közgyűlést nem halasztják el bizonytalan időre, hanem május első harmadában feltétlenül megtartják. Természetes ennélfogva, hogy újból szóba került a tanácsba való delegálás kérdése is és mint a T ő z s- dei Híradó munkatársát informálták, a legutóbbi hetek tapasztalatai után úgy az érték, mint az árutőzsdén mind erősebb az a törekvés, hogy ne külső emberek, hanem azok a tagok kerüljenek be a tanácsba, akik szakértelmükről ismeretesek. Akiknek a tanácsban való működésűk eleve biztosítékot nyújt arra hogy olyankor, mikor a tőzsde vezetősége aktuális tőzsde-problémákról tárgyal, vagy amikor a tőzsde- biráskodás ügymenetének gyorsításáról lesz szó, olyan emberek képviseljék őket a tanácsban, akiknek működése garancia lesz arra is, hogy nemcsak a választás előtt, hanem a választás után i s méltó delegáltaknak bizonyulnak. Az értéktőzsde közönsége részéről leggyakrabban emlegették a csütörtöki nap folyamán komoly jelöltként Wertheimer Adolfot, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatóját, Kreutzer Jenőt, a Hazai Bank igazgatóját. W einberge ír Antalt, az Értékpapír Kereskedők Egyesületének alelnökét, H a- 1 á s z Manót, az Általános takarékpénztár ügyvezető- igazgatóját, továbbá Qirossmann Adolfot, a közszeretetnek örvendő tőzsdebizományost. Nagel Pál bankárt és dr. Latzkó Vilmost, a Latzkó és Popper cég főnökét. A gabonatőzsde tagjai részéről Weiner Samut, a Hungária-malom igazgatóját, W e i sz Jánost, az ismert gabonaügynököt, Hajdú Zsigmond gabona nagykereskedőt. Rác» Kornél és B e s s e n n y e y Ferenc igazgatókat. Természetesein ezeken kivid is egész csomó nevet kolportálnak, részint önjelölés alapján, de élénk választási harc csak akkor lesz, ha a közgyűlés előtt — fellendül a tőzsde... Rácz Géza. Pünkösdi királyságok keserű vége. Ki emlékszik még az 1911 -ik esztendő nagy krachjára. amikor a szövetkezetek egész légiója ment tönkre? A hírhedt „m. sz.“-ek úgy hullottak el, mint ősszel a legyek. Nem egyedülálló jelenség ez, hiszen minden gazdasági válságot megelőzően óriási konjunktúrák jelentkeznek. amelyek magukkal csábítják a gyengéket, hogy harcba elegyedjenek az erősekkel. Téboly ez, de éppen ezért a természetben gyökerezik. Ennek a tébolynak a harmatja érte meg mindazokat a sokszor jóhiszemű, sokszor rosszhiszemű egyéneket, akik a közelmúlt nekivadult konjunktúrájában magánbankházak alapítására tökélték el magukat. 1873 emlékei idéződnek fel bennünk, amikor a bécsi krach előtt jelentkezett konjunktúra tömegesen csábította az embereket, hogy azután lesújtson rájuk kérlelhetetlen kezével. Könnyelmű kisemberek akartak a koronaromlás konjunktúrájában is vagyonokat szerezni és sokkal többre vállalkoztak, mint amit anyagilag, erkölcsileg és szellemileg bírtak. Szinte minden házban, banküzletet nyitottak és több volt a mai Budapesten a magánbankház, mint a háboruelőtti Budapesten a kávéház, vagy Münchenben a sörház és a szivarosbolt. Nem is volt rossz üzlet az ilyen kis zugbankocska. mert ha csak a ház lakói közül megszerzett tizet-tizenikettőt. hossz idején urasán meg tudott élni. Ám jött a tőzsdei lány has ág és a konjunktúra úgy hullott le a mélységbe, mintha a : IPARBANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, V., Deák Ferenc-u. 16—18 Alaptőke: 2,000 000.000 korona, tartaléktöke: 1,000.000 000 az Österreichische Central Boden Credit Bank-kai érdekközösségben. Telefon: 20-27, Z0-Z8,20-29 és b. 125 Erzsébetvárosi fiókosztály: VII., Erzsébet-körut 8 Telefon: József 16-80. ACZÉL PÁL és TÁRSA 1 BANKÜZLETE f BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 29. | TELKFON 09-27 <s 190-65. Magyar-Amerikai Bank Rt. Fiókok: V., Szabadság-tér 17. szám (Tőzsdepalota).Telefon: 4-81,71-79. VI., Teréz-köriit 47 (Nyugoti pályaudvar). VII., Rombach-utca 16. szám Budapest, IV., Semmelweis-u. 2. Telefon: 9-54. Affiliált fiók: Erzsébetfalval Takarékpénztár és Kereskedelmi Részvény-Társaság, Erzsébetfalva fi „PYRAMIS“ Magyar Földbirtokosok és FBIdbérlék Kereskedelmi Részvénytársasága BUDAPEST, VI., TERÁZ-K0RUT 26. Bank-, gabona-, Házi-, erőíakarrnény-, műtrágya-. mezőgazd. gép- és műszaki osztály. CORDATIC A MAGYAR UTAK IDEÁLIS PNEUJA TAURIL PNEUMATIK RT. MOZSÁR-U. 9. UNIÓ MAGYAR VILLAMOSSÁGI RESZV.-TÁRS, BUDAPEST Központi iroda; V., Rudolf-tér 5. sz. Telelőn; 156-25 és 156-26. Városi üzlet; VI., Andrássy-ut 15. Telefon; 40-49. Gyár ; VI., Tüzér utca 19 Telefon; 41-71. Sürgönyeim; Elektron. A. E. G. rendszerű kompiéit villamos telepek és berendezések. — A. E G. gyárísnányu villamos-szerelési anyagok. — A. E G. számlálók. — Osram izzólámpák.
