Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1924-01-09 / 2. szám

Budapest, 1924 január 9. ^xntämsillißMp TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs ■mBWCT.wfOTBaMqaaa Kórképek Írja: Marclal Egy okos ember cikket írván a külföldi kölcsön várható jó és rossz hatásairól, a hátrányos követ­kezmények között említi a következőket is: „A kölcsön az uj gazdasági szerződések utján a cseh ipartermékeket bocsájthatja be, ami olcsóbbá fogja ugyan tenni hazánkban az iparcikkeket, de megbontván meglévő iparunkat: a munkásoknál mun­kanélküliséget, a vállalkozóknál kereseti alkalmak csökkenését fogja előidézhetni.“ Ezek bizony alapos aggodalmak. Hogy mennyire azok, azt mi sem bizonyíthatja jobban, mint az a cikk, amelyet egy prágai németnyelvű újságban ol­vastam és amelyet az írója körülbelül ugyanabban az órában vethetett papírra, mint amaz okos magyar publicista a magáét. A prágai publicista ugyanazt irja, amit a budapesti, azt t. i„ hogy a magyar köl­csön olyan szerződések kötésével fog jármi, amely meg fogja könnyíteni az olcsó magyar ipartermékek­nek Csehországba importálását és egyik-másik ipar­ágban kellemetlen konkurenciát, pangást és munka­nélküliségét fog előidézni. Mát nem nagyszerű ez?! A magyar ipar pan- gani fog, mert a cseh ipar lekonkurrálja és a cseh ipar is pangani fog, mert a magyar ipar lekonkur­rálja. Két ország pangó ipara a maga munkanélküli­jeivé! kölcsönösen el fogja árasztani a másikat ipar­termékekkel; mindegyikben megállanak a gyárak és ezek az álló gyárak a másikban tönkreteszik a ter­melést. Nem mindig van az embernek alkalma, hogy igy beleverje az orrát a vámvédőknek a maguk zűrzavarába, mint ennél a mulatságos esetnél. Pedig kivétel nélkül minden esetben igy van ez, mint a jelen esetben. Senkinek se jut eszébe kérdezni, hogy ugyan miért volna „olcsóbb“ a cseh iparcikk, mini a magyar, vagy miért ne lehetne a magyar is éppen olyan olcsó, mint a cseh? Mint ahogy az „olcsó“ ma­gyar iparcikkek ellen védelmet követelő cseh vám- védőktől se kérdezi senki, hogy miért szüikségképen olcsóbb a magyar iparcikk, mint a csehországi és egyik országban se vetik föl a vedövárnosoknak azt a kérdést sem, hogy ha csak az olcsó külföldi ipar­cikkek ellen kell az oltalom, miért követelnek vé­delmet a drága angol és amerikai termékek ellen is? Sok-sok nyomorúságnak, sok keserves konflik­tusnak, háborúnak és vérontásnak volt és lesz oka az a tudatlanság, ^melynek következménye, hogy ezek a kérdések nem tétetnek föl ott, ahol az érde­keltség vámvédelmet követel azon az alapon, hogy ö csakis drágábban, tudja szeretett honfitársait el­látni iparcikkekkel, mint az átkozott külföldi ipar. Nem kérdezi senki, hogy mi szükség van tulajdon- képen arra az iparra, amely csakis drágábban képes és hajlandó honfitársait iparcikkekkel ellátni, mint a külföldi ipar? Hogy legyen az országnak ipara és az embereknek legyen munkaalkalma — válaszolnák és válaszolják is erre a kérdésre minden országban. De ha a másik ország hajlandó minket ingyen elárasz­tani mindennel, amire szükségünk van, minek kelljen akkor még dolgoznunk is, hogy magunk állítsuk efő ezeket a dolgokat? Vagy talán nem hajlandó senki sa ingyen adni semmit? Hát akkor miért? Pénzért? Hiszen pénzünk nincsen, de még a világon sincs annyi pénz, amennyi elegendő volna egyetlen esz­tendőre a készpénzért való vásárlásra. Tehát pénzért való vásárlásról sző sem lehet. Hanem az egyetlen, amiről szó lehet, hogy a behozott áruk ellenében mi is viszünk ki valamit. Ha a többi országok nem en­gedik, hogy mi oda bevigyünk, akkor be se hozha­tunk tőlük semmit és akkor minden támogatás és vámvédelem nélkül is ki kell fejlődnie az iparnak nálunk. Ha pedig mi engedünk be mindent, ami kül­földön olcsóbb, akkor okvetlenül termelnünk kell minden vámvédelem nélkül is valamit, amit viszont mi állítunk elő olcsóbban valami okból, mint mások. Hogy ez mi legyen, azt nem hivatahrokok varának hivatva megítélni, hanem az élet maga, amelynek több esze van, mint minden hivatalnoknak együtt­véve. Nem igaz tehát, hogy ha a kölcsön érdekében kötendő gazdasági szerződések folytán cseh iparter­mékek jönnek be az országba, úgy ez megrontja meg­lévő iparunkat. Annál kevésbbé igaz ez, mert meg­lévő iparunk kilcnctizedrésze abban az időben ke­letkezett és fejlődött, amikor Csehországgal közös ■vámterületen éltünk, sőt amikor a mostani cseh ipar egyrésze egyenesen magyar ipar volt. Csak az igaz. hogy az ilyen gazdasági szerződések esetleg ártani fognak .annak az iparnak, amely védelmek és tilal­mak árnyékában fejlődött és amely hogy nem hasz­nos az országnak, hanem káros, erről önmaga állítja ki a bizonyítványt, amikor kijelenti, hogy ő csakis drágábban tud termelni, mint a külföld és azt köve­teli az államhatalomtól, hogy az adókkal és közter­hekkel agyonsanyargatott lakosságra még egy külön adót vessen ki: vámokat az ő védelmére. A fölös­leges munkát végző hivatalnokok eltartásán kivid még fölösleges munkát végző munkásokat is tart­sunk el. Mert hiszen ha valamely külföldi iparcikk egyharmadáva! vagy egynegyedével olcsóbb, mint a belföldi, úgy ez más szóval annyit j - lent hogy minden harmadik vagy minden negyedik munkás ebben az iparban semmit se produkál számunkra és egyszerűen parazitaként él a nyakunkon. Ha eítul a parazita-ipartól a kölcsönszerződés megszabadítana bennünket, e miatt igazán csak hálás iehetne az ország és ezt nem a kölcsön hátrányai, hanem anpak előnyei között kell elkönyvelnie min­denkinek. aki érti a könyvvitel mesterségét. Lóiiyay igazgató kilépett a Magyar-Német Bank­ból. Dr. Lónyay Zsigmond- igazgató, aki a M a- gyar-Német Bank tőzsdei osztályát vezette, Szász Dezső vezérigazgatóval történt barátságos megegyezés folytán január 1-én kilépett az intézet­ből. Lónyay már régebb idő óta foglalkozik azzal a szándékkal, hogy niagánbankházat nyit és tisztán o Magyar-Német Bank vezetősége iránt tanúsított- ba­ráti érzelmei tartották vissza, hogy tervét korábban meg nem valósította. Szakértelme, ur.ii modora tőzs­dei körökben igen sok tisztelőt szerzett neki és ezek a kiváló kvalitásai uj elhelyezkedésében is sikerrel kecsegtetik. Megjegyzések a Móri szénbányáról. A Móri szénbánya részvényeit néhány hét előtt —‘an­nakidején hírül adtuk — a tőzsdére bevezették és azóta hivatalosan Lajstromozzák. A vállalatnak ak­kor. úgy tudjuk, — ennél a részvény társulatnál ugyanis csak tapogatődznia lehet, mert hozzáférhető mérlege egyeiiletm-egyszier sem jelent meg — 40 mil­lió korona volt az alaptőkéje. Az elmúlt napokban a részvény társulat 1:1 arányban, darabonként 8000 ko­ronájával 100 millió koronára vizezte föl a részvény- tőkéjét. Ha tehát helytálló a feltevésünk, a régi rész­vényekből 20 millió n. é. részvényt elvontak. A i ér ­vények maii árfolyama körülbelül 30.000 korona, a szindikátus — a W in tér család — tehát alig em­lítésre méltó, — hatsz á z m i 11 i ó k o r.o n á v a 1 a részvényeseket m e g r ö v i d i t e 11 c. Az utóbbi napok eme jelentéktelen jntermezzóját csak futtában említjük meg és ez alkalommal inkább a móri szénbánya keletkezésével, jelenével és jövö kilátásaival kívánunk foglalkozni. A tőzsde ta­nácsának a részvények kotíirozásár.e! adott engedé­lyét nem bíráljuk, bár feltűnőnek találjuk, hogy az 1921 május 31-én alakult részvénytársaság, amely első mérlegét csak 1922 december 31-én készítette és azóta újat nem produkált, abba a kellemes helyzetbe jutott, hogy részvényeit hetekkel eze'ött bevezet­hette á tőzsdére. A tőzsde tanácsát bizonyára ko­moly okok késztették arra. hogy eltérően a, szabá­lyoktól, n Móri részvények lajstromozási engedélyé­nek megadásánál a három üzleti évről készített mér­leg beterjesztésétől eltekintett. Előttünk most már csak a faktum áll, a Móri részvényeket kot ónozzák: a közönség bizalommal vásárolhatja-e a részvénye­ket? Számszerű adatokkal ezt a kérdést sem tudjuk eldönteni, mert hisz elöljáróban megemlítettük, mér­legszerű adatok nem állnak rendelkezésünkre. De egyik-másik körülményre rámutathatunk, amelyek­ből aztán következtetni lehet. Kezdjük a bánva ke­letkezésénél. A szénterület a móri völgyien fekszik, amelyet a Vértes-hegység Csókahegy nevű gerince határol. A bányaltársulat tulajdonképem tény úszási telepe Mór község külterületén. Vaj álon van. de a megszerzett fúrási és kiaknázást jogosítványok ki­terjednek: Csóka. Puszta,viám, Bököd, Szend és Szák községekre, valamint a közéjük beékelt gróf Lam- bert-féle birtokra. Hant ken Miksa geológiai megállapítja szerint mz egész terület m oligocén formációhoz tartozik és szénterületnek minősíthető. Ez i körülmény már 5895. és 1896. években arra in­dította kiráidi Hcrcz Zsigmondot, aki akkor a tatai- bányászatot már megindította, hogy a íente::i- Ütett községekben részint az úrbéresekkel, részint a közbirtokossá,ggal terragium szerződéseket kössön és megszerezze a bányanyitási engedélyeket. Kiváló szakemberek vezetése mellett, akiknek élén Hönsch Ede, a A1ÁK, borsodmegyei banyáinak a búnyaigaz- gatója állott, megindullak a próbafúrások. Több he­lyen mélyítettek le íurlyukakat és bár Sfzénelöiordu- lá-s.ok ismételten mutatkoztak, a szakértők vélemé­nye -egybehangzóan úgy szólt, hogy a móri völgy n agy arányú széubá n yászat berendezésére a! k a 1 m a 11 a n. A kedve­zőtlen expertiz után Herczék. Tetve a Magyar ál­talános kőszénbánya lemondtak a szerzett jogosítvá­nyokról, amelyek utána csak hosszú évek múltán ke­rültek Wiuterék kezébe, akik néhány év előtt Vaja- lon, (Mór kültelkén) bányát nyitottak. Eleinte primi­tiv módon bányászkodíak, később nagyobb techni­kai felkészültséggel láttak a munkához, de a beren­dezkedés még mindig eltörpül a tatai, a salgótarjáni és egyéb nagy szénbányáink berendezkedése mei­EMUIIG I babkávéval keverve, alig különbözik a tiszta babkávétól. Ez a keverék az „ENRSLO“ által erősebb és tartalmasabb zamatoi és több tápértékét kap. Az „ENRILO“ használata a kávéíogyasztást ol­csóbbá és takarékosabbá teszi. Az Enrilo egyedüli gyártói, FRANCK HENRIK FIAI cég, kezeskedik kitűnő minőségéért. ENRILO I ACZÉL Pál és TARJA ! I BANKÜZLETE : BUDAPEST, VI., ANDRÄSSY.ÜT 29. j j TELEFON 99-27 és 190-65. j A Magyar KöztiszSviseiök és állami Alkalmazottak Takarékpénztára R.-T. Budapest, VII., Rákóczi-út 76. Telefon: József 60-40, József 135-32. újonnan létesített Ingatlanforgalmi főosztálya a legelőnyösebb feltételek mellett ház és birtok eladását vállalja és vételét közvetíti DUNA LLOYD R.-T Központi igazgatóság: V., Deák Ferenc- uíca 14.1.em.Telefon: 79-69. Bankosztály: V.,Vigadó-tér S.Tel.: 153-05,153-06 153-07. Mindennemű banküzietek, tőzsdei meg­bízások, vállalatok fináncirozá3a. Legjobb összeköttetések a megszállt területen.

Next

/
Thumbnails
Contents