Fővárosi Hírlap, 1924 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1924-01-09 / 2. szám
Budapest, 1924 január 9. ^xntämsillißMp TŐZSDEI HÍRADÓ A Fővárosi Hírlap állandó melléklete Külön előfizetés nincs ■mBWCT.wfOTBaMqaaa Kórképek Írja: Marclal Egy okos ember cikket írván a külföldi kölcsön várható jó és rossz hatásairól, a hátrányos következmények között említi a következőket is: „A kölcsön az uj gazdasági szerződések utján a cseh ipartermékeket bocsájthatja be, ami olcsóbbá fogja ugyan tenni hazánkban az iparcikkeket, de megbontván meglévő iparunkat: a munkásoknál munkanélküliséget, a vállalkozóknál kereseti alkalmak csökkenését fogja előidézhetni.“ Ezek bizony alapos aggodalmak. Hogy mennyire azok, azt mi sem bizonyíthatja jobban, mint az a cikk, amelyet egy prágai németnyelvű újságban olvastam és amelyet az írója körülbelül ugyanabban az órában vethetett papírra, mint amaz okos magyar publicista a magáét. A prágai publicista ugyanazt irja, amit a budapesti, azt t. i„ hogy a magyar kölcsön olyan szerződések kötésével fog jármi, amely meg fogja könnyíteni az olcsó magyar ipartermékeknek Csehországba importálását és egyik-másik iparágban kellemetlen konkurenciát, pangást és munkanélküliségét fog előidézni. Mát nem nagyszerű ez?! A magyar ipar pan- gani fog, mert a cseh ipar lekonkurrálja és a cseh ipar is pangani fog, mert a magyar ipar lekonkurrálja. Két ország pangó ipara a maga munkanélkülijeivé! kölcsönösen el fogja árasztani a másikat ipartermékekkel; mindegyikben megállanak a gyárak és ezek az álló gyárak a másikban tönkreteszik a termelést. Nem mindig van az embernek alkalma, hogy igy beleverje az orrát a vámvédőknek a maguk zűrzavarába, mint ennél a mulatságos esetnél. Pedig kivétel nélkül minden esetben igy van ez, mint a jelen esetben. Senkinek se jut eszébe kérdezni, hogy ugyan miért volna „olcsóbb“ a cseh iparcikk, mini a magyar, vagy miért ne lehetne a magyar is éppen olyan olcsó, mint a cseh? Mint ahogy az „olcsó“ magyar iparcikkek ellen védelmet követelő cseh vám- védőktől se kérdezi senki, hogy miért szüikségképen olcsóbb a magyar iparcikk, mint a csehországi és egyik országban se vetik föl a vedövárnosoknak azt a kérdést sem, hogy ha csak az olcsó külföldi iparcikkek ellen kell az oltalom, miért követelnek védelmet a drága angol és amerikai termékek ellen is? Sok-sok nyomorúságnak, sok keserves konfliktusnak, háborúnak és vérontásnak volt és lesz oka az a tudatlanság, ^melynek következménye, hogy ezek a kérdések nem tétetnek föl ott, ahol az érdekeltség vámvédelmet követel azon az alapon, hogy ö csakis drágábban, tudja szeretett honfitársait ellátni iparcikkekkel, mint az átkozott külföldi ipar. Nem kérdezi senki, hogy mi szükség van tulajdon- képen arra az iparra, amely csakis drágábban képes és hajlandó honfitársait iparcikkekkel ellátni, mint a külföldi ipar? Hogy legyen az országnak ipara és az embereknek legyen munkaalkalma — válaszolnák és válaszolják is erre a kérdésre minden országban. De ha a másik ország hajlandó minket ingyen elárasztani mindennel, amire szükségünk van, minek kelljen akkor még dolgoznunk is, hogy magunk állítsuk efő ezeket a dolgokat? Vagy talán nem hajlandó senki sa ingyen adni semmit? Hát akkor miért? Pénzért? Hiszen pénzünk nincsen, de még a világon sincs annyi pénz, amennyi elegendő volna egyetlen esztendőre a készpénzért való vásárlásra. Tehát pénzért való vásárlásról sző sem lehet. Hanem az egyetlen, amiről szó lehet, hogy a behozott áruk ellenében mi is viszünk ki valamit. Ha a többi országok nem engedik, hogy mi oda bevigyünk, akkor be se hozhatunk tőlük semmit és akkor minden támogatás és vámvédelem nélkül is ki kell fejlődnie az iparnak nálunk. Ha pedig mi engedünk be mindent, ami külföldön olcsóbb, akkor okvetlenül termelnünk kell minden vámvédelem nélkül is valamit, amit viszont mi állítunk elő olcsóbban valami okból, mint mások. Hogy ez mi legyen, azt nem hivatahrokok varának hivatva megítélni, hanem az élet maga, amelynek több esze van, mint minden hivatalnoknak együttvéve. Nem igaz tehát, hogy ha a kölcsön érdekében kötendő gazdasági szerződések folytán cseh ipartermékek jönnek be az országba, úgy ez megrontja meglévő iparunkat. Annál kevésbbé igaz ez, mert meglévő iparunk kilcnctizedrésze abban az időben keletkezett és fejlődött, amikor Csehországgal közös ■vámterületen éltünk, sőt amikor a mostani cseh ipar egyrésze egyenesen magyar ipar volt. Csak az igaz. hogy az ilyen gazdasági szerződések esetleg ártani fognak .annak az iparnak, amely védelmek és tilalmak árnyékában fejlődött és amely hogy nem hasznos az országnak, hanem káros, erről önmaga állítja ki a bizonyítványt, amikor kijelenti, hogy ő csakis drágábban tud termelni, mint a külföld és azt követeli az államhatalomtól, hogy az adókkal és közterhekkel agyonsanyargatott lakosságra még egy külön adót vessen ki: vámokat az ő védelmére. A fölösleges munkát végző hivatalnokok eltartásán kivid még fölösleges munkát végző munkásokat is tartsunk el. Mert hiszen ha valamely külföldi iparcikk egyharmadáva! vagy egynegyedével olcsóbb, mint a belföldi, úgy ez más szóval annyit j - lent hogy minden harmadik vagy minden negyedik munkás ebben az iparban semmit se produkál számunkra és egyszerűen parazitaként él a nyakunkon. Ha eítul a parazita-ipartól a kölcsönszerződés megszabadítana bennünket, e miatt igazán csak hálás iehetne az ország és ezt nem a kölcsön hátrányai, hanem anpak előnyei között kell elkönyvelnie mindenkinek. aki érti a könyvvitel mesterségét. Lóiiyay igazgató kilépett a Magyar-Német Bankból. Dr. Lónyay Zsigmond- igazgató, aki a M a- gyar-Német Bank tőzsdei osztályát vezette, Szász Dezső vezérigazgatóval történt barátságos megegyezés folytán január 1-én kilépett az intézetből. Lónyay már régebb idő óta foglalkozik azzal a szándékkal, hogy niagánbankházat nyit és tisztán o Magyar-Német Bank vezetősége iránt tanúsított- baráti érzelmei tartották vissza, hogy tervét korábban meg nem valósította. Szakértelme, ur.ii modora tőzsdei körökben igen sok tisztelőt szerzett neki és ezek a kiváló kvalitásai uj elhelyezkedésében is sikerrel kecsegtetik. Megjegyzések a Móri szénbányáról. A Móri szénbánya részvényeit néhány hét előtt —‘annakidején hírül adtuk — a tőzsdére bevezették és azóta hivatalosan Lajstromozzák. A vállalatnak akkor. úgy tudjuk, — ennél a részvény társulatnál ugyanis csak tapogatődznia lehet, mert hozzáférhető mérlege egyeiiletm-egyszier sem jelent meg — 40 millió korona volt az alaptőkéje. Az elmúlt napokban a részvény társulat 1:1 arányban, darabonként 8000 koronájával 100 millió koronára vizezte föl a részvény- tőkéjét. Ha tehát helytálló a feltevésünk, a régi részvényekből 20 millió n. é. részvényt elvontak. A i ér vények maii árfolyama körülbelül 30.000 korona, a szindikátus — a W in tér család — tehát alig említésre méltó, — hatsz á z m i 11 i ó k o r.o n á v a 1 a részvényeseket m e g r ö v i d i t e 11 c. Az utóbbi napok eme jelentéktelen jntermezzóját csak futtában említjük meg és ez alkalommal inkább a móri szénbánya keletkezésével, jelenével és jövö kilátásaival kívánunk foglalkozni. A tőzsde tanácsának a részvények kotíirozásár.e! adott engedélyét nem bíráljuk, bár feltűnőnek találjuk, hogy az 1921 május 31-én alakult részvénytársaság, amely első mérlegét csak 1922 december 31-én készítette és azóta újat nem produkált, abba a kellemes helyzetbe jutott, hogy részvényeit hetekkel eze'ött bevezethette á tőzsdére. A tőzsde tanácsát bizonyára komoly okok késztették arra. hogy eltérően a, szabályoktól, n Móri részvények lajstromozási engedélyének megadásánál a három üzleti évről készített mérleg beterjesztésétől eltekintett. Előttünk most már csak a faktum áll, a Móri részvényeket kot ónozzák: a közönség bizalommal vásárolhatja-e a részvényeket? Számszerű adatokkal ezt a kérdést sem tudjuk eldönteni, mert hisz elöljáróban megemlítettük, mérlegszerű adatok nem állnak rendelkezésünkre. De egyik-másik körülményre rámutathatunk, amelyekből aztán következtetni lehet. Kezdjük a bánva keletkezésénél. A szénterület a móri völgyien fekszik, amelyet a Vértes-hegység Csókahegy nevű gerince határol. A bányaltársulat tulajdonképem tény úszási telepe Mór község külterületén. Vaj álon van. de a megszerzett fúrási és kiaknázást jogosítványok kiterjednek: Csóka. Puszta,viám, Bököd, Szend és Szák községekre, valamint a közéjük beékelt gróf Lam- bert-féle birtokra. Hant ken Miksa geológiai megállapítja szerint mz egész terület m oligocén formációhoz tartozik és szénterületnek minősíthető. Ez i körülmény már 5895. és 1896. években arra indította kiráidi Hcrcz Zsigmondot, aki akkor a tatai- bányászatot már megindította, hogy a íente::i- Ütett községekben részint az úrbéresekkel, részint a közbirtokossá,ggal terragium szerződéseket kössön és megszerezze a bányanyitási engedélyeket. Kiváló szakemberek vezetése mellett, akiknek élén Hönsch Ede, a A1ÁK, borsodmegyei banyáinak a búnyaigaz- gatója állott, megindullak a próbafúrások. Több helyen mélyítettek le íurlyukakat és bár Sfzénelöiordu- lá-s.ok ismételten mutatkoztak, a szakértők véleménye -egybehangzóan úgy szólt, hogy a móri völgy n agy arányú széubá n yászat berendezésére a! k a 1 m a 11 a n. A kedvezőtlen expertiz után Herczék. Tetve a Magyar általános kőszénbánya lemondtak a szerzett jogosítványokról, amelyek utána csak hosszú évek múltán kerültek Wiuterék kezébe, akik néhány év előtt Vaja- lon, (Mór kültelkén) bányát nyitottak. Eleinte primitiv módon bányászkodíak, később nagyobb technikai felkészültséggel láttak a munkához, de a berendezkedés még mindig eltörpül a tatai, a salgótarjáni és egyéb nagy szénbányáink berendezkedése meiEMUIIG I babkávéval keverve, alig különbözik a tiszta babkávétól. Ez a keverék az „ENRSLO“ által erősebb és tartalmasabb zamatoi és több tápértékét kap. Az „ENRILO“ használata a kávéíogyasztást olcsóbbá és takarékosabbá teszi. Az Enrilo egyedüli gyártói, FRANCK HENRIK FIAI cég, kezeskedik kitűnő minőségéért. ENRILO I ACZÉL Pál és TARJA ! I BANKÜZLETE : BUDAPEST, VI., ANDRÄSSY.ÜT 29. j j TELEFON 99-27 és 190-65. j A Magyar KöztiszSviseiök és állami Alkalmazottak Takarékpénztára R.-T. Budapest, VII., Rákóczi-út 76. Telefon: József 60-40, József 135-32. újonnan létesített Ingatlanforgalmi főosztálya a legelőnyösebb feltételek mellett ház és birtok eladását vállalja és vételét közvetíti DUNA LLOYD R.-T Központi igazgatóság: V., Deák Ferenc- uíca 14.1.em.Telefon: 79-69. Bankosztály: V.,Vigadó-tér S.Tel.: 153-05,153-06 153-07. Mindennemű banküzietek, tőzsdei megbízások, vállalatok fináncirozá3a. Legjobb összeköttetések a megszállt területen.
